Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-25 / 171. szám
+ A pénztárnál olykor a buksza mélyére kell nyúlni... Iskolaköpenyt, lüzetcsomagot Kedvezmény nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Ahhoz, hogy a miskolci szülők is kedvezményes áron vásárolhassák meg a füzetcsomagokat. a nagykereskedelmi vállalatok nem tudnak hozzájárulni. Egyedül a papír- és írószerszaküzle- tek vezetői adhatnának kedvezményt. Megkérdeztünk néhányat közülük ez ügyben. A Marx téri Bükk Áruházban csak az eredeti áron blokkolnak. A tanévkezdésig aligha tudnak egyetlen iskolaszert is ideiglenesen leértékelni. Az árak pedig a következőképpen alakulnak: az első osztályos füzetcsomag 100 forint 30 fillér, a másodikos 51 forint 30, a harmadikos 45 formt 90, a negyedikes pedig 51 forint 50 fillér. (Lehet. hogy a me- gvei tanács vb mai ülésének döntése alapján a szülőknek nem kell majd ezekért fizetniük. illetve ha már megvették. elképzelhető, hogy visszakapják az árát.) A felsősöknél a tarifa: az ötödikes csomagért 91 forintot, Kooperálni keli az „elefántokkal” Sliiltn, inhelirt Slilufta „A gyengébb termelékenységű, alacsonyabb műszaki színvonalú, drágábban termelő vállalatok rosszabb feltételekkel indulnak a nemzetközi cserében. ez nem új dolog. Ebből azonban még nem következik, hogy a gyengébb fél számára előnytelen módon kereskedhet. Az pedig különösen nem következik a világgazdaság monopol izáltsá- gáből, hogy aki gyenge, az ne is induljon a világpiacon, hiszen ott csak agyonsújtják, és mindenképpen tönkremegy. Az együttműködés a gyengébb fél számára is előnyökkel jár, noha természetesen az egerek nem számíthatnak arra, hogy az elefántokkal egyenlő arányban osztozkodhatnak a megszerezhető előnyökön.” Az idézet Okruczky Katalinnak a Közgazdasáqi Szemlében megjelent cikkéből való. s annak okán citáltuk ide. mert egyre több szervezet és cég vezetői teszik magukévá e gondolatot. hogy kooperálni kell az „elefántokkal”, egyelőre a szerény eszközeinkkel. A világpiaci jelenlét ugyanis nemcsak azt jelentheti. hogy ott a hazai termékekkel próbálufik meg üzletelni, ügynökölni, hanem olyan fontos és nélkülözhetetlen információkat is ad. amely a további technikai-műszaki fejlesztés szempontjából elengedhetetlen. örvendetes tehát minden, ami az apró lépések taktikája jegyében azt segíti elő. hogy új külkapcsolatokat szerezzünk, mert versenyezni csak az tud, aki a rajtnál is jelen van. Ezt a célt szolgálja az az állandó kiállítási és értékesítési lehetőség, amelyet az NSZK-beli Stuttgart urbanizációs és gazdasági körzetében valósíthatók meg, s a magyar Külkereskedelmi Minisztérium közreműködésével magyar kiállítói is lehetnek. Az NSZK egyik legiparoso- dottabb vidéke jó lehetőséget kínál ily módon a gazdasági kapcsolataink szélesítésére. A szervezők szerint a kiállítási centrum nemcsak az áruk értékesítésére, hanem új termékek előállításához szükséges információk megszerzéséhez is jó alkalmat nyújt. Készülni már lehet rá. mert az állandó kiállításnak ígérkező bemutató előreláthatólag az idén, december elsejétől nyitja meg kapuját. Mit kínálnak a területet biztosító partnerek? A kérdésre Varga Istvántól, a . Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottjától a következő választ kaptuk: Elsősorban kiállítási területet adnak az értékesítésre felkínált mintadarabok számára. Legalább öt négyzetméteres területet lehet bérelni legalább három hónapra. Az előzetes számítások szerint ennek négyzetméterenkénti ára — áfa nélkül — 4200 forint havonta, amiért sokféle szolgáltatás is jár; például szállásbiztosítás, vagy tarifadíj ellenében telefon, telex, telefax használata. Ígérik a rendezők azt is. hogy a kiállítók munkáját külkereskedelmi partnerként is segítik, az a lehetőség sincs kizárva, hogy a felkínált árukat helyben értékesítsék. Megtudtuk, hogy a tájékoztató felhívásra megyénkből sorra érdeklődnek a cégek, s jó néhányan már be is jelentették részvételi szándékukat. O. E. a hatodikosért 61 forint 50 fillért, a hetedik és nyolcadik osztályosért pedig 71 forint 30 fillért kérnek. Elképzelhető viszont, hogy egy másik miskolci s.aküzletben már nem ezekkel az árakkal találkozunk. Hiszen például a kötelezően előírt színes ceruzából van, aki az olcsóbb kínait teszi a fcsomagba, mások pedig a drágább csehszlovákot. A Bajcsy-Zsilinsz- ky úti papír- és írószerboltban a füzetcsomagokat ugyan nem. viszont az isko. latáskát olcsóbban számlázzák. Itt 200 forinttal kevesebbet kell fizetni — amíg a készlet tart. A Centrum Áruház tanévkezdés előtti teljes kínálatáról kaptunk részletes tájékoztatást Balázsi Istvánná üzletvezetőtől. Mint megtudtuk, három hete készítik elő Jaz általános iskolai füzetcsomagokat; 1500 már elfogyott. Olcsóbban azonban ők sem tudnak számolni... A kisdiák iskolába indításához számos holmira van még szükség: például iskolaköpenyre. A Centrumban sötét-, közép- és világoskék színekben kapható. Kiskamaszokra illőt 249—480 forint, nagyobbakra valót 320—420 forint között vásárolhatunk. Lányoknak alkalmasat 230— 524 forintos áron kínálják. Most teljes úttörőfelszerelést is kaphatunk, minden kiegészítővel együtt. Van bakfis öltöny, 122—182 centiméteres méretben. Nem hiányzik a tornacipő, kék és fehér színben többféle kapható most. A fehérneműosztályon pedig egy kollégista teljes felkészítéséhez lehet megfelelő ruhaneműket vásárolni. S megtaláljuk az egészségügyi, vendéglátó. kereskedő és fodrász tanulóknak kötelező fehér köpenyeket is. F. H. Megépül-e a bulgárföldi garázstelep 2. Kinek van igaza? Hároms7ázharmincan írták alá azt a tiltakozó levelet. amelyet a városi tanács elnökének címeztek a bulgárföldi lakók. Azt kérték — követelték —, hogy ne épüljenek újabb garázsok lakótelepükön. Szerintük így is nagy a zsúfoltság, kár a zöldterületért. A levélre azt is mondhatnánk, hogy tipikus, hiszen a garázsépítők, valamint a garázs nélküliek között feszülő ellentétek nemcsak a Bul- gárföldre jellemzőek Miskolcon. Ezen a véleményen van dr. Szombathy Vilma főtanácsos is. a városi tanács építési és közlekedési osztályáról, aki megpróbálta elemezni mindazt, amit a buleárföidi garázsügy tanulságként hozhat, az illetékesek és a városakök számára. 4 MEGHIRDETTÉK IDEJÉBEN Hogy akinek nincs garázsa, miért van kibékíthetetlen ellentétben azzal, akinek lesz, mert építésre kapott engedélyt, azt különösebben nem kell elemezgetni. De azért annyi megjegyzés ide kívánkozik, hogy az ellentétek egyik, mindkét érdekelt féltől független eredője az; a lakótelepek építésekor nem számoltak ennyi autóval, mint amennyi ma fut az utcákon. De vajon mindezektől függetlenül igaz-e, hogy a bulgárföldiek tudtán kívül történtek meg az előkészületek az új garázsok építésére? Erről így ír a főtanácsos: „Az ottani építményegyüttes mindenre érvényes rendezési terven szerepel. Ezeket a dokumentációkat az előírások szerint különböző fórumokon ismertették a lakossággal. Az elképzelésekkel kapcsolatban idejében észrevételt, ellenvetést tehettek. Erről a garázsépítésről tájékoztatták a lakosságot a tavalyi Déli Hírlapban, március 11-én és 12- én. Ezenkívül híradást adott róla az Észak-M.agyarország az elmúlt esztendőben, március 15-én, és a Miskolci Rádió is ugyanezekben a napokban. Ezek azt bizonyítják. hogy a garázstelepek kijelölése nem a lakosság kijátszásával, a vélemények figyelmen kívül hagyásával történt. Erről tudhatott minden érdekelt, s ami lényeges: idejében!” 4 1 TELEK 37 EZERÉRT! A főtanácsos arról is ír, hogy a városi tanács lehangolnak tartja a régebbi garázstelepek állapotát, ezért határoztak úgy', hogy az újonnan épülő telepek csak egységes, városképi szempontból kedvező megjelenésű épületek lehetnek, megfelelő rendezett környezettel. Hogy ez megvalósulhasson, arról is született döntés: csak szövetkezeti formában lehet garázsokat építeni. Ez ugyan némi kötöttség, mégsem csökkentette az érdeklődő vállalkozók számát. Nem elhanyagolható tényező. hogy mennyi ma egy garázstelek ára. Tavaly a város különböző területein 10—25 ezer forintot kértek egy-egy helyért. A legutolsó hivatalos becslés szerint a Győri kapu térségében már 37 ezer forint az apró telek. Az értékelésnél figyelembe veszik az ingatlan településen belüli helyét, a közúttól való távolságát, a közműve- sítettség fokát, s a környezetben ismert forgalmi árakat. S ebben még nem szerepel az ingatlan állam részére történő megszerzésének költsége, a kisajátítás, amely mint ismeretes, a lakásberuházások egyik ielen- tős árfelhajtó tényezője. 4 HELYBEN KELLENE INKÁBB... A tanácsos azt is leírja, hogy Bulgárföldön csak a közhasznú, szabad zöldterület rovására lehet garázst telepíteni —, de megjegyzi, hogy a zöldterület ebben az esetben három méter magasságú gazt jelent. Megemlíti, hogy a jövőben rendezni kívánják a garázsok tulajdonjogi viszonyait, s ha ez megvalósul, sok vitás ügy rendeződhet. Azt A valószínűtlennek tartja, hogy minden garázsépítésnél minden érdekelt fél elégedett lehessen, az viszont reális cél. — írja hogy garázstelepek. „zöld oázisok'’ lehetnek. Hiszen erre külföldön láthatunk számos példát. A garázstelep tehát megépül, s ez azt ielenlené, hogy nincs igaza a 330 aláírónak? Erről az a híres történet jut eszünkbe, amikor a bölcs 1 iró a hozzá forduló két vitatkozónak egyaránt igazat ad. Erre a vitatkozók felháborodnak, miféle gvatra igazságtétel ez? Erre a bíró azt mondja, ebben is igazatok van. A garázstelepek esetében is az a helyzet, hogy úgymond mindenkinek igaza van. hiszen kellenek garázsok is. kell zöldterület is,’ és a tanács szerepe is érthető, hiszen megpróbál egyensúlvozni a kétféle érdek között. Akkor hol sántít mégis a dolog? Szerintünk ott, hogy egy ilyen, alapvetően a terii'eten élő lakosság napi érdekeit érintő ügyben a helybelieknek kellene dönteniük! Ez manapság sokkal inkább lehetséges, mint tegnap — s ez magyarázat arra is. hogy miért most íródott a levél, s nem a tervismertetéskor. S még egy megjegyzés: az, hogy a zöldterületen háromméteres gaz van. az nem a lakók, hanem sokkal inkább a város gazdájának munkáját minősíti. (szántó—kiss) a Új erdők város környékén A nyár, a karácsonyfa gyorsan pénzt hoz Kitágul a város „tüdeje”, mert a környéken új erdőségeket telepítenek. Nemcsak a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi igazgatósága ülteti be csemetékkel a kopárosokat, neveli a természetes újula- tot, hanem növelik meglévő erdőterületeiket a Miskolc szomszédságában gazdálkodó termelőszövetkezetek is. Az utóbbi években a közös gazdaságok felismerték, hogy hosszú távon igen jó befektetés a mezőgazdasági lanócsi alapból, az aprófalvakban Korszerűsítették a boltokat „Hozom-vissem99 szolgáltatás Borsod 347 települése közül 215 olyan van. amelyben a lakosság lclcUszáma nem éri el az ezret. Ilyen apró- falvakban összesen 93 ezer ember él. A megye északi határmenti sávjába koncentrálódott ez a terület, a Sajó, a Bodrog és a Boldva folyó közé. Gazdaságilag elmaradott térség ez, amelyből jelentős az elvándorlás, s ennek nyomán számottevő az elöregedés. Az elmúlt kilenc esztendőben 113-ról 130-ra nőtt azoknak a településeknek a száma itt, amelyeknek a lakossága nem éri el az 500 főt. A népességmegtartó képességet e kistelepüléseken a napi kereskedelmi és szolgáltatási igények kielégítésével is igyekszik a megye fenntartani. Ezt azonban csak széles körű társadalmi összefogással lehet biztosítani. Ezért kapott központi támogatást az aprófalvas térség a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésére. Az összegből pályázat útján lehetett részesedni. A legsürgősebb feladat az elavult és elhasználódott kereskedelmi hálózat rekonstrukciója volt. Az elmúlt hét évben a támogatási rendszer segítségével 331 kereskedelmi egységet újítottak fel és korszerűsítettek a SZÖVOSZ- szal és a MESZÖV-vel közösen, a tanácsi alapból, összesen mintegy 173 milliót fordítottak ilyen célra, ugyanakkor 160 millióért 92 új kereskedelmi egység is épült. Ezeknek a megvalósítását a lakosság társadalmi munkával segítette: 14 ezer óra társadalmi munkával működtek közre. A szolgáltatások fejlesztése iránt sem nyilvánult meg különösebb vállalkozási kedv a magániparosok körében. Az érdektelenséget megyei alap létrehozásával törekedtek feloldani. Ennek eredményeként javult a kiszállá.sos szolgáltatói tevékenység: erre több mint ötmillió forintot fordítottak, s jelentősen bővült a „hozom-viszem” szolgáltatás, amelyre viszont 3 milliót biztosítottak a megpályázható alapból. A községi szolgáltató részlegek korszerűsítésére — cipészeire, fodrászatra, stb. — is több mint két és félmillió jutott. művelésre nem alkalmas területek erdősítése. Bár a megtérülési idő viszonylag hosszú, azonban a gyorsan növő fafajokkal, például a nyárral történő telepítés, vagy a karácsonyfának szánt fenyő már pár év múlva pénzt hoz. Ugyanakkor javítja a környezet.klimatikus viszonyait, megakadályozza a talajelpusztulást, az eróziót is. Miskolc környékén az idén több termelőszövetkezet telepített új erdőséget. Harsány község határában .10 hektáron, Tibolddarócon hasonló nagyságú területen, Bükkábrán.yban pedig 15 hektáron ültettek csemetét. Elsősorban nyár és tölgy került a kijelölt területekre, de a tibolddaróciak például akácot ültettek. Ez egyrészt jó mézelő fajta, másrészt pedig mind szerszám-, mind pedig dongafának igen kiváló. Az újonnan ültetett erdőrészeken most a csemeték gondozását végzik, hogy a nem kevés költséget jelentő telepítésből a legmagasabb megeredési százalékot érjék el. Vezetői fogadóóra A Miskolc Megyei Városi Tanács szerdai meghosz- szab.bított ügyfélfogadási napján Cápelné Tóth Rózsa tanácselnök-helyettes a hivatali helyiségben tart fogadóórát 14—18 óráig.
