Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-29 / 201. szám

tf: A derítömedence

60, 40, 19 esztendeje

Miskolcról írták, irtuk

Közlekedés és falujárás

REGGELI HÍRLAP, 1929, SZEPTEMBER 1.

A miskolci rendőrség az új közlekedési szabályrendeletnek már több pontját a gyakorlati életbe átvitte - és rövidesen megjelennek az utcákon az útjelző táblák is, amelyek sok felesleges kérdezősködéstől szabadítják meg az idegenből jött sofőröket és meggyorsítják minden bizonnyal a forgalmat.

A rendelet meghagyja a hatóságoknak, hogy területükön fő- és mellékútvonalakat jelöljenek ki, és a forgalmat azoknak az intézkedéseknek megfelelően bonyolítsák le,- ahogyan azt a kódex a fő-, illetve a mellékútvonalakra ■ elrendeli. Az általános szabályren- - delet tudvalevőleg más lehetőségeket nyit a forgalom , szempontjából a mellékútvonalakon, mint a főútvonalakon. Gyorsabb menetsebességet enged meg a' mellékútvonalakon a többek között és azt igyekszik ezáltal elérni, hogy a főútvonalak túlságosan nagy forgalmát részben a mellékútvonalakra tereljék.

Miskolcon a rendőrség felfogása szerint egy főútvonalat kell kijelölni, amely a pályaudvartól a Vay úton, a Zsolcai-kapun, a Széchenyi-utcán keresztül a Győri-kapu végéig húzódik. Ezen a főútvonalon, amely most túlságosan igénybe van véve, fogják lebonyolítani a forgalom gerincét, míg a mellékutcákba igyekszik a rendőrség a kerékpár, teherautó, teherkocsi közlékedését átterelni.

Miskolcon teljesen érvényre akarják juttatni január 1-től a kódexnek azt a rendelkezését, hogy a motorkerékpárok, kerékpárok és teherjárművek csak a mellékjitvonalakat vegyék igénybe, illetve a főútvonalat csak annyiban használják, amennyiben azt a szükség parancsolja.

ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1949. SZEPTEMBER 3.

A Diósgyőri Gépgyár N. V. VIII. falujáró csoport három brigádja elhatározta hogy a falujárás megjavítása érdekében versenyre, hívja ki a gépgyár többi falujáró csoportját és brigádjait, valamint a kohászati és ózdi pártszervezetek falujáróit.

A verseny feltételei: a fegyelem megszilárdítása érdekében minden brigád kötelezi magát rendszeres falujárásra, a falvakban pártszerű viselkedésre.

A falvakban népnevelő csoportok megszervezése, vagy ahol van, azoknak szélesebb alapokra való kiépítése és politikai nevelése.

A szövetkezeti mozgalomra való felkészülés és an- ’ nak tudatosítása.

A falujáró brigád tagjai politikai tudásuk növelése érdekében a most meginduló szemináriumon pontosan részt vesznek.

A levelezés kiterjesztése a központ és az ország összes üzemi falujáró csoportjai közt.

Melyik brigád tud többet és jobb cikket írni a sajtóban a falu problémáiról, melyik brigád ad élethű, pontos I jelentést a falu politikai helyzetéről.

Minden brigádtag előfizet „Falusi Népművelőre”, feladatának tekinti a „Szabad Nép” és az „Észak- magyarország” terjesztését.

A verseny augusztus 1-én kezdődött, s hat hónapon át tart.

DELI HÍRLAP. 1970. SZEPTEMBER 4.

Utoljára 1967-ben volt utasszámlálás Miskolcon. A városi tanács megrendelésére a Miskolci Tervező Vállalat júniusban újabb felmérést végzett. Kiderült, hogy a legutóbbi utasszámlálás óta 8 százalékkal csökkent a villamosforgalom, ugyanakkor az autóbuszok igénybevétele 12 százalékkal nőtt. Az emberek szívesebben választják úticéljuk eléréséhez a korszerűbb, gyorsabb járművet. Megfigyelték az utasszámlálók, hogy az új lakótelepeknél — közvetlenül a beköltözéskor — ugrásszerűen megnő az autóbusz iránti igény. Most a Győri kapui lakótelepnél lesz ilyen gondja a közlekedési vállalatnak. Csúcsforgalom idején négy járat beállítására lesz szükség — állapították meg a felmérés készítői.

Tonnaszám megy külföldre

Kelendő a bükki faszén

A múlt évben megcsappant a kereslet a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban készített faszén iránt. Ebből sokan arra következtettek, hogy „befellegzett” ennek az erdei ősmesterségnek. Mármint annak, hogy például a Bükk-hegy- ségben, többek között a Ga- radna völgyében, az idén is begyújtsák a faszénizzító boksákat

Mint Varga Józseftől, a

BEFAG vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, nem lett igazuk azoknak, akik ilyen sötéten látták ennek az erdei munkának a jövőjét. Mert az idei piaci kereslet rácáfolt a borúlátókra. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság az idén 2200 tonna faszénre kötött exportszerződést. A növekvő keresletet ■ igazolja, hogy már az első háromnegyed évben mintegy 1800 tonnányit küldtek külföldi megrendelőiknek. Mentek szállítmányok Svájcba, az NSZK-ba, és rövidesen hasonló exportszállítmány indul útnak Olasz országba is. A bükk- és gyertyánhusángokból izzított faszén minősége a külföldi igényeket mindenben kielégíti. Kiváló „tűzi” tulajdonságai miatt közkedvelt.

Ferenczy

Emlékbizottság

alakult

Ferenczy Emlékbizottság alakult Ferenczy Béni szobrászművész és Ferenczy Noémi gobelintervező iparművész születésének jövő évi centenáriumára. A június 18-i évforduló megünneplésére létrejött emlékbizottság elnöke Pozsgay Imre államminiszter, társelnökei Vígh Tamás szobrász- művész, Solti Gizella gobelintervező iparművész, Be- rend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront nyugalmazott titkára.

A neves művészekből, művészettörténészekből, a hazai kulturális élet képviselőiből és közéléti vezetőkből álló bizottság programjában — egyebek között — emléktáblák avatása, kiállítások és tudományos konferencia megrendezése, valamint Ferenczy Béni Petőfi-szobrá- nak budapesti felállítása szerepel.

Kiszűrik a vasat és a mangánt

Sárga a víz, de iható

Mohácson nemrég helyezték üzembe a Duna regionális vízvezeték új tisztítórendszerét. Az itt alkalmazott korszerű módszerrel elsőként a tisztítóműben ol- oldották meg a vas-, a mangán- és az ammóniaszeny- nyeződés egy helyen történő kiszűrését. Bár Miskolc környékén sok a karsztfor- rás, a nagyra nőtt városnak ez kevés. Főleg a száraz időszakokban szorulunk rá az éltető folyadék „importjára”.

A miskolci vízműveknél megtudtuk, hogy ezekben a napokban is szükség van a folyómedrek mentén lévő kutak vizére. Ezeket az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemelteti. A miskolci vezetékrendszerbe már vastól és mangántól megtisztítva kerül a víz a Hernád mellett megépített tisztítórendszerből. Már ide is olyat szivattyúznak, amely átesett a természetes tisztuláson, átszűrték a kavicsrétegek. A város vezetékeibe bejutott tiszta víz azonban — mint a lakosság tapasztalhatta — gyakran sárgássá válik. Ez annak a következménye, hogy a nagy

4 Az új mohácsf tisztitó naponta harmincmillió liter vize# szűr meg

/ • r

nyomás, valamint a korábbihoz képest esetleg ellentétes irányú áramlás lemossa a csövek falára lerakodott szennyeződést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fertőzött a víz.

Inni ugyan lehet belőle, ebben mosni viszont nem ajánlatos. A sárga víz ugyanis helyrehozhatatlanul

elszínezi a ruhát. A miskolci vezetékekben lévő

víz további tisztítására tehát nincs szükség. Esetleg; ha a Hernád folyó kavicsteraszából kiszivattyúzott vizet a már korábban kitisztított vezetékbe „pumpálnák*; megszűnne annak sárga színe.

Sa. P.

így látja a MISZ

Állásfoglalás a bérlakások eladásáról

Eladják-e a tanácsi bérlakásokat Miskolcon vagy sem? Ha igen, milyen módszereket, árakat, korlátozásokat alkalmaznak? Erről tárgyal a csütörtöki ülésén a városi tanács. A lakáseladásokról nemrég közöltük a Szabad Demokraták Szervezetének állásfoglalását. Már akkor is jeleztük, hagy ez olyan ügy, amelyben egymással ellentétes nézetek ütköznek. Várható, hogy többféle nézőpontból megalkotott vélemények összességét figyelembe véve kell döntenie a tanácsi testületnek. Íme egy újabb nézőpont: a Miskolci Ifjúsági Szövetség eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a levelet, amelyet megkaptak a tanácstagok is. A levelet Szabó Zoltán, a MISZ elnöke írta alá.

A Miskolci Ifjúsági Szövetség (a KISZ Miskolc Városi Bizottságának jogutódja) 13 000 helyi fiatal politikai szervezete. Meggyőződésünk, hogy a város lakosságának 35 százalékát jelentő fiatalság közérzete a városi tanács felelős tagjainak sem lehet közömbös — a mi feladataikat pedig ez alapvetően határozza meg. Ezért Önhöz egy városrésznyi ember képviselőjéhez — fordulunk a tanácsi lakások eladása ügyében; osztozva a döntés felelősségében. Kérjük, fontolja meg és támogassa javaslatainkat.

Ismerve a Miskolcon kialakult lakásgondokat, elsősorban és mindenekelőtt a heiyi lakásgazdálkodás hosz- szú távú érdekeinek megfelelően kell döntenie Miskolc Megyei Város Tanácsának. Az a véleményünk, hogy az 5/1988. sz. tanácsrendelet és a jelenlegi tervezet módosító javaslatai a lakással nem rendelkezők érdekeit sértik, ezek megvalósítása már rövid távon is az állami lakások számának drasztikus csökkenéséhez vezet. Az intézkedés várható hatásaként — a tanács rendelkezésére álló lakások mind nagyobb számban történő elidegenítése — kilátástalan helyzetbe kerülnek az otthonnal nem rendelkező családok. A meglevő gondokat egy átfogó, a lakásgazdálkodás minden területére, a telekgazdálkodási, építési és hitelezési feltételekre is kiterjedő koncepció kidolgozása után lehet megoldani. A problémák egy részének kiragadása, az ezekre hozott (rész) intézkedések a lakásellátásban tapasztalható feszültségeket nem oldják meg. Ezt támasztják alá az anyag 3. oldalán leírtak is: „átgondolt, helyi lakáskoncepció létrehozása nélkül az elidegenítés szabályozásának konzekvens rendszerét kialakítani nem lehet” és az a tény is, hogy a szociális alapon állami bérlakásra jogosult — lakással nem rendelkező — családok száma egyre növekszik. A kiadott tervezethez konkrét észrevételeink a következők:

Nem javasoljuk az elidegenítési tilalom teljes feloldását, mert az nagymértékben szűkíti a bérlakásállományt, és — mivel a vonatkozó jogszabályok minden bérlőt támogatnak, figyelmen kívül hagyva jövedelemviszonyaikat — biztosítja a jogos lakásigényen felüli újabb tulajdon megszerzését. Az eladási ár a lakások forgalmi értéke legyen. Javasoljuk, hogy az állami bérlakásokat az igényjogosultság vizsgálatával idegenítsék el, csak a szociális alapon rászorulóknak lehessen igénybe venni a fizetési kedvezményeket. Az így képződő bevételeket — a tanácsrendeletben rögzíteni szükséges — ismételten állami bérlakások vásárlására, építésére kell fordítani. Kérjük, hogy az elidegenítési tilalom alól csak a tanács testületé adhasson felmentést. Nem értünk egyet a hatáskörnek a végrehajtó bizottságra történő átruházásával. Véleményünk szerint nem fogadható el a 3. paragrafus (1). kiegészítő javaslatában szereplő „minimum a felújítási költség”- ért való értékesítési lehetőség. Nem értünk egyet alakás lakottan történő elidegenítésével, mert ez szigorúan csak a tőkésítést szolgálná és tovább növelné a vagyoni polarizációt Az üresen álló lakásokat a tanács5 lakásra jogosultaknak ajánlja fel a tanács megvételre, csak az ő lemondó nyilatkozatuk után kerülhessenek* ezek „piaci” értékesítésre.

d

i

il

i

A*

if

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel nem lehet ■■i | madarászni, a mégoly- •» J "r csábító muzsikaszó í 4 sem csalja lépre az •-■<* 'f ízes húsú fenyőrigót. V| a csemegeként fo- »xt gyasztott fülemülét.

Ámde a suta hangját i*t utánzó sípszónak az * őzbakok nem tudnak j ellenállni.

Aki megtanulta, és tud „játszani” az -őz- bak-csalogató hívó- sípon, az a vadász értékes trófeával térhet haza. Az őzbak hívo- gatásnak most van az ideje, s több vadász- társaság fogadott ez alkalommal külföldieket is. Ezek közé tartozik például a sa- jószentpéteri, valamint a mezőcsáti vadásztársaság is.

Az őzbaknak síppal történő „csalogatása” külön tudomány. A külföldi vadászok egész „tarisznyára” való síppal érkeznek, hogy kipróbálva, a legalkalmasabbal csalogassák a kilövésre szánt bakot. Az elővigyázatosság azonban igen célszerű, megtörtént ugyanis, hogy a vélt suta-hangra előtörő bak valósággal feldöntötte az elővigyázatlan vadászt, s nem az őzbak, hanem ő került „terítékre”.

Ezért a tapasztalt vadászok megfelelő takarást választva, má- sodmagukkal állnak lesbe. Egyikük fújja a sípot, míg a másikuk kapja puskavégre a kívánatos vadat. Mindez különös, izgalmas módja a május óta tartó őzbakvadá- szatnak, nemcsak türelmet, jó puskást, hanem „zenei tehetséget” is feltételez.

i

i

>

i

■

i-v » • *

I*

I

V

I

I

I

I

{/

*

■

1

I

4

I

I

I

I

I

I

I

I

. Őzbsk-hívogaíóIf

■. »if