Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-18 / 165. szám
í A megyei tanács pályázata Hí elmaradott térségei! fejlesztésére A Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Tanács úgy döntött, hogy ismételten pályázatot hirdet a megye gazdaságilag elmaradott térségeinek fejlesztését szolgáló beruházások megvalósítására. Ezeket a beruházásokat egyedi elbírálás alapján a tanács a területfejlesztési és szervezési alapból támogatja. Hasonló akciót már korábban is meghirdettek, azonban az eddig benyújtott mintegy félszáz pályázat nem felel meg a kiírásban foglalt alapvető követelményeknek. (A megvalósításra tervezett beruházások legfőbb kritériuma a hatékonyság, valamint a megtérülés gyorsasága.) A tanácsnak az idén 520 millió forint saját fejlesztési alap áll rendelkezésre a pályázók támogatására, azonban ha szükség lesz rá a központi foglalkoztatási és területfejlesztési alap is további pénzzel támogatja az új beruházásokat. E pályázati rendszerrel is gyorsítani kívánják az említett térségek fejlesztését, gazdasági alapjainak erősítését, a termeléssel összefüggő infrastruktúra javítását. Számítanak a gazdálkodó szervezetek mellett a tanácsok és a lakosság — vagyis az egyéni vállalkozók — jelentkezésére. A munkahelyteremtő beruházásokat, idegen- forgalmi, kereskedelmi és építőipari fejlesztéseket részint költségvetési juttatással, részint kamatmentes kölcsönnel támogatják. A pályázatban pontosan megfogalmazták a különböző feltételeket, például azt, hogy egy-egy beruházásnak három éven belül meg kell valósulnia, s további öt évig fenn kell maradnia. Az állami forrásokból származó összes beruházási célú támogatás nem haladhatja meg a fejlesztési költség 50 százalékát. Az egy munkahely létrehozására fordítható állami támogatás felső határa félmillió forint lehet. A már termelő beruházásnak tíz éven át reálértékben minimálisan 12 százalékos hasznot kell hoznia. Lerágott csont? 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Választások, géptörés, autószerviz REGGELI HÍRLAP, 1929. JŰLIUS 30. * Egyelőre még messze vagyunk a városi , választásoktól. A mozgalom azonban már megindult, és többféle pártaUkulásról beszélnek a városban. Pártalakulásokról és paktumokról, amelyek közül egyik-másik feltűnést is jelenthet. Ma érkezik hozzánk az értesítés, hogy egy új pártalakítás már megtörtént. A párt a „dolgozó polgárság pártja” címmel indul, és már meg is kezdte a szervezkedés munkáját. Tudomásunk szerint azonban a közeli napokban egy másik liberális polgári párt is alakul, amely programjába veszi a liberális és demokratikus szellem teljes érvényesítését. Természetes, hogy ma még a végleges kialakulásról nem lehet beszélni. Remélni kell, hogy sikerülni fog a nemzeti érzésű, a nem szélsőséges polgári elemeket egy táborba vinni, és így a győzelem teljes reményével a harcot felvenni. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. JŰLIUS 10. Pénteken délben a Diósgyőri Gépgyár vezetői, bi- zalmiai, előmunkásai és művezetői megvitatták a „géptörés-csökkentési versenyt.” Balázs Márton üb- . titkár ismertette a verseny feltételeit. Nálunk az új gyárban a legtöbb munkás gépen dolgozik. Az utóbbi időben különösen megnövekedett a géptörések száma. Ez arra késztet bennünket, hogy a Szovjetunió munkásságának példájára mi is elindítsuk a géptörés-csökkentési versenyt. A verseny szervezése céljából minden brigádban ki fogunk jelölni egy felelőst. Kárpáti Albert munkásvezérigazgató-helyettes felszólalásában megállapította: valóban itt az ideje, hogy az új gyárban elinduljon a géptörés-csökkentési verseny. Tarthatatlan az az állapot — mondta —, hogy különösen a hét vége felé az éjszakai műszakokon sorozatosan összetörnek a gépek. DÉLI HÍRLAP, 1970. JŰLIUS 3. Reklamációk tömege érkezik naponta a XVI. számú Autójavító Vállalat új, hejőcsabai szervizállomására. Jóval több, mint korábban, amikor a régen kinőtt telephely zsúfoltságában elavult, vagy elavulóban leVS munkaeszközökkel küszködtek. A 30 milliós költséggel épített, korszerű műszerekkel, tipizált célszerszámokkal ellátott modem üzemegység szinte visszhangzik, kapacitása talán félig sincs lekötve, az ügyfelek zöme mégis elégedetlenül távozik vagy jön vissza. A vállalat vezetői elismerik: kevés az Igazán Jó szakemberük. A jelenlegi szerelők nagyobb része csak egv-két éves gyakorlattal rendelkezik, önálló munkát csak kevesen képesek végezni közülük. Az „idősebbje”,—, akik 10—13 éve nevet és rangot szereztek maguknak a szerelő szakmában — nem győzi naponként a több tucat, revízióra vagy javításra váró gépkocsi ellátását. Szükség lenne jó néhány, hozzájuk hasonló, új szakmunkásra. Sajnos, az autószerelő szakmában országos gond a munkaerőhiány. Itt is kevés a jelentkező. Kezdhetném úgy is, hogy Kjöckenmöd- ligen, dé attól félek, csak nagyon kevesen értenék. Nem kellő műveltség híján, hanem mert magam is több mint három évtizeddel ezelőtti emlékezetemre vagyok utalva a szó használatakor. Nem mintha jelentését nem tudnám, hanem mert bevallom, írásában már nem vagyok biztos, és kiejtésébe is belecsúszhat valami az esetleges egykori elhullásból, vagy félrehallásból. Mindenesetre jó Ferenczi István nevű régész tanárunk — hasonnevű Európa-hirű apjának fia, aki a kolozsvári Ferecz József Tudományegyetemen tanított régészetet és vált igen-igen neves emberré —, így ejtette, csak kissé hosszabb őkkel, hogy „kjök- kenmödligen”, ha valami, az elnevezés tárgykörébe tartozó dolgot fordított ki ásónk a földből. Perzselődött csontot, cserépdarabot. pattintott, vagy csiszolt kőszerszámot, gyönyörű, feketén fénylő obszidián szakó- cókat. amelyekkel az állatokat nyúzta és darabolta fel a Kolozsvár melletti Bácsi- torok hegyoldalain életét tengető emberősünk. Mindebből kitetszhet már, hogy mit is jelent az a bizonyos régészeti kifejezés — a kjöckenmödligen. Minden olyan hulladékot, ami az ember után maradt tűzhelye körül, vagy ott, ahova a konyhahulladékot hordta, dobta. Mint ma a kukába a szemetet, romlott ételt, száraz kenyeret, eltört tányért, poharat, különböző üres flakonokat, műanyag tasakokat és egyebeket — csak a guberálók tudnák megmondani, hogy végtére is mi mindent. Hasznosat és haszontalant, gazdagságról, jómódról, vagy szegénységről árulkodót, ugyanúgy, ahogy most is teszi és mindenkor tette az ember, akár gondolt környezete megóvására, akár nem. Akkor, feltételezhetően még nem, hisz’észlelhette, ha érdekelte ez egyáltalán, hogy »mit maga után hagy, az nem is olyan hosztzú idő múlva eltűnik, feloldódik, elporlik a természet nagy emésztőgödrében, s veszélyt nemigen jelent számára. Hogy mégis, ma is találnak a régészek ilyen maradványokat, ahhoz igen kedvező körülmények véletlen összejátszása kellett, s hogy a kjöckenmödligen — vagy ahogy a németek nevezik, az Abfällgrube megmaradjon, ahhoz esetleg még természeti katasztrófák is hozzájárultak. No, de mi lesz a mi — használjuk ezt is fonetikusan — abfellgrubénkkal, vagy kjök- kenmödligénünkkel, amely hatalmas meny- nyiségben halmozódik körülöttünk és meny- nyiségét buta közömbösséggel szakadatlanul növeljük. Mi lesz a tonnaszám utánunk maradó műanyagokkal, törött üveggel, betonnal, elpusztíthatatlan, el sem égethető szeméttel, törmelékkel, amely már nem is az ember gazdagságára, jómódjára, életformájának e korra jellemző milyenségére utal — mint hajdani korok hasonló eredetű hulladékai —, hanem egy társadalom butaságára, nemtörődömségére, már-már dicsekvő felelőtlenségére. Ez lenne a mai abfellgrube, a mai kjöckenmödligen, az örökre fennmaradó, elpusztíthatatlan környezetkárosító szemét. Lerágott csont ez, mondhatná valaki, és mondom én is, csakhogy tudom, a lerágott csont elporlad a földben, s legfeljebb csak mint újságírói téma él tovább. A környezetszennyezés viszont, mint emberi tevékenység — újságírói lerágott csontként is hihetetlen veszélyforrás, amelyet egy ENSZ- felhívás, amely az atomháborút jelöli meg az emberiség legnagyobb ellenségének, második helyre sorol. Igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy ameddig az atomháború ki nem tör, addig ez a második az első. (gyöngyösi) jje A cipők 60—70 százaléka rossz .. 1 Rossz termék, szakszerűtlen tárolás A minőségért csak a forgalmazó felel? Hiába küldik vissza a hibásat A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet nem büntet, de ahol munkatársai dolgoznak, respektjük van. Ha szabálytalanságot tapasztalnak, vagy minőségileg kifogásolható árut találnak, bejegyzik az ellenőrzési naplóba, s az Illetékes kereskedelmi felügyelőség ezután lefolytatja a szabálysértési eljárást, s ha az jogos, büntet is. A KERMI munkatársai július 3-tól 14-ig a megyénkben átfogó ellenőrzést tartottak, s száznál több kereskedelmi egységben ellenőrizték például a vegyipari termékek, a textilipari, a bőr- és a cipő-, a bútor- és faipari termékek, a háztartási és híradástechnikai gépek és az építőanyag minőségét. A konkrét tapasztalatok feldolgozása még körülbelül egyhónapos munkájukba kerül. A kereskedők nagyon sokat panaszkodnak a hazai áruk minőségére. Az áruházakban nem lehet televíziót javítani, nem lehet a cipő alá erősebb talpat ragasztani. sok a vásárlói reklamáció. A kereskedőt büntetik például azért, ha a boltjában olyan minőségű terméket találnak, amely a vevő élet- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy nem felel meg a szabvány követelményeinek. Hogyan kerülhet egyáltalán ilyen termék forgalomba, amikor az előzetes engedélyeztetési eljárás során a termék megjelenéséhez legalább két minőségellenőrzési hatóság pecsétje is szükséges? Ezt a kérdést tettük fel Giró Istvánnak, a KERMI osztályvezetőjének, aki most a borsodi vizsgálatot vezette. Nyilvános tagtoborzó délutánt tart a város négy pontján ma, szerdán és csütörtökön a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete. E három napon délután 3- tól 5 óráig a Lenin Kohászati Művek I-es kapujához, a Szabadság térre, a Szemere és a Széchenyi út kérész-1 —■ Egy érvényben lévő rendelet értelmében a termék minőségéért a forgalmazó felel. ' Egyébként léteznek előzetes vizsgálati kötelezettség körébe tartozó termékek és olyanok is, amelyeket nem kell a forgalomba hozataluk előtt megvizsgáltatni. De az előbbiek esetében is előfordul. hogy a mintadarab hibátlan, a sorozatgyártásban pedig már nem felel meg a követelményeknek. Sokszor, főleg a tartós fogyasztási cikkeknél, szállítási eredetűek a sérülések. — A kereskedők viszont arra panaszkodnak, hogy a bolti vizsgálatokhoz nincs szakember, a bonyolult műszeres technikáról nem is szólva. — Részben Jogos a panasz. de akkor nem, ha nagykereskedelmi cégektől szerzik be az árut. mert' ott a szerződésben foglaltak szerint az átvételt minőség szempontjából is el kell tudni végezni, a hibásat pedig visszaküldeni. Az viszont általános tapasztalat, hogy a hazai gyártók monopolhelyzete miatt egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel. — A KERMI-nek van-e Tehetősége, hogy a kereskedők védelmében fellépjen a következetesen hibás készülékeket, termékeket gyártók ellen? — Szankcióval egyáltalán nem élhetünk, mert az intézet a Kereskedelmi Minisztérium fennhatósága alatt működik, a gyártók pedig többnyire az Ipari teződéséhez, valamint a Centrum Áruházhoz várják az érdeklődőket, akik — ha megnyerte tetszésüket az MDF programja, s csatlakozni akarnak a szervezethez, ezeken a helyszíneken beléphetnek a Magyar Demokrata Fórumba. Minisztériumhoz tartoznak. Arra viszont ismétlődő hiba esetén van lehetőség, hogy a termék forgalmazását megtiltsuk, vagy köz? vetve kikényszerítsük a mór dosítást, Erre már többesetben volt példa, • árrr gond, hogy ezek ,.a javaslatok általában a technológia’ át érintik, a korszerűsítéssel vannak összefüggésben, aminek közismerten komoly anyagi vonzatai vannak. ‘ — Az egyik miskolci áruházból egyetlen tévészállítmányból a vizsgálat után tucatnyit adtak át a márkaszerviznek javításra, s közben a pénzük benne fekszik. További gondjuk, hogy a vevők a bontatlan csomagban, az originál készülékekben bíznak. — A hazai iparvállalatok többsége érzi, hogy csak a jobb minőségű termékkel maradhat piaci pozícióban. Nem véletlenül invitáltuk meg erre az ellenőrzésre az Orion és a Videoton gyár szakembereit, hogy a gyakran előforduló hibákról ígyí, szerezzenek tapasztalatot. Egyelőre elnézőnek leéli lenni a kiskereskedőkkel szemben, akiktől valóban nem kívánhatjuk el. hogy minden automata mosógépet. vagy hűtőszekrényt ki? próbáljanak, hiszen ' erre nincs meg a legalapvetőbb műszerezettségi lehetőségük sem. A szakszerűtlen táró-.' lásért viszont annál többet kell okolni őket, tisztelet á kivételnek. — Egy miskolci keres- . kedö ismer több olyan kuncsaftot, aki évekkel ezelőtt megvett egy pár cipőt, s azóta is ennek árából kap újakat. Tehát, olyan a cipők minősége. -, hogy minden gond nélkül sportot űzhet a kártala- , nítási csereberéből. , . f — Valóban nem jó a cí- pők minősége. Ha a vevő és a kereskedő közptt. konfliktus támad, hozzánk küldik a cipőt, hogy eldönt? c sük a vitát, A vevők kifogása 60—70 százalékban, jo- t gos. A minőség javítására iránvuló levelezéseink köteteket tesznek ki. Látványos javulásra azonban alig van lehetőség. MDF-tagtoborsó
