Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
1989-06-02 / 126. szám
A világkiállítástól a vidékig Tanuljuk az idegenforgalmat Egyre nagyobb a valószínűsége amuK, hogy megvalósul a Budapest—Becs világkiállítás. Mivel Miami visszalépett, nem pályázik az Expo-ra, meglehet, hogy Közép-Európa szívében rendezik az 1995-ös világkiállítást. A vidéken élők is büszkék erre a vállalkozásra, ám sokunkat aggaszt: a főváros és Dunámul erőteljes fejlesztésével egy időben tovább nő a lemaradásunk a végeken. Mennyire jogos ez a félelem? Van-e aiapja az aggodalomnak? — erről beszélt Miklóssy Endre okleveles építészmérnök, a Városépítési Tudományos Tervezőintézet munkatársa a napokban. Kollégáival tanulmányt készítettek a világkiállítás terület- és településfejlesztési összefüggéseiről. Áttekintették mindazt a hatást, amit a világkiállítás eredményezhet, megfogalmazták azokat a javaslatokat, amelyeknek a megszívlelésével az egész ország érdekeltsége megteremthető a nagy vállalkozásban. ♦ CSAK A FŐVÁROST FEJLESZTI? A tájékoztatóra érkező újságírókat különös térképek fogadták a VÁTI szókházá- ban. Első látásra szembetűnt, hogyha a régi koncepció alapján folytatják az előkészületeket, az ország északkeleti és déli megyéiben állandósul a lemaradás. A pirosra satírozott területeken, Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben egyre csökken a népességmegtartó erő. Ahol hiányos az infrastruktúra, vagy éppen a túlzott iparosítás következményeként elhanyagolják a környezetvédelmet. onnan elmenekül a lakosság. A mostani koncepció területi városfejlődési konfliktusok kiéleződését eredményezheti. Tagadhatatlan, hogy az Expo pozitívan hathat az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére. Számunkra azonban nem . közömbös, hogy mindez milyen áron, kinek, kiknek a terhére történik. Ha ez csupán a fővároscentrikus szemléletet erősí- j ti, akkor felmérhetetlen veszéllyel járó feszültség keletkezhet az ország különböző részei között. Egyébként megállapították, hogv a kritikus területi egyenlőtlenségek már most is társadalmilag alig tűrhető mértékben kiéleződtek. + LEHETŐSÉG, VÁLLALKOZÁS, VERSENY A fiatal szakemberek ebben a tanulmányban jelentik ki, hogy a világkiállítás akkor lehet gazdaságélénkítő, s válhat a nemzet ügyévé, ha megvalósítását nem a forráslekötés, hanem a bővítés, nem a monopólium, hanem vállalkozás és verseny, nem a vidék fokozott háttérbe szorítása, hanem lehetőségeinek javítása. nem a főváros problémáinak kiélezése, hanem szerves megoldása jellemzi. Javasolják, hogy szerkesz- szenek olyan területfejlesztési dokumentumokat, amely, tekintettel van a teljes, országos infrastruktúra-bővítésre. Kapcsolódjon össze a világkiállítás és a honfoglalás 1100. évfordulójának eseménysorozata. Az idegenforgalmi programok ne csak a csikós-gulyás szemléletet erősítsék. Ezzel összefüggésben fejlesszük a szórakoztatóiparunkat, ami legyen vállalkozásorientált. Megszívlelendő, hogy a világkiállításra szánt pénzt ne más fejlesztési területek elől vonják el. Szigorúan vigyázzanak arra, hogy ne növekedjenek tovább az ország térszerkezeti aránytalanságai. S ami lényeges, a nagy vállalkozással kapcsolatos, valamennyi fontosabb kérdést tárják a nyilvánosság elé. A jól és őszintén informált lakosság még inkább magáénak érzi majd az ügyet. S ez azért is fontos, mert nem közömbös, hogv polgáraink miként fogadják majd a hozzánk, a világkiállításra áramló külföldiek millióit. Nem mindegy, hogy a vendégeket, gazdasági fejlődésünk előse- gítőit, vagy éppen vidéki elmaradottságunk okozóit látjuk bennünk. (szántó) Ma negyvenöt éve Bombák hullottak Miskolcra Ugyan hányán vannak Miskolcon, akiknek az 1944. június 2-i dátumról a Miskolcot ért első légitámadás jut eszébe? Bizonyára kevesen, mert ezt krónikák sem őrzik. A veszteségekről szóló újsághírt annak idején is csak késve, 1944. június 23- án közölte a helyi sajtó. Az elkészülő Miskolc monográfia bizonyára feldolgozza a II. világháborús várostörténeti eseményeit is. Addig viszont a 45. évfordulón helytörténeti indíttatásból leírok az átélők szubjektív és a h ad történészek objektív adataiból néhányat. Mivel magam nem voltam részese a történteknek, mások visszaemlékezéseit idézem. Elmondták, hogy sok kertes családi házat is ért bombatalálat. A Búza téri vásárcsarnok pincéjébe menekültek többsége a romok alatt lelte halálát. Piaci nao volt, hallottam másoktól, ámde bizonytalanak voltak Stop, egy percre! Nyelvi nehézsége;: akadályozták a kommunikációt a magyar autósok és az osztrák rendőrök között. Honfitársaink é!Ve jogukkal úgy tettek, mintha nem értenék, mit mondanak a Bécs utcáin posztoló rendőrök. Ez a trükk sokáig jó volt, bevált.' hasznosnak bizonyult. A szomszéd ország vendégszerető rendőrei pedig elnézőek voltak. Ez az állapot úgy tűnik, most végleg megszűnik. A bécsi polgárok , jogosan vetették fel minden fórumon, hogy amíg az ő kocsijaikat azonnal« elszállítják a tiltott várakozóhelyekről, addig a Trabantok és a Skodák ösz- sze-vissza parkolhatnak. Noha a nemzetközi KRESZ- táblák Semmiben sem különböznek a miénktől. Ezért újabban speciális német—magyar zsebszótárral járják az utakat a kinti rendőrök. Ellátták őket magyar nyelvű táiékoztatóla- pokkal, amelyeken részletesen leírják, hol, hogyan parkolhatunk. A tökéletes nya- gyarsággal megfogalmazott, sárga színű, nyílt levelekben figyelmeztetik honfitársainkat a várakozás szabályaira, e- az ezzel kapcsolatos szabálysértések esetleges következményeire. Ezek után aligha védekezhetünk azzal, hogy nem ismerjük a helyi szobásokat. Vajon érdemes-e hasonló, idegen nyelvű cédulákat nyomtatni a hozzánk látogató turistáknak is? Például lengyelül és szlovákul, s most már oroszul is tudathatnánk, a városunkban autózó idegenekkel, hogy hol és miképpen állíthatják le járművüket biztonságosan, szabályosan. Ezek a cédulák akár féloldalas reklámként is szolgálhatnak. Javítanák közlekedési kultúránkat, növelnék a hazai közlekedési rendőrök presztízsét, s ami lényeges, elkerülve más országokba tovább adnák egymásnak a nálunk gyakrabban megforduló idegenek. Jó lenne, ha a turistaszezon kezdetére a mi rendőreink is anyanyelvükön szóló cédulákkal figyelmeztethetnék a hozzánk látogató turistákat a közlekedési szabályok betartására! (szántó) abban, hogy mindez június, vagy július hónaip elején történt-e meg? Egy deres hajú visszaemlókező a Bizony Ákos utcai lakásuk pusztulását a szomszéd ház óvóhelyén élte át gyéreikként. Mivel szülei sem voltaik oitthan, így a családjuk életben maradt. Ismét más emlékezetébe annak; a sok- sok kópOtsónak a látványa rögződött kitöröHietetlen gyermekélményként, amelyeket a Deszka-templom ikö- rül látott a temetéskor. A had történészek 1944. június 2-ált „az amerikai ingabombázások nyitónapjaként” tartják számon. Ezen a napon hat várost ért stratégiai légitámadás, köztük volt Szeged, Szolnok és Debrecen is. A mintegy 120 légierődből és 60 Mustangból álló légiegység Olaszországból indult. A Miskolcot bombázó gépek számát körülbelül 100-ra tették, jöttü- ket 8.45 órakor légiriadó jelezte. A bombázás 9 óra 10 perckor kezdődött meg. A 680 ledobott bomba 177 pol- ■ gári és 27 katonai személy halálát okozta, a sebesültek száma 480 volt. Megsemmisült 160 különféle épület és 600 súlyosan megrongálódott. A Hermán Ottó Múzeum gyűjteményében jó néhány fénykép van, s ezeken látni a légitámadás okozta romokat, köztük a vásárcsarnokét is. Ezt a háború után eredeti formájában újjáépítették. Iglói Gyula Családi körben Két gyerekke!, garzonban ★ A Vándor Sándor utcai játszótéren szívesén töltik idejüket a garzonházak lakói Élénk a társalgás a Vándor Sándor utcai Szárnyasbár előtti kicsiny kerthelyiségben. Állandó asztaltársaságok alakultak itt az ételbár fölött lévő garzonház lakóiból. Afféle klubhelyiség szerepét tölti be ez az önkiszolgáló étterem, amelynek szerződéses üzemeltetője maga szorgalmazta a totóklub és a focicsapat létrejöttét. — Nézze meg egyszer, hogyan élnek itt fenn az emberek a garzonokban — mondta az üzletvezető, majd nem sokkal később maga mutatta be a Konczvald családot, akik a Vándor Sándor utcai garzonház ötödik emeletének lakói. • HUSZONNYOLC NÉGYZETMÉTEREN Az előszoba olyan kicsiny, hogy már kettőnk érkezése miatt hátrálnia kellett a családfőnek, s az ajtót is nehezen nyitjuk a csöppség érdeklődő közeledése miatt. A nagyszobában — amely betölti a nappali, a háló-, de még az étkező-, sőt a gyerekszoba szerepét is — derűs házaspár fogad. Konczvaldék hét évet éltek különböző helyeken albérletben, egy esztendőig a szülőknél is laktak. Nyolcéves lakásigénylés után fogadták el egy gyermekkel ezt a garzont. Azóta megszületett a most tizenöt hónapos Pistike is, a A BORSOD uj szama Tegnaptól kapható az újságárusító pavilonokban a Borsod Expressz második száma. A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat és a Déli Hírlap Szerkesztőségének közös vállalkozása iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés, bizonyítja ezt az előfizetők egyre növekvő száma. A kéthetente megjelenő gazdaságszervezési és innovációs lap most is sok hasznos információval szolgál a vállalkozóknak. Az átlagolvasó sem csalatkozik, ha 'megvásárolja a mindössze hat forintba kerülő újságot. Bizonyára már a címlap felkelti az érdeklődését, hiszen ott a következő kérdés található: Kinek telik manapság lokálra? tizenhárom esztendős Roland mellé, s igencsak szűkös lett a 28 négyzétméteres lakás. — Nemrégiben Rolandnak egy féléves matematikafüzetet kellett átmásolnia — meséli Marika — mert a kicsi játékból kitépdeste a füzet lapjait. Roland tanulni csak a fürdőszobában tud, mert az az egyetlen helyiség, ahol .egyedül lehet. Tizenhároméves lakásigénylés után, két egymástól ennyire eltérő korú gyerekkel várunk egy nagyobb lakásra ... — Jövőre remélem meg is kapjuk — nyugtatja István, aki egyébként is derűs, bizakodó természet. — Igaz,-hogy a Jegtöbb nehézség „a feleségemre hárul, aki ebben az egyetlen Szobában neveli egész nap a két gyereket. Korábban, amikor a sütőiparnál dolgoztam, mindennap hajnali kettőkor keltem, s még kevesebb időt töltöttem itthon. Most főként nyáron dolgozom sokat egy fagylaltporkészítő kisiparosnál. Ekkor a télirevalót is meg Kell keresnem, hiszen nyáron több fagylalt fogy. Munka után lent a Szárnyas.- bárban időzöm, ahol egy jó társaság alakult ki a garzonház lakóiból. Megalakítottuk a Vándor Sándor SC-t — mondja büszkén —. és a 7-es Számú ■ Általános Iskolával kötöttünk együttműködési szerződést, ott sportolunk: © SZOMBATONKÉNT SÖRMECCSEK A garzonlakásokban élő családokban a feleségek' már megszokták, hogy a férf._k idejük jó részét az iskola sportpályáján, s aztán az ételbárban töltik. Ha szépen süt a Nap. megtelik az étterem melletti játszótér is, így- ismét együtt lehetnek a családok; Amíg 'a férj a ncgy totón veremén vekről álmodozik társaival egy-egy jól végződött sörmeccs után. addig a játszótéren szaladgálhatnak a gyerekek. Mert fenn a lakásokban bizony nehezen élheti ki mozgásigényét a kicsi. Hát még, ha nagyobb a gyerek! Koncz- valdéknál Roland minden reggel hat órakor kel, esi súlyokat köt a lábára. így futja körül a. háztömböt. — Amikor a sütőiparnál voltam — meséli István' — mindig megálltam néhány pillanatra a ház előtt a kocsival, és vártam, hogy a fiú mikor fut le á lépcsőn. Jó érzés, hogy kötelességtudó a fiam. s ilyen körülmények között is négyes tanuló maradt az iskolában. — Bar nemrégiben mondta az osztályfőnöke— szól közbe Marika —. hogy nem javultak Roland jegyei. Aztán, amikor elmeséltem a tanárnak, hogy Roland a fürdőszobában tanul, azt válaszolta, hogy ehhez képest igencsak jók ezek a jegyek . . — Maid 'Ka nyereítl ve$zé|; egy szép keptes házat ' —-mondja- -mosolyogva -a --férje.' — Hiszen a múltkor sem voltunk már messze a jó találatoktól. — Én inkább a lakáskiuta, lásban bízom — zárja le az ügyet Marika, aki á Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltvezető-helyetteseként jött gyedre. — Nem panaszkodom — folytatja —; mert szeretek itthon lenni a gyerekeimmel. A nagyobb fiú legalább annyira igényli az édesanyja jelenlétét mint a kicsi. Nyugalom és rend fogadja a munkából hazatérő apjukat is. Ezt tartjuk most valamennyien a legfontosabbnak. , (vadas) ^ Roland kedves játszótársa ha zavarja is őt a tanulásban. kistestvére, Pistike, mégha né*>