Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-04 / 180. szám

Á jelöltek programot hirdetnek Választá előkészületek Kik lesznek a kongresszusi küldöttek? * A távvezeték alatt húzódik az a zöldterület, amelyet, mint kiderült, nem kívánnak beépíteni garázsokkal 120 helyett 60 garázs Meggyőzik-e a lakókat? Mint az közismert, az MSZMP kongresszusa októ­ber 6-án lesz Budapesten, a megyei pártértekezlet pedig szeptember 23-án. a miskol­ci pártszekházban. Az ezzel kapcsolatos előkészítő mun­ka, a küldöttek jelölése meg­kezdődött, és városunkban is párhuzamosan folyik. E választásokkal kapcsolatos rendező elvekről, és legfon­tosabb tudnivalókról beszél­getünk Mátó Tiborral, az MSZMP Miskolc Városi Bi­zottságának munkatársával. A párttagság már koráb­ban kifejtette, hogy demok­ratikusabb. nyíltabb válasz­tást követel, s olyan küldöt­tekre akar voksolni, akik nem statisztikai elvek alap­ján vesznek részt a pártér­tekezleten. illetve a kongresz- zzuson, hanem valóban az ő véleményüket tolmácsolják. Hogyan sikerül ennek az akaratnak érvényt szerezni? Miben lesz más ez a válasz­tás, mint a korábbiak? — Az MSZMP-n belül ezekért a mandátumokért évtizedeken át valóban nem volt igazi verseny. Most a Központi Bizottság négy aiapelvet határozott meg. Ha ezeket a választások során érvényesítik, valóban olyan küldöttek képviselhetik a I párttagságot, akik a bizal­mukat élvezik, akiket a leg- ' alkalmasabbnak tartanak né­zeteik kifejtésére. Ezek az J alapelvek a következők: minden párttag tehessen ja­vaslatot saját küldöttjére és küldöttként is jelölhető le­gyen. A második alapelv: minden párttag közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott út­ján részt vehessen kongresz- gzusi küldöttek megválasz­tásában. A harmadik: a í párttagság előzetesen is is- *4 merhesse meg a jelöltek po­l-l litikai álláspontjait, és en- ?:! nek ismeretében választhas- ' «on. Végezetül pedig: a pár­A néhány napja létesített lakossági diszpécserszolgálat eredményes működésének biztosítása érdekében hív­ta meg a Városgondnokság miskolci székházukba tegnap délelőtt a szolgáltató válla­latok, a mentők, a rendőr­ség, valamint a tűzoltóság képviselőit. — A városi tanácsnak ré­gi terve vált valóra —1 tá­jékoztatott Marjas Lászióné, a Városgondnokság igazga­tója. Gyakran hamar elintéz­hető ügyekben azt sem tud­ják a miskolciak, hogy ho­va és kihez fordulhatnak. Az augusztus elsejétől létesítelt telefonszolgálatunk minden­re igyekszik választ adni. és a szükséges lépéseket meg­tesszük. A miskolciak a 84- 848-as számon hívhatják fiatal diszpécsereinket. Az útakadályoktól a lakásbe­ázásokig mindennel foglal­kozunk. Nemcsak a lakos­ságnak tartjuk fenn ezt a vonalat, hanem a vállala­tok is megkereshetnek ben­nünket. Az ügyeletesek szo­bájában telexet is elhelyez­tünk, amelynek hívószáma: 731. Másfél hónapig, szep­tember 15-ig csak egy mű­szakban dolgoznak szakem­bereink. Azon a napon vi­ton belül létrejött, nyilvá­nosan működő platformok támogatottságuknak megfe­lelő képviselethez juthassa­nak. Miskolc MSZMP-tagsá- gát a kongresszuson 41-en. megyei párlértekezleten pe­dig 152-en fogják képvisel­ni. — Városunkban hol tar­tanak a választásokkal kapcsolatos előkészületi munkák? — A kongresszuson 600 párttagot egy küldött kép­viselhet. s e rendező elvnek megfelelően 22 választási csoportot alakítottunk ki a városban. Valamennyi cso­portban a jelölések már meg is történtek, s a választásra az elkövetkezendő napokban kerül sor, s augusztus 25-ig valamennyi küldöttet meg is választanak. Jelenleg tehát választói gyűléseken ismeri meg a párttagság a jelöltek nézeteit, programját és vi­taképességüket. hiszen e ta­lálkozókon általában napi­renden szerepel a párt új szervezeti szabályzatának tervezete, illetve a megyei pártértekezlet vitaanyaga is. — Hogyan dönthet vé­gül a párttagság, hogy a több jelölt közül kire ad­ja szavazatát? — Erre is négy lehetőség van: közvetlen pártszavazás­sal valamennyi párttag sza­vazhat, a másik, hogy a párt­tagság megbízottjai révén választják meg kongresszusi, illetve pártértekezleti kép­viselőket, a harmadik fórum, hogy minderről küldöttgyű­lésen döntenek, a negyedik, s egyben legnépszerűbbnek ígérkező választási mód az elektori rendszer, miszerint létszámarányosan elektori csoportot választanak, akik a választási csoportban ki­alakult vélemények alapján választják meg a küldötte­ket szánt átallunk a hárommű­szakos rendszerre. Addig is lesz azonban munkaidőn tú­li üzenetrögzítés, amelyet az ügyeletesek másnap végig­hallgatnak és megteszik a szükséges intézkedéseket. Augusztusban és szeptember első felében szombat és va­sárnap kivételével reggel fél nyolctól várjuk a .telefono­kat. Hétfőn, kedden és csü­törtökön délután négy, szer­dán fél hétig, pénteken vi­szont fél egyig tárcsázhat­nak bennünket. A közérde­kű bejelentéseket soron kí­vül intézzük, és visszajelez­zük a megoldást a telefo­nálóknak. Ha szükséges, a tömegkommunikációs eszkö­zöket is értesítjük egy-egy, az egész várost érintő ügy­ről. Még a különleges kér­désekre is megpróbáljuk megtalálni a választ. A disz­pécserszolgálat segítségével valószínűleg lerövidül a be­jelentés és megoldás között amúgy hosszú és bürokra­tikus út. A meghívott vállalatok diszpécserszolgálatainak kép­viselőit a Városgondnokság igazgatója kérte, hogy segít­sék az ügyeleti rendszer eredményes működését, ame­lyet azok meg is ígértek. Sz. P. — Milyen lehetőség van arra, hogy a pártkongresz- szus elé kerülő dokumen­tumban már benne legyen a párttagság véleménye és javaslata? — Az idő meglehetősen rövid és a nyári szabadsá­golási időszak nem is a leg­jobb alkalom a kongresszus­ra való felkészülésre, de szeptember közepéig meg kell találni annak lehetősé­gét. hogy a dokumentumok valóban az egész párttagság véleményét tükrözzék. A vá­lasztások után a küldöttek maguk közül három szóvi­vőt választanak, akik a pártélet egyes kérdéseiben konzultációs kapcsolatban lesznek a párttagsággal, il­letve a Központi Bizottság­gal, és e vélemények alap­ján alakítják a programnyi­latkozattal, a szervezeti sza­bályzattal, illetve a párt­struktúrával és a személyi kérdésekkel kapcsolatos do­kumentumokat, nézeteket. A kongresszusi előkészületek kapcsán egy lényeges, új elem, hogy a párttagság elő­zetesen is formálhatja a kongresszus elé kerülő vita­anyagot. — Egy konkrét példa jobban megvilágítaná egy választási csoport teen­dőit ... —A 22-es csoport válasz­tási munkájában a városi pártbizottság közvetlen irá­nyításával működő 45 alap­szervezet vesz részt, ők négy kongresszusi küldöttet, illet­ve hét párttagot választhat­nak a megyei pártértekezle­ten való képviseletükre. A jelölések során eddig kilenc kongresszusi, illetve 17 me­gyei pártértekezleti küldött­jelöltre tettek javaslatot. Augusztus 7-én, hétfőn 16 órakor a pártszékház nagy­termében valamennyien be­mutatkoznak és röviden programot is hirdetnek. Ezen túl természetesen kérdések­re is válaszolnak, hiszen ide várjuk elsősorban a 45 alap­szervezethez tartozó pártta­gokat. Ezután egy hét múl­va kerül sor a küldöttek megválasztására, ennyi idő az elektoroknak elegendő lesz! Eldöntik, hogy a több jelölt közül kik képviseljék a tagságot a kongresszuson, illetve a megyei pártérte­kezleten. Nem igaz, hogy az orvo­sok és az egészségügyben dolgozók 70 százaléka nem hajlandó vállalkozási ala­pon dolgozni, mint az Or­vosi Kamara állítja — mon­dotta Csermely Gyula, a Vállalkozók Országos Szö­vetségén belül megalakult önálló egészségügyi tagozat vezetője. Az új koncepció lényege, hogy az állami egészségügyi ellátási rendszer mellett minden korlátozás nélkül magánszemély is létrehoz­hat, illetőleg működtethet — a jogszabályoknak megfele­lően — bármilyen, betegel­látásra alkalmas intézményt. Alapvetően megváltozna az egészségügyben dolgozók bérezése is. Jövedelmük két részből állna: bevételük egy részét a társadalombiztosí­tástól. vagyis az államtól Ha idejében Kmn jártam reggel Bul- gárföldön, hogy tiszta lelki­ismerettel mondhassak véle­ményt az ügyben — mondta dr. Kovács László, a bul- gárföldi ’ garázs-botrányban érdekelteknek, amikor kö­szöntötte őket az elnöki tár­gyalóban. Hozzátette, hogy a garázsépítés ügyében csak a városi tanács, vagy a végre­hajtó bizottság hozhat más döntést, ezért most a talál­kozónak a véleménynyilvání­tás lehet a feladata. Rög­tön a következő mondatá­val némi meglepetést oko­zott az újságírónak és a la­kók képviselőjének, ugyanis ezt mondta: a területén 60 garázst építenek fel, ame­lyek a teljes zöld 12%-át foglalják el az úttal és az elültetendő fákkal együtt... • NEM VOLT JELENTKEZŐ Hogy miért volt ez a be­jelentés meglepő? Mert a la­kók minden fórumon és a sajtóból is arról tájékozód­hattak, hogy körülbelül 130 kapnák, a többit pedig a beteg fizetné, ha igényli a plusz szolgáltatást. Az állam­tól kapott összeg nagyságát egy kód szerint határoznák meg, mégpedig a külföldiek magyarországi gyógykezelé­sének árait alapul véve. Mindezek révén az állami betegellátás eszköztárának egy része felszabadulna (ágyak, orvos, stb.), s azok, akik nem tudják megfizetni, illetőleg nem igénylik a luxusszolgáltatásokat, ingye­nesen kapnák meg az alap­ellátást. Ez a koncepció egyébként merőben eltér a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium és az Orvosi Ka­mara úgynevezett vállalko­zásélénkítő programjától, amely ellen hevesen tiltako­zott az elmúlt napokban a szakszervezet. s amellyel igen sokan nem értenek egyet, ismertették volna garázs épül fel, és ez bizony meglehetősen nagy telep. Utánanéztünk az iratokban: az ez ügyben hozott végre­hajtó bizottsági döntésben is az szerepel, hogy 120 sorga­rázs kialakítása lehetséges Bulgárföldön, az ÉMÁSZ al- állomás és az északi teher­mentesítő út tervezett nyom­vonala — ahol régen a kis­vasút ment — között. S mi­ként leit a több, mint száz garázsból csak hatvan? Azért, mert nem volt ele­gendő jelentkező. Vasas Sán­dor, a MÉSZÖV osztályve­zetője is megerősítette, hogy így lett a tervezés során csak 60 garázs, amelyre azonban még most is csak 45 jelent­kező akadt. Ez utóbbit Hor­tobágyi Zoltánná, a Stadion Lakásszövetkezet képviselője mondta, aki hozzátette azt is, hogy a lakásszövetkezet felkérésre szervezi az épí­tést, de nem ragaszkodnak hozzá minden áron. Ha mégis letennének a garázs- építésről a tanácson, akkor körülbelül 100 ezer forintot kell fizetni kártérítésként a 45 embernek. Ugyanis eny- nyit áldoztak eddig a terve­zésre. t ® TÖB3ET NEM ÉPÍTHETNEK A lakók képviselője azt hangoztatta, hogy féltik a zöldet, nem akarják, hogy az aptók és a garázsépítők vegyék el a területet az itt játszadozó gyerekektől, sportoló felnőttektől. Hozzá­tette azonban ő is, hogy a most élébe tárt terv a 60 garázsról, amelyek csak a terület szélére szorulnak, azárt más helyzetet ábrázol­nak. a városi tknács építé­si osztályának vezetője, Jir- kovsiky Imre azt mondta, hogy a garázsok telepítésé­vel mód van a kilenctizedé­ben megmaradó zöldterület gazdagítására, további nö­vényültetésekkel, és hogy ezek a garázsok 'később vé­dik a zöldterületet a zajtól; a portól, ugyanis közéjük fákat ültetnek. így falat ké­peznek az északi tehermen­tesítő út és a zöld között. A tanács egyébként azért is ke­resi a lehetőséget a garázs- építésre, mert a sátorgará- zsokat lebontatta, és feltár­ja a helyettesítő megoldáso­kat. No és az sem elhanya­golható szempont, hogy a ta­nács 2 millió forint bevé­telhez jut a garázsépítéssel. a terveket... A terület tanácstagja. Gyön­gyösi Dániel szerint meg kell építeni a garázsokat. A helyszínen a lakók a* újságírónak azt mondták, hogy messze nem elégedet­tek a tanácstag munkáiéval: a tanácstag pedig a tegnapi megbeszélésen azt állította, hogy a lakók nem járnak el a fogadóóráira. Végezetül az elég szenvedélyes hangú vi­ta azzal zárult, hogy a városi tanács elnöke úgy vélte: nem sérti a lakók érdekeit a garázsépítés. De ebben a, térségben most tervezett 60- nál többet nem szabad el­helyezni a gépkocsitárolók- ból, valamint kötelezni kell az építtetőket a környezet szépítésére. Q A DÉLI HÍRLAP KÖZLI Nem tudjuk, hogy a lakó­kat, a 300 aláírót mennyire sikerült ezzel meggyőzni, azt azonban nyugodtan ál­líthatjuk; ha az illetékesek idejében tájékóztatják a la­kókat, hogy pontosan mi és hová épül. akkor talán nem is kerül sor a vitára. Most mindenesetre felkérték a Déli Hírlapot arra, hogy közölje a terveket. Mi ezt készséggel megtesszük, mi­helyst használható rajzot kapunk a területről. A városi tanács elnöke a vitában utalt arra is, hogy minden lakossági tiltakozást komolyan vesznek, akkor is, ha úgy vélik: az utóbbi idő­ben mintha divat lenne til­takozni. Azt is hozzátette, hogy mindig a nagyobb kö­zösség. a város érdekeit képviselik, akkor is, ha az egy kisebb közösség érdekei­vel ültközik. Lapunknak az a véleménye minderről, hogy a tanács és a lakosság kö­zötti az újabb keletű viták forrása a legtöbb esetben az — mint most is —. hogy nem jutnak el idejében az információk a városrendezé­si döntésben érdekelt pol­gárokhoz. Magyarán egy-egy döntés meghozatalakor, va­lóra váltásakor ma még nem magától értetődő, hogy a la­kosságot is be kell vonni. Nem a szándék hiányzik itt, hanem egy régi gyakorlatot nem képes felváltani egy új olyan gyorsan, mint ahogy azt mi, városlakók szeret­nénk ... (kissf I Hívja a 84-848-at! Telefonszolgálat a miskolciakért O. E. Egészségügy — vállalkozási alapon A luxusszolgáliatások a beteg űzessen

Next

/
Oldalképek
Tartalom