Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-27 / 147. szám

A kohászat ügyein túl az egész térséget vizsgálnák Szerkezetváltás a .várossal karöltve lésére. Az ügyet most mi nem a kohászat szemszögé­ből kívánjuk boncolgatni,! hanem a városéból. Dehát voltaképp a két nézőpont nem sokban különbözik egy­mástól ... • MAR VOLT ILYEN MUNKÁJUK A pittshburgi egyetem gazdaságkutató és szervező intézete lépett kapcsolatba a Borsodi Vaskohászati Tröszt­tel és a kölcsönös tárgyalá­sok eredményeként született meg az a terv, hogy az egyetem tanulmányt készí­tene a vaskohászat szerke­zetváltásáról. Az intézetnek nagy tapasztalatai vannak ezen a téren, ugyanis több válságos helyzetben lévő ipari centrumot segítettek már át a nehézségeken. S hogy jön ide Miskolc városa, pontosabban a városi tanács? Ügy, hogy a meg­állapodás-tervezetben rögzí­tették: ezt a tanulmányt nem lehet csak egy iparágra •leszűkítve elkészíteni, hanem az egész térséget együtt kell vizsgálni településeivel, meglévő gondjaival és lehe­tőségeivel. Ehhez pedig nem nélkülözhető a vároSi tanács közreműködése. • TÜRELMES TŐKÉVEL Nemrég Miskolcon jártak az amerikai szakemberek, és tö­mörített formában megis­merték a város és vidéke gondjait, adottságait. Sok mindenről szó esett itt, ab­ból ’ a szempontból vizsgá­lódva. hogy miként lehetne MLskolcból valódi régióköz- *pont az ipartól az idegen­forgalmon át sok más terü­letig. E megbeszélés nagyon fontos eredménye volt az, hogy a program, a tanul­mány megvalósítását támo­gatja az USA ez ügyben il­letékes állami szex've is. Dr. Orosz Istvántól, a vá­rosi tanács elnökhelyettesé­től arról hallottunk, hogy emellett létrejönne egy több oldalról is érdekeltté tehe­tő szervezet, társulás, amely úgymond „türelmes tőkével” rendelkezve foglalkozna a szerkezetváltással. A „türel­mes tőke” azt jelentené, hogy eleinte a gazdasági fo­lyamatok szervezéséből nem lehetne hasznot kovácsolni, de a későbbiekben egy ilyen vállalkozás létét csak az eredményérdekeltség bizto­síthatja. Egyébként is régebbi el­képzelés volt, hogy a város és a Kohászati Tröszt vala­miféle társulást hozzon létre. Most, hogy adódik az eshe­tőség, arra is gondoltak, hogy kibővítik a kört: csat­lakozna a Nehézipari Mű­szaki Egyetem, a MTESZ Technika Háza. a Kisipari Termeltető Vállalat és a Gazdasági Kamara. Ezen cé­gek közös kezdeményezése­ként jöhetne létre az a vál­lalkozás, amely érdekeltségi alapon is segítené, hogy a szerkezetváltás valóban vég- bemehessen­• HOVÁ KELL A PÉNZ? Az amerikai szakértők it­teni munkálkodása gyakorla­ti jellegű lépések megterve­zését tenné lehetővé, hiszen kiderítené: hova, milyen és mekkora tőkét érdemes, kell befektetni akár hazai, akár külföldi pénzről legyen szó. Természetesen a vizsgálódás is pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. A vállakó­zás összköltségét 750 ezer dollárra becsülik. Az eddi­gi információink szerint eb­ből félmillió dollárt az Ame­rikai Egyesült Államok fi­zetne ki, de. a 250 ezer dol­lár előteremtése a magyar fél dolga. Nyilvánvaló, hogy ebben a központi, kor­mányzati támogatásra szá­míthat országrészünk. Úgy hisszük nem kell kü­lönösebben ecsetelni, hogy milyen óriási jelentősége van annak, ha mindaz, amiről írtunk, megvalósulhat. De nehogy azt képzelje bárki is, hogy ezzel mentesülünk a szerkezetváltás rendkívüli nehézségeitől. Ám annyit talán elérhetünk, hogy lega­lább tisztázódhat: értelmes célokért vállaljuk az áldoza­tokat, nem pedig olyan terv megvalósításáért, amelyek­ről esetleg utólag derül ki, hogy nem a kivezető utat jelölték meg számunkra. .. (kiss) Nem elég csak a kohászat gondjait megoldani — az egész térség ügyeit rendezni kell. jfc Az autóforgalom korlátozása az itt élők, s az üdülők nyugalmát szolgálja. Ügy hírlik, hogy Bush, amerikai elnök magyaror­szági látogatásának alkalmá­ból írnák alá azt az egyez­séget, amelynek értelmében amerikai szakértők mened­zselnék itt, Miskolcon a vas­kohászat szerkezetváltását. Nem a jóságos amerikai nagybácsi szeretetcsomagjá- ról van szó, hanem többek között arról is: közös érde­keltségre alapozva létrejöj­jön egy olyan gazdasági ala­kulat, amely képes egy ilyen bonyolult folyamat levezény­Amerikai mentőöv MiskoEcnak? Hova legyük az autókat? Marad a lilalom Tapolcán | Parkolóórákat szereltet fel a tapolcai ABC környékén a Városgondnokság, de az itt élők nem örülnek ennek. Hiszen — mint mondják — j nem lesz hol parkolniuk ez­után. illetve ha megállnak, ők is fizethetnek majd a í helyért... i Gáwel József, a Város­gondnokság osztályvezető- helyettese szerint viszont ' aligha van ok a panaszra. ’ mert azon az oldalon, ahol i az óráikat felszerelik, nem is ! lakiik senkii. . + KISZALADNI A STRANDRÓL»-; $ Az Éden kempingtől a Bak Dénes utca sarkáig, in­nen pedig a Hejő-híd szé­léig összesen 56 parkolóórát helyeznek el két héten be- ; lül. Nem a környékbelieket akarják felbosszantani ez­zel; az a céljuk, hogy a be­vásárlóknak is biztosítsák a parkolóhelyet. Amíg ugyanis nem voltak órák. a strandra látogatók is ezen a könnyé- i ken hagyták járművüket, így az ABC-be iparkodók- nak már nem volt hol meg­állniuk az autójukkal. A Városgondnokságon most azt remélik, hogy va­lóban csak a bevásárlók ve­szik majd igénybe az órá­val ellátott fizető parkoló­helyeket. A várakozáséit óránként 10 forintot kell fi­zetni, s egyszerre legfeljebb két óra hosszat állhat itt egyhuzamban minden autó. Ha a strandolok mégis az ABC-nél hagynák a kocsi­kat. kétórásként kellene kijönniük a fürdőből, hogy egy újabb 20-as-t dobjanak a szerkezetbe. A városgond­nokságiak szeript kevesen vállalkoznak majd ene. Várhatóan többen Veszik igénybe viszont az Enyec. utcai nagy parkolót. Itt ugyan 15 forint órámként a tarifa, de akár egy egész napra előre is kifizethető a díj. s így nem kel] kétórán- ként megszakítani a fürdő­zésit ... ♦ NEM TETSZIK MINDENKINEK Óránként viszont 15 fo­rintnál jóval többe kerül a parkolás annak. aki a strandhoz közel állítja le a járművét. Köztudott ugyan­is. hogy tavaly óta május 15. és szeptember 15. között ti­los megállni a fürdő kör­nyéki utcákban, s aki még­is ezt teszi, fizetheti a hely­színi bírságot. Jóllehet, ami­kor a tiltó táblákat elhe­lyezték. még azt ígérték, hogy nem maradnak itt íté­letnapig. s a végleges par­kolási rend kialakításánál figyelembe veszik a lakos­ság észrevételeit, a táblák mégis a helyükön maradtak, s ennek nem örül mindenki maradéktalanul. Van, aki helyesli a tilalmai, mond­ván: kevesebb kipufogógázt kell szívniuk a sétálóknak. Akad azonban olyan tapol­cai ház-, vagy nyaraiótuíaj- donos. aki sérelmezd a táb­lák jelenlétét — tudtuk meg Vantal Gyulától, a Közte- . rület-felügyelet vezetőjétől. Elmondta: megesik, hogy felháborodva fogadják a ti­lalom betartását ellenőrző felügyelőket. Helytelenítik, hogy a rendelkezés miatt még a tulajdonosok sem áll­hatnak meg a saját portá­juk előtt. A felügyelők sze­rint viszont ritka eriefelé az olyan .ház, amelynek az udvarában ne volna elég hely a parkoláshoz. S mivel a tilalom továbbra ír. ér­vényben. van. s a KRESZ- előírások betartását tavaly óta a közterület-felügyelők is ellenőrizhetik, változatla­nul járják majd a környé­ket. Elsősorban a hétvége­ken fordulnak majd meg sűrűbben erre. mert sokan főleg akkor hagyják figyel­men kívül a „Megállni ti­los!” táblákat, B. A. Bejőcsabai mintapéldány az DiSZK-ba Számítógép a szakértőjük A tudományos kutatóktól gyakran számon kérik ma­napság, hogyan kamatozik munkájuk az Iparfejlesztés­ben. A jövő az olyan szá­mítógépeké, amelyek tech­nológiai rendszereket tud­nak hatékonyan működtetni. Szűkebb pátriánkban erre akad egy jó példa, a Hejő- csabai Cement- és Mészlpari Részvénytársaságé. A cemen*gyártás nagyon energiaigenyes, ezen belül is a felhasznált energia 40 szá­zalékát az őrlésre kell fordí­tani. Ha ezt a folyamatot si­kerül úgy irányítani, hogy minél kevesebb legyen a veszteség, akkor ez nyilván­valóan jelentős energia-, il­letve költségmegtakarítást eredményez. A Magyar Tu­dományos Akadémia számí­tástechnikai Kutatóintézete, a Budapesti Műszaki Egye­tem Automatizálási Tanszé­ke és a Szilikátipari Kutató Intézet fejlesztő szakembe­rei néhány évvel ezelőtt összefogtak, hogy a cement­ipari őrlőberendezések ener­giaracionalizálási feladatai­nak ellátására hazai pro­fesszionális mikroszámító­gépre alapozva létrehozzák az első hazai technológiai szakértői rendszer mintapél­dányát. Kísérleti üzemelte­tésre ezt telepítették Hejő- csabára. Az elméletet a gyakorlat­ban is ki kellett próbálni, hozzá kellett tenni a gya­korlati szakemberek tudását, ipari tapasztalatokkal kiegé­szítve a kutatók elképzelé­seit. Ebben a munkában Béres János osztályvezető, Tavaszi Miklós főtanácsos és dr. Kerekesné Szántó Ka­talin fődiszpécser működött együtt, s szolgáltatott hasz­nos információikat a rend­szer továbbfejlesztéséhez. A Cemexpe-rt őrlési szakértői rendszer végül is mérnöki tudást rendszerez, s mint döntéselőkészítő szerepel a technológiai folyamatban, maga a döntés pedig az üze­met irányítók feladata. A fejlettebb vegyiparban általánosabb az ilyen szá­mítógépes folyamatirányító rendszer. A cementiparban viszont nálunk egyedülálló, de Európában sem sok he­lyen büszkélkedhetnek ha­sonlóval. Olyannyira nem. hogy tőlünk ve tje meg az eljárás továbbfejlesztett vál­tozatát egy NSZK-beli, karlsfadti cementgyár. S le­het. hogy a, továbbiakban is vevő lesz, hiszen a kutatók és a gyári szakemberek e korszerű rendszer továbbfej­lesztésében. is látnak még lehetőséget O. E. A tévészerelők nem tudtak fizetni Sokba kerülhet az eltűnt monoszkóp... Megszűnt az ipari televí- j zióadás az elmúlt hét eleje- j tői. Gazdasági nehéz,*ségekre való hivatkozással először csupán a műsoridőt korlá­tozták. Korábban szerdán, csütörtökön és pénteken dél­előtt 10 órától délután 2 órá­ig meredhettünk a színes monoszkópra. Később két órával csökkentették az adás­időt, majd előzetes bejelen­tés után teljesen megszün­tették. Sokan mondhatják, szóra sem érdemes, idáig is kár volt az energiát pazarolni erre az adásra. Nos, keve­sen tudják, hogy valójában milyen célt is szolgált a szí­nes monoszkóp sugárzása. Mit jelent ez a változás a televízió-szerelők számára? — kérdeztük Darab József­től. a miskolci Gelka Kft. igazgatójától. — Számunkra súlyos vesz­teséget jelent az ipari adás fölszámolása. Lényegesen csökkent az az idő, amikor házhoz mehetünk televíziót javítani, antennát állítani és beszabályozni. Igaz, hogy előzetesen értesítettek min­ket erről az intézkedésről, s jelezték, ha vállaljuk az ipari adás sugárzásának költségeit, minden marad a régiben. Ám olyan horribilis összeget kértek volna ezért, amit egy­szerűen nem vállalhattunk, így aztán adásszünetben jel- generátorral ellenőrizzük a megreparált készülékek vé­telérzékenységét. Végső so­ron ezzel is elboldogulnánk, de bizonyos esetekben ke­vés a szereléshez. Például, ha kimegyünk az ügyfélhez a második program beállí­tására, körülményesebb a hiba kiszűrése. Többletteher földeríteni, hogy a televízió, vagy az antenna a hiba okozója. Ezentúl az úgynevezett 2-es program ügyekben csak es­te 6 óra után mehetünk ház­hoz. Mivel elég nagy a vi­déki körzetünk, egészen Le- ninvárosig terjed, nehéz lesz a kiszállásos munkák üteme­zése. Ha kiszámolnánk az ipari adás megszüntetésével szerzett gazdasági előnyö­ket és azt összevetnénk a szerelők, a Gelka, a Vili­kész és a kisiparosok ezál­tal keletkezett kárával — sajnos —, a mi javunkra billenne a mérleg. Ha a rádió-televízió mű­szaki igazgatóság elfogad- hatóhb árajánlatot tenne, bizonyára a cégek többsége mégis hozzájárulna az ipari adás újraindítási költségé­hez. ,S ami lényeges: a je­lenlegi gazdasági helyzetben az ebből származó többlet­terhet semmiképpen sem há­ríthatjuk át a lakosságra. (szántó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom