Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-19 / 193. szám

Szent István intelmeiből

„Az uralom... dísze a főemberek, ispá- ' nők, vitézek hűsége, erőssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ők országod védőfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói. Legyenek ők, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le. csakis a gőg és a gyűlölség. Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békéüenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen.”

T „... ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdemlő ügy kerül eléd, vagy valamely főbenjáró bűn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erősködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és múlandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány \ ügyben forgolódva folt essék, hanem az

efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az j> ö megbízatásuk, hogy a törvény szerint

döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni,s neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes.”

„Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked. fiam. hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád romboni. amit építettem, vagv szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagvobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.”

„A tanács állít királyokat, dönti el az ország sorsát, védelmezi a hazat, csendesíti a csatát, győzelmeket ö arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedö és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék. Ezért, fiam, az if jakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek körük és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat. Ezért hát ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének a tanácsban. Egyébként az ifjakat mégsem kell teljesen kiűzni a tanácsból; ám de ahányszor velük tanácskozol, még ha életre való is az a tanács, mindig terjeszd az öregek elé, hogy minden cselekedetedet a bölcsesség mértékével mérhesd

„Légy türelmes mindenkihez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem fémek a hatalomhoz. Aztán légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a baisors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsülete®, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess.”

Jubileumi

hét

1938-ban

' Szent István, első magvar király jubileumi évének országos ünnepélyéből Miskolc thj. város méltán vette ki részét.

Városunkban az Avas lejtőjén már az Árpádok korában Szent István tiszteletére épült templom állott, amely ma is legértékesebb kultúrhistóriai műemlékünk.

*1'

„ Miskolc thj. város Zsigmond király óta

■ címerében viseli a magyarok nagy királyá‘ nak, Szent Istvánnak képét.

Városunkat Szent István kultuszává! ösz- szekötött históriai múltja és a jelenlegi északkeleti országrészünkben elfoglalt kiemelkedő közgazdasági és kulturális jelentősége arra kötelezte, hogy a ritka nemzeti esemény jellegével bíró országos jubileum fényéhez minden erejével, szívvel, lélekkel hozzájáruljon.

A Szent István i ibileumi év alkalmából városunkban Szent István Hetet rendeztünk, hogy azzal a keresztény nemzeti érzést a magyar dicső múlt nemzeti hagyo■ mányához való ragaszkodást, amely történelmünk tanulsága szerint a jobb magyar jövő egyedül biztos alapját képezi Miskolc és a környék lakosságába!) megerősítsük és felfokozzuk.

*

A miskolci Szent István Hét megrendezésének következő kiemelkedő eseményei voltak:

1. A Szent Jobb ünnepélyes fogadtatása július hó 4-én.

2. Miskolc thj. város törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése július hó 7-én.

3. Sokgyermekes miskolci magyar anyák jutalmazási ünnepélye a városháza közgyűlési termében a miskolci Stefánia Fiókszövetség rendezésében, városunk szegény családainak és gyermekeinek megvendége- lése július hó 3-án.

4. Magyar Muskátli c. magyar népviseletek propaganda előadása július hó 3-án a Nemzeti Színházban a városi Női Ipariskola rendezésében.

5. Bélyegkiállítás a Borsod Miskolci Múzeum Pártolóegyesület Gyűjtőszakosztályának rendezésében július hó 3—10. között a városi Női Ipariskolában.

6. Népművészeti és archeológiái kiállítás a Múzeumban. A 10-es Honvéd Múzeum kiállítása. Tanszermúzeum kiállítása július 3—10. között.

7. Miskolci Vasutas Sport Club víziünnepélye július hó 9-én.

Á Szent Jobb díszmeneten részt vesznek

1. Abaúj-Toroa vármegye alispánja 31 főnyi disümagyaros küldöttséggel.

2. M. kjr. poéta altisztek M főnyi egyenruhás csapata zászlóvá!.

3. A Misicoáei Ipartesteiét m «änyl különböző szakmasaerű öltözékben zászlóval.

i. Diósgyőr község 5 apáca. 30 egyenruhás bányász, ( zászló. 3—3 kísérővel.

S, Arpádhází Boldog Margit kongregáció 30 főnvi m&pyarruhás lánnyal, zászlóval.

6 Államvasutak formaruhás csapata zászlóval. 200 tag. „ „

7. Rimamurányi Vasmű Ózd. 65 főnyi formaruhás bányamunkás.

8. Katolikus Gimnázium formaruhás csapata 70 fö.

9. Állami Gimnázium formaruhás csapata 30 fő.

10. Érseki Leánynevelő intézet formaruhás csapata 50 fú.

U. Állami Polgári Leány Iskola formaruhás csapata 50 fő.

12, Frontharcos Főcsoport.

13. Cserkész kerület díszszakasz zenekarait. Halmai: rk. leányegylet látványos öltözékben 12 fö. ... „ .,

15. Miskolci Önkéntes^ Tuzolto es Mentő Egyesület zászlóval 25 fő.

1«. Mindszenti rk. Oltáregylet magyarruhás csoporti a 45 fö.

17. MOVE férfi- és női csapata egyenruhában 38 fő.

18. HONSTí hadirokkant tagjai formaruhában zászlóval 30 fő. .

19. Levente zenekar és díszszázod zászlóval

20. .Görömböly község dtszmagyaros küldöttsége 12 fő.

>|c A Szent Jobb, amely 1938-ban Miskolcon is megfordult

Miskolciak tisztelgése

1882.;

„Szent István napját városunkban igen egyhangúan ünnepelték, mintha nem is volna nemzeti ünnep — hanem csak afféle mostoha gyermek az ünnepek sorában. Több, újonnan épült háznál kőmíveseket is láttunk dolgozni, amit nem hagyhatunk megrovás nélkül, már csak azért, ha a nemzeti ünnepet negligálják is, a vasárnapot nem szabad munkanapnak tekintenünk.”

Soltész Nagy Kálmán polgármester indítványára a sorezred és a honvédség katonái között a király születésnapjára közadakozásból két hordó asztali bor került kiosztásra.

Borsodmegyei lapok, 1891. augusztus 18.:

A vasárnapi munkaszünetet elrendelő törvény megalkotása óta, a mostani augusztus 20-iki ünnep az első Szent István napja, mely nemzeti ünnep jellegével bír, s mely a törvény rendezéséhez híven, felekezetekre való tekintet nélkül ünnep és ünnepeltetés tárgya.

Nézetünk szerint az első Szent István napja, meíy nemzeti ünnep jellegével bír, méltó volna arra, hogy országszerte és tüntető módon ünnepeltessék, mint kegyeletes emiók azon magyar király iránt, ki a ma- gasztosabb eszméknek magvetője, a haladásnak első apostola voit.

Sajnos, de városunkban ez ideig a Szerit István napja a hivatalok és testületek részéről egyáltalán nem, vagy nem oly alakban ünnepeltetett, minő részvétet egy ily történelmi nevezetességű nap a polgárságtól felekezetre való tekintet nélkül megérdemel.

Ö Felsége mai születés napján a lelki nagyságban valóban példányképül szolgáló uralkodó érdemeihez méltóan a polgári és katonai testületek egyaránt megjelennek a hálaadó istentiszteleteken, s tüntető módon adják kifejezését azon tisztelet és rokon szenvnek, melyet az uralkodó személye, s annak kormányzása iránt a nemzet minden rétege érez., És ez helyén, a kiváló uralkodó érdemeihez méltó módon van így:

Áz ünnep törvénybe iktatása

1891. 13. törvénycikk 1. §

Vasárnapokon, valamint Szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetetnie kell.

1938. 33. törvénycikk

1. § Az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja.

2. § Az országgyűlés augusztus 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánít, ja.

★ Miskolc címere 1909-ből. A koronás fő a kutatások szerint: Szent István.

Ámde a hálaadó ünnepet követő Szent

István napján úgy a városi, mint a megyei tisztikar s a többi hivatalok és testületek, nemkülönben a közös hadsereg tisztikara is, mint évek óta alkalmunk volt megjegyezni. távollétével tündököl, s a templomi ünneplőkön kívül egyedül a m. kir. honvédtisztikar az, mely kegyelettel adózik aa első magyar király emlékének.

Véleményünk szerint, ez nem jól van így!

Az eiső magyar király emléke — tekintet nélkül az ünnep felekezeti voltára — több pietást érdemelt^ s kétszeresen több kegyeletet érdemel ma, midőn az ünnep nemzeti ünnep is.

1913.:

„Itt az egyetlen piros betűs nap, midőn a hivatalos Magyarország együtt ünnepel a polgársággal. S a buzgó iiarangkondulás nemcsak a katholikus egyház fiaiban kelt föl kegyeletes érzéseket, hanem minden magyar emberben áhitatos gondolatokat éb-4 reszt.”

1924.:

Szent István napján népünnepély és búcsú Diósgyői}-vasgyár városrészben. A Mindszenti templomban ünnepélyes istentisztelet.1 A MÁV a korábbi időben szokásos 50%-os vasúti kedvezményt a budapesti Szent István napi kormenetre utazóknak nem biztosít ia. Addig 6 helyett 3 aranykoronába került a fővárosi utazás.

Katolikus

szemmel...

Amikor nemzetek szemünk előtt lesznek és vesznek, s 'földi hatalmasságok, melyeken népek sorsa nyugodott, úgy tűnnek el a történelem süllyesztőjében, mint titokzatos nyári éjszakán a hulló csillagok, öröm és remény elzarándokolni azon nagyok emlékéhez, akik soha le nem járt tekintéllyel intenek felénk a múlt hományából, s mint állócsillagok ragyoknak a nemzet és emberiség egén utat mulatni, s nyomasztó gondok közt bizalmat kelteni. A magyar égen ily soha nem halványuló fénnyel ragyogó állócsillag első nagy királyunk. Szent István, kinek ünneplésére szólít főpásztori szózatunk az ő megdicsőülésének kilenc- százéves fordulóján.

Hódolni hívjuk a nemzetet a szent kiJ rály emléke, s országos körútra induló szent jobbja elé, mert mindaz, ami nemzeti életünk maradandó értéke, az ő. nagy leika virága, s az ő rendületlen hitének sugallata. Egyházi életünk szervezetét az ő szent keze építette, törvénykönyvünk az ő gondolatát ragyogtatja. a vármegye — ezeréves történetünk mindannyi bástyája — alapjaiban az ő hagyatéka, s a szent korona, minden nemzeti erőnek ez a csodálatos össz- foglalata és reményeink hordo-óia, az 5 eget és földet összeforrasztani tudó lelkének legdrágább öröksége. A magyar élet és nagyság e gránitpilléreit Szent István keresztény hite tervezte és építette.

A Szent királynál nagyobb magyar nem volt. Hangosabban talán igen, de építőbb és boldogítóbb semmi esetre sem.

A Magyar Püspöki Kar tagjai (1931*