Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)

1989-07-20 / 167. szám

áéíiyeÉrnesen áíkeiiieiiiik a határon * POLITI KAI NAPILAP » XXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK FORINT Jaruzelski a lengyel köztársasági elnök Ű.j fejezet kezdődött a lengyel történelemben. Teg­nap este óta Wojciech Ja­ruzelski tábornok Lengyel- ország köztársasági elnöke. Eddig is államfő volt. de mint az államtanács elnöke. Tegnap éjjel csaknem 11 óra volt. mire az elnök le­tette a hivatali esküt, és ki­jelentette: minden lengyel elnöke akar lenni, a meg­egyezés embere, és azok bi­zalmát is igyekszik meg­szerezni, akik ellene van­nak. Ez a kijelentés nagyon is indokolt, hiszen Jaruzels­ki tábornok egyetlenegy szavazattal kapott többet a Szejm és a szenátus együt­tes ülésének szavazása so­rán. mint a megválasztás­hoz szükséges minimum. Lassú felmelegedés Ma a tegnapinál kelleme­sebb. kevésbé szeles időre számíthatunk, kevesebb fel­hővel. több napsütéssel, s nappali felmelegedés is erő­södik kissé. A hőmérséklet csúcsértéke eléri a 20—25 fo­kot. este azonban hűvös lesz, 11—16 fokra hűl le a levegő. Jövőre már nincs rá pénz Nem dőlt el a KISZ-iskola sorsa • Ha közvetlen szomszédainkhoz, Rozsnyóra, Kassára utazunk, a határállomásokon nem kell tumultusra számítanunk, annak el­lenére, hogy az első fél évben jó harminc százalékkal nőtt az átkelők forgalma. Két új nemzetközi gyosvonat is jár ugyanis ezen a vonalon; a Várna Expressz például Lengyelországot és Bulgáriát köti össze. Naponta öt-hatszázan fordulnak meg a határát­kelőhelyeken. A mérleg a szakemberek szerint egyensúlyban van: vagyis napjában annyian érkeznek hozzánk, mint ahányon útnak indulnak Magyarországról. Tornanádaskánál és Aggteleknél kishatár-átkelő működik, és a nyári hónapokban reggel 7 órától este 8-ig tart nyitva. Sátoraljaújhelynél természetesen korlátozások nélkül kelhetünk át, s a helyiek kiutazását segíti, hogy a szomszédos csehszlovák Nőve Mestóig napjában két vonatpár indul és érkezik onnan. — Az egészségügy olyan autóhoz hasonlít, amelynek rossz a vezérlése, kevés üzemanyagot kap, felépít­ményéhez képest kicsi a mo­torja. Ráadásul: a fejleszté­se sem arányos. — A plasz­tikus hasonlattal dr. Kökény Mihály szociális és egész­ségügyi miniszterhelyettes illusztrálta a magyar egész­ségügy állapotát azon az ülésen, amelyet az SZMT- székházában hívtak össze tegnap. George Bush amerikai el­nök ma fontos bejelentésre készül. Az űrhivatalhoz kö­zelálló forrásból közölték, hogy ember irányította űr­hajót bocsátanak fel a Marsra, mégpedig a Hold közbeiktatásával, feltehető­en közbülső holdállomás lé­Az orvosi magánvállalko­zást szabályozó miniszter- tanácsi rendelet vitáját ren­dezte meg a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, hogy a gyakorló szakemberekkel — orvosokkal, közgazdászok­kal, szociális gondozókkal s más, az egészségügy külön­böző területén dolgozókkal — közösen alakíthassa ki véleményét, amelyet • a ter­vezet későbbi, központi vi­táján képviselhet. A már eddig is sok vál­tesítésével. Az elnöki be­jelentés, amely az első ame­rikai Holdra-lépés 20. évfor­dulóján hangzik el. időpon­tot nem közöl majd. a pon­tos menetrendet a követke­ző 6—9 hónapban készítik el. toztatást megélt — s ma sem végleges — törvényter­vezetet dr. Kökény Mihály részleteiben is próbálta ma­gyarázni, higgadtabb végig­gondolásra késztetni a részt­vevőket, akik számos kér­déssel ostromolták. Az egészségügy, a szociális szféra reformjának szük­ségességét éppen azzal indokolta: elengedhetetlen ma már, hogy az ágazat konstrukcióját egész struktú­ráját a kor követelményei­hez igazítsák. A társasági törvény s a vállalkozói jog előtt itt sem lehet „kínai fa­lat” hagyni — hangsúlyozta. (Folytatás a 6. oldalon) í megyei tonics új clde a szakszervezeteknél Szabó György, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács új elnöke tegnap reg­gel az SZMT székházában beszélgetést folytatott az SZMT vezetőivel, az egész­ségügyi, a vasas-, a közal­kalmazott, a pedagógus-, a felsőoktatási szakszervezetek megyei, illetve intézményi vezetőivel, képviselőivel, va­lamint a TDDSZ Miskolc városi .csoportjának titkárá­val. Megállapodtak, hogy még hatékonyabban együtt­működnek a dolgozókat, a szakszervezeti tagságotérin- tő legégetőbb kérdésekben, mint például a termékszer- kezstváltás emberi ténye­zői, hatása, a foglalkozta­tás, a munkahelyteremtés sürgető feladatai, a vállal­kozások támogatása, a szo­ciális, kulturális elmaradott­ság mérséklésére teendő legfontosabb intézkedések, az infrastruktúra fejleszté­se. Augusztus 10-ig három tervezet is készül arról, hogy miként kellene hasznosítani a esanyiki KISZ-iskolát. Csupán ebben sikerült meg­állapodniuk tegnap délután a esanyiki politikai képzési központban rendezett ta­nácskozáson az ifjúsági szer­vezetek képviselőinek. A találkozót az egykori megyei KISZ-bizottság jog­utóda, az Észak-magyaror­szági Demokratikus Ifjúsági Szövetség (ÉDISZ) azért szervezte, hogy a megyében működő más ifjúsági szer­vezetekkel, mozgalmakkal közösen megvitassák, miként lehetne hasznosítani ezután a volt Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyénk­ben vagyonát, pontosabban a legjelentősebb itteni va­gyontárgyát, a esanyiki in­tézményt. Az ÉDISZ elnöké­nek, Gúr Nándornak a sza­vaiból a többi között kide­rült: idén még működik a KISZ-iskola, mert az ehhez szükséges összeget kifizette az ÉDISZ, de jövőre már nem lesz pénzük az objek­tumra. A KISZ-iskoláról vi­szont nem mondhatnak le a fiatalok, azt meg kell őrizni az ifjúság számára. S hogy mekkora vagyon­ról van szó? A politikai képzési központ forgalmi ér­téke 180 millió forint. A működéséhez évente 4—8 millió forintra van szükség, de a tegnapi tanácskozáson az is elhangzott, hogy ez még akkor is majdnem két­millióba kerül, ha az épü­letekben semmit sem csinál­nak! A területtel és a rajta lévő építmények kezelői jo­gával jelenleg az ÉDISZ rendelkezik. A szövetség ál­tal felkért szakértők szerint mindezzel akkor gazdálkod­hatnának a legjobban’, ha a működtetésére egy korlá­tolt felelősségű társaságot alakítanának az ifjúsági szervezetek. Ebbe nemcsak készpénzzel társulhatnának a jelentkezők, hanem mond­juk meghatározott - értékű munka elvállalásával, így a kft.-ben azok a szervezetek is részt vehetnének, amelyek jelenleg semmiféle vagyon­nal, vagy mozgósítható tőké­vel nem rendelkeznek. S ha sikerülne nyereségesen üze­meltetni az intézményt kon­ferenciákat, vállalati és egyéb tanácskozásokat, tan­folyamokat, tudományos üléseket tarthatnának, de be­kapcsolhatnák a Csanyikot a nemzetközi turizmusba is, vagy vállalkozhatnának a légzésbeteg gyermekek okta­tására, hogy csak néhány példát említsünk a tegnap elhangzott javaslatokból —, akkor előbb-utóbb a kft-ben résztvevők némi haszonra is számíthatnának. A tanácskozás résztvevői — az ÉDISZ-en kívül az Országos Diák Unió (ODÚ), a Haladó Ifjak Társasága (HIT), a Református Fiatalok Szövetsége (Refisz), a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fi­desz), a Cserkészszövetség, az úttörőszövetség és a megyei tanács képviselői jöttek el az eszmecserére — abban szin­te mind egyetértettek, hogy az intézmény maradjon az ifjúságé, vagyis,, hogy e kor­osztály használhassa a esa­nyiki épületeket, s a műkö­dés hasznából is részesül­hessenek. De arról már megoszlottak a vélemények, hogy az üzemeltetéshez a kft-t vagy valami más for­mát válasszanak. A Refisz és a Cserkészek a kft. mel­lett voltak, a HIT és az ODÚ jelenlévő tagjai vi­szont jobbnak tartanának egy alapítvány létrehozását. Ezt egy menedzserekből álló kuratórium kezelné, s a ha­szonból normatív alapon ré­szesülnének az ifjúsági szer­vezetek. A Fidesz képvise­lői mindehhez képest viszont egy harmadik véleményt fo­galmaztak meg. Mint mon­dották, nekik nem az a fon­tos, hogy pénzt csináljanak az iskolából, hanem, hogy az intézmény működtetésével valóban az ifjúságnak hasz­náljanak. Szavaikból azt le­hetett kivenni, hogy a KISZ- iskolát a jövőben is oktaJ tási intézményként képzelik el. A Fidesz az ÉDISZ, az ODÚ képviselői vállalták,’ hogy augusztus 10-ig elké­szíttetik saját tervezetüket az épületegyüttes hasznosí­tásáról, s hogy végül is mi lesz a KISZ-iskola sorsa, ar­ról várhatóan augusztus kö­zepén döntenek majd. y\c Táborozásra is alkalmas a esanyiki KISZ-iskola (Kerényi László felvételei # Sziniakadémiá- ra sosem járt, he­lyette színházi aka­démiát kapott Tol- nay Klári, amikor évtizedekkel ez­előtt Nógrád me­gyei falujából, Mo- horáról Budapestre kerülve a Vígszín­ház szerződtette a tehetséges jelöltet. Minden idők egyik legnépszerűbb magyar színésznő­je immár negyven éve a Madách Színház tagja, és ha színpadra lép, a közönségnek eszébe sem jut, hogy a művésznő hetvenöt éves. (Cikk a 2. olda­lon.) Ember met*y a Marsra? Nem lehet „kínai falat" hagyni Vita az orvosi magánvállalkozásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom