Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-19 / 166. szám
♦ Most már bizonyos, hogy nem gurul más hová a Panoráma autósmozi gépháza. A szervezők a nyitás előtt a kudarcra is gondoltak, és ezért szereltek kerekeket a műszaki lakókocsi alá. A nyitás óta eltelt hetek forgalma azonban bebizonyította: érdemes volt megnyitni a mozit.. . Egy-egy este 250—300 néző vált jegyet. Főleg Miskolc környékéről érkeznek sokan, illetve családosok vesznek jegyet. Hiszen így nem kell a nagymamára hagyni á gyereket, elfér a hátsó ülésen. Ez utóbbit látva, á szervezők változtattak a jegyárakon: az általános iskolások belépője 60 helyett 30 forintba kerül. A kisebbeknek nem kell fizetniük. A legfrissebb hírek szerint pedig augusztustól havonta 15 filmet mutatnák be Görömbölyön, nem három, hanem kétnaponta változik a műsor. A szerda továbbra is a komolyabb, többnyire nemzetközi szakmai elismerésre is érdemes filmek napja lesz. Megalakult a kohászok önsegélyező csoportja Mire számíthatnak az ózdiak? 'I A külföldi tőkéseknek nő a bizalmuk .')! (Folytatás az 1. oldalról) A jövő év január X-jétől számos üzemet leállítanak az ózdi Kohászati Üzemekben f.é$. ,a f-enin Kohászati Művekben, amelyek termelése gazdaságtalan, mert a Szerkezetátalakítással egy ^Időben csak olyan gyárak, lézernek működhetnek a továbbiakban, amelyek képesek önmagukat eltartani, s elérik a nemzetközi színvonalat. r.; r . A szerkezetváltás két etemben történik: az első a termelés szerkezetének módosítása, ami a jelenlegi körülmények ellenére sem jeTárgyalóasztal mellé invitálja ma délután 5 órától a csanyiki politikai képzési központba a megyében működő ifjúsági-' szervezetek képviselőit a megyei KISZ- bizottság jogutódja, az Észak- Vnagyarországi Demokrat!-' kus Ifjúsági Szövetség (ÉDISZ). . A tanácskozáson az egykori KISZ , vagyonána-k hasznosításáról lesz szó. Köztudott, hogy ,a valamikori Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség legjelentősebb vagyontárgya a környékünkön éppen a ma délutáni eszmecsere helyszíne, 'a csanyiki KISZ-iskola volt. Mi lesi ennek a sorsa, milyen elképzelésekkel ül a .tárgyalóasztal mellé az ÉDISZ? —.. erjől kérdeztük Gúr Nándort. a szövetség elnökét. — Az egykori KlSZ-isko- la kezelői jogával pillanatnyilag valóban - az ÉDISZ rendelkezik. Arra nincs pénze a szövetségünknek, hogy csak politikai képzési központként használjuk. Az is tén.y. hogy nem szeretnénk az iskola kizárólagos tulajdonosai lenni. De azt nagyon fontosnak • tartjuk, hogy a csanyiki épület- együttes mindenképpen, az lenti azt, hogy a mai szerkezetet kell gazdaságossá tenni, mert ez a visszarendeződést jelentené. A második ütemben, 1990—93 között a termékszerkezetváltás már új termékek megjelenését ígéri, s mindkét lépcsőben a csúcstechnika és csúcstechnológia felé kell orientálódnia az üzemeknek. A Borsodi Vaskohászati Tröszt munkájában a legtöbb nézeteltérésre okot adó kérdés a foglalkoztatás. Óz- don érthető a türelmetlenség, hiszen kétezer fizikai dolgozó és 450 szellemi foglalkozású várja a megoldást, hogy sorsáról valami módon döntsenek. A tröszti véifjűságé. maradjon, ahol ez a korosztály egyebek között ■ a szabadidős igényeit is kielégíthetné. Szerepet kaphatna például ez a terület az ifjúsági turizmusban, az üdültetésben. Bánkút közelsége azt is lehetővé tenné, hogy a Bükkben síelők itt húzzák meg magukat éjszakára; a KlSZ-iskola szálláshelyeinek egy része fűthető; télen is használható. S hogy mi mindenre szolgálhatna még az épület- együttes, az eldőlhet a tárgyaláson. Az ÉDISZ-nek az a véleménye; valameny- nyi más ifjúsági szervezetnek is biztosítani keli a lehetőséget. hogy részt vehessen a volt KlSZ-isikola működtetésében, s használhassa is azt. Az előbbire talán az adná a legjobb formát, ha az ifjúsági centrum létrehozására és az üzemeltetésére egv korlátolt felelősségű társaságot alaKÍtanánk. közösen. Ez minden, a kft.- ben részt vevő ifjúsági szervezetnek némi hasznot is biztosítana. Ennek a kft.- nek a megalakítását javasoljuk majd a ma délutáni tanácskozáson és a működéséhez már egy tervezetet is leteszünk a tárgyalópartnereink elé. 1 ■ ■ B. A. * . L .r lemény szerint a gondot az jelenti, hogy a Tervgazdasági Bizottság határozatával egy időben nem dolgoztak ki olyan munkahelyteremtő programot, amire mdst számítani lehetne. Ha a. kohászati szerkezetátalakítást késleltetik, az a „22-es csapdája'’ a trösztnek és a tagvállalatainak, mert ebben az esetben nemcsak a program végrehajtása kérdőjele- ződik meg, hanem több ezer ember anyagi biztonsága is. Dr. Lotz Ernő, az ÓKÜ vezérigazgatója beszámolt azokról az elképzelésekről és egyeztető tárgyalásokról, amelyek a felszabaduló létszám korkedvezményes nyugdíjaztatására, átképzésére, illetve átirányítására nyújtanának lehetőséget. Szóba került, hogy vizsgálják a gyöngyösorosziban már megvétózott akkumu- látor-szétszerelőüzem itteni létesítését, de a lakosság véleményét figyelembe véve ki akarják védeni az ottani helyzet újbóli ismétlődését. Számos új kft.-t alapítottak, és ez a szervezeti változás folytatódik. Főleg pénzügyi kérdésekre válaszolt a sajtótájékoztatón dr. Tolnay Lajos, az LiKM vezérigazgatója. Elmondta, hogy a külföldi tőke bizalma a hazai vaskohászat iránt egyelőre sokkal nagyobb, mint a hazai bankoké. Ez az egyik legnagyobb sansz arra, hogy a szerkezetváltás eredményesen végrehajtható. A külföldi befektetők nemcsak osztalékot várnak a pénzükért, hanem járulékos hasznot is, úi termékeket, forrást és új piacok biztosítását. Az új pénzügyi konstrukciók felvetik annak szükségességét is, hogy a trösztnek, illetve a hamarosan holdinggá alapuló szervezetnek saját pénzintézete legyen. Bejelentették a sajtótájékoztatón. hogy megalakítják a tröszt önkéntes tagsági alapon működő önsegélyező csoportját. Ennek elsődleges célja az, hogy nyugdíjkiegé- szítő biztosítást nyújtsanak tagjaiknak — nyereség- és személyi jövedelemadó ne terhelje — és a vagyonalap forgatásával segítse tagjait. Ennek szervezését az LKM- ben már megkezdték, amihez a másik két cég is csatlakozott. __ 0. E. Maradjon az ifjúságé a csanyiki iskola! I Fiatalok A csendes többség 1. Morgolódás szűk körben „Az épeszű többségi ember, ha nem politikus, akkor apolitikus. Nem ártja magát a nagyok dolgába, nem fogja meg az égő kályhát, hallgatni arany gondolja, és tudja, hogy az ember könnyen megégetheti magát, ha nem vigyáz, fme az egészséges népi erkölcs alapja.” Politikusok, közéleti emberek. újságírók egyformán érzik, hogy óriási tömegek nem mozdultak meg igazán ebben az országban, hogy „hallgat a mély”, hogy minden várakozás és súlyos megpróbáltatások ellenére a tömegek távoltartják magukat attól, amit politikának nevezünk. Mindenekelőtt ezt az érzületet nevezem „csendes többséginek. De természetesen ez. a politikai szóhasználatban nagy népszerűségnek örvendő kifejezés egyúttal azokat a százezreket sőt milliókat is jelenti, akik távol maradtak a pártoskodás zűrzavarától, a politikai nyilvánosság fórumain vállalt közszereplésekről, a politikai nagy- és tömeggyűlésektől, a közterepen folyó politizálástól és érdekeik zajos kinyilvánításától. A csendes többség létezésében nem kételkedhetünk. És miután ez a csendesnek nevezett többség tényleg többség, a magyar felnőtt lakosság túlnyomó része, érdemes megnézni: kikből is jön össze ez a hallgató sokaság. Valóban csendes-e a többség, miért baj az. hogy a lakosság nagy tömegei csendesek, miért látszik a társadalom nagyobbik része moccanatlannak. és végül mi minden kell ahhoz, hogy a csendesnek mondott milliók végre valóban részeseivé váljanak annak a világtörténelem jelentőségű kísérletnek, amit magyar megújulásnak nevezünk? Cikksorozatunk ezekre a kérdésékre igyekszik választ adni. * A csendes többség sokféle és sok ok miatt csendes manapság. Csendesek, talán túlságosan is csendesek az elmúlt évtizedek hitelét vesztett, bukott politikusai. Nem kívánnak megszólalni, ők tudják, miért nem. Hallgat a káder értelmiség derékhada is. Ezeknek a pozícióban jutott, befutott embereknek 6ok veszteni valójuk van. Tehát óvatosak: kompromittálónak érzik, ha Megnyílt a miskolci Egyetemi Építőtábor, amelyben több, mint félszáz külföldi egyetemi hallgató vesz részt. A Miskolci Egyetemisták Szövetségének szervezésében létesített építőtáborban a városunk felsőoktatási intézményével bartáti kapcsolatot tartó szovjetunióbeli egyetemekről 38, míg különböző nyugat-európai országokból 15 diák vesz részt. Az első turnusban hazai hallgatók nem dolgoznak. A résztvevők a háromhetes táborozás alatt elsősorban az ÉÁÉV különböző munkahelyein segítenek. Így többek között dolgoznak a BVK Sajó-parti üzemében, az új műhelycsarnok építkezésén, ott vannak az új postaépület befejező munkálatainál, de segédkeznek az egyetemi épületek felújításánál is. a reformkommunista mozgolódások mellett kötelezik el magukat a nyilvánosság előtt, de óvakodnak a másik pólus szervezkedéseitől is. Ki tudja, mit hoz a holnap, és mi lesz az MSZMP- ből? A válság által leginkább érintett munkáscsoportok kivételével ma még a munkásság sem igen hallatta hangját. De nem mozdultak a legalább ekkora tömeget képviselő alkalmazotti rétegek sem. Az MSZMP tagságának is meg van a maga csendes többsége, és bármilyen hihetetlenül hangzik, mélységes hallgatásba burkolódzik, nem politizál — legalábbis a nyilvánosság fórumain nem — az értelmiség és az ifjúság nagy és döntő része sem. * A csendes többség azontúl. hogy ha semmi más, akkor tényleg a nép többsége. valójában persze egyáltalán nem csendes. Ma a kocsmák, vagy a munkahelyek éppenúgy vad politizálástól hangosaik, mint a hálószobák intim félhomálya. Ez a politizálás azonban a magánélet kereted között folyó magánpolitizálás csupán. Olyan politizálás, amelyik nem a nyilvánosság előtt folyik, amelyet ennél fogva nem jellemez a nyilvánosság előtt folyó politizálás felelőssége, és nem regulázzák a köz- politizáláskor így. vagy úgy érvényesülő közmegegyezéses játékszabályok. Ennél fogva a magánszférában maradt politizálásnak vannak bizonyos sajátosságai. Mindenek előtt ezt a fajta politizálást a felelőtlen és minden következmény nélkül való morgás, elégedetlenség, kuruckodó hetven- kedés, szitkozódó sérelmi- politizálás és szenvedélyes, olykor bugris indulatok jellemzik. Továbbá, a csak a magánéletben politizáló emberek végtelenül intoleránsak minden tőlütk eltérő véleménnyel szemben, mert folyton-folyvást egy szűk körben — a családban, a munkahelyen, barátok között — folyik a politizáló szó. Ennélfogva súlyos sokként élik meg a csendes többség tagjai, ha kikerülvén privát és legszűkebb környezetükből, velük teljesen ellentétes, tehát nem felelős politikai szövegekkel találják magukat szemközt. A szervezők változatos kulturális és sportprogramról is gondoskodtak. Mint Kiss Bertalan, a tábor parancsnoka elmondotta, alkalmuk van többek között az egyetemi pályákon teniszezni. Tapolcán strandolni, azonkívül pedig egymás szórakoztatására nemzeti esteket is tartanak. A hétvégeken a város és megye nevezetességeivel ismerkednek. A táborozás befejeztével a Balatonra és Budapestre mennek. A második turnusba ugyancsak a Szovjetunióból, valamint az NDK-ból és Bulgáriából érkezik ugyancsak félszáznál több egyetemi hallgató az önkéntes ifjúsági építőtáborba, majd pedig ezt követően a már felvételt nyert, majdani elsőéves hazai egyetemi hallgatók táborozására kerül sor, A csendes többség a maga módján éppen olyan zajos, éppen annyit handa- bandázik éppen úgy véleményt mond a dolgok állásáról. mint a csendesnek nevezett többség tagjai által oly gyakran sZidalmar zott politizáló kisebbség. Csak éppen ez a mélyben, a kocsmák, a konyhák és a folyosók világában megrekedt. szűk körben folyó, felelőtlen és játékszabályok által nem szabályozott politizálás alig hallatszik át a politika világába. Ebből a fortyogó, háborgó magánpolitizálásból csak annyi hallík. hogy a nép morog, a népnek elege van. a nép elégedetlen. De. hogy ez a tömeg adott esetben kit és mit választ magának egy választás során, hogy ez a nép mit akar valójában, mit kíván a politikusoktól, milyen jövőt szeretne magának, mi fáj nekik — nos erről vajmi keveset lehet tudni. Ahhoz, hogy a hivatalos közpolitizálás el tudjon igazodni ebben a turbulens világban, minimálisan az kell. hogy egyre több és több ember lépjen ki a magánpolitizálás világából és adjon hangot ambícióinak, véleményének, kívánságainak és érdekeinek a köz fórumain is. Tóth Pál szociológus (Folytatjuk) Ritka, mint a fekete gólya Még a természet szel rémesei közül is csak kevesen mondhatják el, hogy gyönyörködhettek ennek a madárnak a repülésében. A fekete gólya éppoly ritka, mint a fehér holló, de megyénk gazdag és változatos madárvilágában megtalálható. Fészkelőhelyeit két helyen figyelték meg és tartják számon. Az egyiket a Bodrogközben, a lé- lekvesztővel, csónakkal is csak nehezen megközelíthető, ősvadonnak is nevezett területen. Az ember nem járta, lápos, mocsaras részeken rakja fészkét, s ott neveli most már lassan szárnyra kapó fiókáit. A tájat járók előtt is csak ritkán tűnik fel. hiszen táplálékát a „szomszédban", a vízjárta területeken megtalálja. Másik fészkelőhelye ennek a ritka, szigorúan védett madárnak városunkhoz közelebb esik; a Bükk déli lejtőjét keresztező Hór- völgyben, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Oszla-Odorvár környékén él. Nem a vízparton, hanem az ősi természeti környezetben, az erdők mélyére húzódva fészkel. Fész- kelőhelye nehezen közelíthető meg. így védve van a fészekrablóktól. már ami az embereket illeti. De nem rabolják tojásait a ragadozó madarak sem. így aztán ennek a ritka madárnak lassú szaporodása figyelhető meg. A gólyapárok eay- egy fészekben 2—3 fiókát nevelnek, s táplálék után sokszor — különösen ilyen kánikulai nyáridőben — egészen a Tisza-menti részekig elrepülnek, de felkeresik a közelebb lévő laposokat, tocsogókat is. Az egyetem szervezte Nemzetközi építőtábor
