Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-10 / 158. szám

\ ★ Gyémántlakodalmukon otthonában köszöntötték az úttö­rők a képünkön látható idős párt. A néni — aki szemmel láthatóan teljesen friss szellemileg — abban látja a hosz- szú élet titkát, hogy mindketten rengeteg müzlit fogyasztot­tak dolgos életük folyamán. Mai mesék PIROSKA ÉS A FARKAS Piroska, karján kis ko­sárkával. ballagott át az erdőn, s miközben heavy metal dalokat üvöltözött, egyszer csak összeakadt a farkassal. A farkas — mi­vel ő is olvasott meséket — előreszaladt és megette a nagyit. Aztán felvette a nagyi kűrruháját és befe­küdt az ágyába. Hamarosan megérkezett Piroska, akit a farkas ugyancsak felfalt. Piroska azonban annyit ra­gasztózott ezt megelőzően, hogy a farkas napokig ki se tudott mászni az ágyból, olyan Technokol-mérge- zést kapott. Később kissé jobban lett. meg is éhezett kegyetlenül, de nem volt ereje felkelni. „Majd csak jön a nagyihoz a szociális gondozó és akkor azt is fel­falom” — gondolta, és ké­nyelmesen elhelyezkedett az ágyban. Arról sejtelme sem volt a szerencsétlennek, hogy a szociális gondozást az állam mind a mai napig képtelen volt megoldani, így aztán éhen döglött. A TÜCSÖK ÉS A HANGYA A hangya állandóan cse- szegette a tücsköt, hogv ideje volna változtatni az életvitelén mert nem lesz jó vége. jön a tél. és ak­kor baj lesz. A tücsök csak a vállát vonogatta az intel­mekre: továbbra is csak ze­nélt. jókat evett, nyugati tartós fogyásttás-i cikkeket vásárolt. A hangya közben három másodállást vállalt, minden pénzét különféle le­téti jegyekbe, telefonköt­vénybe, meg ilyesfélékbe fektette. Aztán hirtelen be­köszöntött a tél. leesett a hó. és felszökött az inflá­ció. A hangya papírjai nem értek egy pipa bagót sem. A tücsök, mindezt látva, kárörvendően vigyorgott: „Látod, én legalább felél­tem az összes kölcsönömet!” Aztán mindketten megfagy­tak. A LEGKISEBB FIÚ Elindult a szegény ember három fia közül a legidőseb­bik szerencsét próbálni. Ment-mendegélf, de mivel bitang meleg volt (az év­szakhoz képest), betért az első szerződéses italboltba, és a sárga földig leitta ma­gát. majd elvitte az URH, mert szidta a királyt. A kö­zépső fiú jobban járt: ő az ABC-ben vett ugyanolyan sört 17 forintért, amiért a bátyja a Video-, Drink-, Snack-bárban 93 forintot fi­zetett üvegenként. Ő a ka­pu alatt itta le magát, majd elvitte az URH-s mert di­csérte a királyt. A legki­sebb fiú eljutott a szom­széd nagy király udvarába, ahol a király minden agya­fúrt kérdésére megfelelt. A király, mit volt mit tenni, nekiadta fele királyságát és leánya kezét. Erre a legki­sebb fiú elővette tarisznyá­jából a zsebszámológépét, melvet idejövet egy rozsé- szedő néni kezéből csavart ki. és hosszasan számolt. Majd így szólt: .Kell a ros- sebbnek a fele királyság 60 százalékát elviszi az adó. a királylány meg ronda, mint a bűn!” Ezzel sarkonfordult. elment, és jól leitta magát. 1 Levélváltás Ki is volt az a öuosvics íiiusz? TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Ügy érzem, nem hallgathatok tovább. Most, amikor múl­tunk sötét árnyairól és fehér foltjairól egyre-másra leb- bennek fel a fátylak, ki kell derülnie az igazságnak Dugo- vics Titusz ügyében is. Ugyebár Önök úgy tudják, hogy Nándorfehérvár ostro­makor ez a hős férfi magával rántott a mélybe egy törö­köt, aki a lófarkas zászlót készült kitűzni a vár ormára. Nos, a dolog egészen másképp történt. Dugovics úr tök­részeg volt, és nem magával rántotta azt a szegény törököt, hanem rázuhant. Egyébként az illető nem is török volt, ha­nem a saját emberünk, bizonyos Kucsera Levente, aki ál­ruhába" kint járt az ellenség táborában kémkedni. A pa­rancsnokunk, Szilágyi Mihály intézkedett úgy, hogy a sze­rencsétlenségből hőstett legyen. Természetesen mi is tud­tuk és a törökök is, hogy az egész egy nagy hazugság. Szól­ni azonban nem mertünk, mert a fejünkkel játszottunk vol­na. Tudják ugye, hogy ki volt ez a Szilágyi Mihály? A hős Hunyadi Jánosnak a sógora! Annak a Hunyadinak, aki fel­menteni jött minket. Sikerült is neki, mert megegyezett II. Mohamed szultánnal, hogy a törökök egy kicsit békén hagy­nak minket, azután visszajönnek. Így is történt. Talán ezt sem tudták? Üdvözlettel Csermely Áristom (álnév) A MISKOLCI KOCSONYÁNAK ÉS CSERMELY ÁRISTOMNAK Alulírott Dugovics Titusz büntetőjogi felelősségem tudatá­ban kijelentem hogy igenis magammal rántottam a törököt, és hogy a tett elkövetésekor színjózan voltam. Bár azt se le­hetne csodálni, ha ilyen nehéz időkben az ember az ital­hoz folyamodna, de én ezt nem tettem, mert az orvos el­tiltott tőle. Nagyon jól tudom, honnan fúj a szél. Ez az álnevű Cser­mely Áristom nem más, mint Kasza Ádám, aki gyáva, irigy, rosszindulatú fickó volt világéletében. A bátorsága, hősies­sége abban merült ki, hogy a tízegynéhány éves gyermek­lányok körül sertepertélt állandóan. A gyerekek aztán egy­szer úgy elagyabugyálták, hogy Kasza Mocsok Ádám örök életére nyomorék maradt, mégpedig ott, ahol a férfiasságát hordta. Nyilvánvaló, hogy még gonoszabb lett, mint volt, ezért találta ki a hazugságokat rólam. Maradok tisztelettel: Dugovics Titusz ELÉG VOLT A HAZUGSÁGBÓL! Kasza Ádámnak hívnak. Mocsok nélkül, és nem szoktam gyermeklányok után szaladgálni, nem írok névtelenül és ál­néven leveleket. Férfi vagyok. Az a baleset nem úgy tör­tént, és semmi kihatása nem volt a férfiasságomra. Ami­kor a részeg Dugovics zuhant lefelé a szerencsétlen Kucse­ra Leventével, megpróbáltam segíteni rajtuk, de nem tud­tam elkapni őket, sőt, egy láb engem is megrúgott. Nem mondom, hogy szándékosan, de elég rossz helyen talált el. Az eset után még négy törvényes és hét törvénytelen gye­rekem született, és se a feleségem, se a szeretőim nem pa­naszkodtak rám. Kasza Ádám. várvédő NEM KELL A NEMZETI HŐS? Deherolizálunk? Bálványokat döngetünk? Ki szabadítottM fel Nándorfehérvárt, ha nem én? Kinek a tiszteletére zúg­nak délben a harangok? Kiről neveztek el keserűvizet, ha nem rólam? Hunyadi János NEM EGYEDÜL VOLT Hunyadi kapitány egy kicsit rosszul emlénszik. Nem ő szabadította fel a várat, legalábbis nem egyedül. Mi is ott voltunk. Ahogy ö állítja be, az tömény hunyadiz- mus. Kb. négyezer aláírás . EZ LENNE A MAGYAR GLÁSZNOSZTY? A várőrség parancsnoka voltam. Szilágyi Mihály a ne­vem. Nem tudom kinek áll érdekében bemocskolni min­ket. Magyar az ilyen? Aligha. Talán török. Vagy mit tu­dom én! Csermely Áristom nevű katonám nem volt. Ku­csera Levente szakszolgálatos volt. lelkiismereti okokra hivatkozva tagadta meg a fegyverfogást, és mint bérel­számoló dolgozott a várban. Dugovics bajtársunk hőstetr tekor nem is tartózkodott a közelben, mint hogy máskor sem járt arra, mert azt mondta, tériszonya van. Senki nem zuhant rá, legkevésbé Titusz. Ma is él. ha jól tu­dom, az Egyesült Államokban vagy Izraelben. Szemen- szedett hazugság, hogy Hunyadi János megegyezett a tö­rökkel. Kiverte és kész! TITKOS IRATOK Tudják, mit vert ki Hunyadi! A fejéből azt a vágy­álmot. hogy minket csak úgy hazazavar. Bizony, meg­egyeztünk. A nálunk levő titkos iratok eltűntek, de a másik példánynak meg kell lennie. Ügy tudom, a moszk­vai levéltárban őrzik. Vajon, hogy került oda? Ami a Dugovics-ügyet illeti több verziót hallottam magam is, hogy csak kettőt említsek: A mi emberünk felfelé mászott a zászlóval, a maguk Titusza, látva, hogy a magyarok vesztésre állnak, gondolt egyet, és átállt hozzánk. Ezt úgy hozta a lófarkas jani­csár tudomására, hogy megpróbálta kivenni a kezéből a zászlót. Segíteni akart neki kitűzni azt. A török félreér­tetté a mozdulatot, dulakodni kezdtek, ekkor történt a baleset. - ...». « A másik variáció szerint Dugovics az együk torony­szobában hetyegett valamelyik feljebbvalójának a felesé­gével, amikor a férj rájuk nyitott. Dugovics kiugrott az ablakon, éppen a mi Ali Jatagán nevű harcosunkra. A többi már ismeretes. Maradok hű olvasójuk: II. Mohamed szultán. HŐS VOLT AZ APÁM Apám hőstettéért három évre rá — 1459-ben — ' én, Dugovics Bertalan Tej birtokot (Pozsony vármegye) kap­tam adományul Mátyás királytól. Mátyástól, az igazsá­gostól. Dugovics Bertalan, akitől azóta elvették a birtokait mátyás, az igazságos? j Mátyás fekete seregében szolgáltam. Még, hogy igaz­ságos! No, idehaiJgassamak! Ez a despot a. monolitikus, nagy orrú. nagyképű. ez a nyugatimádó sznob, ez a ka­tonai félanalfabéta... (A többit már el tudják képzelni. A szerk.) Uraim, ißduihainak! A legfrissebb értesülése­ink szerint újra visszasze­relik a Széchenyi és Kazin­czy út sarkára a néhány évvel ezelőtt leszerelt rend­őrségi irányítófüikét. a tor­nyot. Ugyanis a rendőrség — tekintettel arra, hogy gyökeresen új viszonyt kí­ván kialakítani az állampol­gárokkal — felhagy a sze­mélytelen és durva fény­jelzésekkel Miskolc eme je­lentős kereszteződésében. Inkább a mostanában előírt új megszólítást alkalmazva, hangszórón közli majd a zöld jelzés helyett: hölgye­im. kisasszonyok. uraim, lehet indulni! Egyre több helyen vall­ják és hiszik ma. hogy nem élhetünk lágyan bömbölő diszkózene nélkül. Kedvenc szaunám (a Vár­fürdőben) mellett is kinyi­tott a strand aho! állító’ag már nyitás előtt is hallha­tó, hogy Lagzi Lali hová nyúlna legszívesebben az eladó menyasszony szoknyá­ja alatt. Én a délutános műszakba járok ekkor már dizsi szól. Nem hifi minő­ségben. viszont van a me­lódia alatt egy olyan ,dang- dang-dang”-szerű zörej, fel­tehetőleg a feszültségingado­zástól. Az én agyamban nem ingadozott a feszültség, ott állandó volt. ezért 5 óra tájban kimentem a Mélyí­tőhöz kedvenc éttermem kerthelyiségébe ahol kávét, kólát kértem, és azt. hogy legalább halkíteák le a hangládát. Megtették, sőt kikapcsolták a berendezést, mert állítólag már lila volt a fejem. Ezután már csak a Vitorlás étterem mellé települt mutatványos komp­lexum (ringlispíl), dobáló stb.) zenéjét hallhattam. Szemtanúk állítása szerint heavy metal ritmusban szö- kellve mentem a kocsimhoz, és azt ordítottam, hogy ki­megyek az erdőbe, de ak­kor is csend lesz körülöt­tem legalább 10 percre. A Bükkben néhány kilométer­re az úttól, a fák között találtam egy tisztást, ahol leheveredtem. Majdnem el­szunnyadtam amikor jó­kedvű túrázók érkeztek, megsütni a hazatérés előtti szalonnát. Amikor bekap­csolták a Sony tásikaraagnót, kértem kölcsön egy nyár­sat és magamba szúrtam, majd könyörögtem, süsse­nek meg engem is. ha már így összetalálkoztunk. A mentőautóban Alsó-Majláth környékén kezdtem sejteni, hogy nem a mennyországban vagyok, mert az angyalok kara nem énekli soha az Ál­modj királylányt, hanem ez a sofőrfülkéből szivárog be a betegtérbe. Az intenzívszoba hófehér plafonjára vetettem fáradt pillantásomat, amikor az ügyeletes nővér megszólalt: már azt, hittük nem ébred fel. megyek szólok a fő­orvos úrnak. Addig hall­gassa az éjféltől hajnalig zenés műsort (és fölerősí­tette a zsebrádiót az ágyam melletti széken). ★ A háztartásban történik ■;< velünk a legtöbb baleset — ezt a statisztikák is bizonyítják. Még egy cipzár is veszélyes lehet — ha meggondolatlanul rántjuk fel. Miskolci Kocsonya írták: Bérezés József (A giliszta és a humusz. Zene, ze­ne. zene), Horváth Tibor (Kutyabaj). Kiss László (Mr. Bush, USA. Fehér Ház, fszt. 1„ Uraim, indulhatnak!). Kiss József (Repül a nehéz kő, Mai mesék). Szabados Gábor (Ki is volt az a Dugovics Titusz?), T. Nagy József (Mondolkodó). Képaláírások: Kiss László, Kiss József. fl DH HUMORM6LLÍKL6T6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom