Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-04 / 153. szám

Hol van már a tavaly téli bányász? (1•) Dicáy néll niis inint Senki nem hiss senkinek... Mostanában a magyar sajtó nem a bányászokra figyel. Nem sztrájkolnak, nem fenyegetőznek, hál’ istennek nines komolyabb bányakatasztrófa, egyszóval a honi érdekesség koncát tépő, vagy erre hajlamos mentalitásnak snassz most a bányászat, a bányász. Néha felbukkan ugyan valami hír, de az is irtkább a külszínről, például a volt mecseki vezér- igazgató viselt dolgairól, de ezt sem a bányászok bányász­szák elő, egyébként is idegen tőlük az ilyenfajta marako­dás, ám az ő bányabeli helytállásukról, gondjaikról, ame­lyek országossá nőhetnek, kevés szó esik. Nincs egységes energiapolitikai koncepció, ezen belül a szénbányászat, il­letve a mélyművelés sokkal labilisabb, mint a nagy bánya- bezárások idején. S már itt is vagyunk Du- bicsánynál. Ameddig én szá­moltam, ötször kellett át­dolgozni a beruházási alap­okmányt. Egyszerűen senki nem hisz senkinek. Meny­nyibe kerül? Hozza-e a be­ígért minőséget, mennyisé^- get, gazdaságos lesz-e, olyan, amilyet kimutatnak? Ma, akár Bős—Nagymaros kap­csán is kiderült, minden csak nézőpont kérdése. Felkészült az Agroker is az aratásra; a megyei vállalat tötték a raktárakat. 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írtákrirtuk Mentők, tűzoltók, balesetek REGGELI HÍRLAP, 1939. JÚLIUS IL Miskolcon régi sérelmük a mentőknek és a tűzoltók­nak, hogy kivonulásuk közben, amikor perceken is nagyon sok múlik, a szembe jövő autók és kocsik ál­tal erősen akadályozva vannak. Különösen a szűkebb utcákban áll elő az a helyzet, hogy a mentőautónak és a tűzoltóságnak időt kell vesztegetnie a torlódás­ban. A sofőrök és a kocsisok csak a legritkább esetben állnak félre a kötelességük teljesítésére rohanó men­tőautó, vagy autófecskendő elől, úgyhogy most a rend­őrségnek kell ebbe a kérdésbe beleszólnia. A belügy­miniszter felhatalmazása alapján a rendőrség szigorú intézkedéseket adott ki a szerdai napon, amelyben elrendeli úgy a sofőrök, mint a kocsisok, vagy bár­mely más jármű vezetői részére, hogy a kivonuló tűz­oltóság, illetve mentő elől álljanak félre és biztosít­ják a szabad utat. . „ Az intézkedés ellenőrzését az utcai rendőrőrszemek végzik, akiket napiparancsban utasított a rendőrség ’ vehetője, hogy amennyiben körzetükön keresztül ki­vonulás válik szükségessé, akár a mentők, akár a tűz­oltók részére, állítsák le az egész utca forgalmát. A járműveket, amelyek a szabad utat elzárnák, az út szélén helyezzék el. A rendelet arra is utasítja a rendőrőrszemeket, hogy azokat a járművezetőket, akik ezt az intézke­dést nem tartják szem előtt, jelentsék fel a kihágási büntetőbíróságon, amely súlyos büntetést fog kiszabni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1949. JÚLIUS L A város fontos üzeme a vágóhíd. Dolgozói szorgal­mas, pontos munkát végeznek, hogy minél több húst, szalonnát, zsírt szállíthassanak „a város gyomrába”. A kidolgozott izmú. erős vágólegények gyorsan, ügyesen kezelik a taglót, nagy szakértelemmel végzik , a levágott állatok darabolását. Gyorsan „szétdobtunk” egy-egy szarvasmarhát — mondják. A „3zúrószobában” a hízott sertéseket ölik le. Kis kézi daru emeli aztán' át az' állatot a hatalmas kád­ba, ahol forrázzák. Gondosan fejtik le a bőrét, tud­ják, hogy népgazdaságunk számára értékes anyag ez, felhasználják a bőröndösök, cipőgyárak. Bár a városban időnként mutatkozik még zavar a sertés- és zsírellátásban, a vágóhíd forgalmi adatai a fokozatos, állandó javulást mutatják. örvendetesen megnövekedett forgalmunk e hónap­ban — mondja dr. Acs Sándor állatorvos-igazgató, 343 marhát és 437 sertést vágtunk le. A 12 vágólegény és a hattagú takarító személyzet nagy gondot fordít arra, hogy a legteljesebb tisztasá­got biztosítsák az üzemben. Nemcsak a belső helyi­ségeket hozták rendbe és tartják állandóan tisztán, az épületek előtt facsemetéket ültettek; fásítják a vágóhidat. DÉLI HÍRLAP, 1970. JÚLIUS 13. A tavalyihoz képest az idén tovább romlott a bal­eseti statisztika. Bár pontos számadatokkal még nem rendelkezik az SZMT munkavédelmi bizottsága, azt azonban már tudják, hogy a lista élére a December 4. Drótművek kerül. A gyár régebbi gépein ugyanis ke­vesebb a védőberendezés, s az üzemzavar elhárítása közben nemegyszer súlyos, csonkulásos, s még halá­los baleset is bekövetkezik. Kétségtelen: gyakran a dolgozók figyelmetlen­sége is közrejátszik abban, hogy kisebb-nagyobb sé­rüléseket szenvednek, de tehetne a vállalat is műszaki intézkedéseket, hogy csökkenjen a „mindennapos” balesetek száma — mondja Kővári István munkavé­delmi felügyelő. — Jelenleg a drótgyár a legbaleset- veszélyesebb üzem Miskolcon és az iparágban. Az elemzések során kiderült, hogy a legtöbb bal­eset a munkakezdést követő ötödik órában esik. Ha­sonlóan rossz a hatodik és a hetedik óra statisztikája is. Például a fél év során a Lenin Kohászati Művek­ben délelőtt 10 óra és 11 óra között (tehát egv óra alatt) 43 baleset történt, a következő két órára ötven jutott. mályi központjában feltöl­Aratási ügyelet és szerviz Bírják-e a gépek? A szokásos gépszemléket alapos gépjavítás, -felújítás előzte meg. A mezőgazdasági üzemek erősen elhasználó­dott gépparkjára aránytala­nul sokat kell költeni azért, hogy zökkenőmentesen bo­nyolíthassák le a betakarítás nagy munkáját A megyei Agroker-nél ilyenkor van a legnagyobb forgalom, amely­ről Balázs József osztályve­zető-helyettes tájékoztatott Közvetlenül az aratás előtti napokban a különbö­ző felhordó elemek és az ék­szíjak a legkeresettebb cik­kek. Valószínűnek tűnik, hogy az üzemek spájzolnák is ezekből. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Mezőgazda­sági Elláiö Vállalat állandó sürgetésére folyamatosan szállítanak a gyártó cégek, az alkatrészeket ért minősé­gi kifogások azonban az idén is hasonlóak: a magyar gyártmányú cikkek nem áll­ják a versenyt a külföldi­ekkel. A megyei Agroker július 8-tól augusztus 6-ig aratási ügyeletet tart. Munkanapo­kon reggel fél 8-tól délután 6 óráig, szombaton, vasár­nap pedig reggel fél 8-tól déli 1 óráig- Ügyelet telefon­száma: 41-328, telexszáma pedig 62-240. Az ügyelethez tartozik a vállalat önálló szervizcsoportja, amely szak­embereivel és gépkocsival bármikor segítséget nyújt a baj ha jutott aratóknak. — Amire — sajnos — fel is kell készülni, mivel a mezőgazdasági üzemek gép­parkja elavult, már a múlt csütörtöki demonstráció után — a gabonaárak fel- vásárlási árának 30 százalé­kos emeléséért vonultak az utakra a gépek — volt eset, hogy traktorral kellett be­vontatni a műútról az el­romlott arató-cséplőgépet... A mezőgazdasági üzemek többéves gyakorlatuk alap­ján maguk is gondoskodnak a hibák gyors kijavításáról. A legjobb szakemberek a javító-műhelykocsival együtt ott lesznek a gabonatáblá­kon. A jó termés nehezebb munkával jár. Vajon bír­ják-e majd az elöregedett gépek, kombájnok, traktorok, teher- és pótkocsik? Mert az emberek — mint mindig ezidáig is — bizonyára. <o. J.) Tanácstagi fogadóórái Holnapi tartja fogadóóráját Hutkai Béla, Kerényi József és Riba ístvánné, Pártalap- szervezet, Vár u. 5. szám alatt 17 órától Bármennyire érdektelen egyesek számára, megkísér­lem érdekessé tenni a Bor­sodi Szénbányáik belső és külső viszontagságait, ter­mészetesen a teljesség igé­nye nélkül, szorítkozva a dubicsányi bányanyitásra, ami egyébként is a meden­cebeli bányászkodás alfája és ómegája. Ugyanis Dubi- csámy nélkül minden való­színűség szerint 5 éven be­lül megszűnik a vállalat Ezt nem én mondom, ezt hozzáértő szakemberek egy­öntetűen állítják. • A SZÉN NEMZETI VAGYON Mondhatnánk, ez belső ügy, végső soron az a vál­lalat amelyik képtelen tal­pon maradni, magyarán, nyereségesen gazdálkodni, önmagát szanálja. Csakhogy a bányászait soha nem volt, s a világon sehol se csupán belső ügy, s meggyőződé­sem, nem is lehet az, Már csak azért sem, mert a szén, s bármelyik energiahordozó a nemzeti vagyon részét ké­pezi, nem mindegy, hogy miiként sáfárkodunk vele. Az igaz, hogy a bányá­szokról a kormány levette az ellátási kötelezettséget, s egyidejűleg megszüntette az, állami dotációt, ám a szén--' hiányból vagy éppen a szén minőségéből eredő, eseten­ként politikai feszültséggé merevülő nyomás mégis­csak a bányászokra hat visz- sza, s a nép, az istenadta fogyasztó végül is tőlük ké­ri számon mindazt amiért, s ezt tíz év közvetett bányai- beli tapasztalat mondatja velem, a bányászok nem te­hetők felelőssé. • ÁRKÉPZÉS, VAGY AMIT AKARTOK ... AIW egy kicsit ts nyitott szemmel jár az árak körül, az mindenképipen sejtheti, hogy a magyar gazdaságban Nevelő szándékú ítélet Az igazságszolgáltatás új útját nyitotta meg az egyik kaliforniai bíróság, amikor ítéletet hirdetett egy fiatal autóelkötő ügyében. Azaz­hogy, legyünk pontosak, nem is új ez az út, inkább csak elfeledett. Mx Carty bíró ugyanis nevelő szándékkal rótta ki a penitenciát, „úgy, ahogy Mark Twain még bi­zonyára gyermekkori emlék­ként megírhatta volna” — szögezte le a Star című „ma­gazin. Az ítélet úgy hang­zott. hogy a vádlottnak nyom­ban a bírósági aktus lezá­rulása után be kell vonul­nia egy irodába, és ott tíz­ezerszer le kell írnia a kö­vetkező mondatot: „Ami nem az enyém, azt nem viszem el.” A büntetés végrehajtá­sának időtartamáról nem szól a cikk. Azt viszont a bíró is megtudta, hogy a szankció nem egészen töké­letes, és kiváltképpen nem elrettentő. A házi feladat befejezése után, a szabadu­lás soFán ugyanis eltűnt a toll. az árak annyit se árulnak el a termékről, mint az utazó­bőröndről a fülcédula. Évek óta csak papolunk a telje­sítményarányos bérkiáram­lásról, hogy az árak fejez­zék ki az' áruk valódi érté­két stb. Ez utóbbi szelle­mében kívánták tisztáin fel­mutatni a szén árát, csak­hogy amíg a szén termelője veszteséges, a forgalmazó, a szállító, a felhasználó nyere­séges, valamint a forint nem konvertibilis, így képtelen­ség az import szénnel való összehasonlítás, egyébként is csak a határig lehet jó ez a megméretés, mert onnan a szállítási költség tovább terheli a szén árát, egyszó­val, amíg ilyen viszonyok uralkodnak, addig enyhén szólva nevetséges a bányá­szait veszteségének számon­kérése. Természetesen ez nem menthet fel egyetlen bányavállalatot sem az alól, hogy a megkutatottságot nö­velje, valós adatokat szol­gáltasson a majdani bánya- művelők számára. Hogyany- nyi és olyan vágatot hajtsa­nak Iá, ami feltétlenül szük­séges, pontos önköltség- és teljesnitményszámításokat vé­gezzenek. Jó egy hónappal ezelőtt megdrágult a gáz, de az el­használt mennyiségért még a régi árat fizetjük. Mikor­tól érvényes az új ár és hogyan számláznak? — kér­deztük a Tigáznál. Jelenleg még 3 forint 39 füHérbe kerül egy köbméter gáz Miskolcon — tudtuk meg Sándor Judittól, a Tigáz gázdíjszámlázási és -behajtási csoportjának ve­zetőjétől. Hivatalosan csak augusztus l-tol számláznak az új. 4 forint 07 filléres ál4 szerint. Egy kacsát bonyo­lítja a helyzetet, hogy a Miskolc egyik felében élők minden páros, mások pedig csak minden párat­lan hónapban fizetnek gázdíjat. Az előbbi kövezetben élők­nél júniusban, az utóbbiban pedig júliusban számláznak utoljára a régi díjtétel sze­rint. így persze első látásra úgy tűnik, hogy a páros körzetben élők rosszabbul járnak és egy hónappal töb­bet fizetnek az új. emelt áron. Erről azonban szó A 6. számú országgyűlési választókerület (Kilián-vá- rosrész, diósgyőri város- központ és közvetlenül kör­nyéke, Lillafüred—Ómassa. Bükkszentlászló) képviselője, Simon Béla holnap délután • A PERCPOLIT1KA KATASZTRÓFÁHOZ VEZETHET Azt hiszem, valahol a Vi­lágbanknak is igaza van. A hiteleket feltételekhez köti, s kérem szépen, ne mind­járt rosszízű politikai felté­teleket tessék szimatolni. Igenis jogos, s éppen a mi érdekünkben, hogy az álla­mi költségvetés racionáli­sabb legven, ne nyúíkáljon bele direkt módon a gazda­ságba. Kevesebbet von jon el, ugyanakkor különböző rí­men ne tudjon „visszautal­ni” pénzeket. A szénbányászat évttaeOo- ken át támogatott iparágnak számított. A világon mon­dom. mindenütt az, de nem mindenütt így támogatják; ahogy nálunk. Például ép­pen a felhasználó, a villa­mos ágazat kap adókedvez­ményt, ha beszáll a bányá­szati vállalkozásba. Magán- személyek eset nyilván nem vállalhatják, mert hosszú a megtérülési idő, de a kor­mány, s az energiaágazat nem gondolkodhat percen­ként mádként, ez katasztró­fához vezet. (Folytatjuk) Karod L ­eines. Bár még a hivatok» szabályozás nem jelent meg. az viszont bizonyos, hogy akár kevert számlázással is, de egyforma díjtétele­ket kérnek majd mindkét övezetben élőktől. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik OTP-átutalási betét­számlára adják fel a gázdí- jat. Ebben az esetben is ugyanígy számolnak majd. Máéként alakul viszont a gázátalánydíjat fizetők szám­lája. Ezekben a lakásokban kevert számlát adnak. Ez úgy fest, hogy például egy egyszobás, egykonvekto- ros lakásban a régi díj­tétel szerint, havi 30 fo­rintot fizettek, az emelés után ez 36 forint lesz. A második negyedév­ben. április-május-június hóra kevéssé emelt, 32 fo­rintot kérnek havonta, júli­ustól pedig már 36 forintot számolnak fel köbméteren­ként. I F. H. ötórai kezdettel tartandó fogadóóráján várja válasz­tópolgárai közérdekű beje­lentéseit, javaslatait a Vár utca 5. szám alatti pari- alapszervezetben. Emelték a gázdíjat Hogyan számláznak? Képviselői fogadóóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom