Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-05 / 181. szám
Még a gyuíaszálat is leiszedik A forgalomban lévő fogyasztási cikkek minőségét, az ártik kezelését, raktározását és a vendéglátást az év első felében 1300 üzletben. vendéglátóhelyen, raktárban és telenhelyen ellenőrizték a KRRM! szakemberei. A szúrópróbaszerűen végzett szemrevételezés és az azt kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok alapián csaknem ezer alkalommal kellett az adott árukészletet leértékeltetni vagy megsemmi- síttetni. A vizsgálatok alapján a KERMI 1!) árucikk árusítását tiltotta meg. háromnál pedig árcsökkentést irt elő. Az ellenőrzések tanúsága szerint az éle'miszerek közül a tőkehúsok forgalmazásánál legtöbb a gond. Az. ellenőrök ugvanis több üzletben találtak házilag vágott, állatorvos által nem vizsgált básókat. Mivel az' illeeá'is vágások — és az innen származó húsok árusítása — egv- re gyakoribbá válnak, az, intézet az év második felében fokozottan és rendszeresen fogia vizsgálni és feltárni az ilven eseteket, hoev elterjedésüket megakadálvozza. A vendéglátásban évek óta nem tapasztalható iavu- lás a kiszo'eá’t eszpresszó kávék minőségében. Romlott a könnyűipari termékek nagy részének minősége. A megvizsgált 12-féle bútor közül mindössze hét felelt meg maradéktalanul a követelményeknek. A lábbelik közül csak minden negyedik mondható kifogástalannak, a Mossák €& kelvárost többi a bedolgozott anyagok, illetve a nem megfelelő konstrukció miatt használatra nem, vagy alig alkalmas. A festékiparban a hazai gyártók mind több környezetkímélő terméket állítanak elő, illetve csökkentik a már forgalomban lévő festékek. hígítók egészségre ártalmas komponenseit. A környezői,kímélő termékek mog- különbözte'é'ére a külföldi „kék angyal” jelöléshez hasonlóan megkezdték a ..zöld ecset” emb’:'ma használatát, amelynek kidolgozásában a KERMI is részt vett. A jelölés általános használata azonban mée nem leriedt el. A vásárlók reklamációi miatt csaknem húszezer termékről adott szakvé’eménvt a KERMI A megalapozott panaszok aránva az utóbbi években számottevően nem változott, az e'múR félévben is fi8 száza'ék volt. A korábbiaknál több volt a io- gos k'fogás a fe’ső'iiházati termékekre, a cipőkre, a háztartási génekre, és a sze- mélygéokocsikra. Kevesebben reklamáltak viszont a háztartási és lakástextíliák, méteráruk, öltpzékkiegészítő divatáruk és a kézi szerszámok minősége miatt. Sú'vos mulasztások miatt a KERMI 80 esetben tett szabálvsértési feljelentést, további 24 esetben pedig a kereskedelmi felügyelőségeknél javasolta szabálysértési eljárás lefolytatását. Az intézet három alkalommal büntető eljárást is kezdeményezett a minőséghibák miatt. ' használhatatlan lábbeli (fázold) Lehet, hogy Bruno Bigat- tonnak hívják Miskolc úi Pitid Cario-ját? Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy az olasz származású, de Miskolcon letelepedett Piva- család milyen híres cukrászdát vezetett a mai Napsugár helyén. Pénteken Miskolcon járt Bruno Bigatton. Olaszország ötödik legnagyobb fagylaltgyárosa, aki vegyes- vállalati szerződést írt alá a Miskolci Vendéglátóipari Vállalattal, amelynek értelmében rövid időn belül három Bigatton-üzlet nyílik városunkban, és újra meg- ízlelhetjük az olasz cukrászművészek méltán világhírű remekeit. © ELŐSZÖR A PÁTRIA ÉS A GYÖNGY Bigatton úr Velence környéki üzletember, és azt a mesterséget űzi, amely Olaszországban nemzeti iparnak számít, hiszen a fagylalt- gyártás a déli ország egyik igen jelentős üzletága. Pénteken a Tokaj vendéglátóházban a vegyesvállalati szerződés aláírásakor dr. Sugár János, a Misikolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a közös vállalkozás első szakaszában olasz fogylaltozót és cukrászdát alakítanak ki a Bajcsy-Zsilinszky út elején lévő Gyöngy cukrászdából, valamint a jelenleg felújításra váró Capri presszóból. A Pátria-ételbárból pedig valódi olasz pizzeria lesz. Az olasz partner szállítja a technológiát, és a hozzá szükséges berend eséseket, valamin* gondoskodik arról, hogy az üzletek magukon viseljék majd a Bigatton eég arculatának jegyeit. Miközben Bigatton úr társával. Casonato Renatoval, a MIVÉ vezetőivel tárgyal, az olasz műszaki szakemberek felmérték a helyszínen a teendőket. Dr. Sugár János azt is elmondta hogy úgy tervezik: 1990. január 2-án kezdődik meg az üzletek átalakítása — ezalatt a Gyöngy cukrászda és a Pátria ételbár értendő, ugyanis a Capri felújítása az épület tatarozásának függvénye, erről azonban nem a vendéglátóipari vállalat rendelkezik —. és két-két és fél hónap alatt el is készülnek a kivitelezéssel. © MINDIG AZT, AMI HIÁNYZIK A vegyesvállalat vezetője nyilvános pályázat eredményeként egy. az olasz üzletemberek vezetésével létrehozott zsűri döntése alapján választatott ki Balázsné Göncz Mária személyében. Az üzletvezetőre és a magyar vállalatra háruló követelmények nem csekélyek. Az olasz partner természetesen hasznot vár a vállalkozástól. éhhez pedig tökéletes környezetkultúrát, kifogástalan kiszolgálást, üzletvezetést és gazdálkodást kell produkálnia a magyar félnek. Dr. Sugár János szerint a MIVÉ meg tud felelni ezen feltételeknek. Bigatton úr igazi olaszhoz méltóan érzelemmel telítve nyilatkozott, amikor az üzleti ügyekről kérdeztük, és azt mondta, hogy szerelmes ebbe az országba. Ügy véli. hogy az üzleti, gazdasági szempontokon túl a személyes szimpátia is nagyon fontos egy kapcsolat létrejöttéhez. A Bigatton cégnek egyébkén* nem volt eddig üztóti ügye hazánkkal. A fagylalt- gyáros igy foglalta filozófiáját: az ipar számár* olyan mint a család, amelyben fontos, hogy úiabb és újabb gyermekek, azaz üzletek szülessenek. Szerinte mindig olyan úi dolgokat kell adni az embereknek, amelyek eddig hiányoztak... © MÁSUTT IS Hát ami azt illeti. Miskolcon e követelmény teljesülhet. hiszen a leendő elasz cukrászdáknak nincs egyelőre vetélvtársa. Természetesen sem a miskolci vállalat, sem az olasz partner nem kíván megmaradni az említett bárom üzletnél, hanem szeretnék a Bigatton-láncot közös erővel gyarapítani az egész országban. Űgv véljük, ez nem lesz nehéz, hiszen az olasz cukrászművészetre mindenütt vevő a világon mindenki, nemzeti hovatartozástól függetlenül. A Bigatton Kft. létrejötte Miskolc számára persze nemcsak annyit jelent, hogy lesz három szép üzletünk, és megkóstolhatjuk, müvein az igazi olasz fagyi és pizza. Ez a vállalkozás, amelyet a MIVÉ önállóan hozott létre, talán példa is lehet a többi cég számára, hogyan lehet azt a bizonyos várva várt külföldi tőkét idehozni. De azt sem rejtették véka alá az olasz és magyar felek, hogy a kft. léte újabb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok sorát teremtheti 4 meg Olaszország és Miskolc f között. (Ua* jfc Hamarosan megkóstolhatjuk, milyen az igazi olasz fagy- lalt. 1 A lűzoltók inkájáról Háromszorosára nőtt a lakástűz okozta kár Borsod megyében. Az elmúlt fél évben 7 propán-bután gázpalack robbant fel. amely három halálos áldozatot is követelt. Csaknem duplájára emelkedett a gyújtogatások száma. Az okokról és a 3 Miskolci Rádióban megelőzés módjairól tájé- koztaja a hallgatókat hétfő reggeli adásában a Miskolci Rádió, amelynek vendége Pintér Ferenc megyei tűzoltóparancsnok lesz. A hallgatók a 35-510-es telefonszámon tehetnek fel ké#* déseket. Miért nem mossák a belvárost? — alig egy héttel ezelőtt még erre a kérdésre kerestük a választ. Nem értettük, hogy ha pénz is van rá ötletek is lennének a fel- használásra, vajon akkor miért nem tisztább ez a szakasz. A ügy a napokban tisztázódott. A városi tanács ez év tavaszán döntött úgy, hogy kiemelt feladatként a belváros takarítására 4 millió forintot ad. A határozat márciusi megszületése után azonban majdnem öt hónappal még nem voltak látványos eredmények. A közterület-fenntartó vállalat vállalta volna, hogy ezzel az összeggel gazdálkodva mindennap végigmossa az utcákat, és ismét üzembe állítja a négy évvel ezelőtt kemény milliókért vásárolt utcaseprő-tiszti tógépeket. Ebbe azonban a Városgondnokság, mint megbízó, ez idáig ilyen formában nem egyezett bele. A napokban volt egy próbatakarítás, ahol a már használhatatlannak bélyegzett utcaseprő gépek bizonyítottak: ★ Ahhoz, hogy a Városgondnokság beleegyezzen abba. hogy ezek a gépek a belvárost járják, a szakszerű üzemeltetés és karbantartás alapkövetelmény. szakszerű használattal, megfelelő karbantartás mellett még a legapróbb szemetet akár egy gyufaszálat is eltüntetik. Ezt látva megszületett végre a döntés, hogv ezek a gépek másfél-kétéves szünet után ismét járhatnak a belvárosban. A Városgondnokság döntött abban is. hogy a jövőben rendszeresen mossák ezt a városrészt. Hetente négy alkalommal vízzel locsolják az utakat, péntekenként pedig késő éjszakától kora hajnalig nagytakarítások lesznek és lemossák a hulladékgyűjtő edényeket, utcabútorokat is. Ez utóbbit tegnap már el fe végezték. hétfőtől pedig rendszeresek lesznek az űtlocsolá- sok. Emellett napközben is többször végigseprik a belvárost — tudtuk meg a Közterület-fenntartó Vállalat szakembereitől. Ez a legjobb hír. amif~eb- ben az ügyben várni lehetett. Az azonban elgondolkodtató. hogy most augusztust írunk, és tulajdonképpen ezt a munkát az utolsó fagyok után, áprilisban, legkésőbb májusban elkezd(Szabán Gabriella felvétele) hették volna. Félő ugyanis, hogy ha idén nem használják fel a kapott 4 millió fontot, jövőre csak kevesebbet utalnak át a takarításra. Abban bízunk a vállalkozókkal együtt, hogy nemcsak az idei eredmények, hanem az igények alapján is döntenek. Hiszen munka van most is, és lesz jövőre is. Persze ahhoz, hogy a belváros mindig ragyogjon a tisztaságtól, kevés, hogy naponta végigmossák, rendszeresen seperjék. A városlakók segítsége is szükségeltetik, hogy igényesek legyenek környezetük iránt. Miskolcon ugyanis 200 ezer ember szemetel és mindössze 80 munkás takarít vallják a szakemberek. Büntetést járáséi a KlRMl Illegális hús, Miért hagyták el szülőföldjüket? Erdélyből érkeztek Az Erdélyből áttelepült magyarok társadalmi helyzetét vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete a Mavyarságkutató Intézettel együtt. Szeptemberben kezdik a felmérést, amelynek során az 1945 óta törvényesen áttelepült romániai magyarok sorsának alakulásáról tájékozódnak. Mintegy 1500, más-más időszakban áttelepült, különböző korú, foglalkozású és lakhelyű személy anyagi körülményei iránt érdeklődnek. Vizsgálják, hogy hátrányos helyzetben vannak-e némelyek közülük, s ha igen, miért? Tudakozódnak továbbá a gondjaik, problémáik felöl. A kutatók igyekeznek megismerni, hogy az áttelepült erdélyieknek sikerült-e beilleszkedniük a magyar társadalomba, a család, a rokonok, a barátok hiánya nem nehezítette-e az asszi- milálódásukat. Felmérik azt is, hogy a magyar társadalom miként viszonyult az Erdélyből érkezettekhez, hogyan segítette boldogulásukat évekkel ezelőtt, amikor keveset tudtak az Erdélyben élő magyarok nehéz helyzetéről, és hogyan segíti napjainkban. amikor nyilvánvalóvá vált a romániai nemzetiségek jogfosztottsága. A szociológiai vizsgálat másik célja: feltárni azokat az okokat, amelyek a hagyományaikat féltve őrző és tisztelő erdélyieket szülőföldjük elhagyására késztette, illetve kényszerítette. Az eddigi tapasztalatok szerint főleg az értelmiségiek szánták el magukat szülőföldjük elhagyására. A legtöbben azért, mert a román politika az erdélyi magyar értelmiséget tudatosai! a perifériára szorítja, egyebek között megszünteti a magyar pedagógusok utánpótlását, a csekély számú magyar tanárt Románia belsejébe helyezi. onnan viszont román oktatókat küld a magyar településekre, ugyanakkor megakadályozza, hogy a magyar gyermekek elsajátítsák, beszéljék anyanyelvűket. Nem kevés az olyan áttelepült, más foglalkozású dolgozó sem, akit ugyancsak a fizikai—szellemi, lelki kiszolgáltatottság kényszerített Erdély elhagyására. A kutatás eredményét előreláthatóan 1991 végére ösz- szegzik, s a tapasztalatokat a társadalomtudomány és az illetékes állami szervek rendelkezésére bocsátják. Olasz Izeket és jő üzletet hoznak Bruno Bigatton, az új Piva Carlo? Cukrászdák és pizzérsák lánca
