Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-13 / 135. szám

Az egyik f ú, a másik lány B ■ Ördögünk van Ez a kis üzlet most csak szünnap miatta van zárva a Kazinczy utcán, de tervezik, hogy hamarosan végleg lehúzzák itt is a rolót Fogynak a boltok a peremterületeken Rolóhúzás, városszerte Talán az új kedvezmény segít... S*egényebbek lettünk egy illúzióval, de azon az áron, hogy most már tudjuk, mi­lyen az ördög. Sőt, azt is, begy hányadmagával lakja • földünket. Az egyik barcelonai újság megírta ugyanis, hogy egy szerzetes. Barrientos atva. hosszas kutatásai végén fel­tárta a ténvt: 1 milliá d 700 millió 452 ezer ördög vesz körül bennünket, A módszerek, mármint a vir«- gálat módszerei felől nincs információ. Meglehet azért, mert jeleznie kellett volna a térségeket is. ahonnan merített, s az ugye kompro­mittáló. hogy egyik ország­ban nyüzsögnek az ördögök, másutt meg semmi. Mindenesetre el kell gon- \ öolkodnunk azon, hogy mi­lyen vakon járunk-kelünk a világban, hiszen a több. mint másfél milliárd ördö­göt észre kellett volna ven­ni. Még akkor is. ha a szám a teljes ördögi népes­séget foglalja magába, vagyis az egészen kis ördö­göket is. Mentségünkre lehet a satanológus magyarázata: a felismerés azért ütköz'k nehézségbe, mert ezek az ördögök már nem patalábú- ak. szarvuk sincs, és kén- kőszagot sem árasztanak. Ördögségük, úgymond. a részletekben mutatkozik meg. s nem a róluk alkotott kép teljességében. De nem illegális ördögök. Valós vol­tukat egy tulajdonképpeni emberi „beütés” jelzi: ne­mük ■ van. Vagyis vannak férfi- és nőördögök. Mi több, ez a magas szám ép­pen annak a következmé­nye. hogy nemi életet élnek. Szaporodnak. Ismerve a Vatikán állás­pontját a fogamzásgátlás merev elutasításáról. Szo­rongva gondolhatunk a jö­vőre. Hacsak nem az törté­nik. hogy komolyan veszik ördögi mivoltukat, és ezen a téren praktice is ellent­mondanak a Pápának. Kifut az orosz szak Új speciális és szakosítóit - osztályok Speciális és szakosított tantervű osztályok létesítésé­re adott engedélyt a városi tanács végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén. Támogatva a művelődési osztály által előterjesztett javaslatot a vb engedélyezi, tiogy a Hermán Ottó Gim­náziumban fél osztályban speciális angol, a Kossuth Gimnázium és Óvónői Szak- középiskolában ugyancsak fél osztályban speciális an­gol szakosított oktatás kez­dődjön az új tanévben. A 9. Számú Vasvári Pál Általános Iskolában fél osz­tályban rajz, a 14. Számú Általános Iskolában egy osztályban angol, a 20. Szá­mú Általános Iskolában egy osztályban matematika, a 35. Számú Általános Iskolá­ban egy osztályban rajz, a 40. Számú Általános Isko­lában egy osztályban angol szakosított tantervű osztá­lyok indulnak a jövő tan­évben. A 6. Számú Fazekas Ál­talános Iskolában és a 17. Számú Általános Iskolában megszűnik az orosz nyelv szakosított tanítása. (A meg­szűnés kifutó rendszerrel történik.) Alig három év alatt het­venegy kiscbb-nagyobb üz­letet zártak be Miskolcon azért, mert a tulajdonos cé­gek számára nem volt gaz­daságos üzemeltetésük. Ter­mészetesen elsősorban a kül­sőbb területeket érintette a boltbezárási járvány —, de a beljebb található kis üzle­tek közül is soknál lehúzták a rolót. Az a várakozás, hogy majd a magántőke belép, Sr kitölti az űrt, nem teljesült, hiszen ki bolond ma a pénzét olyan vállalkozásba fektetni, amelyben a haszon enyhén szólva kétes... • KIÉ A FELELŐSSÉG? A nagy boltbezárási hul­lámot az indította el, hogy a vállalati törvény törölte az állami és szövetkezeti szer­vek ellátási felelősségét, a gazdasági szabályozók pedig csak olyan üzletek megtar­tására ösztönöznek, ame­lyekbe nemcsak ölni kell a pénzt, hanem vissza is jön belőle. Hatósági eszközökkel csak annyit lehet elérni, hogy fél évig eltolják a bolt bezárását, de a döntést sem­miféle hatalom nem módo­síthatja, csak akkor, ha pénzt is ad a vállalatok­nak, a veszteség ellensúlyo­zásaira. «Csakhogy a helyi tanácsoknak üres a kasszá­juk. A városlakók joggal hábo- rognak, hiszen az ellátási fe­lelősség ide-odatologatá- nak az az eredménye, hogy egyre messzebbre kell járni­uk a peremterületieknek bevásárolni. Mi lehet a meg­oldás? Az aligha, hogy to­vább várjanak a városok arra, mikor rendezik végre az ellátási felelősség ügyét. Régóta mondogatják mar, hogy kedvezményekkel kel­lene segíteni az ellátatlan­nak minősített területeken a - kereskedők, szolgáltatók megtelepülését. Ezt eddig, többnyire csak mondogat­ták, most azonban Miskol­con történik is valami: élet­be léptetnek egy kedvez- ményrendszert. Ennek ér­telmében, ha valaki vállal­ja: 10 éven. át kereskedel­mi, szolgáltatói tevékenysé- . get folytat az ellátatlan te­rületen azzal, hogy egy be**'í ken felépíti házát és üzle­tét — vagy csak üzletét —, akor akár 70 százalékos kedvezményt is kaphat a telekárból. A kedvezmény elnyeréséért pályázni lehet , és a pontos mértékéről,, az odaítéléséről egy bízott»,'« ság dönt. Az illetékesek — a váro­si tanács végrehajtó bizott­ságában — arról is határoz­tak, hogy ez a telekvásár­lási kedvezmény ne csak a magánvállalkozókra legyen érvényes. Dr. Sugár János, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója mondta, * hogy csak abba az irányba lehet haladni, amely a szek­torsemleges ösztönzők sorát gyarapítja. Manapság ugyan­is messze nem egyenlő fel­tételekkel versenyez a ma­gánkereskedő és az állami vállalkozás. Területe, esete válogatja, hogy mikor me­lyikük élvez előnyt. ® SZEKTOR­SEMLEGESEN Arra való tekintettel, hogy az új társasági törvény ha­tásaként várhatóan gyara­podni fog a különféle ki- sebb-nagyobb vállalkozások sora, ki akarják terjeszteni a telekvásárlási kedvez­ményt. Azt azonban csak ez­után munkálják ki, hogy milyen feltételeket kell tel­jesíteni a kedvezmény igénybev-ét;--£:er a vállalko­zóknak. Ar- is megvizsgál­ják, m'Vr* Sietne támo- eat-» -- mósf még meglevő, »JÖ oeremterületi kis­kereskedelmi és szolgáltató egységeket, hogv ne gyara­podjon a bezárt üzletek szá­ma. ( Nem valószínű, hogy az intézkedés nvomán. máról holnaora boltok tucatiai nvílnak maid mea. a város peremén? De a vállalkozá­sok előtt ezzel egy kicsit szélesebbre tárult az ajtó. és van remény arra is. hogy egyszer talán teljesen ki- . nyíljék... 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Színház, iskolák, egészségügy REGGELI HÍRLAP, 1929. JÜNIUS 1. Pénteken este a Miskolci Nemzeti Színház ezévi szezonját befejezte. Ha mérleget akamók csinálni, úgy röviden megállapíthatjuk, hogy rossz gazdasági év volt, de művészi produkció tekintetében a színház mindenkor igyekezett jót és jól adni. Legfőképpen áll ez a prózai előadásokra, míg az operettrészt illetően meg kell állapítanunk, hogy míg az operettegyüttes minden tagja elsőrendű érték volt, addig maga az operett-termés ez évben feltűnően gyengének mutat­kozott, amiről viszont a színház nem tehet. Ezzel szemben talán a miskolci színház játszotta ez évben vidéken a legtöbb prózát és nagyon sok olyan jó da­rabra és előadásra emlékszünk vissza, amelyek ki­válóan alkalmasak voltak arra, hogy messzi elvigyék a Miskolci Nemzeti Színház jóhírét. Az utolsó két nap a bűcsűelőadások jegyében zaj­lott le. Csütörtökön az operett-társulat búcsúzott „Az utolsó Verebély lány” operettben, amelyet Pallay Manci, a színház kitűnő naivája, Kiss Manyi, a nagy­szerűen táncoló és eleven, humorral rendelkező szub- rett, a szimpatikus és tehetséges Szabó Gizi, a ko­moly sikereket elkönyvelő Kompóthy Gyula, a friss és eleven, pompásan táncoló Váradi Pál, az eredeti Zilahy Pál és a körültekintő rendező, Iványi Dezső játszottak a szokott verwel és rutinnal. A közönség tapssal és virággal kedveskedett mindazoknak, akiket a szezon folyamán szeretetével tüntetett ki. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. JÚNIUS 1«. A múlt rendszer egyik súlyos csökevényeként je­lentkezett Miskolcon, hogy a szülők különleges előny­ben részesítettek egyes belvárosi iskolákat és emiatt az iskolábajáró gyermekeK szociális összetétele na­gyon egyenlőtlenül alakult. Úgynevezett „úri” és „elit” iskolák aiakultak így ki, amit természetszerűleg népi demokráciánk iskolapolitikája nem tűrhetett meg. Ennek a hibának a kiküszöbölésére a múlt évben körzeti beosztást dolgoztak ki és előírták, hogy az egyes körzetekben laKÓ szülők melyik iskolába írat­hatják be az elsőosztályas gyermeküket. Ennek a kör­zeti beosztásnak azonban — mint a gyakorlat mu­tatta — még mindig akadtak kisebb hibái. A nagymiskoici iskolatanács keddi ülésén Bihari Béla, a Pedagógusok Szakszervezete képviselőiének felszólalása alapján tárgyalta ezt a kérdést és Namé- nyi Géza elnök javaslatára úgy határozott, hogy az iskolai körzetek új beosztását javasolják az illetéke­seknek. Ez az új beosztás az iskolatanács megítélése szerint alkalmas arra, hogy az előző beosztás hibáit kiküszöbölje és emellett biztosítsa a szülők számára, hogy elsőosztályos gyermeküket a lakóhelyükhöz leg­közelebb eső iskolába járathassák. DÉLI HÍRLAP, 1970. JÜNIUS 25. A dr. Szabó István városi főorvos által összeállított jelentés részletesen foglalkozott a lakosság egészség- ügyi alapellátását biztosító oivoshálózat munkájával. Statisztikai adatokkal bizonyította: a fővárosi, jó egészségügyi ellátottság atán. Miskolc — csaknem a pécsi szinten — megelőzi Debrecent ás Szegedet. Vá­rosunkban egy körzeti orvosra 2390 leinőtt és egy körzeti gyermekszakorvosra 152-. gyermek lakos jut. Ugyanakkor üzemorvosok ,s enyhítik a felnőtt kör­zetek munkáját. Éppen ezért érthetetlennek tartják azt a hatalmas forgalmat, amelyet egy-egy körzeti orvos naponta lebonyolít. Körzetenként egy-egy or­vost naponta átlagosan 46—47 beteg keres fel, ami azt jelenti, hogy a beteg ellátására mindössze 5,14 perc jut. (Elfogadható átlagként 10 percre lenne szükség.) Az egészségügyi osztálynak a népszámlálás részle­tes adatai ismeretében lehetősége lesz arra, hogy az orvosi körzetek hálózatfejlesztésére szánt beruházási összeget annak a kerületnek adja majd, amelyben az egy orvosra jutó lakosok száma a legnagyobb. Kevés előrejelzés válik be manapság. — Mintha a jóslá­sok ideje lejárt vol­na. jó időt ígérnek a meteorológusok, ki­bontakozást, fellen­dülést a politikusok, aztán sem egyik, sem másik. Még akkor ■vagyunk szerencsé­sek, ha nem a for­dítottja jön be. Épp ezért sokan, már csak legyintenek, ha valami szépet, jót, kellemest — netán adócsökkentést Ígér­nek nekik. Szinte alig van már ember, aki az ilyesminek hinne. A makacsab- bak — derűlátóbbak? borúlátóbbak? meg­szállottak? — még­sem hagynak fel a jóslásokkal. Valami­lyen megfellebbezhe­tetlen igazság birto­kosának képzelik ma­gukat, s nem hagy­ják abba. A legme­részebb ígérgetések­be, feltételezésekbe bonyolódnak, s az sem nagyon érdekli őkét. kíváncsi-e még valaki a véleményük­re. vagy sem. Néhány barátom? ismerősöm? postája például furcsa jósla­tokat tartalmaz mos­tanában. Mindenfele leveleket kapnak, többnyire eléggé pri­mitív és átgondolat­lan szöveggel, elfer­dített kézírással, vagy újságokból kivágott, felragasztott betűk­kel, s természetesen feladó nélkül. Így válaszolni sem tud­nak rájuk, tisztázni sem, hogy mégis, ho­gyan értendő a szö­veg, vagy egyáltalán szembeszegezhetö-e vele más vélemény is, vagy úgy keli tu­domásul venniük a levelek tartalmát, ahogy írva vannak. Egyik levélben pél­dául ennyi állt — Lógni jogtok! Na- mármost, írástudó is­merősöm ettől ■egy kicsit megzavarcdott. Nem volt világos előtte már az sem, miért van többes számban írva a ki­fejezetten neki, tehát egyetlen névre kül­dött tömör ígéret, tekintettel arra, hogy egyedül él, így nem érti, kivel kellene neki együtt lógnia. És különben is lóg már, önhibáján kívül jó néhány hónapja, azaz nem dolgozik és jóformán nem is érti, hogy miért. Munká­ját bosszú évekig ér­deklődéssel, vonza­lommal, odaadással, hittel végezte, s most lógni kényszerül. No, de miért kellene ez­zel a kellemetlen helyzettel — és épp így, névtelenül — akárkinek is élcelőd- nie? Aztán meg itt van a kérdés másik olda­la, ami ha lehet, mégjobban sért. Egy­szerűen arról van szó, hogy ismerősöm — amint nemrég ki­derült — régi lógós családból származik. Dicsekedni éppen nem kellene vele, tit- koltá is, amíg lehe­tett, de úgy látszik, másoknak is tudomá­sa van róla. Apja iratai .közül ugyanis előkerült néhány megsárgult faliújság­cikk, amelyekben bi­zonyos Tüskés elv- tars következetesen lógósnak titulálta is­merősünk édesapját. De hát honnan tudja ezt a névtelen levél­író? Csak tálán nem ó maga az a bizonyos Tüskés elvtárs? így akarná netán a fiák­ban büntetni az apák vétkeit? Es egyálta­lán, hogy gondolja? Vissza lehet még hozni azt az ántivi­lágot, amelyben nap mint nap meg lehe­tett szégyeniteni a ta­lán ügyetlenebb, ta­lán csak éppen sze­mélyes ügyeit intéző, vagy háztáji földjén robotoló, s ezért munkájában lemara­dó dolgozót7 Hisz vannak már ennél sokkal újabb és mo­dernebb módszerek. Enyhén szólva elmúl­tak azok az idők, amikor a faliújság- cikkek íróit jobban megbecsülték, mint a dolgozót. Es külön­ben is nem kellene már egyszer és min­denkorra megszaba­dulni ettől az, ayítt terminológiától? — Mi az, hogy „lógni fogtok”? Ha' valami­vel csiszoltabban fo­galmazna a névtelen levélíró, mondjuk írV: „el lesztek bocsát­va!”. azt se hinnénk el neki. Ki hisz ma már az Hűen keller metlen prognózisok­ban? Bár ami azt illeti, még bekövetkezhet. Akl<ior viszont nincs kizárva, hogy való­ban együtt fogunk „lógni...” (gyöngyösi) (kiss) Prognózis? ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom