Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-30 / 202. szám
I A DH várospolitikai fóruma Ax állami bérlakások eladásáról dönt a városi tanács Maradnak-e a tilalmak? Heves vita várható Ha lesz mérőműszer-hálózat, az egész városban regisztrálni tudják a levegő állapotát Most már ismertek a csúcsértékek is 2 A levegőben van Vajon megvásárolhatóak lesznek-e Miskolcon a panelból épített' állami bérlakások? Feloldják-e a bérlakáselidegenítési tilalmat a belvárosban? Vajon emelnek-e, vagy csökkentének az í eladási árakon? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni holnap a városi tanács testületé, amikor is eldönti, hogy miként módosítja azt a I tavalyi tanácsrendeletet, amely eddig szabályozta Miskolcon az állami házingatlanok, bérlakások eladását. , i Lapunkban már két szer. 4 vezet — a Szabad Demok- 1 ráták Szövetsége és a Mis- j kolci Ifjúsági Szövetség is 1 — közzétette állásfoglalását 1 a tanácsrendelet-tervezettel l kapcsolatban. De nézzük * meg most. hogy vajon milyen lehetőségeket kínálnak döntésre a szakemberek a városi tainács testületének holnap! # KIFIZETTÉK EGYBEN Elöljáróban a tényekről: tavaly több, mint 1Ő00 állami bérlakás került személyi tulajdonba Miskolcon, még az eladást korlátozó he. lyi tanácsrendelet életbe lépése előtt megkötött egyezségek alapján. Érdekes, hogy a tavaly létrejött adásvételi szerződések több. mint egyharmadában egy összegben fizették meg a Vételárat a vevők, l^olott választhatták volna a részletfizetést is. A miskolciak elsősorban két rendelkezés ellen tiltakoznak, amelyeket az 1988- ban alkotott tanácsrendelet tartalmaz. Az egyik a panelos technológiával épített házakra kimondott eladási tilalom, a másik pedig a belváros területére érvényes tiltás volt. Az előbbi indoka: nem tudni, hogy hogyan és milyen költséggel újíthatok fel a panelépületek. A belvárosban pedig a lakások adásvétele gátolná a belváros megújítását — mondták a szakértők. • BELVÁROSBAN: IS-IS Az 1988-as tanácsrendelet megszületése után több központi jogszabály módosult, és minden változás arra irányult, hogy még jobban ösztönözzék- az állami bérlakások eladását. Most azt írják a tanácsi szakértők a v tanácsülés elé kerülő anyagban. hogy ezen jogszabályi változások miatt — és a városlakók igényei miatt is — akkor is foglalkozni kell a tanácsi bérlakások eladásának helyi újraszabályozásával, ha átfogó lakásgazdálkodási elképzelés hiányában igazán következetes döntéseket hozni ma nem lehet. Mindezek figyelembevételével jó néhány változtatást javasolnak. Például azt. hogy azon szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken, ahol önerőből helyreállíthatóak az épületek. vásárlási szándék esetén nem kellerte megtiltani a vételt, sőt az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel segítenék a vállalkozókat. Nem javasolják a vásárlási tilalom feloldását a belváros területén. Ugyanakkor lehetőséget adnak arra. hogy már felújított házaknál, a rehabilitáció által nem érin. tett épületeknél, vagy önrekonstrukcióval helyreállítható ingatlanoknál egyedi elbírálás alapján a végrehajtó bizottság felmentést adjon a tilalom alól. Ugyan, csak felmentést lehet adni, ha városi érdekeket szolgáló gazdasági szervezetek, közintézmények elhelyezéséről van szó. • PANELOS ALTERNATÍVÁK A panelos épületek esetében a szakértők nem tudtak egyetértésre jutni, így a városi tanács ülése majd két változat közül választhat, javaslatuk szerint. Vagy csak azok a panelos technológiával épített 'olyan lakások adhatók el, amelyek nem a magasabb szintszámú — hat-tízemeletes — épületben találhatók, vagy pedig egyáltalán nem tartalmaz majd tilalmat a tanácsrendelet a panelos lakásokra vonatkozóan. Hogy melyik dások idején, 1650. március 22-én, parancsot kapott az alispán, hogy „Diósgyőr romlott gátját és árkát rögtön csináltassa meg”. Ez a gát a mai Blaha Lujza utca 23. számú ház előtt volt. Meg- csináltatása azért lett sürgős, mert a fagerendákból készült gát a Szinvát lelassítva, megosztva, az egyik ágát mesterséges árokban a vár felé irányította. Ez volt a Kisszinva. Így biztosították a 25 m széles, és 4 m mély várárokban a vízmagasságot, mert a tapolcai forrás vize nem bizonyult elegendőnek. A többlet-vízmennyiség a gáton át nagy eséssel ömlött, tajtékzott. zúgott a szélesebb és mélyebben levő mederbe. Ez volt a Nagyszinva. Szinte egymás szavát sem értettük mellette. Ezért nevezték a gátat zúgónak a helybeliek. Nyári időben előfordult. hogy a vízmennyiség lecsökkent és ez a patakmeder kiszáradt. Ilyenkor Száraz-Szinvának mondták az aivégiek. A BLaha Lujza utca 23. számú uradalmi mészárszék volt. Nyugati oldalánál érkezett a patak a gáthoz. Báró II. Haller Sámuel idejében, még 1702 előtt építették fából, tapasztással. < A provizória ház a mai Blaha Lujza utca 32. számú épület, a városi fiókkönyvtár. A település, a város akkor még csak a Szinvának a vár felöli oldalára terjedt, és oda csak az említett keskeny hídon lehetett eljutni. A híd a gát és a mészárszék közötti részen volt', magam megoldást választják . — esetleg egy harmadikat kitalálva —. azt majd csütörtökön. a tanácsülésen tudhatjuk meg. Az árakkal kapcsolatban az a javaslat: ne csökkenjen az összeg, valamint, hogy a törlesztés ideje maximum 25 év legyen, ha valaki részletekben fizet. Nem érintettük az elfogadásra javasolt rendelettervezet minden részletét. Valószínű, hogy a tanácsülésen alapos vita közepette születik majd a- döntés, hiszen a már említett szervezetek például eljuttatták állásfoglalásaikat a tanácstagoknak is. Arról sem lehet elfeledkezni, hogy a tanácsülések nyilvánosak, így bárki végighallgathatja a vitát, és ha a tanács testületé megadja a szót, akkor véleményét is kifejtheti. Jósolni nehéz lenne, de az bizonyos, hogy pénteken már sok ezer miskolci lakásbérlő tisztábban láthatja lehetőségeit . — (ktes) is jártam rajta 1950. előtt. A mészárszéket 1772-ben alapjaitól újra építették, de most már kőből és téglából. Bérlője 1744-ben Kolozsvári János, 1769-ben Apsajt Mihály és vele társbérlő Holl Tamás 1786 végéig. Azután Kászonyi és Mondok János vette bérbe 3 évre. Az uradalom megszűnése után a ház a Jiözség tulajdonába került, de már nem maradt mészárszék. A község eladta Her ez Ödönnek a miskolci gépgyáros apjának. Öt követte a ház használatában századunk elején Weisz József cipész családjával. Halála után pedig fia ifjabb Weisz József lakta 1944-ig. ö mázsamestere volt a diósgyőri Márta Szénbányának. Főfoglalkozása mellett üzleti vállalkozásba kezdett. Nevéhez fűződik Diósgyőrben az első mozi létesítése. a némafilmek. majd pedig a hangosfilmek rendszeres vetítése a Tapolca nagytermében. Közkedvelt ember lévén a helybeliek egyszerűen „Jóska bácsinak szólították. Amikor meg kocsmát is nyitott, az odajárók a helyet „Jóska bácsi kocsmájának” mondták. 1950-ben a Szinva nagy kanyarulatát a volt mészárszék mögött átvágták, és ezzel a patak útját megrövidítették. Elvesztette jelentőségét a körülbelül 6 m magas gát. Láttam, hogy a patakmedert törmelékkel betemették, helyükön hagyva a gát gerendáit. Amikor megülepedett, évek múlva a Nagyszinva helyét parkosították. Napjainkban ennek a parknak a keleti végén van a hősök szobra a szomorúfűzfák lombjai alatt. Balázs József Tudhatjuk-e, hogy mit szívunk be mindennap, mikor kilépünk városunk valamelyik utcájára, és először slukkolunk egy nagyot Miskolc levegőjéből? Ha minden szennyező anyagról nem is lehet jelenleg ismeretünk ilyen vagy olyan okoknál fogva, az elmúlt időszakhoz viszonyítva a változás mégis jelentős. A megyei Köjál a nyilvánosságot támogató kezdeményezésének köszönhetően lapunkban is mindennap megjelenik, mennyire szennyezett a miskolci levegő. Az .elmúlt időszakban módosítottak: az adatközlésen, s ezzel jó néhány kritikának tettek eleget. Arról van szó, hogy a megyei Köjál eddig a reggel 6 órakor mért levegöszeny- nyeződési adatokajt tette közzé. Az utóbbi időben azonban megadják az előző nap mért legmagasabb levegőszennyezési értékeket is. Válasszuk ki mondjuk az augusztus 25-ét, s akkor rögtön láthatjuk, hogy a két adatsor között mekkora a különbség. Míg reggel 6 órakor szén-monoxídból alig több, mint 6000 mikro- gramm/köb méter volt a miskolci levegőben, a csúcsérték jócskán meghaladta a 7000-et. A kén-dioxidbó- reggel 6-kor 27 mikro- gramm/köbmétert mértek, az előző napi csúcs pedig 40 volt. Ugyanez az arány a nitrpgén-dioxid esetében 61:80. A magyarázat abban rejlik, hogy reggel 6 órakor még gyenge a közúti forgalom, alacsony a levegő terhelése. A Köjálnál folyamatosan mérik egyébként a levegő szennyezettségét, s a grafikonokból pontosan nyomon követhető a város élete, az ipari üzemek termelése, a forgalom napi lüktetése. A jelenleg nyilvánosságra hozott adatsor teAz MSZMP megyei értekezletére megválasztott küldöttek ismerkedés és feladategyeztetés céljából augusztus 31-én 17 órakor találkoznak á pártszékház III. szinti tanácstermében. Az összejövetelen megvitatják egy a megyei pártértekezlet időpontjáig működő küldöttklub létrehozásának ' lehetőségét, amely a megválasztott hát már alkalmas arra, hogy reális képet kapjunk arról, mit is szívunk be. Igazán hű akikor lehetne a kép, ha nemcsak a Köjál-székháznál, a Bacsó Béla utcán mérnénk a levegő szennyezettségét, hanem a ■ város több pontján egyszerre. A megyei Köjál vezetőitől tudjuk, hogy most már erre sem kell sokáig várni, mert Igen nagy a forgalom a Zsarnai piacon, amióta mindennap árusíthatnak itt a kereskedők. Jó döntésnek bizonyult tehát a mindennapos árusítás engedélyezése. A miskolciak csupán azt nehezményezik, hogy csak délután 2-ig tart nyit-/ va a piac, márpedig sok miskolci csak a munkaidő végeztével, vagyis délután érne rá a vásárlásra. Hogy miért zárnak be délután 2- •kor, arról Petri Jánosnétól, a piacfelügyelet vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Elmondotta, hogy azért van erre szükség, mert a délutáni órákat a terület takarítására használják fel. Meglehetősen nagy a Zsarnai, 15 hektáron kell felszedni mindazt a szemetet, amit az árusok és a vásárlók napközben eldobálnak. A takarítással a közterületfenntartó vállalatot bízták meg. A cég dolgozói rendszerint csak késve kezdhetik a munkát, hiszen gyakran délután 4 óra ip van már, mire valamennyi árust küldötteknek a megyei pártértekezletre való felkészülését, nagy felelősséggel járó döntéseik jobb megalapozását segítené. Már ,az első találkozás alkalmával mód nyílik arra is, hogy a résztvevők fórum jellegű kötetlen eszmecsere keretében találkozzanak a megyei pártbizottság és a Miskolcon működő reformkörök képviselőivel. folyamatban van az ellenőrző műszerhálózat kiépítése. Mindettől persze nem lesz tisztább a levegő. De ha mindenki tudja, hogy mi van benne, akkor legalább hathatós támogatást kaphatnak a közvéleménytől a kör- nyezetvédelmet pártolók. és vevőt sikerül kitessékelni a Zsarnairól. Pillanatnyilag nincs rá lehetőség, hogy 2 óra után engedélyezzék a vásárlást. Egyre rövidebbek a nappa„ lók. ősszel hamarabb sötétedik. márpedig takarítani csak világosban lehet — hallottuk a felügyelet vezetőjétől. Azt is hozzáfűzte: elképzelhető, hogy jövő nyáron már tovább legyen nyitva a piac. Addig is, aki hét közben délelőttönként dolgozik, a szombatot a vásárlással töltheti itt. S gyakran az sem fárad hiába, aki vasárnap keresi fel a Zsarnait. Mert ugyan ekkor hivatalosan nincs nyitva a piac, de mivel nem kerítették el a területet. igen sokan a hét utolsó napján is kipakolják itt a portékájukat. A piacfelügyelők egyébként} azt tapasztalják, hogy a hét végén is nagv a forgalom. Most elsősorban az iskolaj kezdés jegyében áll a vásárt a táskáknak, köpenyeknek nagy a keletje. Hogyan tarthatna továbí* nyitva a piac? — erről a városi tanács ellátásfelügve- leti osztályán is érdeklőd-: tünk. Veres Sándorné főelőJ adó úgy nyilatkozott: első-' sorban a takarításra kellene hatékonyabb megoldást találni. hogy ne az egész dél-’ utánt vegye igénybe, mire összeszedik az összes szemetet. A mostaninál több elleni őrre és helypénzkezclőro is szükség lenne ahhoz, hogy délután 2-kor se kelljen véget vetni a vásárnak. Diósgyőri meditációk (24.) Á zúgónál Az ismétlődő török tárnáit ítícfőKelt klubja (k—ó) I Délután, a Zsarnain les vásár, meri takarítanak I
