Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-30 / 202. szám

Agyvérzés után a szikszói kórházban Az első szavak, mozdulaíok j|c A kéz és a láb alapmozdulatait újra kell tanulni (Kerényi László felvételei) Hetet egy hívásra! Többen vehetnek telefonkötvényt Ki Szeptembertől 7-et egy hívásra! Ez a szlogenje a Magyar Postának a közelgő fővárosi telefonszám bőví­tésére. Mint ismeretes, szep­tember 2-án nulla órától 450 ezer budapesti telefonelőfi­zető kapcsolási számát egy 1-esscl megtoldják az ele­jén. Ez az átállás lehetővé teszi, hogy folytatódjon Bu­dapest telefonfejlesztési programja. A korszerűsítés eredmé­nyeként januártól már 2-es- sel kezdődő hét számjegyes telefonvonalaik is lesznek. A hét számjegyre valló átál­lás. a műszaki fejlesztés, a tervezéssel, a szereléssel együtt több. mint 2 millió forintjába kerüli a postának. Erről beszélt Ombódi Béla, a Miskolci Postaigazgatóság helyettes vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyen az átállással kapcsolatos leg­fontosabb információikat is­mertették. Jó, ha mindenki tudja, hogy a nullával kezdődő kétjegyű speciális hívószá­mok. a mentőké, tűzoltóké és a rendőrségé nem változ­nak. Ezzel szemben a telefax-berendezések hí- ! vószámai ugyancsak egy egyessel bővülnek az ele- ' jén. A jövő hónapban jelenik meg az új budapesti közüle­ti telefon-, telefax-, telex- köhyv. ami . már tartalmaz­za. az új. megváltozott szá­mokat, Az egyéni telefon- előfizetők »könyve csak jö­vőre. az év végére várható. Mint megtudtuk, a mis­kolci igazgatóság területén 35 távbeszélőközpont áram­körét kell módosítani a fő­városi számváltozás miatt. Ez is azt bizonyítja, hogy az ország hírközlést hálóza­ta egy komplex nagy egy­séget alkot, amelyen belül minden változás kihatással lehet a teljes hálózatra. Az országos fejlesztési prog­ram keretében készül a harmincezer állomásos miskolci régióközpont is, t amelyhez 400 millió forint, ra lenne szüksége a postá­nak. külső forrásokból. Kö­rülbelül 200 miMióra szá­mítanak a kötvényforgalom, bői. szózat pedig a tanács ad. A vállalatok 100 milliós ígéretéből idáig 36 miCJlió gyűlt össze. Városunkban most augusztus végéig csu­pán 2260-an vásároltak 25 ezer forintos telefonköt­vényt. A közületek közül is csupán. 15-en szánták rá magukat a darabonkénti 100 ezer forintos beruházásra. Mitagadás, ez nagyon kevés megtörténhet, hogy pénz híján szerényebb műszaki színvonalon bővítik majd a város telefonhálózatát. Valószínű, hogy a telefon- bekötések idején majd töb­ben kapnak kedvet kötvény- vásárlásra. Ez a tapasztalat az orsizág más régióiban is. Egyébként szeptember kö­zepétől 120 millió forint ér­tékben bővítik az úgyneve­zett kötvényes fejlesztési területet városunkban. Rö­vid időn belül, pontosabban 1992 szeptemberéig telefon­hoz lehet jutni az avas-déli, a kilián-déli, a Marx téri új lakótelepeken. Komlóste- tőn a Szeder, s az Árpád és a Kuruc utcában, A sajtótájékoztatón is el­hangzott, hogy nagy érdek­lődés nyilvánult meg a Bor­sod Expressz gazdaságszer­vező és innovációs lap tele­fonos játéka iránt. Mint is­meretes,. ha az abban kö­zölt telefon mozaikképét ki­vágják és összeragasztva be­küldik, egy soron kívüli telefon- vonalhoz juthatnak kará­csony estig. S akik már telefonkötvénnyel is ren­delkeznek, plusz jutalomban három ha­vi ingyenes „beszélgetést” folytathatnak az újonnan felszerelt készüléken. Itt tudtuk meg, hogy ha eset­leg egy, már meglevő tele­fontulajdonos nyeri a két fődíj -bármelyikét, nyugodtan 'eladhatja, akár felárral fsa plusz telefont, vagy köt­vényt. Az árát a piac tör­vényei szerint határozhatja meg, legfeljebb a felár hasz­nából megfizeti a jövede­lemadót (szántó) f Az egészség sajnos sokunk számára csak akkor válik fontossá, amikor már nincs, vagyis, ha valami nincs rend­ben a szervezetünkben. Ugyanígy vagyunk a beszéd­del, a mozgással is — termé­szetesnek tartjuk. Csupán akkor érezzük, hogy mekkora érték, amikor elveszítjük. Ezzel azonban nem jár együtt kötelességszerűen, hogy az életkedv is elhagyja a beteget. Legalábbis a szik­szói kórházban így van. Itt újra élni tanítják az em­bert ... : Ko-Vács-né — szótagolja nevét az igazgató főorvos segítségével egyikük. Az, hogy most már a kívülálló is megérti a lassan formált szavakat, nagy eredmény. — Ez a néni hetekkel ezelőtt még egyáltalán nem tudott beszélni — tudjuk meg dr. Tóth Imrétől. A szikszói kórházban har­madik éve foglalkoznak az agyvérzés, vagy agyi műtétek után mozgásukat, beszéd- készségüket elveszített em­berekkel. Van aki némán, esetleg fél oldalára lebénul, va érkezik ide. Aztán tel- nek-múlnak a hónapok, és egymást követik az eredmé­nyek. Az első szavak, moz­dulatok. Hogy mi a titkuk? Jól képzett szakembergárda, gyógytornászok, logopédusok, szakasszisztensek, akik se­gítséggel, fjumanitással, oda­figyeléssel visszaadják a re­ményt, az életkedvet. Az igazgató főorvos kala­uzolásával nyitunk be a tor­naterembe. Itt találkozunk egy idős beteggel, aki három hónappal ezelőtt még ülni sem tudott, ma pedig, igaz. még segítséggel, de sétál, tornázik. A jól felszerelt te­remben fiatal gyógytornász- nő mozgatja meg az izmokat. — Most emeljük fel a „rossz” kezünket, kapaszkod, junk a bordásfalba .. húz­zuk fel a jó lábunkat és tá­maszkodjunk a rosszra... Uilmlltl Hányára - meg más boltokba Mindig Alajos öreg barátom feldúltan mesélte a minap: — Nem fogod elhinni, hogy mik esnek meg Magyarországon 1989 augusztusában. — Megpróbálom elhinni. — Akkor hallgasd türelemmel és fegyel­mezetten. Tudod talán, hogy néhány éve örököltem egy külföldön elhunyt rokonom után. Az örökség nagyrészt a családomé lett, a gyerekeké, nekem megmaradt az a kis töredék, amit az illetékes pénzügyi ha­tóság engedélyével devizaszámlára helyez­hettem el. Nem számottevő összeg, de az­óta is a magyar állam használja. Közvetlen hozzátartozómnak, tehát a lányomnak át­adhatok belőle, ha külföldre kíván utazni, vagy itthon akar vásárolni olyan árudában, amelyet ilyen célra kijelöltek. Világos idáig minden? — Mint a nap a fátyolfelhők mögött. — Mit akarsz azzal a fátyolfelhővel? — Semmit, csak pénzügyekben nekem semmi sem teljesen világos, mindig van valami kis homály, ami adott esetben sű­rűsödhet is. — Akkor hallgasd tovább. A lányom vá­sárolni akart valami műszaki cikket, de nem kíván ezért Ausztriában turistáskodni, hanem itthon akarja azt megvenni abban a dunántúli áruházban, amit erre a célra létesítettek, s ami nem rossz, mert az áru is meglesz, a dollár is az országban marad. — Mi hát akkor a baj? — Elmentünk a lányommal a devizámat őrző bankfiókhoz. Ott megtudtuk, hogy a devizaügyeket átcsoportosították egy másik bankfiókhoz. Állítólag az újság megírta, de kulturált bankforgalomban a számlatulaj­donos esetleg el is várhatná, hogy az át­csoportosításról egy sokszorosított körlevél­ben értesítsék: szíveskedjék ügyében egy másik fiókhoz fáradni. Nos, mi odafárad­tunk, elmondtuk, milyen ügyben. A tagad­hatatlanul nagyon udvarias és türelmes hi­vatalnokhölgy kérte a lányom útlevelét. Mondtuk, hogy nem utazni akar, hanem belföldön akar vásárolni. Kiderült, hogy a hatályos pénzügyi előírások szerint belföl­dön devizáért vásárolni csak érvényes, kül­földi utazásra jogosító útlevél birtokában lehet akkor is, ha a deviza tulajdonosának esze ágában sincs utazni. — De a lányodnak van útlevele. II — Van, csak nem hozta magával, meri nem tudta, hogy Tatabányára is világútle­vél kell. De most jön a java.., — Mi jöhet még ezután? — Megkérdeztem, hogy vajon én, a de­vizaszámla tulajdonosa, aki nagy bizalom­> mai az állam bankjára bíztam kis pénze­met, miként juthatok hozzá a pénzemhez, ha venni akarok magamnak valamit akár Tatabányán, akár a fővárosban, vagy ép­pen Miskolcon valamely devizáért árusító magyar állami boltban. Mondta a délután háromkor is még mindig türelmes hölgy, hogy semmi akadálya, ha behozom az útle­velem, kivehetek a saját pénzemből. Ne­kem viszont nincs világútlevelem, sőt sem­milyen. Akkor nem juthatok hozzá soha a pénzemhez, illetve a devizámhoz, kaptam a felvilágosítást. Mondom, ezek szerint én csak számlakivonatokat kaphatok egész életemben, de devizát soha, hát inkább visszautaltatom külföldre. Én nem utalha­tom vissza, kaptam a tájékoztatást, csak a külföldi feladó hívhatja vissza, de mert örökségből ered, tehát a korábbi tulajdo­nos már nem él, nincs aki visszahívja, a pénz a haza,i pénzintézetnél marad, ha­csak __ — Hacsak? — Hacsak nem igényelek magam is egy világútlevelet a megfelelő illetékkel, majd miután azt megkapom, elzarándokolhatok a saját devizámból kérencsélni, hogy utána elmehessek valamelyik hazai állami bolt­ba devizáért vásárolni. Vagyis útlevél kell ahhoz, hogy a saját pénzemért, valutámért Tatabányán, Budapesten, vagy akár a mis­kolci Arany János utcán úgy vásárolhas­sak, hogy a magaméból szaporíthassam édes magyar hazám devizakészletét, — Mit fogsz most csinálni? — Nem fogok tréfálkozni az alkoptatott szólammal, hogy „ez egy ilyen ország’1, hogy ez megeshet 1989 augusztusában, ha­nem lehet, hogy kiigényelem a világútleve­lemet, s az országhatáron kívül költőm el a saját valutámat, meg azt is, amit útlevél­tulajdonostól a magyar államtól kapnom kell... Ha így jobb.., (benedek) — Az a tapasztalatunk, hogy a betegeink nagyón szeretnek ide járni — hall­juk dr. Tóth Imrétől, pon­tosan követik az utasításo­kat. Egy tükör előtt állva maguk is ellenőrizhetik tar­tásukat, mozdulataikat, egy­szóval a fejlődésüket. Min­den napra, órára lebontott tanrendünk van. Külön moz­gatjuk meg a lebénult keze­ket. lábakat, azokat a bete­geket akik fél oldalukat nem tudják mozgatni. Az alapcélunk, hogy ismét ön­állóak legyenek. Áz általános kezelési idő hat hét, de ter­mészetesen van. akinek en­nél többre van szüksége. A legtöbb beteg miskolci, ózdi. kazincbarcikai testvér­intézményekből érkezik a szikszói utókezelőbe. De' a beutaló nélkül hozzájuk for­dulókat sem utasítják el, egyedi betegfelvétel is van. Az osztály ötven ágya kö­zül negyven szinte mindig foglalt. F. H. A rend és a humor jól megfér egymással. Ezt bizonyíú ja a kórház tájékoztató füzete. Sonkából kevesebbet veszünk '■ 'p , • . " ’ \ i Áz áremelés nem szólt bele a forgalomba A húskészítmények drágu­lása óta már csaknem két hét telt el. Legnagyobb mértékben a szárazáru és a sonka ára változott. Néhány miskolci húsboltban annak jártunk utána: hogyan ala­kult a forgalom az áreme­lés óta. Katona István, a Centrum Áruházzal szemben lévő Húsáruház vezetője elmon­dotta. hogy most sem visz- 'nek haza kevesebb hentes­árut a vevők. Ugyanannyi vörösáru — krinolin. virsli, szafaládé és párizsi — fogy, mint korábban. Sokan kere­sik a jelenleg is hiányoikk- nek számító szárazkolbá­szokat és a szalámit. Ebből még mindig nem érkezett egy darab sem. így azok, akik utazásra készülnek, be kell. hogy érjék a Tokaji kolbásszal. Kevesebb sonka fogyott viszont aiz áremelés óta. Ennek oka az. hogy egyre inkább meggondolják az emberek, hogy megve­gyék-e ezt az alaposan megdrágult terméket. Alig kapnak húsos csontot, csak kevés levesnek való marha­csont érkezett. Pedig a vá­sárlók nagyon keresik ezt a ma még olcsó ételalapanya­got. ‘ Gyenge Dániel, a Tanács­ház téri hús-csemegeüzlet vezetőhelyettese sem tapasz­talt . jelentős forgalom-visz- szaesést. Szerinte Is első­sorban a sonka iránti keres­let csökkent. Húsos csontot ez az üzlet sem kapott az elmúlt héten. Csak füstölt változatából érkezett tizen öt kilogramm tegnap reg gél. Ezt a mennyiséget azon­ban fél óra alatt elkapkod ták a vásárlók. Sovány Gyula, a Széche nyi út 19. szám alatti hús- csemegeüzlet vezetőhelyet­tese sízerint sem vásárolnak kevesebben a megdrágult húskészítményekből. Az a véleménye, hogy sokan még az áremelés előtt bespájzol­ták a különféle szárazárukr ból. Náluk is kevesebb son­kát vesznek. Továbbra sincs szalámi, gyulai, valamint csabai kolbász. Néha érkezik turistaszalámi. de ezt a ve­vők rövid időn belül felvá­sárolják. Náluk sem lehet kapni a nyugdíjasok kény­szerűen kedvenc levesalap­anyagából, a húsos csont­ból. Szombaton küldött ugyan a húsipar harminc kilót, de ez egy órán belül elfogyott. Az áremelések ellenére tehát visszaállt a forgalom az eredeti kerékvágásba. A hiánycikkek is ugyanazok maradtak, minit korábban, A vásárlók legnagyobb fáj­dalma. hogy kevés a húsos csont, egyelőre nem orvosol­ható. Mint Ltikéi Lászlótól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereske­delmi osztályvezetőjétől megtudtuk, ez a jelenség összefüggésben van az élő sertések számának jelentős csökkenésével. A megyei vállalat júliusig még heten­te nyolcezer sertést vágott le. ez a szám azóta három­ezerre csökkent. Korábban mintegy ötezer sertés ki­csontozott karaja, combja, lapockája és tariarésze került exportra. A külföldi szállí­tásokat azonban leállították: a belföldi ellátás biztosítása érdekében. Emiatt kevesebb nem exportálható olcsó hús­áru és csont jut a megye üzleteibe. Az előrejelzések szerint csak szeptember má­sodik felében javul majd a helyzet. Ekkor ugyanis á ie-* lenleginél több élő állatot szállítanak majd a miskolci üzembe. . j SZ. P. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom