Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-11 / 159. szám
60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Életvédő iroda, új utcák, hidak REGGELI HÍRLAP, 1929. JÚLIUS 11. Az életvédelmi rendelet alapján a miskolci rendőrségen is felállították az öngyilkosokat védő irodát, amelynek az a hivatása, hogy a megmentett öngyilkosoknak segédkezet nyújtson a társadalomba való visszatérésre. A rendelet nagyon szép és nemes feladatot hárított a rendőrségre, de a belügyminisztérium egyetlen fillérrel sem járult hozzá, hogy ezt a nemes célt a rendőrség valóban be is tölthesse. Fillér nélkül, tisztán a rendőrtisztviselők és a társadalom jóindulatára voltak bízva tovább is a halálból visszarántott öngyilkosok és az életvédelmi iroda mégis szép eredményeket produkált. Legelsősorban eredmény az életvédelmi irodának, hogy amióta működik, egyetlen megmentett öngyilkosjelölt sem kísé- . relt meg újabb öngyilkosságot. A rendőrtisztviselők személyi kapcsolataikat felhasználva jutatták álláshoz, kenyérhez az öngyilkosjelölteket és ezzel magyarázható ez az eredmény. Általában erősen csökkent Miskolcon az öngyilkosságok száma azóta, amióta felállították az életvédő irodát. Ez ugyan nem teljes mértékben az öngyilkosokat védő rendelet eredménye, de el kell ismerni, hogy részben hozzájárult az iroda munkája az öngyilkosok számának a csökkenéséhez. Két esztendő alatt közel 40 százalékkal esett Miskolcon az öngyilkosok száma. Az átlagos havi 15 öngyilkosság után ebben az esztendőben egy hónapra ' legfeljebb tíz, de legtöbbször két öngyilkosság esik. Az öngyilkossági okok között első helyen a nyomor, a második helyen a szerelmi csalódás vezet. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. JÚLIUS 6. Sor kerül a Pece szabályozására és vizének csatornába való levezetésére. Erre 200 ezer forintot irányoztak elő. Fásítják a Zsarnai-telep és a Sajó közötti területet. Üj vasbeton hidat építenek 160 ezer forintos beruházással a Thököly utcában, újjáépítik 250 ezer forintos költséggel a Nagyváthy utcai hidat, betonjárdát építenek a Csabai kapu ama részein, ahol ezek még hiányzanak, más részeken pedig salakjárdák lesznek. Kiskockakővel burkolják a Major és Gerő utcákat; erre egymillió forintot fordítanak a Soltész Nagy Kálmán utca és más kerületek utcái makadám, vagy terméskő burkolására.-Új utcát nyitnak a Bacsó Béla utca, Petőfi és a Tízes honvéd utca között, az új bérházaknál. E célra 150 ezer forintot, az út kiépítésére és kiskockakővel j való burkolására 165 ezer forintot fordítanak. A város 200 ezer forinttal járul hozzá a Horváth Lajos utcai bérház felépítéséhez. A Szentpéteri kapuban a házhelyhez juttatottak kertes kislakásainak építéséhez 100 ezer forintot ad a város. Üj gyermekjátszótér létesül a Bábonyibércen és a Nagyváthy utcában. 250 ezer forintot irányoztak elő a vásárcsarnok teljes helyreállítására. A Búza tér burkolására 100 ezer forintot szántak. Egymillió forintot költenek a város tulajdonában lévő laktanya könnyűipari gyár céljára való átalakítására. DÉLI HÍRLAP, 19T0. JÚLIUS 2. A Borsod Megyei Állami Építőipari VállalatnST —' ugyanúgy, mint az építőiparban mindenütt — igen nagy a fluktuáció (80—90 százalék). — A múltkor elénk állt egy tizenhárom tagú csoport, kérték a munkakönyvüket. Jól kerestek nálunk, marasztaltuk őket: sikertelenül. Egyikük végre megoldotta a rejtélyt: — Még száznál is több helyünk volna, ahol szívesen fogadnának bennünket. Természetesen magasabb fizetéssel. Amennyit lehet, végig is próbálunk járni. jMindenütt „rátesznek” egy kicsit a pénzünkre, mert kell a munkaerő. i ! — Az ilyen cinizmus ellen — folytatja az előbbieket Székely János, a BÁÉV munkaerő-gazdálkodási csoportvezetője — nem hat a józan, meggyőző szó! Borsod valamikor — Békés és Szatmár mellett — a kubikosok hazája volt. Most az építkezéseknél a gép emeli a földet, de alig akad, aki az alapok helyét utána igazítaná. A beton bedolgozásához is kubikos kellene, de számuk egyre csökken, utánpótlás meg egyszerűen nincs. Hasonló a helyzet az asztalosoknál is. Közjegyző előtt sorsoltak Visszakapják a Televí zióvásá rl ási akciót hirdettek a Testvérvárosok úti. vegyesiiparcikket értékesítő kft. boltjában. Csábító volit az ajánlat, hogy a készüléket vásárlók közül három szerencsésnek visszatérítik a televízió árát. Az elmúlt héten közjegyző előtt sorsoltak, s ennek i ilnVn_i< a ilanweiUwyid; * televízió árát 35-27 094, a 37-27 095 és a 39-27 094 számú blokkok tulajdonosai visszakapják a tévé árát. Az első két blokkra egyenként 27 500 forintot fizetnek, a harmadik szerencsés nyertes viszont 46 900 forintot kap. ennyit fizetett ugyanis, az ITT té- MééaL. ..... A Búza térre vezető utcákra szorultak, akik eddig a tyúkpiac területén árulták portékáikat. De a Búza téren sem itt, sem ott nem kívánatos a KGST-piac, mert itt, a város szivében még a kofáknak sincs elég hely... A kereskedők nem bírják a versenyt a Zsarnaival... Valuta a porszívóban, tízezrek a piacon Van is, meg nincs is a zsibi Delia nővér felbontotta Érettségi trükk Az érettségik és érettségi botrányok idejét éljük. I)e míg az előbbi legfeljebb egyesztendös beszédtéma, az utóbbi történelem. Vagy legalábbis a botránykrónikák sajátos epizódja. A La Re- pubblica című ú jság egy teljes oldalt szentelt az olasz trükköknek. Ebből idézzük Vigevano középiskolájának egyébként „briliáns” esetét’. Az 1976. évi írásbeli érettségi előestéjén telefonó»., hívták a Szent Józsefről«!* nevezett Iskolát. A hívó —* - tankerületi főigazgatóként —k figvelmeztette az iskola vezetőjét, hogy a másnapi írásbeli feladat véletlenül olyan idióta hibát tartalmaz, amely, ha nyilvánosságra/ kerül, nevetségessé teszi á, minisztériumot. Ezért felüli kell vizsgálni a témáikat;. Delia nővér engedelmesen felbontotta a lezárt borítékot, és beolvasta a feladató-' kát. Valamennvit. Azon ború néhány óra múlva kiderült^, hogy csupán ravasz trükk-1 ről van szó — a diákok legnagyobb bánatára. Az érett- 4 ségit az egész országban elhalasztották; 24 óra kellett'"' ugyanis ahhoz, hogy arendMa már legenda Miskolcon az a történet, amely arról szól: valaki vásárolt egy porszívót a Zsarnai-te- lepi „KGST-piacon”, és otthon, amikor kipróbálta, azt tapasztalva, hogy nem működik, szétszedte, s kiderült, tömve van kemény valutával, és a bankóktól nem forgott a motor. Ilyen -fogás persze ritkán akad a vásárlók horgára a Zsamain, de az is elvétve fordul elő, hogy valaki üres kézzel távozna innen. A „KGST-piac” — bár hivatalosan nem is létezhetne — szépen beépült városunk kiskereskedelmi forgalmába, amit mi sem jelezhetne jobban, mint hogy a kiskereskedők és a kereskedelmi vállalatok már levélben tiltakoztak a léte miatt. • HOGYAN JÓN BE? A Zsamai-ielepi piacon egy jobb vásári napon legalább 30 ezren árulnak, s a bevétel, amelyet a városi tanács piacfelügyelősége szed be, meghaladja a 75 ezer forintot. Gondoljunk csak bele: ez az összeg elsősorban az autók parkolási díjából jön össze, hiszen eddig a külföldi állampolgároktól az árusítás lehetőségének fejében helypénzt nem lehetett szedni. Azt, hogy ezt múlt időben írtuk, azért tehetjük, mert most már szedik, és arról is hallottunk, hogy a Belügyminisztérium úgymond szabadabb kezet ad a tanácsoknak a „KGST-piacok” ügyében. Ugyanis ez a piac van is, meg nincs is, mert külföldi állampolgár elvileg nem árulhat, arról nem is beszélve, hogy ekkora tömegű áru, amelynek jelentős része különféle kihozatali tilalmi listákon is szerepel. nyilvánvalóan csempészett holmi. Aki itt járkál, nézelődik, annak a fejében mindig megfordul: hogy lehet áthozni a határon három hatalmas búvár- szivattyút. meg egy csomó ruhaneműt? © IEGALÁBB NE A BÚZA TÉREN A piacfelügyelők persze nem meditálnak ezeken a dolgokon, részint, mert nem ás ez a dolguk, másrészt meg örülnek, ha a naná gondokat megoldják valahogy. Mert a Zsamain hiába költöttek el négymilliót a zúzalékolásra, miután teknőegész, nagy eső esetén bizony baj van. Rettenetesen nehéz a takarítás, és hát jó lenne persze a pottyantós illemhelyek helyett angoi-* vécé, de csatornázatlan a* terület. Pénzt kellene fektetni abba, hogy itt normális körülmények alakulja-, nak ki — talán még egy1 kemping működtetése sem lenne rossz bolt a tanácsnak. Legalább nem a környéken élő ügyes háztulajdonosok gazdagodnának gyorsan. De hát hogyan-te- hetne egy befektetést egy, olyan üzletre alapítani; amely ma is csak amolyan féllegális, és elég egy szigorúbb vám- vagy utazási intézkedés, és le is zuhant a piac forgalma. Mindenki tudja; a Zsar- nai abból tartja ed magát, hogy itt minden olcsóbb — nem is kevéssel —, mint az üzletekben, és még a kínálat sem utolsó. Ma már. olyan konkurenciát jelent ez a piac, hogy a kiskereskedők és a kereskedelmi vállalatok levélben tiltakoztak a tanácsnál. Kifogásuk lényegét aligha lehet vitatni, hiszen azt mondják: nem tudnak versenyezni a Zsar- nai-piaci árakkal, hiszen ott mindenki feketén, azaz adómentesen keres. A valuta- átváltási arányok miatt akkora a haszon, hogy a magvar viszonteladók is kiválóan megélnek. De mit lehet tenni? Ma azt sem tudják megoldani, hogy a Búza téri piacról kiszorítsák a mindenféle holmit árulókat — holott az élelmiszerpiac — s elérjék, hogy menjenek ki legalább a Zsamaira. Most azon gondolkodnak a piacfelügyelőségen, hogy a Zsarnait egész hetessé kellene tenni, hátha így megszabadulnának a lerázha- tatlan Búza téri árusoktól. © TÁLÁN A HELYPÉNZ? Nem keTl szégyenkeznünk azért, mert mindig van elegendő vevő a földre kiterített portékákra. Nvugat- Berlinben —, ahol azért né- m'leg gazdagabbak a polgárok. mint Miákolgon, — is csak nagyon kemény intézkedésekkel sikerült felszámolni a lengyel piacot — vagy legalábbis most azt hiszik a nyugat-berliniek, hogy ez sikerült nekik. Az olcsó holmira mindenütt van vevő a világon. Hogy mi lesz a Zsaraai jövője, azt megjósolni nem nagyon lehet. Az talán azonban el. „KGST-piacok" »te még mindig a kisebbik rossz. Mert az nem szolgálná senkinek az érdekeit, ha drasztikus korlátozásokkal, adminisztratív intézkedésekkel újra megnehezítenék az utazást, akármelyik fél részéről. Sakkal ésszerűbbnek látszana egy valóban reális értékű, az adót is helyettesítő helypénz bevezetése a piacon,.. (Üss) őrség segítségével valameny- : nyi iskolába eljuttassák az% új tételeket. Delia nővért» hivatali titok megsértéséért felelősségre vonták, a tettes azonban sohasem került horogra. A kárt mintegy 400- millió lírára becsülték. Nyilván olcsóbban megúszhattak volna, ha — ma---* gyár módra — átlátszó b rítékba csomagolják a tété—i-’í leiket... linivi k MSZMP ltok Városi pártunk miskolci tagjaihoz Elvt&rsak! Mozgalmunk nehéz időszakot él át. Tisztázni kell viszonyunkat a múlthoz. Meg kell fogalmazni egy modern, politizáló, a szocializmus iránt elkötelezett MSZMP programját és szervezeti szabályozták Meg kell választani azokat a vezetőket és testületeket, akik képesek ezek megvalósítására, és élvezik a mozgalom bizalmát. Pártunk számára létszükséglet egy jól előkészített, ugyanakkor mihamarabb megvalósuló kongresszus megtartása, amelyen ezt a munkát el kell végezni. Ez egyben a választásokon való sikeres helytállásunk alapfeltétele is. Az előkészítő munka fontos mérföldköve a megyei pártértekezlet, amelynek a kongresszusra való felkészülés mellett szűkebb környezetünk: égető gondjaival is foglalkoznia kell. Tisztában vagyunk azzal, hogy az előkészületekre rendelkezésre álló idő rövid. Ezért különösen fontosnak tártjuk, hogy városunk pártmozgalma ezt felelősen, jó együttműködéssel, hatékonyan használja ki. Felkérjük az MSZMP minden, a mozgalom és hazánk jövője iránt felelősséget»« érző tagját, hogy mindezt átérezve vegyen részt a felkészülésben. A választások rendjére vonatkozóan a városi pártbizottság javaslatokat dolgozott ki. Pártunk tagságán és szervezetein múlik, hogy a helyi viszonyok és igények figyelembevételével ezt milyen tartalommal tölti ki. úgy, hogy a Köz- . ponti Bizottság kongresszusi irányelvei a lehető legtelje-' sebben érvényesüljenek. Egyszerre készülünk a megyei pártértekezletre és a kongresszusra. Tisztában vagyunk azzal, hogy sikerességünk nem kis mértékben azon múlik, milyen eredményesen tudjuk előkészíteni, hogyan tudjuk kiválasztani és felkészíteni résztvevőiket. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy ezeken a sorsdöntő tanácskozásokon városuk párttagságát legalkalmasabb elvtársaink képviseljék. Akik elkötelezettek pártunk megújítása, a társadalom, a gazdaság átfogó reformja iránt. Akik élvezik környezetük bizalmát, választóikkal folyamatos eszmecserét, szoros gondolati kapcsolatot tudnak kialakítani, és így vitában közösen érlelt véleményüket önállóan, felelősséggel és kellő együttműködési készséggel tudják képviselni. Akik alkotó módon akarnak és tudnak részt venni a döntések elfogadtatásában és megvalósításában. Meggyőződésünk, hogy mozgalmunknak városunkban is szép számmal vanak ilyen tagjai. Megtalálásukhoz és felkészítésükhöz kérjük minden MSZMP-tag véleményét, öt-* letét, javaslatát, aktív, felelősségteljes közreműködését. szerű mélyedésben van az fogadható érv, hogy a.-* AZ MSZMP Miskolc Városi Bizottság* ,
