Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
1989-06-02 / 126. szám
★ A díjnyertes tetőtérbeépítés Diósgyőrben található Miskolci nyeriesak a borsodi pályázaton Az év lakóháza Nem lehet mindent elégetni Mérgez, mar, feríőz Veszélyes anyagok körülöttünk Mire lapunk az utcára kerül, niár kiosztották az év lakóháza 1988 pályázat díjait a megyei tanácson. Természetesen ebben a fordulóban a megyénkben élők pályázhattak azzal, hogy a legkiválóbbnak bizonyuló alkotás versenghet az országos mezőnyben is. Nagy őröm, hogy az idén az év lakóháza díj nyertese miskolci építész, és miskolci építtetők. Az első díjat Diósgyőrben, a Szalmás Piroska utca 11. sz. alatt megvalósult új tetőtérkialakításért kapta meg Taba Benő építész — jelenleg a Borsodterv főmérnöke —. valamint az építtetők: dr. Cserba Lajos, és neje. dr. Cserbáné dr. Lukács Zsuzsanna. Ezen a díjon kívül egy dicséretet ítélt oda még a zsűri. Felsőzsolcán, a Hétföld u. 5. sz. alatt található az a ház, amely kiérdemelte az elismerést. Építésze ifj. Klie Zoltán — régebben az Észaluervnél dolgozott, most Keszthely főépítésze —, az építtetői pedig Sáhó Zoltán és felesége. A most lebonyolított pályázat kicsit más volt. mint az eddigiek. Felemelték a pályázat díjait: az első díjjal 40 ezer forint, a dicsérettel 15 ezer forint jár. De ugyanakkor szigorúbb volt Osztrák tőkével Részvénytársaság lett a csavargyár A régi gyáron még ott a tábla, LKM Csavar- és Hú- zottáru Leányvállalat, ám hamarosan új formában, részvénytársaságként működnek. Mindez gyökeresen megváltoztatja a gyár gazdálkodását, és az itteniek jövedelmi helyzetét is, mert külföldi cég érdekeltségével fognak dolgozni. Szalai József, igazgató 1987 őszétől kezdi a részvénytársaság történetét. Ekkor alakult meg Budaörsön a Technomark magyar—oszt. rák vegyes vállalat, amelynek egyik jelentős szállítója lett az LKM Csavar és Húzott- áru Leányvállalata. Miután ebből a vegyes vállalatból kilépett az egyik cég, mi 25 százalékos részesedéssel a helyükbe léptünk — mondja az igazgató. — Céljaink 'megegyeznek abban, hogy olyan rúdárut gyártsunk, amit tovább, megmunkálva jobban értékesíthetünk. A kapcsolat végül is gyümölcsözővé vált, így jött létre az a szerződés, melynek értelmében július elsejéből az Unito GMBH osztrák cég és az LKM Csavar- és Húzottáru Leányvállalata részvénytársaságot alakított. A külföldi részvényes mintegy 250 millió, forintnak megfelelő devizát hozott, s ez lehetővé teszi a csavar- gvártó üzem korszerűsítését. Mint arról Szalai József tájékoztatott. elsősorban egy gyorskovácsológép beszerzését tartják fontosnak, amely megalapozza a fejlesztéseket. Olyan előgyártmányok előállítására lesznek képesek. ami jövedelmezőbbé teszi egész termelésüket. Mintegy 160 millió forintos beruházással még leányvállalatként hozzákezdtek a termékeik külső megjelenését javító beruházásokhoz. Az esztétikusabb külső javítja majd a csavarok értékesítési lehetőségét, igaz. .ma még a hazai piacokon bármilyen méretű és mennyiségű csavarnak szinte azonnal vevője van. A Technomark megjelenésével a szakemberek viszont azt ígérik, hogy ezután nem lesz hiánycikk a kötőelem. Miután részvénytársasággá alakultak, azt tervezik, hogy a jövőben dolgozói részvényeket is kibocsátanak, s ezzel teszik érdekeltté munkásaikat a termelésben. Addig is az rt. eredményességétől függ a dolgozók jövedelme. A csavargyártásban egyébként a hazai piacokon — talán éppen a krónikus hiány okán — versenyhelyzet alakult ki, mert sorra lépnek a külföldi cégek a csavargyárak gazdálkodóinak sorába. A versenynek jótékony hatása már megmutatkozott, hiszen az LKM-ben a csavargyár és a hengerde közös munkájaként olyan bónyabiztosító acélszerkezetet gyártottak, amely a BNV-n az id.n nagydíjat kapott. Ennek folytatásaként több termékcsalád fejlesztéséhez kezdtek hozzá az új részvény- társaságban. Ma még meglehetősen nagy anyagfelhasználással dolgoznak, ám ha sa.itolással állítják elő a különböző járműipari alkatrészeket, 40—50 százalékkal kevesebb alapanyagra le'» szükség. Most szakmunkások jelentkezését is várják, s még 60—70 dolgozót tudnak foglalkoztatni az újonnan vásárolt gépeken. (vadas) a zsűri; és a beérkezett tíz pályamű közül — bár elvileg hármat jutalmazhatott volna —. mindpssze egy díjat és egy dicséretet adott ki. Mindehhez annyi megjegyzés kívánkozik még, örülünk annak: a nyertes diósgyőri, ugyanis ez az a lakónegyed városunkban, amely az elmúlt évtizedekben ánnak ellenére, hogy hihetetlenül lerombolódott, csodálatos táji adottságokkal rendelkezik. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak akkor lehet újra vonzó lakóhely Diósgyőr, ha megindul az önrekonstrukció, azaz a díjazott munkához méltó módon megújulnak a lakóházak. (k—ó) Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál több veszélyes hulladék keletkezik az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a felhasználás során. Ezek megfelelő tárolására, megsemmisítésére, vagy — legalábbis egy részének — hasznosítására különféle megoldást kersnek a s: akembe- rek. Az elmúlt években kiderült, -hogy ezektől az anyagoktól megszabadulni egyre több- pénzbe kerül. A környezetbe jutott hulladékok pedig egyre inkább fenyegetik az élővilágot. Gavallér István, az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese szerint nemcsak a termelés során, hanem a háztartásokban keletkező hulladékokban is jelentős mennyiségű természetidegen anyag található. Ebből kiindulva Svédországban a veszélyes melléktermékekre vonatkozó szabályok szerint kezelik a lakossági szemetet. Európa többi országában szétválogatva gyűjtik a háztartási hulladékokat, az erre tett hazai kísérletek azonban kudarcba fulladtak. A veszélyes hulladékok megsemmisítésére, vagy újrafelhasználásra különféle eljárásokat dolgoztak ki a szakemberek. A legkézenfekvőbbnek a tárolás látszik, ez azonban csak egyes anyagok esetén lehetséges módszer. Több veszélyes hulladékot gyűjtő telep épült már fel. Nemrégen készült el Aszódon az, amelybe egyelőre csak Pest megyei és budapesti ipari melléktermékek helyezhetők el. Egyelőre hordókban is fogadják itt a káros anyagokat, rövidesen azonban csak az erre a célra gyártott konténereket hozhatják ide Épült már átmeneti tároló Borsodban is. Ebbe a vállalkozásba a hernádkércsi termelőszövetkezet vágott bele, ahol június végétől az eddigi 3600 helyett 4700 négyzetméteren 3800—4000 tonna veszélyes hulladékot helyezhetnek el a vállalatok. Buda bányán is terveznek hasonló létesítményt. Ha elegendő pénz lesz. égetőkemencét is létesítenek. Már jelentkezett egy osztrák cijg, amely ha a befektetésre szánt. 100 millió schillingjét megfelelő magyar áruval ellentételezik, hajlandó csatlakozni a vállalkozáshoz. Bérégetést a megye több üzemében, a he- jöcsabai és a bélapátfalvi cementgyárban, valamint a sajótábonyi Észak-magyarországi Vegyiművekben is végeznek. Jó néhány ipari mellék- termék azonban nem semmisíthető meg ily módon. A kőolajszármazékok égésterméke a levegőbe jutva annak minőségét rontja. Néhány közülük alkalmas arra, hogy a földeken szétszórva a baktériumok lebontsák őket. A trafóolaj azonban így sem semmisíthető meg, ennek semlegesítése csak tárolással valósítható meg. A veszélyes hulladékok által okozott szennyezések elhárítására eddig még semmilyen szervezetet nem hoztak létre. Ha valamilyen mérgező-, maró- vagy fertőzőanyag a természetbe kerül, a tűzoltók vonulnak ki, hogv a károsodás mértékét csökkentsék, ök azonban — saját bevallásuk szerint is — nincsenek felkészülve az ilyen feladatokra. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium már szervezi azt az alakulatot, amely környezetszennyezés esetén bárhol, bármikor hatékonyan bevethető lenne. (szikra) Erős illatú és kiváló mézelő Borsod megyében az 142) légszennyező forrás — üzem, gyár — évente hozzávetőlegesen szilárd szennyező- anyagból 22 ezer tonnát, kén-dioxidbó] 130 ezer tonnát, kén-monoxidból 120 ezer tonnát, nitrogén-oxid- ból pedig 30 ezer tonnát bocsát a levegőbe. Tovább növeli a Iégszeny- nyezést a motorizáció fejlőA Parlament folyosóját Diétára fogják a Diétát? Vita egy másik vízlépcsőről (Tudósítónktól) Ismét szóba kerül az ország házában a nagymarosi beruházás. Mint ismeretes, egyre többen követelik a vízlépcső építésének leállítását. A munkálatok felfüggesztését örömmel fogadták a környezetvédők, akik a napokban a kormány döntése melletti szimpétiatün- tetést rendeztek a Kossuth téren. Persze, nem egységes a közvélemény. A mostani ülésszak első délutánján például éktelen dudaszó, több tucat teher^ autó vonult fel a Parlament .épülete előtt. A járművek oldalára rögzített transzparenseken egyebek között reformot és vízlépcsőt követeltek. Mint később kiderült, a nagymarosi beruházásban érdekelt vállalkozók akarták volna a munkálatok továbbfolytatására ösztökélni a képviselőket, akik azonban csak az újságokból értesültek d teherautós tüntetésről. Éppen akkor ebédeltek ugyanis, amikor a felvonulók az Országház körül lármáztak. Az .étterembe pedig nem hallatszott be a dudaszó. De ha történetesen hallották volna is a ricsajt, akkor sem. ez lett volna a legfontosabb beszédtémájuk. Lényegesen mellbe — pontosabban hasba — vágóbb gond foglalkoztatja most a honatyákat. A Parlamentben eddig a Gundel étterem •gondoskodott az ennivalójukról. Ám most a jőnevű intézménv bejelentette cégüknek ráfizetéses a Tisztelt Ház táplálása, ezért nem kívánják tovább etetni a képviselőket. E tényt szinte mindenki fájdalommal vette tudomásul. Alig álcád újság, amelyik he tartotta volna fontosnak beszámolni erről a szomorú eseményről. Hogy miért, az érthető. A Gundel-féle kínálat láttán a legelszántabb fogyókúrázó sem bírt ellenállni a kísértésnek. Mivel a vállalat nem akar visszatérni ide, egyelőre a Honvédelmi Minisztérium ellátó szervezete vállalta a képviselők étkeztetését. Az ő kínálatuk valamivel szerényebb, de legalább, olyan finom, mint elődjüké volt. Az áraik pedig szolidabbak a Gunde- lénél: körülbelül 150 forintból kitelik egy kiadósabb ebéd. A minisztérium egyébként csak a mostani ülésszakon gondoskodik a konyháról. Hogy utánuk ki jön, s hogy júniusban mit esznek majd a honatyák, azt pillgnatnyilag nem tudni. De nyilván akad vállalkozó, akinek megéri a Parlament éttermét működtetni, s így nem kell diétára fogni a Diétát. A nagymarosi beruházáson kívül egy másik vízlépcső káros hatásairól is szó lesz az Országházban. A megyei tanács elnöke, dr. Ladányi József ugyanis dr. Hütter Csaba, mezőgazdasági- és dr. Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez interpellál a Tisza II. vízlépcsővel kapcsolatban. Azt teszi szóvá, hogy a délborsodi Tisza mentén hét termelőszövetkezet gazdálkodik harmincezer hektáron, s ezen a részen állandósultak a belvízkárok. A belvízzel veszélyeztetett területek meghaladják a 10 ezer hektárt! Az igaz, hogy korú boán is számolni kellett errefelé kisebb-nagyobb ár- és belvizekkel, de ezek akkor állandósultak, amikor megkezdte munkáját a Tisza II. A biztosítók által felmért vízkár 1978 és 1988 között 222,5. millió forint volt, ebből 167 milliót térítettek meg. Az is köztudott, hogy a Tisza Il-t három ütemben kívánták elkészíteni. Az első kettő állami nagyberuházásként, ötmilliárd forintért, 1982-re elkészült, a harmadik viszont már cél- csoportos beruházásként folytatódik. Ez azzal jár, hogy a munka a tervezettnél és a szükségesnél lényegesen lassabban fejeződhet be. Márpedig az egész vízlépcsőrendszer kapacitásának a kihasználása és a térség víz- háztartásának szabálvozha- tósága ettől a harmadik ütemtől függ. A képviselő ezért arra kéri a két tárca vezetőjét, hogy vizsgálják meg a további vízszintes duzzasztás elhalasztásának lehetőségét, mert ez újabb gondokat okozhatna. Indokolt volna a harmadik ütem munkálatait gyorsítani, az elmaradt létesítményeket kiépíteni, és lehetővé tenni, hogy a Tiszamente is bekapcsolódhasson a komplex meliorációs programba. (bujdos) dése. a gépkocsiállomány növekedése, a téli hónapokban pedig a lakossági fűtésből eredő szennyeződés. Tudósok vizsgálják a tölgyfák pusztulásának okait; megállapításuk szerint, elsősorban a légszennyeződés okozza a fák halálát. Keresik a gyógyírt, ezidáig nem sok eredménnyel. A légszennyező gyárak, üzemek 72 százaléka Miskolc, Kazincbarcika, Özd és Leninváros térségében található. Az országban egyedülálló Sajó-völgyi ipari koncentráció az uralkodó szél- járás miatt elsősorban Miskolcot veszélyezteti. Erre figyelmeztetnek a januári, februári szmogos napok is. Veszélybe kerültek a vá^os zöldterületei, a parkok, a sétányok növényei. A kertészeti vállalat földlabdás faültetési akciói dacára sem változik, javul lényegesen a helyzet. És akkor jön az ember .. . A miskolci lakos, az a miskolci lakos, aki vágja, fűrészeli, töri a hársfák ágait, hogy könnyen és főleg gyorsan — tilos műveletről van szó! — hozzájusson a fa virágjához, amely erős, kellemes illatú és kiváló mézelő, megszárítva teának kiváló. Kinek is virágzik tehát a hársfa? Ügy illene, mindenkinek, mindannyiunknak. És nemcsak azoknak, akik akár a fa elpusztítása árán szeretnének pénzhez jutni. (oravec) Nyári táborok A Győri kapui Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházba azoknak a diákoknak a jelentkezését várják. akik nem akarnak unatkozni a nyári szünidő alatt. Az általános iskolák felsőtagozatosai számára intenzív angol kezdő nyelvtanfolyamot indítanak. Ugyanebből a nyelvből középfokú vizsgára is felkészítenek. Alsótagozatosok számára hirdették meg a szünidei napközis tábort. 14—20 év közötti fiatalok jelentkezését várják a mozgásművészeti táborba. Érdeklődni és jelentkezni a 38-328-as telefonszámon, Illetve személyesen lehet.
