Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-07 / 130. szám

A DH várospolitikai fóruma Tönkreteszi a várost az átzúduló forgalom Esély az elkerülő óira? Kanadai a ^ A képen Horváth F. Zoltán, Szőke László és Szomolya Józsefné pályamunkája látha­tó. A tervpályázat művei — sorozatban Milyen templom épüljön az avasi városrészben? Templom épül az avas-déli j városrészben. A hír néhány ! évvel ezelőtt hírlapi kacsá- j nak tűnt volna, ma azonban | nemcsak egyszerű ötletről i van szó: a templom tervező- I sére kiírt pályázatra beérke- j zett tel-veket már a nagy- ' közönség is láthatja a Fel­szabadítók útján, a Kós-ház kiállítótermében. Nemcsak megnézhetik a városlakók a terveket, ha­nem szavazhatnak is, hogy melyik változat tetszik a legjobban. A szakmai zsűri a szavazatok alapján közön- ségdfjat is kioszt. Az al­kotások nvolcadikáig látha­tók a Kós-házban, .délelőtt 10-től délután 6-ig. A sza­vazólapon arra is van hely, hogy a templomépítéssel.-tervezéssel kapcsolatos meg­jegyzéseit bárki leírhassa. Ezeket tehát a végleges ter­veket készítők figyelembe vehetik. Összesen 11 pályamunka érkezett a nyilvános, meg­hívásos pályázatra. Azzal szeretnénk segíteni ezt a vállalkozást, hogy lapunkban sorozatban közöljük mind a 11 pályaművet, pontosabban a pályaművek egy-egy leg­jellemzőbb részletét ábrázo­ló fotót. A harmadik pályamű Horváth F. Zoltán, Szőke László és Szomolya József­né munkája. A tervezők egész kis „falut” terveztek az avasi hegyoldalra, szép panorámával Tapolca felé. Elfogynak a házak Mi lesz a Blaha Lujza utcával? Fz az ügy nyomasztó te­her hosszá évek óta: a hajdani önálló Diósgyőr központja mára teljesen lezüllött, a várral szemközti utcasor oldala legrosszabb vurosi nyomortclepcink közé sorolható. Hosszú évek óta foglalkoznak a tervezők azzal, hogy miként lehet­ne talpra állítani ezt a negyedet. Az bebizoáj osodott, hogy egy-két lakást, vagy épületet helyreállítani önmagába»! nem lehet megoldás, ugyanis ia.unk munkatársai néhány évvel ezelőtt a saját szemükkel látták, hogyan testeit a szépen helyreállított egyik ház lakása, miután feldúlták, kirabol­ták, tönkretették. Csak az húzhat megoldást, ha az utcának U,j szerepe:, funkciókat ailnuk. Szi azonban nem leiiet el­képzelni másként, ina már, minthogy olyan alku tóközössé­gek, vállalkozók települnek oua, akik nemcsak helyrehoz­zák az épüietekc“, hanem új értcl»Aet is adnak a városrész­központ névnek. Egy ilyen biztató kezdeményezésről tu­dunk: egy iparosokból, iparművészekből átló alkotóközös­ség kíván itt megtelepedni, vállalva azt is. hogy részt vesz a további Blaha Lujza utcai házak megújításában. Nagy kérdés, lesz-e mit megújítaniuk! Ugyanis a Blaha I.uiza utcai házok egyre fogynak... Nem tudjuk, hogy hi­vatalosan. vagy csak úgy magánszorgalomból, de széthord­ják a még álló öreg házakat, az utca legrosszabb állapot­ban lévő szakaszán. Más veszély is fenyeget. Az, hogy hiába van mód rrost már Diósgyőrben építkezni, a Blaha Lujza utca elriasztja az ese'leie- vállalkozókat, hiszen ki merne tőszomszédságot vállalni a finoman „deviáns” viselkedésűnek nevezett la­kókkal. Még mielőtt bárki is a kisebbségek iránti gyűlöl­ködés szításával vádolná meg a lapot: pusztán csak arra szeretnénk rámutatni, hogy a Blaha Lujza utca sorsát nem lehet építészeti, sőt építési eszközökkel megoldani. Amíg nem találunk arra valamiféle megoldást, hogyan lehetne az épületek pusztulásának fő okát, azaz az itt élők társadalmi lesüllyedését megállítani, nem lehetnek vérmes reményeink a városrész, városközpont megújulását illetően. Az elköltöz- tetés csak részmegoldás, hiszen következményeként valahol másutt törvényszerűen újra kell képződniük, vagy tovább kell élniük más Blaha Lujza utcáknak... (k—ó) Természetesen ők is bele­kalkulálták terveikbe, hogy felépül majd az egyházi gimnázium és a kollégium is. A 26-os út Petőfi téri át­kötő szakasz ak megépíté­séről hosszas viták dúltak városunkban, ugyanis e rö­vidke útszakasz terve, amely még a mai napig sem ké­szült el, a közvetlenül az út mellé épített házakban élők erőteljes tiltakozását váltotta ki. Többször ir­tunk inár a vitáról, és leg­utóbb arról is, hogy hosszas huzavona után mégiscsak megépül a’ útszakasz. Az üggyel kapcsolatban azon­ban egy érdekes momen­tumra hívták fel nemrég a figyelmünket. A Heti Világgazdaság má­jus 20-i számában megje­lent egy cikk, amely And­rew Sarlós és 22 kanadai üzletemberből álló delegá­ciója magyarországi tárgya­lásairól számolt be röviden. Ebben' olvasták többen is, Andrew Sarlós a többé-ke- vésbé előrehaladott stádium­ban levő, tervezett magyar- országi vállalkozások közé sorolta azt a koncepciót, amely szerint egy kanadai csoport 500 millió dollárt fektetne be a magyar vegy­iparba. Ezen belül kiemelt helyen szerepet egv műgu­mi- és saemélygépkocsiab- roncs-gyár, amelyet közös beruházásban építene a A Bányabükk lábánál, a vár közelében, sziklák alól tör fel a kristálytiszta lan­gyos víz két, egymáshoz közeli, állandó forrásból. Ez vonzotta ide már a jégkori ősembert is. Az egyik, a bővizű tapolcai forrás, a másik az enyhén szénsavas Szent György-forrás. Ez utóbbinak, amelyik nyugat felé van, adták a helybeli­ek a megkülönböztető nevet. Diósgyőrben hagyományos tisztelet övezte Szent György mártírkatona személyét. En­nek egyik bizonyítéka, hogy 1720—1753 között, amikor a vár lovagtermét istentiszte­let céljára használta a ka­tolikus egyház, az oltáron levő koronás Szűz Mária ké­pe fölött volt elhelyezve Szent György katonaképe. Ebből a forrásból töltötték fel az előbbi évszázadokban az odaépített két fürdőház medencéit. Az uradalom a 18. század végén a forrást haszonbérbe adta, a vizét árusították is. 1947 után amikor a területnek a ko­hászat volt a gazdája, a vi­zet dúsítva védőitalként ad­ták a melegüzemi munká­soknak. A többletvíz a Ta- polcarét alsó szélénél ke­resztezve a mai Vár utcát tovább folyt a Szinva feléi A gyógyhatásúnak tartott forrás fölött láttam még if­jú koromban egy időszakos forrást, de az csak a tava­szi olvadások idején műkö­dött. A tapolcai forrás vize szé­les árokban, fűzfák között a várárokba, majd onnan a malomtóba folyt. Többször láttam, hogy ebben a lan­gyos vizű patakban a halak egészen a forrásig úsztak. Volt egy időszakos forrás a várárok keleti részén is. Ez még június végén is ontot­ta a vizet. A természeti környezet ak­kor alakult ál, amikor meg­épült a strand. Az időseb­bek már akkor is hangoz­tatták, hogy régebben mele­gebb volt a víz. Többek ja­vaslatára 1955-ben Nyíró Sándor tanácselnök meghív­ta véleményadásra Pávai Vájná Ferenc geológust, aki a hajdúszoboszlói gyógyvíz feltárását végezte. Az volt a véleménye, hogy a langvos víz ugyanabból a törésvo­nalból jön fel, amiből a mis­kolci. Újabb hideg víz csat­lakozik valahol, és az hűti le. Mélyfúrással lehetne a melegebb vizet feljuttatni. Balázs József, sorozatunk szerzője leírta azt is, hogy saját tapasztalatai igazolták; vannak melegebb vizű for­rás jelenlétére utaló jelek a diósgyőri vár környékén. Ez nem kitaláció, hiszen a kö­zelmúltban beigazolódott: a Miskolci Vízművek és Für­dők Vállalat kutatásokat vé­geztetett a várkörnyéken, és találtak melegebb vízforrást is, amelyet eddig a belé öm­lő hidegebb vízáramlatok hűtöttek le. így van mód arra, hogy melegebb vizű lehessen a diósgyőri strand Tanácstagi fogadóórák Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Ritter Ottó, az 1/4. Sz. Pártalapszervezetben (Korvin O. u. 9. sz.), 16—17 óra között; Galamb András. a Rózsa Ferenc u. 45. sz. alatti lakásán, 16 órától. A Petőfi téri csomópont nem old meg semmit: hiszen az iszonyatos forgalom ugyanúgy átzúdul majd ezen a ke­reszteződésen, legfeljebb gördülékenyebben, mint eddig. Á hazai ötlet isten sem tud előteremteni. Hátha most mégiscsak van valami halovány esély? Mert azt látnunk kell, hogy Mis­kolc tövűjét alapvetően meg­határozza az; sikerül-e a 3-as és a 26-os utak forgal­mát kiszorítani a városból. Ha nem. lassan lakhatatlan- • ná válnak azok a környé­kek. ahol átzúdul a két or­szágút forgalma, és minden erőfeszítés ellenére fönkre- megv a váró«. Ma Miskolc egvlk leeoagvobb körm’ezet- szennvezőie a közlekedés, jó­szerivel már nincs hová me­nekülni a mindent elsönrő autóáradat elől Nemcsak az áualános motor^zációről van szó. Tarthatatlan állapot, hnev esv naavváros legsű­rűbben lakott területein dü­börögjön át az északi *nar- vidék forgalma, s a belvá­ros közepén ugvanolvan gva- kori látvány legyen a füs­töt okádó teherautók sora, mint a sétáló gyalogosoké. Ügy véljük, hogy hason­ló „csapda”, mint amire a 26-os út Petőfi téri szaka­szának építésekor leltek, má­sutt is található még a vá­rosban. Az átépítéseinkkel csak ugyanazt az elviselhe­tetlen forgalmat terelgetjük jobbra-balra. .Végül is a sé­tálóutca létrehozásával most már nem a Széchenyin élők vannak kitéve a köziekedé* ártalmainak, hanem azok, akik a két terelőút mentén laknak. Nincs más megoldás, min* az elkerülő út építése, s talán erről mostanság lehet­ne tárgyalni. Már csak azért is, mert Andrew Sarlós sze­rint az említett vegyipari koncepció kidolgozása még csak a kezdeteknél tart... (kiss) jánlat — és egy Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát, va­lamint a kanadai Nova ve- gyikonszern. S hogy mi kö­ze mindennek a 26-os út miskolci ügyéhez? • TALÁN ÉRDEKELNÉ ŐKET... Az. hogy többen úgy vé­lik: egy ekkora befektetés kapcsán miért is ne lehetne foglalkozni azon 26-ös út át­építésével. amely éppen az előzőekben megemlített ha­talmas vegyiüzemek egyikét köti össze a külvilággal És akkor még nem is. soroltuk fel, hány egyéb, kisebb-na- gvobb gazdasági vállalkozás érdekelt a 26-os út ügvé- b°n, egvszerűen azon oknál fogva, hogv ők is ezt kény­telenek használni. Talán szokatlannak tűnő gondolat, mégis érdemes felvetni: nem lehet közömbös a fellendü­lőben levő vegyiparnak, az egész Sajó-vplgvbe szorult ipari koncentrációnak, hogy ez a köldökzsinór, a 26-os út mennyire felel meg a korszerű közlekedés feltéte­leinek. Jól tudjuk, eddig nem volt gyakorlat, hogy nagyüzemek, gazdasági vál­lalkozások ilyesfajta, az üz­leti, gazdasági tevékenysé­güket közvetlen értelemben nem érintő vállalkozásokba belefogjanak. De a jövőben mindenféleképpen az efféle vegyes érdekeltségű és anya­gi bázisú fejlesztéseké a jö­vő. • TERELGETJÜK JOBBRA, BALRA Eddig, ha a 26-os út vá­rost elkerülő szakaszának építéséről esett szó, csak le­gyintettek az illetékesek, mondván, hogy annyi pénzt, amennyi erre kellene, a jó Diósgyőri meditációit (13.) források a »ár környékén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom