Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-13 / 161. szám

a miskolciaké a szó Postacím. Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Döntenek a borsodi pedagógusok béremeléséről Rovatunkban heteken keresztül közöltünk Olvasói véle­ményeket, leveleket a pedagógusok bérkövetelésével kap­csolatban kilátásba helyezett pedagógussztrájkról. Mint is­meretes, a közoktatás dolgozói ragaszkodnak a 40 százalé­kos bérfejlesztéshez, s ha ezt nem kapják meg, szeptember 1-jétöl helyezték kilátásba a munkabeszüntetést. Olvasóink körében nem váltott ki egyetértést a pedagógusok ilyen mértékű bérkövetelése, s erről — olykor szélsőséges hang­nemben — fejtették ki nézeteiket. Többnyire azonban mér­téktartásra intették a pedagógusokat, elismerve ugyanakkor, hogy bérfejlesztési követelésük jogos. A spontán kialakult olvasói vitát szeretnénk azzal lezárni, hogy közzétesszük a megyei tanács végrehajtó bizottságának és tanácstestületé­nek mai ülése elé terjesztett javaslatokat, amelyekről vár­hatóan ma döntés is születik. A' B orsod-A baúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozik a közoktatásban dolgozók bérfejlesztésének előterjesztésével. Ebben egyebek mellett szerepel, hogy az oktatásban dolgo­zók béremelésére — 1989. szeptember 1-től — köz­ponti forrásból havi 23 mil­lió 221 600 forint bérelő­irányzatot kapott megyénk. Ez az összeg a tavaly de­cember 31-i besorolás sze­rinti alapbérek 16,2 száza­lékos emelését teszi lehető­vé. Eredményeként ezzel a közoktatásban dolgozók át­lagbére megyénkben 8163 forintra emelkedik. Az or­szágos átlagtól még így is 116 forinttal elmarad. A megyék közötti rangsorban ugyanis a nyolcadik helyen állunk, Borsodot Budapest, Nógrád, Komárom, Tolna, Bács ' Rést és Veszprém me­gye előzi meg. Miután az összeg messze elmarad "a pédagógusok ál­tal várttól, s továbbra sem szünteti még az országos és az itteni átlag közötti különbséget á megyei és a helyi tanácsok keresték a lehetőséget, hogy a közpon­tilag biztosított keretet sa­ját anyagi eszközeikkel megemeljék. Jelentős átcso­portosítások révén a helyi tanácsok átlagosan további 4 százalékos béremelést tud­nak garantálni az oktatási dolgozóknak. A megyei ta­nács vb ugyanakkor saját tartalékainak mozgósításá­val, a gazdálkodás ésszerű­sítésével további 4 százalé­kos béremelés lehetőségét teremti meg. Szeptember 1-től tehát — amennyiben a végrehajtó bizottság és a tanácstestület a mai ülésén jóváhagyja a javaslatot — a közoktatás­ban dolgozók Borsod-Aba- úi-Zemplén «megyében ösz- szesen, átlagosan 24 száza­lékos béremelésben része­sülnek. Erre a bérfejlesztés­re a megye — a központi juttatáson felül — havonta 6 millió 136 ezer forintot, a helyi forrásokkal együtt összesen 26 millió 330 ezer forintot biztosít. A központi forrással együtt tehát csak­nem 50 millió forintot osz­tanak fel havi bérfejlesz­tésre az oktatásban dolgo­zók között. A Pedagógusok Szakszer­vezete központi vezetősége irányelveket adott ki a bér- intézkedések végrehajtásá­val kapcsolatban, az alsóbb szakszervezeti szervek és tisztségviselők számára. A vezetőség javaslata hangsú­lyozza: a bérintézkedési ke­ret azt a célt szolgálja, hogy az anyagi ágak bér­színvonalától való elmara­dást csökkentse. Vélemé­nyük szerint ez egyaránt indokolt a. pedagógusoknál és alkalmazottaknál,» ezért a béremelést lehetőleg azonos mértékben. hajtsák végre minden rétegnél. Tehát min­denki részesüljön béreme­lésben. Akiket az elmúlt időszak kötelező érvényű bérintézkedései előnyösen érintettek, azoknál ezt a béremelés mértékének meg­állapításaikor vegyék figye­lembe. A szakszervezetek bérpolitikájával összhangban részesítsék bérfejlesztésben a gyesen, gyeden, katonai szolgálaton — tehát tartósan távol — levő dolgozókat is. Az irányelv kimondja: a béremelések nettó értéke a pedagógusoknál, alkalmazot­taknál se legyen 500 forint­nál kevesebb. Ugvanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakszervezeti bizal­miak a béremelési javaslat kialakításánál elsősorban a szakszervezeti tagok érde­keit képviseljék. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács végrehajtó bizottsága és tanácstestülete tehát a mai ülésen dönt a javaslatokról. A döntésről s az esetleges módosításokról lapunk holnapi számában számolunk be. (r) Kik kapták a postás lakásokat? A BÁÉV — az ÉÁÉV köz­reműködésével — panelből építette fel az úgynevezett postaházat Miskolcon, bizo­nyítva: a házgyári elemek­ből is lehet esztétikus kivi­telezésű épületet emelni. A postaházban a távközlési üzem és a postaüzem léte­sítményeivel együtt 30 la­kást és garázsokat is kiala­kítottak. • Városszerte megszületett a mendemonda: a posta flán­col, noha pénztelenségre hi­vatkozik, s hogy a postaház lakásaiban az igazgatóság vezetői kaptak különleges otthonokat. Mi az igazság? — fordultunk a kérdéssel dr. Dezső Évához, a Postaigaz­gatóság munkaügyi és okta­tási osztálya vezetőjéhez. — A posta valóban a saját beruházásaként építtette a házat, de ez nem azt jelenti, hogy a lakásokat-szolgálati lakásként létesítette volna. Ez társasház, amelyben más­fél, kettő, két és fél és 3 szo­bás lakásokat vehettek azok, akik meglevő otthonuknál nagyobbat, korszerűbbet sze­rettek volna. Négyzetméte­renként 18 500 Ft-ért kaphat­ták meg, ami azt jelenti, hogy egymillió és egymillió nyolcszázezer forint közötti áron juthattak hozzá tulajdo­nosaik. Miután éltünk a le­hetőséggel, s tavaly megsze­reztük a vevőkijelölési jogot a megüresedő lakásokra, így összesen 59 postai dolgozót tudtunk megfelelő otthonhoz juttatni a 30 új lakással. Egyébként az igény jogosult­ságot minden igénylőnél szé­leskörűen különböző fórumo­kon vitattuk és állapítottuk meg. A megüresedő lakáso­kat egyedülállók, vagy pá­lyakezdők, tehát kispénzű emberek, és olcsóbban kap- meg. A megüresedő lakáso­sokat sem a vezetők igényel­ték, noha van közöttük egy­két vezető is. Előadók, mű­szerészek, operátorok, gépko­csivezetők, kézbesítők, postai dolgozók a különböző hiva­talokból, tehát még csak nem .is az igazgatósági törzskar­ból kerültek ki. A posta mindenkinek 1600 ezer fo­rintos kamatmentes munkál­tatói kölcsönt adott a lakás- vásárláshoz. Ilyen kölcsönben egyébként Borsod és Heves megyéből 223-an részesültek lakásépítéshez és vásárlás­hoz. Erre csaknem 17 millió forintot biztosított ez évben számunkra a Magyar Posta központja. Ezzel kapcsolat­ban még csak annyit: a kol­lektív szerződés 1989. évi módosításakor megszületett a döntés, hogy ilyen címen a jövő évtől már felemelt köl­csönösszeget adunk az önálló lakásépítőknek és vásárlók­nak: maximum 250 ezer fo­rintot. összegezve tehát: a híresztelésből tulajdonkép­pen semmi sem igaz. Rásonyl I. (Miskolc): pana­szával kapcsolatban sajnos mi nem tudják eldönteni, hogy ki­nek volt igaza. Ugyanis ha ön vásárolta a 2 üveg sört és 1 üveg kólát a Gerendás borozó­ban. az üvegbetétet is kifizette, nyilvánvaló, hogy visszavételkor is önnek fizetik vissza a betét- diiat. S hogy gyermekének nem fizették ki, valószínűleg azért történt, mivel ennek a vendég­látóegységnek az üvegtárolási lehetősége csak az ott forgal­mazott Italokra szabott, és Ilyen helyen az is megtörténik, hogy az utcáról visznek be üvegeket. Jóllehet, az. önök esetében nem így történt, de az eladó nem tudhatta, hogy gyermeke milyen üveget visz vissza. S erre bi­zonyság, hogy önnek már visz- sZafizették a betétdíjat. A közlekedési vállalattal kap­csolatos panaszkönyvi bejegyzé­sét a vállalat illetékes osztá­lyán tisztázhatja. — Stílustörés ★ A Tulipán-tömb üzletsorai fölé lassan felkerülnek a cégjelzések is. Meglepő, hogy az érdekeltek mennyire nem figyeltek rá: a szecessziós stílusú épülettömbön stílustörést okoznak a gótikusra stilizátl feliratok. Apróság ugyan, de kár elrontani vele azt, ami szép, F. E. Miskolc , A kaktusz tüskéi Lekaszálnák a füvet A minap a Latinka utcai orvosi rendelőbe kellett mennem, így szúrt szemet az előtte levő gyermekjátszótér. Dudvatenger, amelyből alig látszanak ki az ott játszadozó gyerme­kek. Egy közelben lakó vállalta volna évi ezer forintért a játszótér rendszeres kaszálását, és a fű elszállítását. A lakóterület képvise­lője meg is kísérelte „kijárni” a csekély összeget, sajnos, ered­ménytelenül. A város­nak állítólag nem áll módjában évi ezer fo­rintot biztosítani erre a célra. Egyszerűen nem hi­szem el, hogy ilyen összegen múlna a vá­ros pénzügyi egyensú­lya. Vagy talán a martiníelepiek nem olyan édesgyermekei a városnak, mint a bel­városban élők? Ezt a játszóteret társadalmi munkában építettük, legalább a gondozásá­ra nagyobb figyelmet kellene fordítani. Tarcsi Lajos Miskolc A sárga ladást keressük Július kilencedikén, dél­előtt tíz óra tájban egy fe­kete autóstáska maradt ott a nyékládházi Gyöngy presszó előtt, leesve egy autóról. Benne volt tulajdo­nosa összes irata, valamint némi készpénz is. Ez utób­biról készséggel lemond, ha a sárga Ladának a tulajdo­nosa eljuttatja számára, vagy a szerkesztőség címére a táska tartalmát, akit töb­ben is láttak a presszó előtt, hogy felvette és elvitte a táskát. Ha va laki megtalálta ... azt a nagyméretű, bar­na vászon válltáskát, amit június 24-én, a leányomék az Ady-hídnál lévő Tulipán­tömb előtt, a pihenőpadon felejtettek, kérjük, hogy a benne lévő négy darab szovjet útlevelet és egyéb okmányokat címünkre eljut­tatni szíveskedjen. A megta­láló a pénzt, ami a táskában volt. megtarthatja magának. Az okmányokra azonban tu­lajdonosaiknak igen nagy szükségük van. A cím, aho­vá elküldhetik: Horváth Imre. Miskolc. Dankó Pista u* 25. vm Ä Vasárnap néztem meg a tapolcai Akropolisz Színpa­don a Kaktusz virága című, immár klasszikusnak számí­tó zenés darabot. Többször láttam, adták televízióban is, de számomra egy buda­pesti előadás maradt meg szép emlékként, ahol a címszerepet Bodrogi Gyula, s volt felesége Voith Ági játszotta. Kíváncsi voltam, a Kern András. Esztergályos Cecília párosításban hogyan fest az egész. Elöljáróban bevallom, a két nagyszerű színészben nem csalódtam. De ezen előadás látogatói sem, mert a „vasfüggöny” utáni taps azt jelezte, jól szórakoztunk mindannyian ott, a nézőté­ren. Talán azért is, mert a két főszereplő is élvezte a játékot. A második felvo­nás egyik jelenetében példá­ul annyira bejött a poén, hogy Esztergályos és Kern maguk is szinte nevetőgör­csöt (kaptak — alig tudták folytatni a játékot. Álltak, s nevettek egymásra, egymá­son, miközben a közönség szinte nyerített... Elfelejtettük miattuk a szabadtéri előadásoknál ese­dékes szúnyogcsípéseket, a nézőtéren mindenféle cso- mogalópapírokkal és sörbon- tókkal „molyolók” závarkel- tését, ugyanakkor tekerget­hettük nyakunkat a meg- szerkesztettnek semmikép­pen nem mondható nézőté­ren a csővázas padokon ül­A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény rendelkezé­sei közül mai számunkban azokat ismertetjük, amelyek meghatározzák, hogy milyen kérdéskörben tartható orszá­gos népszavazás. A népszavazás tárgya az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A törvény szerint or­szágos népszavazás rendelhe­tő el: — az Országgyűlés ál­tal elfogadott törvények megerősítése, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különö­sen: a törvényhozás elhatá­rozása, törvény elveinek meghatározása, nem törvé­nyi formát igénylő, de or­szágos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában. — A törvény néhány ki­vételt is meghatároz. így nem bocsáthatók népszava­zásra: a költségvetésből, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a he­lyi adók központi feltételei­ről szóló törvények, az ve (lehet, hogy a tapolcai parkból vették kölcsön őket), hogy lássuk, mi történik a színpadon. A hangosítás megoldása szinte már bot­rányos volt.' hol üvöltöttek a színészek, hol csak a tá- togás jutott el a közönsé­gig, mintha pekingi néma kacsák adták volna elő a darabot. Az még nem zavart vol­na, hogy oldalt, a szom­szédban egy idősebb úr ká­romkodva gombolta sliccét, miután letudta az éppen esedékest, de ez már igen, hogy meglehetősen átható, szúrós szag terjengett a né­zőtér hátsó traktusában, mi­közben egy folydogálós csap ingerelte arra a nézőt, hogy* egyre erősödő ingerenciáit levezetni helyet keressen magának. Ez nem volt egy könnyű feladat, mert a hölgyek és urak, szinte az egész szüne­tet végigállták a két egy­személyes illemhely ajtaja előtt, hogy a kihívásra meg­felelő, és nem nagyon odáz­ható választ adjanak. Akit a kihívás nem érintett meg, a büfében igyekezett magá­hoz venni valamit, ami a melegben feltölthette volna párologtatórendszerét. Volt majdnem minden. Már, aki melegen, vagy forrón sze­reti. Ezek legalább olyan tüs­kék voltak az előadás so­rán, mint Stephani, a kak­tusz tüskéi. (fegyvernek!) Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések, a nemzetközi szerződésekben vállalt kö­telezettségek teljesítése, illet­ve az e szerződéseket kihir­dető törvények. ,Ez utóbbi tilalom azonban nem vonatkozik a nemzet­közi szerződésből eredő kö­telezettségek jövőbeni vállal­kozásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meg­hosszabbításának népszava­zás útján történő megerősít tésére, vagy' elutasítására. Megadja a törvény a Bős- Nagymarosi Vízlépcsőrend­szer tekintetében a népsza­vazás lehetőségét úgy, hogy a záró rendelkezések között az előbb említett tilalom alól e kérdést is kiveszi azzal a megfogalmazással, hogy az nem vonatkozik az e törvény hrtálvbalépése előtt megkö-- tött olyan nagyberuházások­hoz kapcsolódó nemzetközt szerződésre, amely beruházás környezeti hatását e szerző­dés megkötése után váltak teljes körben irmertté. , Dr. J. B. / A népszavazásról (2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom