Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-24 / 170. szám

Kell az utánpótlás, de sokat kémek Hol vannak a mesterek ? Párttag kisiparosok kül­döttségével folytatott eszme­cserét a múlt hét csütörtö­kön Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Többek között azt vitatták meg, hogy vállal­kozásbarát-e a politika, de főként az adózási gondok­ról volt szó. amiről a kis­iparosok kifejtették, hogy egy egyszerű adórendszerrel ez állam éppúgy jól járna, mint az adózók. A pártelnök arra ígéretet tett, hogy a változtatás le­hetőségét megvitatja a Pénzügyminisztérium illeté­keseivel, de úgy tűnt, ott helyben sikerült meggyőzni •z iparosoknak arról, hogy változtatni kell a tanuló-és alkalmazott-tartás kedvez­ményein, mert a jelenlegi rendszer nem ösztönzi az iparosokat, hogy utánpótlást neveljenek, szakmai tapasz­talataikat átadják. Pedig erre sok mesterembernek megvan az adottsága, ké­pessége. £ hír apropóján kerestük fel a KIOSZ megyei szer­vezetét, illetve miskolci alapszervezetét, hogy konk­rétabban és számszerűen is a jelenlegi tanulóképzés helyzetéről tudakozódjunk. Huszti István, a KIOSZ vá­rosi szervezetének MSZMP alapszervezeti titkára úgy vélekedik, hogy az egész ha­zai kisiparosság nevében mondta el gondjait a bu­dapesti küldöttség. Ez a fél­milliós tábor jelentős erőt képvisel, s ha a szavakban meghirdetett programokhoz sikerül a pártnak és a pénz­ügyi kormányzatnak a vál­lalkozások nagyobb szabad­ságával biztosítani, ennek eredménye a gazdaságban sem maradna el. Ennek vi­szont szerves része az után­pótlás, ami a hiányszak­mákban kezd egyre kró- nikusabbá válni. • A BIZTOSÍTÉK 50-60 EZER? Nézzük az idei, a tanul­mányaikat szeptemberben megkezdők statisztikáját! Eddig 554 tanulónak bizto­Aki Görögországba utazik A jövőben a magánúton. Görögországba látogató kül­földieknek legkevesebb napi 3000 drachmának megfelelő —. a tartózkodási napokra számított — összegű görög, vagy más konvertibilis fi- setőeszközzel kell rendel­kezniük. (Enné! kisebb ösz- szeggel a kiskorú családta­goknak.) A fedezet igazo­lására csekk, vagy hitelkár­tya is elfogadható. A társas­Csökkent a betétállomány A lakosság pénzbevételei Váiasx a választópolgár oknak Nem lesz busz a Tiszairól Komlósíelőre A KSH félévi adatokat tartalmazó összegzése szerint • lakosság pénzbevétele az év első felében csaknem 20 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszaká­ban; meghaladja a 436 mil­liárd forintot. Különösen a személyi jö­vedelemadó alá nem eső jö­vedelmek növekedtek, több mint 60 százalékkal. Átlago­san 17 százalékkal emelke­dett a munkások és az al­kalmazottak bevétele, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké, 21 százalékkal az ipari és szol­gáltató szövetkezeti szakcso­portoknál tevékenykedőké. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből több mint 30 sítja a gyakorlati oktatás­hoz szükséges feltételeket a megyében dolgozó kisiparos­ság. Ám Timkó János, a KIOSZ megyei szervezetének oktatási és munkavédelmi főelőadója elmondta, hogy ez a szám napról napra változhat, egészen szeptem­berig. Több olyan tanulót is felvehetnek még a kisipa­rosok, akiknek közép- vagy felsőfokú iskolába nem si­került bejutni. Azt is meg­jegyezte viszont, hogy a kisiparosok fogadókészsége nem volt ilyen nagy, hiszen előre mindössze 305 tanuló fogadására nyújtottak be igényt. Beszélgetőpartnereinktől megkérdeztük, hogy a több­letlétszám fogadására nem szabnak-e a kisiparosok anyagi feltételeket? Mert már nem egyszer vettük hí­rét szerkesztőségünkben, hogy 50—60 ezer forintot is kérnek a szülőktől a kis­iparosok a tanulók oktatá­sának biztosításáért. Huszti István elmondta, hogy sut­togásból az ő tudomásukra is jutottak ilyen hírek, de az ilyen ügyleteket igen ne­héz bizonyítani. Csak arra tudják biztatni a szülőket, hogy hasonló esetben te­gyenek panaszt a KIOSZ- nál. Timkó János vélemé­nye szerint is szankcióval élhetnek ilyen esetben, de erre a közelmúltban még nem akadt precedens. • SOK A GOND, A KÖTELESSÉG Annyi viszont bizonyos; ha a tanulók vállalásának ösztönzése másként alakul­na. befektetés lenne a velük való törődés, nem folya­modnának ilyen eszközök­höz. (Sajnos, az állami ok­tatásban is akadt egyné­hány korrupciós példa a felvételik körül, ez a kör miért viselkedne másként ?) Az iparosok körében mivel „biztatják” tehát most a ta­nulóképzést? A megyei ta­nács rendelete értelmében tizenkilenc hiányszakmában a tanulóknak — eredmé­nyeiktől függően — plusz ösztöndíjat adnak, havi két­száztól négyszáz forintig. úton részt vevőknek, vagy az úgynevezett előre fizetett szolgáltatásokat igénybe ve­vőknek — amennyiben meg­felelő igazolással rendelkez­nek — napi 1500 drachmá­val kell rendelkezniük. A görög határőrszervek­nek jogukban áll a beuta­zás megtagadása mindazok­tól. akik az új rendelkezé­seknek nem tesznek eleget. milliárd forint bevételhez jutott a lakosság; a 21 szá­zalékos növekedés döntően a felvásárlási árak emelke­déséből adódott, de mennyi­ségileg is több árut értékesí­tettek. A társadalombiztosítási ki­fizetések 92 milliárd forin­tot tettek ki, ennek nagy ré­sze nyugdíj volt, s e terüle­ten a növekedés 16—17 szá­zalék. A KSH-jelentés szerint az első fél évben átlag 185,4 milliárd forint készpénz volt forgalomban, 6,9 százalék­kal több, mint egy évvel ko­rábban. A taka'cékbetét-állo- mány 291,6 milliárd forintot tesz ki, ez kétmilliárddal ke­vesebb, mint a múlt év vé­gén volt Az iparosoknak pedig éven­ként 12 ezer forint adóked­vezményt. Ám ezért rendkí­vül sok kötelezettséget és nagy felelősséget hárítanak rájuk. Az első két évben ugyanis még igazi termelő- munkát nem végeznek a tanulók, de adózás szem­pontjából csaknem úgy íté­lik meg őket, mint a segé­deket. Túlmunkában nem foglalkoztathatók, vidéki munkán pedig a hazaszállí­tásukról is a mesternek kell gondoskodnia. Érdemes végigböngészni a legkeresettebb, illetve a fe­ledésbe merülő szakmák kö­rét. Fodrásztanulóknak je­lentkeztek a legtöbben — 66-an — a lányoknak a kis­ipari ágban a szépítészeten alig van más lehetőség, autószerelő szakmára 18, karosszérialakatos tanulónak 13, fényképésznek szintén annyi, központifűtés-szerelő­nek 10, szobafestőnek 19, kőművesnek 22, fogműves­nek pedig 11-en jelentkez­tek kisiparosok mellé. Nem lesz viszont hegesztő, ko­vács, öntő, látszerész. és órás, cipész, szűcs és könyv­kötő tanuló az előrejelzés szerint kisiparosnál az idén. Az utóbb] időben több kri­tika érte a Miskolci Közle­kedési Vállalatot. A Komlós- tetőn élők az országgyűlési képviselőnél és a Miskolci Városi Televízióban is ne­hezményezték: miért nem közlekedik autóbusz a Kom- lóstető és a Tiszai pályaud­var között? Mások a Zsarnai telepi ócskapiacra jutás le­hetőségeit il’ették kritikával, különösen amióta az ócska­piac mindennap nyitva tart. Az észrevételekkel Zim­mermann Ferencet, az MKV igazgatóját kerestük fel, aki készséggel válaszolt a fel­vetett kérdésekre, s egy új információval is szolgáit a miskolciaknak. — Kezdjük talán a kom- lóstetőiek panaszával, ame­lyet országgyűlési képviselő­jük is felvetett a napokban. Mielőtt konkrétan válaszol­nék, egy alapelvet kell el­mondanom: a tömegközleke­dési hálózat szervezésének alapvető, elvi szempontjai közé tartozik, hogy a város peremterületeinek utazási igényét a lakóterület és a legközelebbi nagy utasfor­galmú gerincvonal között közvetlen, gyors ráhordójá- ratokkal kell lebonyolítani, ahonnan a nagy kapacitású, kis követési időközű jára­tokkal gyorsan el lehet érni minden utazási célt. Ami Komlóstetőt illeti ez a cél szinte maximálisan teljesí- hető, hiszen két, viszonylag sűrű ráhordójárat — 19-es és 67-es — ezt az igényt színvonalasan kielégíti. Mindkét járat érinti a város keleti—nyugati gerincvona­lán közlekedő 6 alap- és két gyorsjáratú autóbuszt és a villamost is. Ezekkel pedig közvetlenül el lehet jutni Miskolc minden pontjára. A Tiszai pályaudvar felé a 21- es járattal mindkét komlós- tetői autóbusznak közös meg­állóhelyei vannak. Mindezek mellett megemlíthetem: a legutolsó reprezentációs utasszámlálás adatai szerint a Tiszai pályaudvar és Kom- lóstető között a közvetlen, egész napos utazások szá­ma 54, s figyelembe véve. hogy egy szóló autóbusz fé­rőhelykapacitása 75 ember, ez még egy ilyen busznyl utast sem jelent. Mindezek­re. s szerény járműparkunk­ra való tekintettel a kérést nem tudjuk kielégíteni. — Említette az utasszám­lálást. Ügy tudom, a kö­zeli jövőben nemcsak rep­rezentatív felmérések lesz­nek, de egésznapos utas­számlálást is tartanak. — Az utazási igények át­rendeződése miatt szerte az országban lesznek utasszám­lálások a Közlekedési Mi­nisztérium rendelete alapján. Szeptemberben egy később kijelölendő keddi és szer­dai napon az 1. Számú Szak- középiskola diákjainak segít­ségével készítjük el az utas­számlálást Miskolcon. A diá­kok hajnali 5 és est» 11 óra között dolgoznak majd, a közbeeső időpontban saját dolgozóink végzik az utas­Évente mintegy 150 ezer közvetlenül érzékelhető föld­rengés fordul elő világszer­te. A csak műszerrel kimu­tatható kisebb rezgések szá­ma a milliót is meghaladja. Napjainkban a nagymarosi gátépítés felfüggesztése kap­csán sokszor olvashattuk- liallhattuk: az építés szüne­teltetésének egyik oka, hogy a terület földrengésveszélyes. Nos, reális veszély-e Ma­gyarországon a földrengés? Az első hazai földrengést 445-ből jegyezték fel, ami­kor is „Savaria (Szombat­hely) egy nagyobb mérvű földrengés által szétrombol- itatott”. Mivel a nomád né­peket nem zavarta túlságo­san a földrengés — a követ­kező ezer évben csupán húsz rengésnek találjuk nyomát különféle feljegyzésekben. A középkorban szaporodó vá­rosok aznban érzékenyebbek voltak a földrengésekre, s így érthető, hogy 1453— 1763 között a feljegyzett rengések száma többszörösé­re növekedett. A szeizmológiában régóta ismert tény, hogy ahol egy­szer már volt jelentősebb földrengés, ott — legalábbis hasonló erősségűre, esetleg még erősebbre is — újra számítani kell. Az adatok földrajzi eloszlásának vizs­gálata felvilágosít arról, hogy országunk mely része­in áll fenn földrengésve­szély. és milyen valószínű­séggel. Nálunk az eddig legna­gyobb földrengés Komárom­ban pusztított, 1763-ban. A rengés viszonylag nagy te­rületen akozott károkat és 63 ember életét követelte. A számlálást. Képet szeret­nénk kapni arról, hogy egyes munkahelyeken történő le­építések, új munkahelyek belépése, s az utazási tari­fák módosítása miként ha­tott az utasforgalomra. S persze ennek alapján a csúcs- és völgyidőszakokban a leg­jobb kihasználtság figyelem- bevételével kívánjuk közle­kedtetni járműveinket. Ez a felmérés — amelyet saját számítógépünkön dolgozunk majd fel — alapja lesz a jö­vő nyári menetrend kialakí­tásának is. — Az elmúlt hétfőtől megnőtt a forgalom a hét minden napián a Zsarnai­telep felé, hiszen az ócs­kapiac mindennap nyitva tart. Tudják-e követni ezt a változást? — A Búza tér és a Zsar- nai-telep között naponta közlekedtetjük a Zs-jelű já­ratokat. Figyeljük az utas- forgalmat, s szükség szerint tartalék autóbuszokat is „be­vetünk”. Így történt ez jú­lius 20-án js, amikor a várt­nál nagyobb utazási igény jelentkezett. A Tiszai pálya­udvar és a Repülőtér között közlekedő, amolyan gyorsjá­ratnak is felfogható P-jélű buszok továbbra is szerda, péntek, szombati napokon közlekednek. Ezen járat ki­használtsága ugyanis kisebb, ezért is nem közlekedtetjük; naponta. Sokan veszik igény­be az ezzel párhuzamos út­vonalon haladó 8-as autó­buszt. így a kieső napokon is megoldott a közlekedés a Tiszai pályaudvar és a Zsar- nai-telep között. T. Z. földrengés kivizsgálását Má­ria Terézia személyesen ren­delte el, s a számára elké­szített jelentésből kitűnik, hogy Komárom városában 279 ház összeomlott. 785 többé-kevésbé megrongáló­dott. s néhány templom is a rengés áldozatává vált. Sokat szenvedtek a Duna és a Vág között fekvő telepü­lések, lehetséges, hogy a rengés epicentruma ezen a területen volt. A komáromi rengést sok utórengés követte. majd 1783-ban egy nagyobb épü­letkárokat okozó földrengést jegyeztek fel. A földrengé­sek folytatódtak: 1806-ban, 1822-ben. 1841-ben. 1857­ben. Ezek az évek voltak az aktivitás csúcspontjai. A területet még ma is aktív­nak kell tekinteni. 1984-ben pattant ki Komáromban 4 fokos intenzitású rengés. Idén június 22-én ugyancsak Komárom közelében, 3 fo­kos rengést észleltek. A Komáromtól Balaton­keneséig terjedő terület kü­lönösen földrengésérzékeny, s geológiailag potenciálisan földrengésveszélyes zónának számít a Duna vonala. Molnár Viola orgonaestje Ma este 7 órakor kezdő­dik az avasi műemlék templomban Molnár Viola orgonaestje. A műsoron Bach és Alain művei sze­repelnek. (oláh) Miért Aprilis óta rosszul jár, aki sátorgarázst állít fel Miskol­con. Joggal tarthat a büntetéstől, hiszen a ponyvás tárolókat lebontásra ítélte egy korábbi tanácsrendelet. De mint min­den tilalomnál, most is akad, aki igyekszik megszegni a szabályt. A Miskolci Vízműveknek ez anélkül sikerült, hogy bírságtól kellene rettegniük. A tapolcai strand bővülő területén a gyermekmedence kö­zepén álló sárkányt szemlélve előbb-utóbb rájöhetünk, miért is olyan ismerős számunkra a kedves behemót mind­három feje; valamennyi egy kissé átalakított sátorgarázs­nak tűnik. Ezen aztán eltűnődünk egy csöppet. Igyekszünk vissza­idézni a jó egy évvel ezelőtt megjelent tudósításokat, ame­lyek hírül adták: a televízióból megkedvelt Süsü sárkány lesz a strandon a gyerekek kedvence. Felmászhatnak rá, s tátott száján kibújva, a hosszúra nyújtott nyelvén csúszdáz- hatnak alá a medence langyos vizébe. A tapolcai sárkánynak végül is nem egy feje lett, hanem három. S rendkívül furcsa szerzet, hiszen mindhárom fejé­ből egyszerre két-két csúszda-nyelvet is ölt, az egyelőre még csontszáraz betonmedencébe. Miközben a tapolcai sárkány furcsaságain tűnődünk, egy érdeklődő gyermekcsoport áll meg mellettünk. S egymás kö­zött elragadtatottan ecsetelik a „Süsü” — merthogy ők már csak annak látják, és annak is nevezik — ragyogó tulaj­donságait. Nevezetesen, hogy belebújhatnak, belemászhat­nak a szájába, csúszkálhatnak rajta. Remélik, nem sokat kell már erre várni, s augusztus elején végre valóban az övék lehet a háromfejű jószág. Ki gondol majd akkor arra, hogy sátorgarázsból készült mindhárom kobakja..« (bujdos) A komáromi kaíaszfrófa Fitafésefí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom