Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-09 / 105. szám

/ Gyakoribb ellenőrzések, súlyosabb büntetések Sok a közlekedési baleset A csütörtök lett a kritikus nap (Folytatás az 1. oldalról) Egyre több az olyan vo­lánforgató, aki fittyet hány a legalapvetőbb közlekedé­si szabályoknak. A helyze­tet súlyosbítja, hogy bizo­nyos napokon elviselhetetlen a forgalom sűrűsége me­gyénk főbb útvonalain. Egy­másba érnek a kocsisorok az ózdi, a szerencsi és a me­zőkövesdi úton. Riasztó a helyzet a 3-as út Miskolc—Budapest közöt­ti szakaszán. A(kár egy héten háromszor is megfordulha­tunk úgy, hogy egyetlen rendőrrel sem találkozunk. Ezzel szemben a gyorshaj­tások a szabálytalan előzé­sek tucatjait számlálhatjuk akár kilométerenként is. Akik erre autóznak, annak tudatában hágják át a leg­elemibb szabályokat, hogy nem kell számítaniuk közúti ellenőrzésre, vagy legalább­is nagyon ritkán, Pónus Fe­renc rendőr alezredes jól is­meri az ezzel kapcsolatos körülményeket. Ezért hatá­rozták el — mondotta a lap. zártunkkor is tartó sajtótá­jékoztatón —. hogy a he­vesi és a Pest megyei kollé­gákkal közösen, a jövőben állandó ellenőrzés alá ve­szik a teljes hármas utat. A közlekedésbiztonsággal foglalkozók kötelessége ku­tatni. elemezni a baleseti helyzet dinamikus romlását. Föl kell tárni az okait an­nak. hogy miért emelkedett 45-ről 68-ra a súlyos és 84- ről 110-re a könnyű sérültek száma az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. Minek a következménye, hogy egyre több az ittas ál­lapotban karambolozó? S miért okoztak 48 százalék­kal több balesetet a sze­mélygépkocsi-vezetők az idén. mint tavaly? Egyéb­ként ebben a szomorú ve­télkedésben a motorosok sem sokkal maradtak le. S említésre méltó, hogy az idén, idáig 92 százalékkal több. úgynevezett ráfutásos, ütközés történt, mint tavaly is. Sok járművezető meg­feledkezik a követési távol­ság betartásáról, mindezek következményeként a gya­koribb gépjárműtípusokhoz már nem kapható motorház- és csomagtértető. A külföl­di szállítók nem értik, hogy miért kell nekünk ilyen sok pótalkatrész ezekből a ka­rosszériaelemekből ? A közlekedési válságstáb első lépésiként számba vette a balesetveszélyes napokat, s városunk kritikus pont­jait. Korábban péntek volt a legveszélyesebb nap, most viszont a legtöbbször csü­törtökön mond csütörtököt a gépjárművezetők tálentu- ma. A hét közepén 67 szá­zalékkal több karambol tör. tént ebben az évben, mint tavaly. Miskolc kritikus pontjai a Szentpéteri kapu, a Győri kapu, a Beloiannisz utca. a Búza tér és környé­ke. Ezeken a helyeken a szokásosnál is többször kel­lett helyszínelni az utóbbi időben. Ezért ne lepődjenek meg a gépjárművezetők, ha mostanában több rendőrrel találkoznak errefelé. Sűrűb­ben ellenőrzik a forgalmat, s ami lényeges, az egész megyében az úgynevezett mozgó szabálysértések ki­szűrésére helyezik a hang­súlyt. Magánrendszámú ko­csikból figyelik a forgalmat, ugyanis bebizonyosodott, „a csengős macska nem fog egeret”, érthetőbben, a leg­vadabb ámokfutó is türtőz­teti magát, ha kék-fehér csíkos autót lót a közelben. A mozgó szabálysértők ki­szűrésére megerősítették a motoros rendőri csoportot, sűrűbben vetik be a traffi- paxokat. s videokamerát és a robotfényiképezőgépet. a szabálytalanságok megörökí­tésére. Aki a KRESZ alap­vető szabályait durván megsérti, gyorshajtáson érik tetten, a szokásosnál na­gyobb büntetésre, hosszabb idejű jogosítvány-elvonásra számíthat. (szántó) Kitüntetések a verő Á Magyar Vöröskereszt Miskolc városi vezetősége a Borsod Volán igazgatóságán tegnap délután rendezett ün­nepséget a vöröskeresztes vi­lágnap alkalmából. Elsőként az édesanyákat köszöntötte verssel és virággal Bari Edit, a Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet tanu­lója. A világnap jelentősé­gét Ercsey Béláné, a Magyar Vöröskereszt Országos Veze­tőségének tagja, a városi ve­zetőség alelnöke méltatta. Az ünnepi ( beszéd után beje­lentették, hogy május 5-én. Bu­dapesten kapott kitüntetést Tallián Viktorné, a városi veze­tőség gazdasági vezetője, aki a Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát vette át. Ugyancsak ezt a kitüntetést kapta Czikora Endre, a 100. Sz. Szakmunkásképző Intézet szak­oktatója, alapszervezeti titkár. A Borsod Volánnál rendezett ünnepségen a Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatú kitün­tetést kapta Horváth Zoltánné, az LKM nyugdíjasa. Sztemai Jánosné, a parasznyai orvosi 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Diáksport REGGELI HÍRLAP, 1929. MÁJUS T. ' Hova menjen a városi gyermek játszani? A fut­ballpályákat professzionista egyesületek birtokolják, ahová hívatlan és avatatlan embereknek belépni nem lehet. Professzionista egyesületeket végre mégsem ala­píthatnak ezek a fiatal diákok, akiket, ha még egy- . szer megpróbálkoznak azzal a szörnyű vétséggel, hogy egv rongy labdával kimerészkedjenek az elhagyott me­zőkre, a városbiróság a dorgáláson túl, most már szi­gorú pénzbüntetésre fogja Ítélni. Valóban csodálatos dolog, hogy amikór mindenki — a hivatalos egyéni­ségek és magánemberek egyaránt —, szinte program­szerűen kántálják az ifjúság fizikai nevelésének szük­ségét és a jövő generációba vetett reménységet (nó­ta bene: ugyanerre a jövő generációra már most igye­keznek áthárítani a legnagyobb adóterheket), akkor senkinek sem jut eszébe, hogy itt-ott kikanyarítson ennek a fiatalságnak a számára egy-két holdnyi fü­ves területet, ahol játszadozva elfeledkeznének a jö­vő perspektívájáról, elfeledkeznének arról, hogy mi­lyen szomorú lesz az életük, ha majd nagyok lesz­nek. ÉSZAKMAGYARQRSZAG, 1949. MÁJUS 31. Ragyogó napsütéses reggelre ébredtünk vasárnap. Az első komoly — talán túlontúl is „komoly” — meleg nyári vasárnapra. Hátizsákokkal felszerelve, nagy tömegek álltak a villamosmegállónál. A dolgozók közül sokan a környe­ző erdőkbe rándultak ki. A lillafüredi szálló is bené­pesedett. A kisvasút 1200 kirándulót vitt ki a he­gyekbe. Diósgyőr-Tapolcáh is élénk volt a forgalom. A tisz­tások zöld pázsitját ellepték a vidám csoportok, az erdők gyermekkacagástól visszhangzottak. A diósgyő­riek főleg a Királyasztalnak nevezett kirándulóhelyet keresték fel. A meleg fürdésre csábította az embereket. A Sajó partján is sokan fordultak meg. Megjelentek az első vadevezősök. A görömbölytapolcai strandfürdőn 1500 —2000 ember fürdött. A meleg nyári estén Miskolc utcáin nagy tömeg sétált. Sokan keresték fel a cukrászdákat is. A Kos- suth-espresszóban fagylaltdélutánt rendeztek, 60 kg fagylalt fogyott el, 3300 Ft értékű hűsítőt adtak el. DÉLI HÍRLAP, 1970. MÁJUS 8. Ha a lehetőségeket vizsgáljuk, örömmel állapíthat­juk meg, hogy városunkban heti 4 órában 54 tanár foglalkozik az iskolai tömegsporttal, 15 iskolában 32 sportszakkör működik, 20 iskolában 32 alsótagozatos gyermektornakör fejt ki tevékenységet. Mintegy 3000 felsőtagozatos részére 16 órás úszásoktatást biztosíta­nak, és a Miskolci Sportiskola különböző szakosztá­lyainak tanterv és tanmenet szerinti foglalkozásain mintegy 500 általános iskolás vesz részt. Nem feladatunk az iskolai testnevelés tartalmi vizs­gálata, de mert az úttörősport e tevékenység függvé­nye, elöljáróban meg kell állapítani, hogy annak színvonala, főleg lehetőségei a hazai viszonyokat te­kintve is csak közepesnek mondhatók. 26 iskola nem rendelkezik tornateremmel, vagy csak szükségtorna­terme van, 15 iskolában sportolásra alkalmatlan, kis udvar található, vagy egyáltalán nincs is. Az alsó ta­gozatban általában nincs szakosított testnevelés. A lé- \ tesítményhiány káros következményei nemcsak az ok­tatás folyamán, hanem a tanórán kívüli sportfoglal­kozások általános menetében is érvényesülnek. A tár­sadalmi sportegyesületek sem rendelkeznek tornater­mekkel, s így — a téli időszakban különösen — túl­zsúfoltak a tornatermek. Nem, szükséges, hogy a szülő nő szenvedő, magatehetetlen alanya legyen az utód nt- lágrahozatalának. Lehet részese, egyik irányítója is. Fájdalommal a világra hozni? Az a bizonyos harmadik út... Mióta lehetséges fájdalom nélkül is szülni, két tábor­ra oszlottak a nők: van, aki arra esküszik, hogy a külön- féle érzéstelenítéses módszer a jó, mások ragaszkodnak a hagyományos szüléshez. De van harmadik lehetőség is ... A Semmelweis Kórház szü­lészetén egy átfogó program keretében ezt a bizonyos harmadik utat szeretné nép­szerűbbé tenni dr. Berkö Péter, aki nemrég vezeti a szülészek, nőgyógyászok it­teni csapatát. • SZAKMAI VITÁK Dr. Berkö Péter: — A szülési fájdalom szükségessége körül ma is dúlnak a szakmai viták. Van, aki azt mondja, hogy szükség van természetes fáj­dalomérzetre is ahhoz, hogy az anya és a magzat között létrejöjjön már az első pil­lanatban a ‘semmivel nem pótolható kapcsolat, míg má­sok szerint ez csak fölösle­rendelő asszisztense, alapszer- vezeéi titkár. Bronz fokozatú kitüntetést vett át Ecsedi Ernö- né, az Émász vöröskeresztes titkára. Fazekas Károlyné, az egyesített bölcsődék vöröske­resztes alapszervezeti titkára, Karlecz Zoltánné, a 27. Sz. Ál­talános Iskola vöröskeresztes ta­nácsának elnöke és Mátrai La- josné. a répáshutai vöröske­resztes alapszervezet titkára. A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága első ízben adományozta a Családvédelem­ért Emlékplakettet, amelyet Orosz Andrásné, az -1/2. lakóte­rület vöröskeresztes titkára ka­pott'. Véradó mozgalomért em­lékplakettet adtak át Siklósi Sándornak, a BEM véradójá­nak, s véradásszervezésért em­lékplakettet kapott Kovács Miklós, a MIK vöröskeresztes titkára. Kiváló véradó szervező kitüntetésben részesült Fekete Sándorné, Tasnádi Andrásné és Tóth Zoltánné. Ezt követően a többszörös véradókat köszöntötték, majd a 2. Számú Szaközépisko- la Karacs Teréz Kollégiumá­nak tanulói és a hernádné- meti asszonykórus tagjai ad­tak ünnepi műsort. ges kellemetlenség, amelyet el lehet kerülni. Én a két véglet közül egyiket sem fo- gadom el. a. harmadik meg- oldást találom jónak: a szül lő nő teljes lelki és fizikai felkészítését, amely után a szülést nem drámaként éli meg, hanem olyan teljesít­ményként, élményként, amelyre szívesen emlékszik vissza. Ez a módszer alkal­mas a fájdalmak csökkenté­sére, ugyanakkor létrehozza a lelki kontaktust az újszü­lött és az anya között. • A MAMA VÁLASZT A . laikusnak úgy tűnik, hogy ez a módszer az, amely a legkevésbé illeszthető á magyar egészségügy túlter­helt, gyengén felszerelt, idő-, pénz- és emberhiányos rend­szerébe, hiszen a felkészítés aprólékos munkát jelent és olyan kapcsolatkiépítését az orvosok, egészségügyiek s a leendő anyák, apák között, amelyre eddig ritkán nyílt mód ... — A szülések száma olyan drasztikusan csökken, a ter­hességmegszakítások száma pedig annyira nő, hogy min­dent meg kell tenni azért, hogy kiszolgáljuk a szülés­re vállalkozókat. Valóban szolgálatról van szó: hogy ne félelemmel vállalkozzon sen­ki a gyermek világra hoza­talára, hanem kedvvel. A szolgálathoz az is hozzátar­tozik. hogy senkire nem erőltetjük rá a mi módsze­rünket: aki kívánja, szülhet teljesen * hagyományosan, vagy fájdalom nélkül is. An­nál is inkább megteremtjük ebeket a lehetőségeket, mert ezek egyike sem újdonság a városban. Arra is gondol­tunk, hogy módot teremtünk az együtt szülésre. Akadnak ugyanis jó néhányan. akik azt kívánják, hogy a férj és feleség együtt legyen a gyer­mek megszületéséig, és ezt az igényt ki - kell elégíteni. 9 BE LEHET BIZONYÍTANI — Ez sem szokatlan újdon­ság ... — Valóban nem, hiszen a megyei kórházban, ahol elő­zőleg dolgoztam van erre mód, a Vasgyári Kórházban pedig már régebben is fog­lalkoztak a terhes nők írt» tenziv felkészítésével. Mi a kettőt ötvözni kívánjuk, és azzal a nagy előnnyel ren­delkezünk, hogy a körülmé­nyeink ideálisnak mondha­tók. Van elegendő helyisé­günk arra, hogy intim mó­don történjen az együtt szü­lés. és utána napközben is együtt lehessen, a mama az újszülöttjével, egy. olyan te-| rém ben, ahol a csecsemő» nővérek megtanítják őket az újszülöttgondozásra. Ami pe­dig a sokat emlegetett fel­készítést illeti: május 10- tői tanfolyamokat indítunk. Terheseknek és azoknak, akik az együttszülésre vál­lalkoznak. Gyerekorvosok, pszichológusok, védőnők, szü­lésznők, gyógytornászok vesznek a munkában részt. A tanfolyamokról mindent, meg lehet tudni a terhesta­nácsadásokon, és itt az osz­tályon is. Természetesen a felkészítésben részt vesznek az osztály orvosai,- mert vé­leményem szerint a felkészí­téshez az is hozzátartozik, hogy senki ne kerüljön ide­gen környezetbe, idegen em­berek közé, úgy hogy ne is tudja, kik azok valójában,, akikre rábízza saját maga és magzata életét. Az az igaz­ság, hogy ez a felkészítési rendszer a terhestanácsadás rendszerében lenne jó, ha megvalósulna. De erre ma még nincs módunk, azért vállalkoztunk mi a munká­ra — bár annyj,t elértünk, hogy a tanácsadásokon át­szervezve a munkát, mindig ugyanazokkal a szakembe­rekkel találkozzon a kisma­ma, ne legyen személytelen a kapcsolat.' Nem tagadom azt sem, hogy nem kevés szellemi, szakmai ambíció is fűt bennünket, hogy bebizo­nyítsuk: ez a bizonyos har­madik út nagyon sokak szá­mára járható, és lehet úgy szülni, hogy nem csupán szenvedő alanyai és nem is szenvtelen résztvevői va­gyunk utódunk világra ho­zatalának. (kiss) j

Next

/
Oldalképek
Tartalom