Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-30 / 202. szám

Áremelés után a húsboltokban (CIKK AZ S. OLDALON) POLITIKAI NAPILAP » XXI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1989. AUGUSZTUS 30., SZERDA ÁRA: 3,50 FORINT Alig épülnek lakások A menyei tanács-vb a sa?dálhodásról A megyei és a helyi taná­csok első félévi gazdálkodá­sáról számolt be Balabán Péter közgazdasági főosztály­vezető, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának tegna­pi ülésén. A jelentést követően töb­ben hangsúlyozták, hogy a jövőben méginkább építeni kell a helyi tanácsok önál­lóságára, s gazdálkodásukat a megyei tanácson inkább koordinálni kellene a koráb­ban megszokott elosztás és irányítás helyett. Ez a nem­régiben létrehozott közgaz­dasági főosztálynak is új fel­adatot jelent majd, amelyre a jövő évi terv készítésekor már fel lehet készülni. A végrehajtó bizottság tagjai közül többen megem­lítették, hogy az év első fe­lében visszaesett régiónkban a magánlakás-építkezés. En­nek okát elsősorban az egy­re nehezedő hitelfeltételek­ben, valamint az építőanya­gok árnövekedésében látják. A megyei és a" helyi taná­csok eíső féléves gazdálko­dásáról készült jelentés alap­ján az állapítható meg — mondotta Szabó György, a megyei tanács elnöke —, hogy néhány kisebb eltérés­től függetlenül, a kiadások és a bevételek a tervek sze­rint alakulnak. Ugyanakkor a valóságos helyzet ennél kedvezőtlenebb, s más me­gyékhez képest több vonat­kozásban is nőtt elmaradott­ságunk. Ezért a jövőben ar­ra kell törekednünk, hogy ne a terv és annak teljesí­tése legyen a mértékadó, ha­nem a valóságos helyzet. Az ülésen jelenlevő Básti Já­nos, az SZMT vezető titká­ra a lakásépítésekkel kap­csolatos aggodalmának adott hangot, s arról is szólt, hogy régiónkban különösen fi­gyelni kell a szellemi mun­kaerő megtartására. (Folytatás a 6. oldalon) Kiutasították a magyarokat Hazaérkezett Deutsch Ta­más és Kerényi György. akiket tegnap délután ítélt pénzbüntetésre a prágai bí­róság, s mindkettőjüket ki­utasította Csehszlovákiából A két Fidesz-aktivistát a Ferihegyi repülőtéren mint­egy százan köszöntötték. Rö­vid nyilatkozatukban mind­ketten megköszönték cseh védőügyvédjük munkáját, és Tab a Lajos prágai magyar konzul közbenjárását ügyük­ben. l'jra lábra állnak ^ A mozgását, beszéd- készségét vesztett ember nem egy családban igen nagy terhet jelent. A szik­szói kórház utógondozójá­ban azonban mindent megtesznek, hogy azok a betegek is felépüljenek, újra önellátóak legyenek, akikről rokonaik már le­mondtak. Ismét járni, be­szélni, egyszóval újra élni tanítják őket. Az eredmé­nyekhez nem csodákra van szükség, inkább a szakemberek kemény munkájára, türelmére, fi­gyelmére. (Cikk az 5. ol­dalon.) (Kerényi László felvételei) Csak kevesen politizálnak Hogyan választanak a finnek? Hogyan működik a finn választási rendszer? Mi kell ahhoz ebben az északi or­szágban, hogy a jelöltekből képviselő lehessen? — egye­bek között erről tartott elő­adást tegnap délután a Szé­chenyi úti Rendezvénye^ Házában Olavi Borg, az ál­lam- és jogtudományok pro. fesszora, aki egy tamperei delegáció tagjaként tartóz­kodik jelenleg városunkban. Mondandója meglehetősen sok miskolcit érdekelt, s ez egyáltalán nem véletlen, hi­szen választásokra készü­lünk. A hamarosan az urnák elé járuló állampolgárok most több. mint 40 év után ismét több párt jelöltjeire adhatják majd le a voksai- kat. Érthető tehát, ha a ha­zánkban működő politikai szervezetek képviselői a vá­lasztási küzdelemre készül­ve, kíváncsian figyelik, mi­ként szállnak választási küzdelembe Európa más tá­jain. A finnektől pedig van mit tanulni — ez a professzor rövid előadásiábófl is kide­rült. Választási rendszerük meglehetősen kipróbált, hi­szen 1907-ben vezették be. Ekkor lépett itt életbe — Európában elsőként — az általános választójog. A par­lament 200 képviselőjét az­óta i® 15 körzetben választ­• Panelházak és öreg belvárosi épületek. Mindkét épülettipusban találhatunk szép számmal ta­nácsi bérlakásokat, köztük rengeteg olyat is, amelyet szívesen megvásárolnának a benne lakó bérlők. Vajon csütörtökön, a városi tanács ülésén feloldják-* o jelenlegi értékesítési tilalma­kat! Ezzel foglalkozik cikkünk a 3. oldalon. ják meg. A szavazatok ará­nyában mindenhol sorrendet állítanak, s így derül ki, hogy egy-egy párt hány képviselői mandátumhoz ju­tott. Az előadó arról sem hallgatott, hogy ez a mód­szer nem teljesen tökéletes, hiszen van olyan körzet, ahol 50 ezer szavazatra van szükség, máshol viszont már 12—13 ezer is elég egy-egy mandátum elnyeréséhez. Finnországban eleinte évente kiírták a választáso­kat. de ez túl gyakorinak bizonyult. Ezért ma már csak négyévente adják le a szavazataikat. Egyébként nemcsak a pártok állíthat­nak jelölteket, ezt az ottani állampolgárok mindegyike megteheti a finn törvények értelmében. Aki nem vala­melyik párt színeiben akar­ja jelöltetni magát, a hely- hatósági választásokon 10, az országoson pedig 100 tá­mogató ajánlását kell meg­szereznie. Párton kívüli je­löltet általában az alterna­tív szervezetek, illetve a zöldek indítanak. A finnekre egyébként aligha mondhatnánk, hogy túl sokat politizálnak: a 18 éven felüli korosztálynak csupán, a 15 százaléka tagja valamilyen pártnak. ® kö­zülük is csak minden har­madik foglalkozik aktívan a politikával. Mint a pro­fesszor rámutatott: a leg­több iparosodott európai or­szághoz hasonlóan náluk is a fiatal generáció tagjai tö­rődnek a legkevesebbet a közügyekkel. S ezen eddig még semmilyen módszerrel sem sikerült változtatni. A tegnapi előadás hallga­tósága egyebek között arra is kíváncsi volt. milyen tá­mogatást kapnak a finn pár­tok. Kiderült: 1968 óta tör­vény szabályozza a nekik nyújtható állami támogatást. A költségvetésből a parla­mentbe bejutott valamennyi párt részesülhet. Képvise­lőnként körülbelül 250 ezer finn márkát kapnak. A pár­tok ezenkívül a saját saj­tójuk fenntartására vehetik igénybe az állami támoga­tást. Minden egyes fillér­ről kötelesek pontosan el­számolni. Az állami támo­gatás egyébként a pártok kiadásainak csupán az egy- harmadát fedezi. A szer­vezetek ezen kívül a tagdí­jakból gazdálkodnak, s üz­leti vállalkozásokkal igye­keznek bevételhez jutni Minden igyekezet ellenére azonban a legtöbb finn párt eladósodott és szegény — fejezte be előadását tegnap délután a Rendezvények Há­zában Olavi Borg, az állam­áé jogtudományok profesz- floora. Páilol a Einhcip Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nökségének tagja kijelentet­te, hogy a középszintű poli­tikai egyeztető tárgyalásokon nem állapodtak meg a mun­kahelyi pártszervezetek meg­szüntetéséről, hanem elna­polták a döntést. Erről az MSZMP tárgyaló küldöttsé­gének vezetője a Magyar Távirati Irodának nyilatko­zott. Mint elmondotta; mind­össze egy olyan megállapo­dási terv született, amely nem zárná ki, hogy a lakó­területeken, tehát az üzemen kívül működhessenek üzemi, munkahelyi pártszervezetek. Pozsgay Imre emlékeztetett rá, hogy a végső döntést minden esetben csak a tár­gyaló küldöttségek legmaga­sabb szintjének plenáris ülé­sén, illetve az Országgyűlés­ben hozzák meg. A politikai egyeztető tárgyalásokon az MSZMP küldöttségének ál­láspontja mindenesetre az; hogy a munkahelyek szerve­zeti, vezetési struktúrájába a pártok ne épüljenek be, és munkaidőben, a munkahe­lyen semmiféle tevékenysé­get ne folytassanak. Fórum a népfrontról Vitafórumot rendeztek a Hazafias Népfront helyzeté­ről és jövőjéről tegnap dél­után 4 órától, a Kazincbar­cikai Városi Tanács nagy­termében. A rendezvény résztvevői Kukorelli István­nal. a Hazafias Népfront országos tanácsának ügyve­zető elnökével és Ződi Im­rével, a HNF Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizott­ságának titkárával találkoz­hattak. Kukorelli István kérdésekre válaszolva a töb. bi között kifejtette, hogy vé­leménye szerint a népfront­nak nem kell párttá válnia. Őszi idő Továbbra is őszies marad az időjárás. Túlnyomóan bo­rús lesz az ég, legfeljebb rövid időre szakadozhat fe' a felhőzet. Ismétlődő esőre, zivatarra is számítani lehet Tovább erősödik és viharos­sá fokozódik az északi szél Napközben 18 fokig emelke­dik a hőmérséklet. A megyei Köjál mérései szerint a levegő minőségét1 ma reggel 6 órakor a kö­vetkező adatok jellemezték Miskolcon: szén-monoxid 4930 (10 000), kén-dioxid 20 (500), nitrogén-dioxid 13 (100). A zárójelben megadott határértékek (mikrogramm/ köbméter), az 5/1986. EüM sz. rendelet alapján védett 1. területi kategóriába tar­toznak. A tegnap mért ha­tárértékek: szén-monoxid 3364, kén-monoxid 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom