Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

1989-06-26 / 146. szám

A vasi koaziümöü. küllőidre A munka nehéz• a. pénz A vevő diktál, nem a gyártó „műveiket”, majd a saját munkáját minden gyerek haza­(Szabán Gabriella felvételei) A bőr nem felejt el semmit Mólóban a barnulási láz? A divatliölgyek rózsás arcot viselnek A hazai divatbemutatókon több kisszövetkezet is n vet szerzett már termékeivel Sokat hallunk például a Hegyalja Ruházati övet­kezettől, ám kevesebbet lát­juk a bemutatókon Ruhaipari Szőve,.- ■­mékeit. Pedig ez a zet hosszú év.ek n.a expor­tálja ruháit KÖÍSii i Paióczy utcai üzem ei m ritka látvány a • i or­szágból érkezett kaimon. Kovács Zoltánné. a vetkezet elnöke a n; i j.m tért vissza az NSZK-ból, ahol újabb árt ra folytatott a nyugatnémet szervező céggel. — Mos-t az NSZK ruha­ipari piacon is jelenik' -.ott egy holtpont, amit ott visz- szaesésnek könyvelnek el. Ennek egyik ölen ibbun látják, hogy az ide i m volt a hús vét. s rí in vásároltak annyi lovászi h mit. mint az előző u. Az Avas Ruhaipari Szovet- kezet évek óta ( ; a Bamieh nyugatnémet, es az Néhány hónapos önszerve­ződés után megtartották első ülésüket az ESZME (Erdélyi Származásúak Miskolci Egye­sülete) szervezői, illetve az egyesület létrehozásában mun­kát vállaló tagjai. Megbeszélésükön — ame­lyet a HNF Városi Bizottsá­gának helyiségében tartot­tak — lényegében a tovább­lépés esélyeit és hogyanját gondolták végig. A jelenlevők elemezve a;, ország hasonló jellegű szer­veződéseinek tapasztalai alt. azt a következtetési vontál: le, hogy a miskolci, illetve a Borsod megyei erdélyiek­nek meg kell keresniük és találniuk az ebben a térség­ben élő emberekn k ób­ban megfelelő szerveződési formát, a helyi társadalom­ba való zavartalan beillesz­kedés menetrendiét. Ehhez a jelenlegi törvényes kere­Elkon holland szervezőcég­nek. Onnan kapjuk az alap. anyagot és a szabásmintát. Egyébként ott is előfordult mar. hogy nem tartozék megfelelőnek azt a szöve­tet. amit a gyártól kaptak. Ám ott a vevők diktálnak, és nem a gyártók, így azon­nal visszaküldték a szállít­mányt. Hozzánk már esak kiváló minőségű alapanyag érkezik, s olyan szabásmin- tát adnak hozzá, amelynél jobbat még egy méretes szabászat sem készíthet. — Miért nem hallunk többet itthon is a szövet­kezetről? Csendben és nagyon so­kat dolgozunk külföldre, s a korábbi 500 dolgozóból má­ra csak mintegy 140-em va­gyunk. Ezért örülünk, ha a külföldi megrendeléseket nem kevés munkával tudjuk teljesítem, hiszen varrónő­ink teljesítménybérben dol­goznak. Négyezer forintért már igen keményen meg kell dolgozniuk, s bizn*y tek között a legtöbb előnyt és konfliktusmentességet az egyesületi forma ígéri, amelynek működési feltéte­leit immár törvény rögzíti, illetve írja körül. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy szer­vezetük csak úgy működhet eredményesen, ha nem a nagy politika országok kö­zött is megoldhatatlannak látszó gondjait vállalja ma­gára, hanem a térségben letelepedett erdélyiek min­dennapi problémáinak meg­oldására — a beilleszkedé­sük megnehezítő akadályok elhárítására koncentrál. Eh­hez látszik megfelelőnek az egy esületi forma, amelynek működési szabályzatához alapszabályukat még a jö­vő hónap elején kidolgoz­zák az erdélyiek, hogy egyesületük hivatalosan is bejegyezhető legyen. éveken át nem tudja min­denki a legjobb teljesítmé­nyét nyújtani. Ezért tartjuk most legfontosabbnak, hogy akár a nyereségünk terhére is. de emeljük dolgozóink bérét, akik meglehetősen elavult gépeken dolgoznak. — A teljesítményt kor­szerűbb gépek vásárlásá­val is lehetne fokozni... — Csakhogy olyan rendel­kezések vannak érvényben, amelyek ezt nem segítik. Például egy korszerű külföl­di varrógépért 56 százalékos vámot kell fizetni — míg egy gépkocsit tízszázalékoos vámmal be lehet hozni —, s ehhez jön még a 25 szá­zalékos áfa, bizományosi és statisztikai illeték. Irreáli­san magas összeget kell fi­zetni a korszerűsítésért. Nekünk most arra futotta, hogy a KISZÖV kölcsönével néhány speciális gépet, pél­dául gomblyukazó, vagy wi~ salógépet vettünk. Így vi­szont esaik a munka minő­ségét javíthattuk, de köny- nyebb nem sokkal lett au asszonyoknak. — Pedig a szövetkezet, átképzési támogatást is igényelt a tanácstól. Még- sincs elegendő varrónőjük? — Hat hónapig négyezer forintos fizetést kínálunk azoknak a nyolc általános­sal rendelkező lányoknak, asszonyoknak, akik nálunk szerzik meg a varrónői ké­pesítést. A betanulási idő­szakban tehát fizetést kap­nak. később pedig teljesít­ménybérben dolgoznak. Mégsem tódulnak hozzánk a jelentkezők, pedig nagyobb érdeklődésre számítottunk. Bár eddig már két csoport­ban oktattuk a szabás-var­rást. ám amikor befejezik a tanfolyamot, nem minde­gyikük marad meg a szak­mában. Talán arra számíta­nak, hogy könnyebb ez a mesterség. hisz amikor megszerzik a képesítést, ak­kor ezért a 4000 forintért már keményen meg kell dolgozniuk az üzemben. Ezt pedig nem mindenki bírja, ezért leginkább a régebbi, megbízható dolgozóinkra számíthatunk. Gyümölcsérés idején szin­te kibékíthetetlen ellentét támad a termelők és a fel­vásárlók között. Harcuk tár­gya az ár: a kereskedők le­felé, a gazdák viszont fel­felé akarják szorítani. Mind­kettőjüknek igaza van — a saját szemszögükből. A jó néhány termékhábo­rút átélt lakosság azonban már tart ezektől a villon­gásoktól, mert tudja, hogy a végén rajtuk esattan az ostor: drágább lese a gyü­mölcs nyáron és télen. A felvásárlási árak már tavaly nagyon magasak voltak, most pedig egyes termékek­nél alacsoonyabbak, mások­nál azonban tovább emel­kedtek — tájékoztatott So­mos Miklós, a Miskolc» Hű­tőipari Vállalat főmérnöke. — Mint minden évben, az idén is szerződést kötöt­tünk a termelőkkal, ám to­kán mégsem a vállalatnak adják el a termést. Ügy lát­szik. egy részük nem törő­dik az aláírt szerződéssel. Ha a mi árainknál többel A kiállításon bemutatták vihette Alkotó A Gárdonyi Géza Művelő­dési- és Alkotó Ház hatodik alkalommal hirdette és ren­dezte meg komplex kreatív napközis táborát. A kétszer öt nap alatt a gyerekek — nyolcvan általános iskolást vonzott a program — készí­tettek kerámiákat, tűzzo­máncot, sokat játszottak, gyöngyöt fűztek, sportoltak, vetélkedtek, lovagoltak, re­pülőmodelleztek, festettek, rajzoltak, bábokat készítet­tek és m g hosszan lehetne sorolni; mi módon töltötték hasznosan az időt. A most zárult napközi' végén a leg­jobb munkákból alkalmi ki­állítást rendeztek, amit az­után - Sah e; is borí­tottak, rr rt alkotásait ki-ki hazavihette. A napközi díja — étkezéssel, a foglalkozá­sokhoz, szükséges anyagokkal együtt — 1200 forint volt. íüfctai lep tűri Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kazár Judit, a 7. Sz. Általános Iskolában (Vörösmarty u. 76. sz.), 18 órától; Szamosi János, a Tokaj Szolgálta tóház nép­frontbizottságán (Győri ka­pu 57. sz.), 15 órától. ígér valaki, a nagyobb ha­szon érdekében odaadják a gyümölcsöt. Nem számít a nyolcszázalékos kötbér sem, mert . ennek többszörösét kaphatják meg. A vállalat azonban nem versenyezhet ezekkel az árakkal, ha nem akar veszteséges lenni. Emiatt a tervezett mennyi­ségnek csak 40—50 százalé­kát sikerült beszerezni eg- resből, és mindössze tíz százalékát fekete ribizliből. A málnatermelőlckel is vannak vitáink. A csapadé­kos időjárás miatt a számí­tottnál rosszabb lett a ter­més minősége. A gazdálko­dók azonban nem akarják tudomásul venni, hogy ezért a málnáért csak kevesebbet fizethetünk. Amennyihez sikerül hozzájutni, azt a mennyiséget dolgozzuk fel. A nyugati piacon amúgy is visszaesett a málna ára. ezért nem érdemes erőltet­ni a mindenáron való fel­vásárlást. Sz. P. Napjainkban egyre gyak­rabban találkozunk neves orvosok és bőrgyógyászok lesújtó véleményével a mér­téktelen napozásról. Azt a kérdést boncolgatják, hogy mi hasznosabb az ember­nek: a hosszú, vagy a rövid napozás? Igaz ugyan, hogy Nap nélkül nem lenne élet a Földön, de akit semmi nem véd a trópusi nap su­garaitól, annak néhány őrá alatt vége. A napsütés okozta károso­dás gyorsasága es mértéke az ibolyántúli sugarak mennyiségétől függ, ez pedig délidőben, a hegyekben és a tengeren a legnagyobb. Há­rom hét alatt a bőr sugár­ellátása negyvenszeresére nő. a pigmentképződés meg­tízszereződik. a szaruréteg négyszeresére vastagodik Ez esetben a nap valóban segít rajtunk. Ám ez a szá­mítás ritkán válik be: csak azoknál, akik a negyedik bőrtípushoz tartoznak, vagy­is a légellenállóbbakhoz. A másik három bőrtípus ked­vezőtlenebb eséllyel indul naposmi. • KEDVEZŐTLEN ESÉLYEKKEL Az első csoportba főként a kelták leszármazottai tar­toznak, a közép-európaiak­nak csupán két százaléka. Napozásuk fájdalmas leégés­sel jár, egyáltalán nem bar- nulnak le, csak lepirul a bőrük, majd lehámlik. A második csoportba tartozói? egy árnyalattal sötétebbek és alig kedvezőbb a helyze­tük. Elég egy óra déli na­pozás, bőrük máris gyulla­dásba jön és lehámlik. A bámulás minimális. Közép- Európában az emberek 78 százaléka a harmadik bőr­típushoz tartozik. Ismertető- jegyei: barna mellbimbók, semmi szeplő, egyórás na­pozás után megindul a pig­mentképződés, ez azonban nem tartós. A negyedik bőr­típus képezi az irigyelt 8 százalékos kisebbséget: sö­tét haj, szem és mellbimbó Soha nem ég le, mélyen és tartósan bámul. • A LEÉGÉS A LEGKEGYETLENEBB A legfőbb gondot nem az úgynevezett akut bőrkároso­dások jelentik, amelyek kö­zül a leégés a legáltaláno­sabb. Jóval több gondot okoznak a járulékos hatá­sok. mert a bőr nem „felejt el” semmit. A napimádók zöme nem ússza meg rán­cok és csúnya pigmentfoltok nélkül. Egyre gyakoribb a bőrrák, amely mind több áldozatot szed. Ha éveken 4t rendszeresen, nagy mennyi­ségben éri a fény. a fehér ember bőre krónikus elvál­tozásokat szenved. Száraz lesz és vékony, egyes felü­letei láthatóan megnagyob­bodnak. Kitágult erek. vas­tag szaruréteg, a színező­anyagok hiánya, vagy sötét foltok, rugalmatlanság és idő előtti elöregedés — az elváltozás megannyi jele, amely orvosi eszközökkel nem befolyásolható. A rák réme nem riasztja el a napfényre vágyókat Hogy miért nem? Először is: csak évtizedek múlva fe­nyegeti a lehetséges áldoza­tokat, másodszor: nem min­denkit támad meg. harmad­szor: viszonylag ártalmatlan. A bőrrák megbetegedések 68 százalékát alkotó két rák­fajta gyógyulási esélye ugyancsak 98 százalék. A valódi ellenség a rossz- indulat ú daganat. Ezzel szemben az orvostudomány eszközei javarészt hatástala­nok. A bőr pigmentképző sejtjeiben keletkezik. és már egészen korai stádiumba» lehetnek áttételei. • A MANEKENEKNEK MEGTILTOTTAK Mivel a rákesetek növek­vő száma sem csillapítja az emberek napfényéhségét, az aggódó bőrgyógyászok a ráncok gyakori emlegetésé­ben bíznak. Okkal? A rán­cok a barnulási láz mély ős eltüntethetetlen nyomaiként minden napimádó arcára bevésüdnek. Egyesek máris olyan öregnek látszanak, amilyenek valójában soha nem is lesznek. A divatked­velő ember legkevésbé kí­ván ráncos lenni, sőt, azért sütteti magát a napon, mert a barnaságot a fiatalsággal és szépséggel azonosítja. Annyi bizonyos, hogy s párizsi nők. akar maneke- nek. akár gazdag asszonyok, az idei nyárra már gondos­kodtak krémszínű napernyők­ről, s újra hódít a nagy szé­lű kalap. Egy híres Nevr York-l divatügynökség fenök- asszonya pedig egyenese* megtiltotta manekenjeinek. hogy lebarnuljanak. A kala» és a napszemüveg ma * komplett öltözék elengedhe­tetlen tartozéka. B. K. A régi dolgozóktól a mesterfogásokat is meg lehet tá­madni Egyesületként kívánnak működni ESZME—hírek (vadas) Gyenge a málna minCsége Felvásárlási Ér-Sarc

Next

/
Oldalképek
Tartalom