Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-21 / 194. szám

Egyelőre kulisszák mögött rendezik a soraikat Sikeres korszakában vezet­te a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalatot Szep­esik Rezső. Néhány vezér­igazgató-váltás után kedd óta a fia. Szepesik Béla épí­tészmérnök követi ebben a pozícióban. — Kapott-e valami út- ravalót az édesapjától? — Természetesen beszél­gettünk a vállalat dolgairól, de úticsomagot nem kaptam tőle. Nem is akart adni, hi­szen 1982 óta teljesen mások a viszonyok. Legfeljebb mint •apa drukkolhat a fiáért. — Annyit tudunk, hogy mindössze négyen pályáz­ták meg a BÁÉV vezér- igazgatói tisztségét. Miiyen programmal lett ön a nyertes? — Elöljáróban el szeret­ném mondani; úgy gondo­lom, hogy a megyében van Pálamnál jó néhány sokkal tapasztaltabb, és nagyobb #ezetési gyakorlattal rendel­kező ember. Valószínű, a fü&ilaiat mostani hírneve 'nem volt elég csábító, hogy főbben jelentkezzenek. Egy ipályázó időközben vissza­mondta az ajánlatát, egy je­lentkező pedig nem min­denben felelt meg azoknak M követelményeknek, ame­lyet a vállalati tanács tá­masztott e tisztség betöltő­dével szemben. — Hogyan alakult te­hál az egy, egy ellen sza­' vazati arány? , — A húsz szavazóból tl­fsenkilencen rám voksoltak, is egv szavazat érvénytelen tett. Ez számomra is megle­petés volt, és a bizalom jele. Az indoklás lényege úgy szól, (hogy az én vállalati straté­giai programomat tartják Reálisan megvalósítható­nak. Persze ne gondolja, hogy egyszerű „menet” egy vállalati tanács előtt meg­mérettetni egy lényegében egyszemélyes programot. Kö­rülbelül háromnegyed óráig hitem keresztkérdések tüzé- ■toen. *— Melyek voltak ezek közül a legrázósabbak? — A legkeményebbnek a fejlesztéssel kapcsolatos kér­déseket éreztem. Meg kel­lett állapítanom, hogy az ebbéli törekvéseink nem igazolták a hozzájuk fűzött ft Eg y hete vezérigazgató Szepesik Béla, akinek első perctől kezdve sok gond nyomja a vállát. (Fejér Ernő felvétele) reményeket. S azt kellett javasolnom, hogy az új épí­tési rendszerek felülvizsgá­latra szorulnak. Tagja vol­tam annak a válságstábnak, amely az átmeneti időben az ügyeket vitte, s úgy véle­kedtem például, hogy a Du- risol építési rendszerre több alternatívát kell kidolgozni. Ha külföldön igény van rá, akkor eladható, vagy mások­kal, esetleg vegyes vállalati formában kell üzemeltetni. — Avasson be e veszte­ségessé lett vállalat men­tési programjába. — Ha azt akarja, hogy mondjam meg, hogyan aka­rom kivezetni a válságból a vállalatot, arra pontokba szeded programot még nem akarok mondani. Olcsó meg­oldásnak tartanám, hogy bí­ráljam a múltat. Az nem az én kenyerem. Másfelől pe­dig addig, amíg nincs kivel és mit igazgatni, tehát nincs közös döntés, addig a rész­letes programra várni kell. Most ott tartok, hogy sze­mélyes elhatározásaim van­nak, és visszakérdezem munkatársaimtól, hogy mi ebből a ló, mi a számunkra is elfogadható. Mert nem elég a közvetlen vezetőkkel ezt megvitatni. Érteniük kell a terveinket és mellé kell állni majd a középvezetők­nek és a munkásoknak is. Reálisan meg kell tudni mondani, mit vár tőlünk a piac, mit tudunk az igények­ből hatékonyan teljesíteni. Ami most a kulisszák mö­gött zajlik; számomra az az első és legfontosabb, ho^y legyen egységes a vállalat vezetése. Azt szeretném, ha a közvetlen munkatársaim a BÁÉV-nél dolgozók köréből kerülnének ki. Honorálni il­lenék azt az időszakot, amit itt, nehéz körülmények kö­zött is eltöltöttek, hiszen végül én is így jutottam eb­be a pozícióba. Azt a be­szélgetések során már el­döntöttük, hogy minden mó­don részt akarunk venni a lakásépítésben. De ennél többet is tud a BÁÉV, és igyekszünk minden olyan tervet felvállalni, amelyre megfelelő ipari hátterünk van. Az adósságaink ledol­gozása viszont nem megy egyik napról a másikra. A készülő koncepcióban figye­lembe vesszük a jelenlegi gazdasági körülményeket, az átalakulási törvényt. Már most készülünk arra, hogy esetleg részvénytársasági formában működjön tovább a cég. A vállalat likviditási kérdését sürgősen meg kell oldani, mert a partnerválla­latok türelme fogytán van. Ezen egyelőre csak az se­gíthet, ha a vállalat vagyo­nából értékesíthetjük azt, amit lehet, amire igény van. Az eddig - kialakult közös tervünk lényege, hogy egy­néhány év alatt középszerű vállalat legyen a BÁÉV. — Még egy utolsó, sze­mélyes kérdés. Folytató­dik-e a családi tradíció? — Minden jel arra mutat, hogy igen. Két fiam van. Az egyik nyolcadikos, a másik ötödikes. Ügy tűnik az élét ismétli önmagát, s a nagyob- bikat már nem lehet lebe­szélni erről a pályáról. Pe- #dig próbáltam velük más szakmákat is megismertetni. Amit az apjától lát a fiú nyilván meghatározó, s úgy érezheti, hogy egy ismert szakmában otthonosabban mozoghat (oláh) sjc Szeptember elejétől már a Kertész Áruház szomszédságában áll a virágpiac, ismét less pavilonlicit Átadás előtt a viragpiac i’ * Bár a Búza téri virágke­reskedők egyelőre még a Gyors étterem szomszédsá­gában kínálják portékáikat, hamarosan megkezdhetik a költözést. A Kertész Áruház mellett már állnak az új pa­vilonok. Lapunkban a napokban ol­vashattak arról, hogyan és milyen áron talált gazdára a huszonhat kis faház közül hat A licitálás végeredmé­nyeként a hat központi he­lyen lévő pavilon 660-;-7í>0' ezer forintos áron kelt el. A többi húsz kis házat pedig a régi virágpiacon áruló ke­reskedők 400 ezer forintos alapáron öt évre bérelhetik. Azt, hogy pontosan ki, hol kap helyet sorsolással dön­Avatják a Shell-kutat a Elkészült a Sheü-Interag új benzinkútja Miskolcon. A Vologda utcában található töltőállomást és a hozzá tartozó üzletet holnap dél­előtt 11 órakor nyitják meg. Az állomáson a hagyomá­nyos üzemanyagok mellett 95-ös oktánszámú ólommen­tes benzint is árusítanak majd. tötték el. A számozott pavi­lonok közül kinek melyik jutott, abba költözhet. Csak­hogy többen elégedetlenek voltak a végeredménnyel, ugyanis véleményük szerint nem a legjobb helyet húz­ták ki. Ezért közülük ket­ten úgy döntöttek, egy kis ráfizetéssel, de licitálnak, így a napokban a hat pavi­lon közül kettő egy-egy régi Búza téri kereskedőé lett. Emiatt azonban a régi pavi­lonjuk bérlő nélkül ma­radt. A Piacfelügyelőség te­hát úgy döntött, ezekre is­mét lehet licitálni. Az au­gusztus 31-ig benyújtott pá­lyázatok alapján szeptem­berben lesz az ártorna. A jelentkezéshez magánkeres­kedői igazolvány, vagy KISOSZ engedély kell. F. H. Az ózdiakról augusztusban tárgyal a kormány Vezetjük a segélylistá A munkanélküliek többsége: középkorú, vagy segédmunkás Várhatóan október végéig ott áll majd az a fúrótorony a Tanácsház téren, a gőzfürdő háta mögött, amellyel a for­róvizes forrás tisztítását, tágítását végzik el. Ez a halaszt­hatatlan munka azzal is jár, hogy befejeztéig zárva a gőz­fürdő és az uszoda.A nyitás időpontjáról a Déli Hírlapból tájékozódhatnak majd a miskolciak. A munkanélküli segély­ben részesülők számát te­kintve 1989. első fél évében Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye állt az élen az ország­ban. Nem így a segélyek összegét nézve: a borsodiak az országos átlagnál keve­sebbet vehettek kézbe mun­kanélküli segélyként. Magyarországon sz első fél évben összesen 4625 em­ber kapott munkanélküli segélyt, Közülük azonban 1612-en június végén már nem voltak a segélylistán, többségük azért, nem, mert találtak munkát. Az Orszá­gos Munkaerőpiaci Központ (OMK) adatai szerint a me­gyék között Borsod-Abrüii- Zemplén áll az élen; 1989 első felében összesen 1019-en kaptak hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli segélyt a megyében. Ezzel a 22 szá­zalékos aránnyal Borsod megelőzi Szabolcs-Szatmárt (962 fő) és Baranyát (435) fő. Az országos kimutatás szerint összesen bruttó 48.5 millió forintot utaltak ki se­gély címén a munkanélküli­eknek, s a napi átlagsegély bruttó 133 forint volt, vagvis havonta bruttó 3991 forint. Borsod-Abaúj-Zemplénben ennél alacsonyabb volt a se­gélyek átlaga, napi 127 fo­rint. Amiatt azonban, hogy a borsodiak az átlagnál to­vább kaptak segélvt (88 napig), a megye az élen áll a kifizetett pénz összesét tekintve is: a 48,5 millióból mintegy 11 milliót a borsodi munkanélkülieknek fizettek ki. Az OMK adatai szerint a megyében elsősorban a kö­zépkorúak, illetve az ala­csony szakképzettségűek kö­zül kerültek ki a segélye­zettek, s 73 százalékuk nem jószántából, hanem a mun­káltatója döntése nyomán vált meg előző állásától. Előfordulhat azonban, hogy a közeljövőben Bor­sod elveszti „vezető szere­pét”. A június végi állapot ugyanis már azt mutatja, hogy akkor Szabolcs-Szat- márban valamivel többen kaptak segélyt, mint Bor­sodban. s több ott az új ké­relmező is. Erősen befolyá­solhatja azonban a megye munkaerőpiaci helyzetét az, hogy mi történik majd Óz- don. Mint ismeretes, az Ózdi Kohászati Üzemek szerke­zetátalakítási programja sze­rint körülbelül 2450 ember veszti maid el az állását a nyugatborsodi városban. In­formációnk szerint a Mi­nisztertanács augusztus vé­gén foglalkozik az állásta­lanná váló ózdi kohászok sorsával, s várhatóan elfo­gadja. hogy nagy rés,.ük kor- engedménnvel. vagy rok­kantsági nyugdíjba merjen. Ha ez így is lesz. akkor is mintegy 400—500 fő sorsa még bizonytalan marad Öz- don. Ha őket nem s'k^-ül átképezni, vagy más módon (például végkielégítéssel) rendezni a sorsukat, akkor egy részük mindenkennen a borsodi munkanélküliek, il­letve a segélyezettek táborát gyarapítja majd. (jégéit Adósságot, gondokat örökölt Megmenti-e a az il jahb Diplomát a körzeti orvosnak Szerelőm az újságokban az apróhirdetéseket olvasni. Na, nem azért, mert gyári extrákkal ellátott Mercédest, netán azonnal beköltözhető nyolcszobás, jobb környéken épült villát keresek. Meggyőződésem, hogy az apróhirdetések a mindenkori társadalmi és gazdasági valóságnak is hú tük­rözői, ezért sok-sok információ tárházai is. Nézegetem az augusztus 14-i Népszabadságot, s megakadt a szemem a Taktaszadai Községi Tanács apróhirdetésén. Meghirdet­tek egy körzeti orvosi állást, amely azonnal betölthető, sőt mi több, 3 szobás, összkomfortos lakást is adnak. Eddig semmi különös nincs a dologban, de a helyi tanács végtelen nagy precizitással és szigorúsággal lép fel a leen­dő doktor úr személyével szemben. Apróhirdetésben teszi közzé, hogy „az állás betöltéséhez” az orvosi egyetemi vég­zettség szükséges”. Tehát érthetem úgy is, hogy „kalando­rok kíméljenek”, sőt kiolvashatom a sorokból, hogy a mű­szaki egyetemen végzettek számára is reménytelen a sza- dai körorvosi egzisztencia megteremtése. Persze lehet az is, hogy a vállalkozásoknak kedvező kis hazánkban már kör­zeti orvosnak is több javasasszony, leszerelt tűzoltófelcser, jó néhány kuruzsló és egy-két vogul sámán is jelentkezett a szadai tanácson. Ezt a rohamot értelemszerűen nem le­het energiával bírni, mert végtére is nyár van, meleg van, :S az ügyintéző sem tud mindenkivel bajlódni. De azért a tanács szigorúságát méltányolni tudom. Vala­mit elkezdtek. Megkövetelik a szakmai végzettséget, s ez nem semmi. Milyen szép is lenne, ha a pedagógusokat és a népművelőket is hasonló feltételékkel alkalmaznák min­denütt. (kecskés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom