Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-17 / 139. szám

Várják a tagság megfontolt véleményét Nyíltan választanák Előkészületek a megyei pártértekez/elre „a látottak fölött megelége­dését fejezte ki.” A múzeumot 1899-ben ala­pították, s helye kezdettől fogva a Szinva-parti épület volt, ahonnan az iskola fo­kozatosan vonult- ki. Meg- ! épült a szomszédságában a református iskola, a mai Zrínyi Gimnázium. A mai múzeumépület újra megépí­tett fatornáca 19. századi toldalék lehetett. Egy régi képes levelezőlap őrizte meg látványát — s így állították helyre a régi közelítően pon­tos mását az építők. (k—ó) jfc A tornác tizenkilencedik századi építmény lehetett egykoron Ferenc Józsefnek tetszett... Ha minden jól megy, ak­kor még az uién a nagykö­zönség is megnézheti, mi­lyen lett belülről a Hermán Ottó Múzeum felújított, ódon épülete a Papszer sarkán. Ennek az épületnek egyéb­ként érdekes a története is — hiszen ez a ház több. mint 500 évvel ezelőtt már iskolaként működött. A megfogalmazás persze nem pontos, hiszen termé­szetesen nem a mai épület szolgált iskolaként egyko­ron. De az tény, hogy a mai múzeum a város legrégibb középülete, amelynek ere­deti magja iskola volt, és erről egv történeti adat is vall 1453-ból. Azért épült ezen a helyen iskola, mert közel volt az avasi temp­lomhoz, a plébániához. Hogy pontosan milyen volt akkor az iskola, erről egyértelmű dokumentumok nincsenek. Az azonban való­színű. hogy a mai pinceszint — legalábbis a Szinva felőli oldalról — egykoron a föld­szintet jelentette, mert az utóbbi évszázadokban a ház környezetét 160 centiméter magasságban feltöltötték. Az évszázadok során az épült képe változott, de az arculatot alapvetően kiala­kító építkezésre a XVIII. siázad végén került sor: a református egyház ekkor határozta el az akkor már L-alakúvá bővült épület emeletráépítését. Érdekes, hogy a miskolciak már ak­kor is zokon vették, ha régi szép épületeiket átalakítot­ták. A munkálatokról ugyan­is Szűcs Sámuel. Miskolc jeles naplóírója így írt: „Tavaszkor elrontották azt a vén klasszist, mely volt a kúria (isKolaépület) napke­leti részének déü oldalán éoítve sok esztendőktűl fog­va. Ez a klasszis még aó- thus munka volt éc talán eevidős a nagytemplommal Mely sok derék fiák kerül­tek ki ebből az alatt a vagv négyszáz esztendő alatt, amíg fenn állott." Kiír Vencel. Miskolc nagy tekintélyű építőmestere ter­vezte és kiviíeieztette a bő­vítési munkálatokat, és ek­kor, azaz 1797-ben épült fel a csehsüveges, boltozatos földszinti és emeleti folyo­sórész. Egy évveí a nagy­miskolci árvíz után 1878-ban hozták tető alá á Papszer felőli szárny bővítéseként a könyvtár és díszterem cél­ját szolgáló emeletes épület­részt. Itt fogadta az iskola vezetősége 1831-ben a vá­rosba látogató Ferenc Jó­zsefet — Tisza Ká'mán mi­niszterelnökkel együtt — aki Burgonya vész fenyeget A termés jó lenne Hazánkban az idén még nem alakult ki burgonya­vész. ám minden eshetőség adott ehhez — közölték a MÉM-ben. ahol azt is el­mondották: az esetleges kár elhárítása már most igényli a megelőző védekezést. Ez nem kis költséget emészt fel, mivel a szokásosnál többször kell permetezni a növényt. óvatosságra int, hogy a Tálaj- és' Növényvédelmi szolgálat legújabb megfi­gyelése szerint a fitoflóra első tünetei már, jelentkez­nek a burgonván, hasonlóan az 1975-ben kialakult bur­gonyavész kezdeti szakaszá­hoz, amikor a mostanihoz hasonló csapadékos idő pá­rosult a viszonylag nagy meleggel. (Ez ugyanis ked­vez a gombabetegség kiala­kulásának.) A termelőszövetkezetek nagyüzemi és háztáji táblá­in, valamint az egyéni ter­melők földjein — a tava­lyihoz hasonlóan -— körül­belül 45 ezer hektáron te­rem burgonya, ezenkívül nem kis mennyiség' a házi­kertekben található. A nö­vényt károsító gombabeteg­ség ellen ezért kell határo­zottan fellépni mivel az egyelőre ‘ csupán a növény leveleit támadja, és ha eb­ben a szakaszban elmarad, vagy a kívántnál ritkább, s nem eléggé hatásos a véde­kezés. akkor a gombaspó­rák a nedvességgel együtt a gumóhoz is lejutnak, meg­fertőzik azokat. A védeke­zés e'maradáse esetén ki­sebb termés várható, csök­ken a gumók úgynevezett bel tartalmi értéke, és köny- nvebben romlanak meg a téli tárolás alatt. A MÉM szakértői szerint egyébként az idén jó bur­gonyatermés ígérkezik. A korai fajták fejlődése a szo­kottnál előrébb tart, a szép- érésűeknél viszont most kez­dődik az úgynevezett gu­mókötés. Külön figyelmet kell fordítani a védekezésre azoknak, akik nem fémzá­rolt burgonya-vetőmagot vá­sároltak az ültetéshez, mi­vel saját szaporítású bur­gonyájukat nemcsak a gom­ba-, hanem a vírusbetegsé­gek is könnyebben megtá­madják: ígv a jövő évi sza­porítóanyag. és ezzel az 1990-es burgonyatermés is veszélybe • kerülhet. A védekezésre alkalmas kémiai anyagok egyébként rendelkezésre állnak. Mint az Agroteknél elmondották: a kereskedelem 7—8-féle gómbaölő szert kínál, ezek közül ötfélét a kistermelők kiszolgálására fél és egy ki­logrammos csomagolásban is forgalomba hőztak. A világhírű Aggtél eki-cseppkőbarlang szomszédságában levő Barlang Szálló az idők folyamán erősen elhasználó. dott. ezért halaszthatatlanná vált átépítése, illetve teljes felújítása. A nemzeti park igazgatósága — a nagy idegen- forgalomra való tekintettel — szeretné mihél előbb befejez­ni az építkezést. (Mizerák István felvétele) Múzeum a Szinva partján Felülkerekedett az a több­ségi vélemény, miszerint az összesűrűsödött politikai gon­dok miatt össze kell hivni az MSZMP megyei értekez­letét. Mint arról már hirt adtunk, Tóth Lajos, a me­gyei pártbizottság titkára sajtótájékoztatót tartott az ezzel kapcsolatos javaslatok­ról és előkészületekről. A pártértekezlettel szem­ben támasztott igényeit az elmúlt időszakban a párt­tagság nagy része kifejtette: ne legyen ez az esemény rendkívüli, hanem rendsze­res munkaeszközként legyen jelen a megye pártéletében. Jelentősége abban lesz, hogy egy folyamat indul majd el a politikai párttá válás út­ján. S mindez úgy történik, hogy a pártértekezlet több eddigi funkciójáról lemond, közben pedig az MSZMP megyei tagságának legde­mokratikusabb és legmaga- i sabb fórumává válik. Mit vár inég ezen túl a párttagság az elkövetkezen­dő pátrértekezlettől? Moz­gósító, közérthető progra­mot, emberarcúbb szerveze­ti és működési szabályzatot, olyan akcióegység*t, ami nem a régi, hanem a meg­változott helyzethez igazo­dik. Az MSZMP megyei érte­kezlete akkor lesz sikeres — hangsúlyozta Tóth Lajos —, ha az előkészítő munkában is minden mozzanat es min­den apró részlet ugyanúgy nyilvánosságot kap, mint majd az esemény, várják a tagság véleményét, mert mindez a pártszervezeti, alapszervezeti viták alapján kristályosodik ki. Az ese­mény időpontjául szeptem­ber 9-ét javasolják. Ajánl­ják: a sorra kerülő pártér­tekezlet készítsen számve­tést a legutóbbi pártértekez­let óta végzett munkáról, és figyeljen a politikai érték­rend változásaira. Ezt ^ vi­taanyagot bocsátják majd a tagság rendelkezésére, de elküldik a megyében az olyan politizáló szervezetek­nek is, ahonnan véleménye­ket is várnak. A vitaanyag­nak természetesen a prog­ramalkotás szándékát is fel kell vállalni, mely végső* soron egy nyílt, demokrati­kus választás alapjául is szolgálhat. A további javaslat szerint a vezető testületnek is meg kell újulnia, feladva az ed­digi elveket és más szerve­zeti felépítésben kell munkál­kodni. Eszerint egy megyei pártválasztmány látná el a legmagasabb megyei tisztsé­get, amely 300—380 tagú is lehetne. A végrehajtó bi­zottság megszűnne, és a pártbizottság kisebb appará­tusi létszámmal, 35—39 fő­vel dolgozna. A testületek tagjait 60 százalékban a pártszervezetek delegálnák, 40 százalékát pedig a párt- értekezlet választaná. Ter­mészetesen a tisztségviselők megválasztására is e fóru­mon kerülne sor. Ha az esemény -időben közel ke­rülne az MSZMP kongresz- szusához, akkor a megyei küldötteket is itt választa­nák meg. Az elmúlt években az idős emberek körében nagy sikert aratott a Nyugdíja­sok Országos Találkozója. A Népszava Barátság Klub, a Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsa és Eger Város Tanácsa 1989. augusztus 5- én ismételten megrendezi Egerben a találkozót, amely­re szeretettel hívja az or­szág minden részéből a nyugdíjasokat, A találkozó alkalmából a kézművesmesterek kiállít­hatják és árusíthatják alko­tásaikat a város központjá­ban. a Dobó téren. A ren­dezők várják a fafaragókat, festőket, hímzőket, fazeka­sokat, vaskovácsokat, réz­műveseket és minden egyéb használati termékeket, dí-' szító tárgyakat készítő ipa­rosokat, népművészeket. A Miskolc Városi Távköz­lési Üzem még az idén át­adja a felsőzsolcai Mobil telefonközpontot. Az új lé­tesítménybe ezer vonal kap­A megyei pártbizottság szerepének megváltoztatásá­ról Tóth Lajos a következő­ket mondotta: kifelé is és saját szervezeti struktúráján belül is meg kell újulnia. Túlságosan centralizált dön­tési funkciói gyengülnek, és helyette egy koordináló sze­repet vállaló, az alapszerve­zetekkel közvetlen, élő kap­csolatot fenntartó, és őket kiszolgáló pártbizottságnak kell majd működnie. A párt­értekezlet vitájában várha­tóan ugyanis a legnagyobb hangsúlyt az üzemi és a la­kóterületi pártmunka ala­kulása kapja. (oláh) A város melletti Szép­asszony-völgy ben, a szabad­téri színpadon a nyugdíjas „Ki mit tud?” keretében fel­léphetnék az amatőr előadó- művészek, népi együttesek. Az ötvenedik házassági évfordulójukat ünneplő há­zaspárok részére az egri székesegyházban rendeznek ünnepélyes aranymenyeg­zőt, amelyre az ország min­den részéből várják a jubi­láló nagymamákat és nagy­papákat. A kiállítá*sra, a „Ki mit tud?”-ra és az aranyme­nyegzőre jelentkezni lehet az országos nyugdíjas-talál­kozó szervezőirodájában: 1055 Budapest, Néphadsereg u. 7. sz. alatt. Telefon: 327-332. csolható majd be. Az állói másokat azok az alsó- és fetsőzsolcaiak kapják, akik korábban telefonkötvényeket vásároltak. Örömet aduit az űresekock Új telefonközpont íifszíosta isméi: országos nyufias-lalálU A szép boltíves terekben hajdan diákok tanultak, sétál­tak, élték az ősi iskola életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom