Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
1989-08-23 / 196. szám
A DH várospolitikai fóruma 3(c 1930-tól napjainkig több, mint tízezer új otthon épült fel Miskolcon, de mindössze 36 százalékuk állami lakás. Hplyi elképzplpspk a lakássazdálkodnsi reformról Otthontalanul Lehei-e ma szántónk érhetően ígérni? A mai lakásrendszer legfontosabb gondjának a csaü bérből és fizetésből élők jövedelmei és a lakásárak közötti különbség növekedése tekinthető. Bár a szakértői vélemények megoszlanak a mérték megítélésében, de a tényt valamennyien elfogadják. Ezt a megállapítást aD- ból a tanulmányból idéztük, amelyet a lakásgazdálkodás heiyi reformjának elősegítésére állítottak össze a Miskolcon felkért szakemberek. Bár az országos lakásgazdálkodási reform egyelőre várat magára, azzal tisztában vannak a város vezetői. hogy egy olyan nagyváros. mint Miskolc, ahol ma is több, mint nyolcezer lakásigénylőt tartanak nyilván nem helyezkedhet pusztán várakozó álláspontra. # HIÁNY MINDENÜTT Az MSZMP városi bizottságának kezdeményezésére és szervezésében jöttek létre azok a szakértői csoportok, amelyek a lakásgazdálkodás különféle területeit vizsgálják. Elemzik például, hogy milyen tulaidonformáka kellene létrehozni, hogyan alakult a lakásgazdálkodás Miskolcon, mely problémák terhelik ma a lakásellátást városunkban, és melyek azok a :ogszabályi ko-látok. ame lj’eket le kellene bontani. Kiderült többek között a 80-as évek miskolci lakásellátását eiemezve. hogv an nak javítását csupán új la kások felépítésével ma már megoldani nem lehet. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy 1980-tól több. mint tízezer lakás épült fel a városban. ugyanakkor még mindig majd kilencezerre tehető a lakásigénvlok szá ma, és a minőségi mellett, változatlanul ma is ott van. uralkodik a mennyiségi lakáshiány. • TULAJDONOSOK KELLENEK A tulajdonviszonvokat vizsgálat alá vevő szakértői csoport egyebek között arról ír: két út látszik járhatónak, hogv megteremtsék az állami bérlakásrendszerben is a tulajdonosi érdekeltséget, amelynek hiánya ma katasztrofális következményekkel jár. Az egyik út az, ha a lakások rendelkezési és hasznosítási jogait visszacsapják a lakásokat kezelők, a bérleti jogot pedig megfelelő ellenszolgáltatás fejében megkapnak a bérlők. E megoldás tulajdonképpen korlátozza a szabad lakáscserét, a bérlakások „átörökítését”, elpasszolását, és feltételezi, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű bérlakás áll rendelkezésre. Ez utóbbi kikötés a laikus olvasónak ma meglehetősen valószínűtlennek tűnik ... A másik megoldás az — javasolják a szakértők —, ha a bérlők lészenk a tulajdonosok például úgy, hogy csoporttulajdonba veszik a lakóépületet, vagy részjegyeket vásárolnának a lakásaik forgalmi értékének megfelelő százalékos arányban. Természetesen mindkét megoldás csak javaslat, de az világos a szakértők számára, hogy így vagy úgy, de meg kell teremteni a tulajdonosi érdekeltséget, különben tovább folytatódik a bérlakásáilomány lepusztulása. © BÁRMERRE IS MOZDULUNK... A jogszabályok között kutatva kiderülhet a tanulmányt olvasók számára, hogy alapvetően ma is azok a paragrafusok szabályozzák a lakásgazdálkodást, amelyek. a hetvenes évek elején születtek, akkor, amikor a tömeges lakásépítés volt a jellemző. Csakhogy azóta fordult a kocka, teljesen mások a körülmények. To- vaobi gond például, hogy az elmúlt évtizedekben teljesen azonos komfortfokozatú, szobaszámú lakások épülten tanácsi bérlakásként és OTP-lakásként is. Így semmi nem ösztönzött a tulajdonszerzésre. sokkal inkább arra bírta rá a lakásra várókat, hogy bebizonyítsák- jogosultak a tanácsi bérlakásra. A szociológus szakember szerint alapvetően két elképzelés forog közkézen a lakásügy hosszú távú rendezésével kapcsolatban: az egyik a lakásügy minden elemét — lakbért, az építési kölcsönöket stb. — piaci alapokra helyezné, és az állam csak a minimális lakhatási színvonalat szavatoló szociális támogatási rendszert működtetné. Egy másik elgondolás szerint, az állam továbbra is a lakásügy állandó szereplője maradna, mint a piac szabályozója. A tanulmány szerint e két irányzat közül nem lehet elméleti megfontolások alapján választani. Bármerre is mozduljunk, az csak hosszú távú átmenet beiktatásával lehetséges. Ma az is világosan látszik — olvastuk a tanulmányban —, hogy a politikai pártok tartózkodása a lakásügy reformjának mikéntjét illetően azt jelzi: a lakosság egészét érintő lakásügy megoldása nem előzheti meg a társadalmi-gazdasági reform előrehaladását. Volt, aki így fogalmazott a szakértők közül: a lakáskérdést ma kikerülni éppúgy nem lehet, mint megalapozott, számon- kérhető ígéretet tenni... (kiss) A következő évszázadban. 1927-ben — amikor Diósgyőrhöz tartozott már a Vasgyár, Pereces. Űjdiós- győr — a mesterek száma 263. a segédeké 76 és az iparostanoncoké 184, a lakosság száma pedig 20 035 fő. A technikai és társadalmi fejlődés következtében egyes régi szakmák megszűntek, és újak keletkeztek. A mester szó szakmai tudást és erkölcsi megbecsülést jelentett. A 17. században mesternek nevezték a tanítót is. A Ref. Egyház díjlevelében ez olvasható 1659-ben: „4. Minden külön Eíry furcsa ház az Avason AIícb az időt kiÉlik Diósgyőri meditációk (23.) Az iparoskör A Vár u. 5. számú 'telken a 19. század közepén Fábri János tanító lakott. Iparoskörnek azért nevezték, mert 1946 előtt ez volt a székháza az 1890-ben 98 taggal alakult Diósgyőri IpartestUletnek. Szerevezett- ségük és tevékenységük elismerését .jelentette, hogy itt tartották 1893-ban a III. országos ipartestületi kongresszust. 1896. június 28-án a ház tágas udvarán ünnepelte Diósgyőr lakossága lelkes hangulatban a magyar honfoglalás 1000. évfordulóját. 1896, augusztus 19-én este fáklyákkal járták végig az utcákat az ipartestület tagjai. Másnap reggel 4 órakor 12 taracklövés jelentette az ébresztőt, elsősorban a lovaslegények számára, hogy készülődjenek, nyer- geljenek. Hét órakor a székház előtt gyülekezett az iparosok és a hozzájuk tartozók csapata, majd 8 órakor lovas bandériummal az élen elindult a menet a testület új zászlójával, a katolikus és református templomhoz, hogy ott megáldják. Délelőtt a vár udvarán volt a zászlóavató ünnepély. Antal Károly, a testület elnöke felkapaszkodott az északkeleti bástya romos tetejére, és kitűzte a magyar zászlót Éljen, éljen — kiáltozták, és felhangzott a Himnusz. Ezután ünnepi beszéd, majd a testület tagjai és a község tisztségviselői beverték a zászlórúdba a nevüket tartalmazó zászlószögeket. Közebéd Tapolca régi, de tágas vendégfogadójában, este pedig ugyanott tánc- mulatság. Diósgyőrben, de ugyanúgy Miskolcon is, a 18. század második évtizedétől kezdődött a kézműipar gyorsabb fejlődése. Az iparosok nevét az 1744. évi adólajstrom tartaimazia. Ekkor 47 iparosmestere és 1150 lakosa volt Diósgyőrnek. A következő évszázadban minden iparos egy céhbe tartozott, kontár nem volt. Számuk 1847-ben 37 mester, 20 „mesterlegény” és 11 inas. A lakosság száma ekkor 2886 fő. A céhek megszüntetését és a szabadipar bevezetését az 1872. évi VIII. te. mondta ki. kenyeres ember garas pénz.' ben nyolc pénzt ad. ennek N fele a Mesteré.” 1800 előtt „Oskola Mester” a neve. Az ipartestület szakmai őrködése és az iparosokat összefogó rendezvényeinek igen tartalmas tevékenysége a háború után megszűnt, A Vár utca 5. számú házat a továbbiakban a Magyar Szabadságharcos Szövetség használta. 1954- től 1964-ig pedig ez volt az Ady Endre Kultúrotthon. 1964-től az Ady pártszervezet és a várkörnyéki Hazafias Népfront székháza. Balázs József A vár környéket szeretnék f el virágost nini Támogatókat keresnek Hosszú ideje olvashatják várospolitikai fórumainkban a Diósgyőr múltjáról szoló írásokat. Hogy ezek az érdekes történetek megjelenhetnek lapunkban, az nemcsak írójuknak, Balázs Józsefnek köszönhető, hanem annak is. hogy Diósgyőrben működik a Miskolci Várcsszépi- tő Egyesület talán legaktívabb helyi csoportja. Sok mindent tesznek az ott élők azért, hogy Diósgyőr visszanyerjen valamit régi szépségéből. Most segítségért fordultak lapunkhoz, azaz, a miskolciakhoz... Kérik azokat a Diósgyőrben lakó lokálpatriótákat, akik Diósgyőr fejlesztése és arculatának megváltoztatása érdekében készek öntevékenyen részt vállalni, vagy segítséget nyújtani, jelentkezzenek az alábbi címeken: Balázs József, diósgyőri városszépítő egyesület csoportvezetőjénél (Miskolc. Öz utca 2/a„ telefon: 76-573), vagy Balogh Sándornál (Miskolc Táncsics tér 4. sz. telefon: 72-134). Várják építészmérnök. kertészmérnök, jogász, közgazdász, pedagógus, valamint kereskedelemben. vendéglátásban és idegenforgalomban járatos szakemberek jelentkezését A felhívást Balázs József, a csoport vezetője, és Balogh Sándor, alapítótag írták alá. Reméljük, kérésük meghallgatásra talál.., Sokan nézegetik mostanában az Avas tetején, hogy milyen épületet emelnek, nem messze a kilátótoronytól, az ivóvíztároló medence szomszédságában. Nos, ez a ház a meteorológusok otthona lesz: ide költözik a most a Szentpéteri kapui repülőtér mellett megtalálható állomás. Ez az épület azonban nemcsak funkciója miatt különleges. Azért is tarthat majd felépülte után széles körű érdeklődésre számot, mert ilyen ház még nem épült Miskolcon, de az országban sem nagyon. Ugyan, is a meteorológiai állomást részint napenergiával, részint hőcsapdákkal, belső hőhasznosító és hőcserélő rendszerekkel úgy alakította ki Cservenyák Gábor, az Északterv szakembere, hogy az épület a szó szoros értelmében együtt él, együtt lélegzik környezetével. Nem titok, hogy ezt egyfajta kísérletnek szánja a tervező, aki hosszú évek óta tanulmányozza a különféle korszerű energiahasznocsító eljárásokat, illetve azok alkalmazását az építészetben. Ez a ház módot nyújt arra, hogy tanulmányozzák, miként működnek a mindennapos gyakorlatban a rafinált megoldások. A miskolciak pedig örülhetnek egy újabb szép és érdekes épületnek, és talán az sem közömbös számukra, hogy a meteorológiai állomás új helyét azért is jelölték ki az Avason, mert a szakemberek úgy látták: itt jobban segíthetik az adatgyűjtéssel a meteorológusok munkáját, megbízhatóbb, a tágabb környezetre jobban jellemző méréseket végezhetnek. Talán az sem lenne rossz gondolat, hogy ez az állomás ellátna '■egy sajátos ismeretterjesztő szerepet is. Az iskolásokat ismertethetnék itt meg időjárásunk néhány érdekes törvényszerűségével és a házat. hiszen jó lenne, ha minden felnövekvő nemzedék azzal a tudattal fogna munkához, hogy a természetet nem kiaknázni. feL, élni, hanem éltetni kell. , + Vajon miért van az, hogy a miskolciak nem becsülik úgy belvárosukat, mint például a szegediek, vagy a pécsiek? Nemcsak azért mert a miskolci belváros elhanyagolt lett az elmúlt évtizedekben. Hanem azért is, mert nem ismerik igazán. Nem tudják, hogy milyen múlttal büszkélkedhetnek a Széchenyi úti• házak, milyen értékes az is, ami mára megmaradt a régi városmagból. A Déli Hírlap a Herman Ottó Múzeum és a Miskolcterv segítségével, most a múlt megismerésében szeretne segíteni... A Miskolcterv indíttatására a Herman Ottó Múzeum munkatársai házról házra elvégezték a belváros múltjának feltárását. Ezt a dokumentációt, amelyet számos értékes fotó, grafika, színesít a szerkesztőség rendelkezésére bocsátották. A Déli Hírlapban hamarosan sorozatot indítunk erre a forrásmunkára támaszkodva, a belváros történetéről. Szándékunk szerint érdekes, izgalmas olvasnivalót találhatnak majd havonta két alkalommal lapunkban a miskolciak ezen témakörből.
