Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-31 / 176. szám

DH HUMORWiaimae h«wmbp.i Ezresek klubja Megalakították a megtáma­dott vezetők klubiát. avagy más néven az ezresek társa­ságát. Ugyanis legalább ezer visszahívó aláírás kell a be­lépéshez, vagy helyette mi­nimum öt. név szerint is pocskondiázó újságcikk. Ki­vételes esetekben a klub ve­zetősége beéri egv napfényre került sima telekbotránnyal is. A klubot a hatvanas, het­venes évek stílusában ren­dezték be. esténként nosz­talgia-vetítéseket tartanak az elmúlt három évtized párt­ós szakszervezeti kongresszu­sainak és választása'nak hír­adóanyagaiból. A klub szi­gorúan zárt. ennek ellenére az is bekerülhet, aki most még nem is hinné magáról.. Átképzés Átképzőközpontot építenek Miskolcon világbanki hitel­ből. Az intézményben borso­diakat képeznének át buda­pestiekké, vagy legalábbis dunántúliakká, ugyanis ez a legkézenfekvőbb módja an­nak, hogy leküzdjék ország­részünk gazdasági elmara­dottságát. A képünkön látható hölgy, bizonyos Barbara Hairkopi súlyos memóriazavarban szenved Eveken át gyógykezeltet­te magát a jónevű pszichiáterrel, dr. Emeric Franckkel. 6 a másik szereplője fotónknak. Franck dr nem tudta meg­gyógyítani a hölgyet, viszont házassági ajánlatot tett neki amit Barbara el is fogadott. Most éppen az esküvőre igye­keznek. Feltaláltam a meleg vizet A piroslámpás üzlet A szélvédőmosókról van szó. Az ötlet remek. Tizen­éves srácok ácsorognak Mis­kolc forgalmasabb útkeresz­teződéseinél, és amikor pi­rosat kap a kocsioszlop, fel­veszik a megrendeléseket. Pillanatok alatt ragyogóvá varázsolják a piszkos szélvé­dői. Tizenöt másodperc arait minimum 10 forint! És a befektetés mindössze 1 vö­dör víz. Nem rossz! Mind­ez azon alapszik, hogy kéz­ben piros a lámpa. Újabban már rendelés nélkül is mos­nak Akkor is. ha a szélvé­dő tiszta, esetleg egy ké­rész (ezódéssel korábban má­sok már le is mosták. És a tizes ilyenkor is tuti. Ez a bolt nem is hülyeség... leg feljebb kissé veszélyes, mert az út nem kocsimosóműhely. Persze az ötlet messze nincs kiaknázva. Ezt a holt­időt másoknak is gyümöl- csöztetni kellene. Lelki sze­meimmel már látom a fé­nyes jövőt. A nagyobb kereszteződé­seknél a járdaszigeteken ki­sebb embercsoportok. A lámpa pirosra vált. Amott egy skodáshoz szalad egy fodrász és egy manikűrös tükörrel, lavórral, lepedővel. Gyors borotválás, körömápo­lás, apró igazítás a frizurán. A közelben éppen egy IFA sofőrjének húz fogat az SZTK kirendelt orvosa. Egv fekete Volgánál a szabó mé­retet vesz az igazgatóról, megbeszélik az első próba időpontját, és azt, hogy me­lyik kereszteződésnél tudnák azt nyél beütni. Estefelé csinos lányok vennék birtokukba a járda­szigeteket és „gyorsbüfé” jeüeggel rövid árubemutatót tartanának a piroslámpás periódusok alatt a régóta vajúdó nyilvánosházak kíná­latából. Ebben az esetben a lámpa egyben cégérként is szerepelhetne. Gondoltam már arra is, hogy a tanács és az IKV- ügyintézők is ott lennének ezeken a járdaszigeteken, hogy kihasználva a pirosat, gyorsuljon az arra járók aktáinak intézése. Néhány ismerősömnek — bürokratikus okok miatt — már évek óta húzódik a te­tőtérbeépítése, mások külön­böző engedélyekre várnák. Elegük van a határozatok­ból, fellebbezésekből, eluta sításokból. Fenti ötletemre csak ennyit válaszoltak: — Jó, legyenek ott azo­kon a járdaszigeteken ügy­intézők is! De ők csak ak­kor lépjenek az autók közé. mikor a lámpa már zöldre váltott... Mesés sztori A genfi cégbírósághoz fordult reklamációjával egy jó hirű francia cég. amely magyar szállítóit kívánja beperelni. Mostanában ugyanis minduntalan királyfivá változnak a Magyarországról odaszállított békák. Né­hánynak még tudtak állást keríteni a maradék fran­cia gyarmatokon, de most már nincs kereslet a kék- vérűekre. A magyar fél állítja, hogy Franciaország­ban csókolgatja valaki a békákat, mert amikor itt Sülysápon a ládába gyömöszölik őket, a brekegésig hasonlítanak a többi kétéltűre. Nemrég még egy ha­lottlátóhoz is fordultak a magyarok, hátha az — mi­vel járatos az ilyen csodafélékben —, tud valamit se­gíteni. De az csak annyit mondott: Grimm úr-azt üzeni, hogy a jó édesanyjukkal szórakozzanak a ma­gyarok, és ne lopkodják a legjobb ötleteit.,, Et árok helyett otthonába hajtott T. Béla, miskolci lakos teg­nap estefelé az útviszonyoknak és a látási viszonyoknak meg­felelően, a megengedettnél ki­sebb sebességgel vezette a kifo­gástalan műszaki állapotban lé­vő, szabályos menetokmányok­kal rendelkező személygépko­csiját. Így aztán nem tért át a menetirány szerinti bal oldalra, nem veszítette el uralmát a jármű felett, nem előzött sza­bálytalanul, és nem az árokba, hanem haza hajtott, ahová — családja legnagyobb megdöbbe­nésére — baj nélkül megérke­zett. Az eset körülményeit még vizsgálják, eddig mindössze annyit sikerült kideríteni, hogy T. Béla ezúttal kivételesen nem fogyasztott alkoholt. Az idén nem ért váratla­nul bennünket a Nagy Nyári Melegvízbőjt (midőn a Táv­hő főpapjai felmenőnek Sión hegyére, és elzárják az me­leg víznek főcsapját két hét­re, így mutatván be áldoza­tot a Karbantartás sötét szellemeinek). Azt is elha­tároztuk, ezúttal nem fogja az egész család esténként előadni a Szent Fazék-táncot — mely a konyhai gáztűz­hely és a fürdőkád között zajlik —, melyben a tánco­sok annál fürgébben ka1 kod- ják a lábukat, és annál sű­rűbben sziszegnek, minél forróbb a fazék füle. Egyébként ez az egész tánc egyetlen forró pillana­ta: a kádban ugyanis szem- pillantásnyi idő alatt kihűl a víz, s miközben a sekély kis pocsolyában ücsörgünk, eltűnődhetünk, micsoda ap­ró porszem is a halandó em­ber a természethez képest, ugyanakkor milyen óriás egy fazék vízhez képest, ámen. Nahát, erre sem fog sor kerülni az idén: a két kis- fröccsnyi fürdővízben már késő gondolkodni, azt előbb kell megejteni. Jómagam, családommal együtt, hosszú estéket áldoztunk arra. hogy csomagtervet dolgozzunk ki a Nagy Nyári Melegvízböit ideiére. A terv mindent fi­gyelembe vett, például azt is, hogy régebben fel sem volt találva a meleg víz, még­is remekül megvoltak eleink. Sőt, nagyszerű felfedezéseket is tettek. Egyes források sze­rint Arkhimédész törvényét is csak a prűd utókor vál­toztatta meg a ma ismert formájára, a nagy tudós ugyanis eredetileg így kiál­tott a feleségének, miután beleült egy nagy kád hideg vízbe: „Képzeld Anyukám! Minden vízbe mártott test­rész méretéből annyit veszt, amilyen hideg a víz!” Mi persze nem tettünk ilyen nagy formátumú fel­fedezéseket, mindössze azt próbáltuk bebizonyítani, hogy néhány napig igazán meg lehet lenni tisztálkodás nél­kül. Én szépen borostásod- tam, s ahogy múltak a na­pok, az egész család egyre jobban illatozott, hamarosan megmérkőzhettünk volna egy heringhalászbrigáddal. A dolognak előnyei is vol­tak: a zsúfolt buszon min­denki előzékenyen félrehú­zódott. ha felszálltunk, a hivatalban pedig rendkívüli szabadságot kaptam, amit az osztályvezetőm közölt velem fojtott hangon, az arcára szorított zsebkendő mögül.) Ekkor léptettük életbe a csomagterv kettes pontját, mely szerint napenergiával fogunk vizet melegíteni. Ahogy életbe lépett a kettes pont, azonnal beborult, és zuhogni kezdett az eső. Mi azért kivonszoltuk az erkély­re a hideg vízzel teli kádat, bízva a napenergiában, és vártunk. Nem is hiába: ha­marosan kisütötte a nap, a kádba fél óra alatt beleesett négyezer légy, és Tófalvi bácsi a felettünk levő erkélyről, aki szokás szerint holtrészeg volt. A gyerek — fizikából színjeles — azt javasolta, hagyjuk egy kicsit a kádban Tófalvi bácsit, hátha hő­emelkedése van, és ily módon felmelegíti pár fokkal a vi­zet. A csomagterv harmadik pontjának végrehajtása némi ügyességet kívánt, nem köny- nyű ugyanis egy eszpresszóba becsempészni a vízzel teli kétszáz literes szüretelőká­dat. Ha már bent van, akkor csak fapofával rendelni kell egy duplát, majd megkérni a kávéfőző hölgyet: ugyan gőzölje már fel egyúttal ezt a kis vizet is... A hölgy el­ájult, engem részegnek néz­tek, bevittek a detoxikálóba, és kimosták a gyomromat (langyos vízzel, nagyon kelle­mes volt.) Otthon koromsötét foga­dott. Elpuhult és gyengeaka- ratú családom ugyanis fel­rúgva a csomagtervet, suty- tyomban — távollétemet ki­használva — rezsón akart vizet melegíteni. A kapko­dásban azonban a Nagyi faszenes vasalóját dugták be a konnektorba amitől ki­ment az összes biztosíték, egészen Paksig Őszintén szólva, ekkor már én is meg­inogtam. végső kétségbeesé­semben azt ordítottam: „Nem bírom tovább! Kinyi­tom a gázcsapot!” — csalá­dom térdemet átkarolva igyekezett visszatartani, de én tovább tomboltam. — . Ki­nyitom én! Ki én! Gázon fo­gok vizet melegíteni!” Meg is próbáltam, de a gázcsap annyit sem mondott, hogv ssss..... semmi nyomás sem volt. az egész ház éppen vi­zet •melegített, készülve a ri­tuális Fazéktáncra! Ebben a drámai pillanat­ban beköszöntött a béke. r da történt Galamb nézett be a folyósórói az ablakon, csőréből hiányzott az olaiág, viszont szemetesvödör volt a kezében. Galamb úr ugyanis a házmester, aki most éteri hangon közölte: ismét van meleg víz! Sírva borultunk egymás nyakába, mindany- nyian rohantunk a kádba, dőzsöltünk a gőzölgő vízben. Mikor megszámoltuk a víz­ben a lábakat, kiderült, va­laki hiányzik: hát a Nagyi. Két nap múlva állított ha­za. Kiderült, nyugdíjából öt­ven termoszt vásárolt a ió- lélek, és leutazott Hévízre, hogy meleg vizet hozzon ne­künk. Mindannyian megha­tódtunk, és őszintén hálál­kodtunk neki, majd betettük a termoszokat a spázjba. Jól jön még ez a meleg víz jövőre! Moncfoffcecfó ÖNBIZALOMHIÁNY Már egy hónapja, hogy el­hunyt a putnoki halottlátó asszony. — És én még most sem látom... PASSZ — Csak hallgatom az al- ternatívuszokat. DADOGÖS Ki, kit, kite, kitek, kiteke. kiteker, kitekere. kitekerem anya, anyak, anyaká, anya­kát. FELELŐS — Uram, azt tapasztalom lépten-nyomon, hogy Ön minden helyzetben felismeri az igazságot, megtalálja a helyét. Mi a titka? — Születésemtől fogva fo­lyékony voltam a változások iránt. NAPI GOND Z. megállt egy pillanatra, s elgondolkodott: tőle miért éppen most kezdik a ma(r)- ximumot követelni?! VERSEM-LÉK Két magyar összehajol. EUFÓRIA Végre Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye székhelyén is megnyílt a fiatalok (b)ruha- háza. MAGYAR HELYZET Szela — zsizny... — ahogy a művelt takta- harkányi mondja. RAGOZÄS-OK Én — vagyok Te — vagy 0 — Mi (helyettünk is) Ez az a tiszta helyzet, amikor K. csak úgy tudja biztosítani a mindennapi be­tevőjét —, ha mindennap be­teszik neki. VILÁGKIÁLLÍTÁS ’95 Magyar Ország ÖZÖNVÍZ ELŐTT Négyen ültek a három­szögletű kerekasztal körül. Azt fontolgatták — ki a legjobb asztalos a vi­déken, * Alfogorvosnöt. leplezett le az éber rendőrhatóság Buda- pesten. A hölgy egyelőre tagad, azonban azt elismeri: va­lóban nem végzett orvosi egyetemet, de ő amúgy is csak tömést vállalt, húzást sohasem. Miskolci Kocsonya Írták: Bérezés József (Egy kis gazdaságelemzés), Horváth Tibor (A piroslámpás üzlet, Apróhirdetés), Kiss József (Ke­ringő Sanyival, Feltaláltam a meleg vizet, Az árok helyett otthonába hajtott), Kiss László (Átképzés), Abszurd. Ezre­sek klubja, Sztriptíz, Mesés sztori, Miskócék maradtak). Szabados Gábor (Levél a Balatonról), T. Nagy József (Mon- dolkodó).

Next

/
Oldalképek
Tartalom