Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-02 / 126. szám

A világkiállítástól a vidékig Tanuljuk az idegenforgalmat Egyre nagyobb a valószí­nűsége amuK, hogy megva­lósul a Budapest—Becs vi­lágkiállítás. Mivel Miami visszalépett, nem pályázik az Expo-ra, meglehet, hogy Közép-Európa szívében ren­dezik az 1995-ös világkiállí­tást. A vidéken élők is büsz­kék erre a vállalkozásra, ám sokunkat aggaszt: a fő­város és Dunámul erőteljes fejlesztésével egy időben to­vább nő a lemaradásunk a végeken. Mennyire jogos ez a féle­lem? Van-e aiapja az aggo­dalomnak? — erről beszélt Miklóssy Endre okleveles építészmérnök, a Városépíté­si Tudományos Tervezőinté­zet munkatársa a napokban. Kollégáival tanulmányt ké­szítettek a világkiállítás te­rület- és településfejleszté­si összefüggéseiről. Áttekin­tették mindazt a hatást, amit a világkiállítás ered­ményezhet, megfogalmazták azokat a javaslatokat, ame­lyeknek a megszívlelésével az egész ország érdekeltsége megteremthető a nagy vál­lalkozásban. ♦ CSAK A FŐVÁROST FEJLESZTI? A tájékoztatóra érkező új­ságírókat különös térképek fogadták a VÁTI szókházá- ban. Első látásra szembe­tűnt, hogyha a régi koncep­ció alapján folytatják az előkészületeket, az ország északkeleti és déli megyéi­ben állandósul a lemaradás. A pirosra satírozott terüle­teken, Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben egyre csökken a népességmegtartó erő. Ahol hiányos az infra­struktúra, vagy éppen a túl­zott iparosítás következmé­nyeként elhanyagolják a környezetvédelmet. onnan elmenekül a lakosság. A mostani koncepció területi városfejlődési konfliktusok kiéleződését eredményezheti. Tagadhatatlan, hogy az Expo pozitívan hathat az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére. Számunkra azon­ban nem . közömbös, hogy mindez milyen áron, kinek, kiknek a terhére történik. Ha ez csupán a főváros­centrikus szemléletet erősí- j ti, akkor felmérhetetlen ve­széllyel járó feszültség ke­letkezhet az ország külön­böző részei között. Egyéb­ként megállapították, hogv a kritikus területi egyenlőt­lenségek már most is tár­sadalmilag alig tűrhető mér­tékben kiéleződtek. + LEHETŐSÉG, VÁLLALKOZÁS, VERSENY A fiatal szakemberek eb­ben a tanulmányban jelen­tik ki, hogy a világkiállítás akkor lehet gazdaságélén­kítő, s válhat a nemzet ügyévé, ha megvalósítását nem a forráslekötés, hanem a bővítés, nem a monopóli­um, hanem vállalkozás és verseny, nem a vidék foko­zott háttérbe szorítása, ha­nem lehetőségeinek javítá­sa. nem a főváros problé­máinak kiélezése, hanem szerves megoldása jellemzi. Javasolják, hogy szerkesz- szenek olyan területfejlesz­tési dokumentumokat, amely, tekintettel van a teljes, or­szágos infrastruktúra-bőví­tésre. Kapcsolódjon össze a világkiállítás és a honfog­lalás 1100. évfordulójának eseménysorozata. Az idegen­forgalmi programok ne csak a csikós-gulyás szemléletet erősítsék. Ezzel összefüggés­ben fejlesszük a szórakozta­tóiparunkat, ami legyen vál­lalkozásorientált. Megszív­lelendő, hogy a világkiállí­tásra szánt pénzt ne más fejlesztési területek elől vonják el. Szigorúan vi­gyázzanak arra, hogy ne nö­vekedjenek tovább az or­szág térszerkezeti arányta­lanságai. S ami lényeges, a nagy vállalkozással kapcso­latos, valamennyi fontosabb kérdést tárják a nyilvános­ság elé. A jól és őszintén informált lakosság még in­kább magáénak érzi majd az ügyet. S ez azért is fon­tos, mert nem közömbös, hogv polgáraink miként fo­gadják majd a hozzánk, a világkiállításra áramló kül­földiek millióit. Nem min­degy, hogy a vendégeket, gazdasági fejlődésünk előse- gítőit, vagy éppen vidéki elmaradottságunk okozóit látjuk bennünk. (szántó) Ma negyvenöt éve Bombák hullottak Miskolcra Ugyan hányán vannak Miskolcon, akiknek az 1944. június 2-i dátumról a Mis­kolcot ért első légitámadás jut eszébe? Bizonyára keve­sen, mert ezt krónikák sem őrzik. A veszteségekről szóló újsághírt annak idején is csak késve, 1944. június 23- án közölte a helyi sajtó. Az elkészülő Miskolc mo­nográfia bizonyára feldol­gozza a II. világháborús vá­rostörténeti eseményeit is. Addig viszont a 45. évfor­dulón helytörténeti indítta­tásból leírok az átélők szub­jektív és a h ad történészek objektív adataiból néhá­nyat. Mivel magam nem voltam részese a történteknek, má­sok visszaemlékezéseit idé­zem. Elmondták, hogy sok kertes családi házat is ért bombatalálat. A Búza téri vásárcsarnok pincéjébe me­nekültek többsége a romok alatt lelte halálát. Piaci nao volt, hallottam másoktól, ámde bizonytalanak voltak Stop, egy percre! Nyelvi nehézsége;: akadá­lyozták a kommunikációt a magyar autósok és az oszt­rák rendőrök között. Honfi­társaink é!Ve jogukkal úgy tettek, mintha nem értenék, mit mondanak a Bécs utcá­in posztoló rendőrök. Ez a trükk sokáig jó volt, bevált.' hasznosnak bizonyult. A szomszéd ország vendégsze­rető rendőrei pedig elnézőek voltak. Ez az állapot úgy tűnik, most végleg megszűnik. A bécsi polgárok , jogosan ve­tették fel minden fórumon, hogy amíg az ő kocsijaikat azonnal« elszállítják a tiltott várakozóhelyekről, addig a Trabantok és a Skodák ösz- sze-vissza parkolhatnak. No­ha a nemzetközi KRESZ- táblák Semmiben sem kü­lönböznek a miénktől. Ezért újabban speciális német—magyar zsebszótár­ral járják az utakat a kinti rendőrök. Ellátták őket ma­gyar nyelvű táiékoztatóla- pokkal, amelyeken részlete­sen leírják, hol, hogyan par­kolhatunk. A tökéletes nya- gyarsággal megfogalmazott, sárga színű, nyílt levelekben figyelmeztetik honfitársain­kat a várakozás szabályai­ra, e- az ezzel kapcsolatos szabálysértések esetleges következményeire. Ezek után aligha védekezhetünk azzal, hogy nem ismerjük a helyi szobásokat. Vajon érdemes-e hasonló, idegen nyelvű cédulákat nyomtatni a hozzánk látoga­tó turistáknak is? Például lengyelül és szlovákul, s most már oroszul is tudat­hatnánk, a városunkban autózó idegenekkel, hogy hol és miképpen állíthatják le járművüket biztonságosan, szabályosan. Ezek a cédulák akár féloldalas reklámként is szolgálhatnak. Javítanák közlekedési kultúránkat, nö­velnék a hazai közlekedési rendőrök presztízsét, s ami lényeges, elkerülve más or­szágokba tovább adnák egy­másnak a nálunk gyakrab­ban megforduló idegenek. Jó lenne, ha a turistaszezon kezdetére a mi rendőreink is anyanyelvükön szóló cé­dulákkal figyelmeztethetnék a hozzánk látogató turistá­kat a közlekedési szabályok betartására! (szántó) abban, hogy mindez június, vagy július hónaip elején történt-e meg? Egy deres hajú visszaemlókező a Bi­zony Ákos utcai lakásuk pusztulását a szomszéd ház óvóhelyén élte át gyéreik­ként. Mivel szülei sem vol­taik oitthan, így a családjuk életben maradt. Ismét más emlékezetébe annak; a sok- sok kópOtsónak a látványa rögződött kitöröHietetlen gyermekélményként, amelye­ket a Deszka-templom ikö- rül látott a temetéskor. A had történészek 1944. június 2-ált „az amerikai in­gabombázások nyitónapja­ként” tartják számon. Ezen a napon hat várost ért stra­tégiai légitámadás, köztük volt Szeged, Szolnok és Deb­recen is. A mintegy 120 lé­gierődből és 60 Mustangból álló légiegység Olaszország­ból indult. A Miskolcot bombázó gépek számát kö­rülbelül 100-ra tették, jöttü- ket 8.45 órakor légiriadó je­lezte. A bombázás 9 óra 10 perckor kezdődött meg. A 680 ledobott bomba 177 pol- ■ gári és 27 katonai személy halálát okozta, a sebesültek száma 480 volt. Megsemmi­sült 160 különféle épület és 600 súlyosan megrongáló­dott. A Hermán Ottó Múzeum gyűjteményében jó néhány fénykép van, s ezeken lát­ni a légitámadás okozta ro­mokat, köztük a vásárcsar­nokét is. Ezt a háború után eredeti formájában újjáépí­tették. Iglói Gyula Családi körben Két gyerekke!, garzonban ★ A Vándor Sándor utcai játszótéren szívesén töltik idejü­ket a garzonházak lakói Élénk a társalgás a Ván­dor Sándor utcai Szárnyas­bár előtti kicsiny kerthelyi­ségben. Állandó asztaltársa­ságok alakultak itt az étel­bár fölött lévő garzonház la­kóiból. Afféle klubhelyiség szerepét tölti be ez az önki­szolgáló étterem, amelynek szerződéses üzemeltetője ma­ga szorgalmazta a totóklub és a focicsapat létrejöttét. — Nézze meg egyszer, ho­gyan élnek itt fenn az embe­rek a garzonokban — mond­ta az üzletvezető, majd nem sokkal később maga mutatta be a Konczvald családot, akik a Vándor Sándor utcai garzonház ötödik emeletének lakói. • HUSZONNYOLC NÉGYZETMÉTEREN Az előszoba olyan kicsiny, hogy már kettőnk érkezése miatt hátrálnia kellett a csa­ládfőnek, s az ajtót is nehe­zen nyitjuk a csöppség ér­deklődő közeledése miatt. A nagyszobában — amely be­tölti a nappali, a háló-, de még az étkező-, sőt a gyerek­szoba szerepét is — derűs házaspár fogad. Konczvaldék hét évet éltek különböző he­lyeken albérletben, egy esz­tendőig a szülőknél is lak­tak. Nyolcéves lakásigény­lés után fogadták el egy gyermekkel ezt a garzont. Azóta megszületett a most tizenöt hónapos Pistike is, a A BORSOD uj szama Tegnaptól kapható az újságárusító pavilonokban a Bor­sod Expressz második száma. A Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat és a Déli Hírlap Szerkesztőségének közös vállalko­zása iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés, bizonyítja ezt az előfizetők egyre növekvő száma. A kéthetente meg­jelenő gazdaságszervezési és innovációs lap most is sok hasznos információval szolgál a vállalkozóknak. Az átlag­olvasó sem csalatkozik, ha 'megvásárolja a mindössze hat forintba kerülő újságot. Bizonyára már a címlap felkelti az érdeklődését, hiszen ott a következő kérdés található: Ki­nek telik manapság lokálra? tizenhárom esztendős Roland mellé, s igencsak szűkös lett a 28 négyzétméteres lakás. — Nemrégiben Rolandnak egy féléves matematikafü­zetet kellett átmásolnia — meséli Marika — mert a ki­csi játékból kitépdeste a fü­zet lapjait. Roland tanulni csak a fürdőszobában tud, mert az az egyetlen helyiség, ahol .egyedül lehet. Tizenhá­roméves lakásigénylés után, két egymástól ennyire eltérő korú gyerekkel várunk egy nagyobb lakásra ... — Jövőre remélem meg is kapjuk — nyugtatja István, aki egyébként is derűs, biza­kodó természet. — Igaz,-hogy a Jegtöbb nehézség „a felesé­gemre hárul, aki ebben az egyetlen Szobában neveli egész nap a két gyereket. Korábban, amikor a sütő­iparnál dolgoztam, minden­nap hajnali kettőkor keltem, s még kevesebb időt töltöt­tem itthon. Most főként nyá­ron dolgozom sokat egy fagylaltporkészítő kisiparos­nál. Ekkor a télirevalót is meg Kell keresnem, hiszen nyáron több fagylalt fogy. Munka után lent a Szárnyas.- bárban időzöm, ahol egy jó társaság alakult ki a garzon­ház lakóiból. Megalakítottuk a Vándor Sándor SC-t — mondja büszkén —. és a 7-es Számú ■ Általános Iskolával kötöttünk együttműködési szerződést, ott sportolunk: © SZOMBATONKÉNT SÖRMECCSEK A garzonlakásokban élő családokban a feleségek' már megszokták, hogy a férf._k idejük jó részét az iskola sportpályáján, s aztán az ételbárban töltik. Ha szépen süt a Nap. megtelik az étte­rem melletti játszótér is, így- ismét együtt lehetnek a csa­ládok; Amíg 'a férj a ncgy totón veremén vekről álmodo­zik társaival egy-egy jól végződött sörmeccs után. ad­dig a játszótéren szaladgál­hatnak a gyerekek. Mert fenn a lakásokban bizony nehezen élheti ki mozgásigé­nyét a kicsi. Hát még, ha nagyobb a gyerek! Koncz- valdéknál Roland minden reggel hat órakor kel, esi súlyokat köt a lábára. így futja körül a. háztömböt. — Amikor a sütőiparnál voltam — meséli István' — mindig megálltam néhány pillanatra a ház előtt a ko­csival, és vártam, hogy a fiú mikor fut le á lépcsőn. Jó érzés, hogy kötelességtudó a fiam. s ilyen körülmények között is négyes tanuló ma­radt az iskolában. — Bar nemrégiben mondta az osztályfőnöke— szól köz­be Marika —. hogy nem ja­vultak Roland jegyei. Aztán, amikor elmeséltem a tanár­nak, hogy Roland a fürdő­szobában tanul, azt válaszol­ta, hogy ehhez képest igen­csak jók ezek a jegyek . . — Maid 'Ka nyereítl ve$zé|; egy szép keptes házat ' —-mondja- -mosolyogva -a --férje.' — Hiszen a múltkor sem voltunk már messze a jó ta­lálatoktól. — Én inkább a lakáskiuta­, lásban bízom — zárja le az ügyet Marika, aki á Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vál­lalat boltvezető-helyettese­ként jött gyedre. — Nem pa­naszkodom — folytatja —; mert szeretek itthon lenni a gyerekeimmel. A nagyobb fiú legalább annyira igényli az édesanyja jelenlétét mint a kicsi. Nyugalom és rend fogadja a munkából hazatérő apjukat is. Ezt tartjuk most valamennyien a legfonto­sabbnak. , (vadas) ^ Roland kedves játszótársa ha zavarja is őt a tanulásban. kistestvére, Pistike, mégha né*>

Next

/
Oldalképek
Tartalom