Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)
1989-05-19 / 114. szám
Június l-tól: drágább és olcsóbb jegyek a strandokon iszunk az árr Aki délután megy, jókban jár vékenységeit külön-külön Ii nyereségessé tenni. Ez vonatkozó a fürdőkre is. ahol az a táviati megoldás: a fürdők önállóan tevéaeny- kedjenek. de ne csak abból éljenek meg. hogy fürdo- szolgáitatásokat nyújtana«!, hanem minden eeyébből, ami a strandon pénzt hoz. a hirdetésektől kezdve a lán- gossütésig Mi errefelé haladunk. A differenciáit áremelést a főkönyvelő így magyarázza : — Ingyenessé válnak bizonyos szolgáltatásaink: a csúszdázás, valamint a na- pozóágy-hasznáiat a tapolcai és a diósgyőri strandon. Bevezetjük a délutáni jegyet: 3 óra után lénvegfsen olcsóbb lesz belépni a strandokra! Megmarad a 6 éven aluliak ingyenes belépése. Az árak változtatásával azt is el akarjuk érni. hogy tükröződjön a tapolcai, a diósgyőri és az Augusztus 20. strandfürdő közötti színvonalkülönbség a fizetendő összegekoen is. Ezért más és más árakat állapítottunk meg ezekre a strandokra. \ Termálfürdőben nem lesz árváltozás az idén. mert azzal számolunk, hogy a szállodaépítés miatt az ősz folyamán be kell zárni A sportjellegű, nem idényfürdőinknél nem kívánunk lényeges árváltozást végrehajtani. Egységesítettük a bérlettípusokat is: a hétnapos jegy 20 százalék kedvezményt nyújt, és bevezetjük azt az állandó belépőt, amely egy évre, 5000 forintért az összes fürdőinkbe szól. * Megjegyzésünk mindehhez pusztán annvi, hogy a kormány takarékossági akcióinak további következményeiként más. eddig támogatott szolgáltatásoknál is számíthatunk hasonló áremelésekre. Azon pedig aligha lehet csodálkozni, ha egy vállalat fut a pénze után, sok, eddig szociális jellegű szolgáltatás az üzleti szférába kerül. Csakhogy ideje lenne már mindezt ellentételezni a fizetések, a munkaerő árának, értékének növelésével is ... (kiás) gondokat azt hiszem jelezte mindenki számára a vízáremelés körüli országos vita is! Elvileg lehetséges, hogv különféle kereskedelmi tevékenységek hasznával megA rési és új díjszabás A június elsejétől érvényes új árak a következők: a tapolcai strandon a közös öltöző díja 25-ről 35-re. a kedvezményes jegyár (diákok, katonák, nyugdíjasok) t2-ről 20 forintra változik. A délutáni belepő 15 forint lesz, a kabin ára 30-ról 50-re. a szekrényes öltözőé pedig 30- ról 40 forintra emelkedik. Az Augusztus 20. strandfürdőben a közös öltözőbe 20 helyett 25 forintért lehet belépni, a kedvezményes jegyár 12 helyett 15 lesz. a délutáni jegy ára vedig 15 forint. A kabinokat 40 forintért tehet igénybe venni, a szekrényes öltöző 25 helyett 30 forintba kerül. De ugyancsak a szekrényes öltözőbe délután 3 óra után már 20 forintért lehet belépni. A diósgyőri strandfürdőben a közös öltözőbe 15 helyett 20 forintért lehet majd bemenni, a kedvezményes jegy ára 15. a kabinoké pedig 30 forint maradt. Az Augusztus 20. strandon nyári szezonon kívül, azaz szeptember 1-től újra a régi árak lesznek érvényben azzal a változtatással, hogy a szekrényes öltözőt 30 forintért lehet majd igénybe venni. próbáljuk támogatni a veszteséges fürdőket. De a vállalat csak akkor tud tartósan talpon maradni, ha megpróbálja a különféle teA Borsodi Szénbányák nehéz esztendeje Visszalépés a szociálpolitikában? Növekvő költségekkel, ugyanannyi pénzből A beavatottak már akkor sejteucK, nogy az idén aligha lesz elKci ülhető Miskolcon a íurüojegyek árának emelése,, amikor a városi tanács úgy döntött: nem tudja növeini a vállalatnak adott több, mint tízmilliós támogatást. A várt esemény be is következett: a Miskolci Vízmüvek és Fürdők Vállalat junius 1-töl'ditle- rencialtau, es új engedményekkel enyhítve, de emeli a fiirdöjegyek árát. Magyarázatot kértünk az áremelésre a vállalat- illetékeseitől. Szűcs Andor, a vállalat gazdasági vezetőhelyettese így válaszolt arra a kérdésünkre. hogy mi az áremelés elsődleges oka: — A fürdőágazatuhk mindig is ráfizetéses volt: a több, mint tízmilliós tanácsi támogatás dacára, tavaly 9,5 milliós veszteséget produkált. Ma egy látogatóra 38 forintot költ a vállalat, ebből 19-et az állampolgár, 10-et a tanács, 9-et a- vállalat fizet. Ezen .a „képleten” elsősorban azért kell változtatnunk, mert ez a 38 forint nem elegendő arra. hogy strandjainkon, fürdőinkben megtartsuk és javítsuk az eddig elért színvonalat. Arról nem is kívánok bővebben beszélni, hogy minket is ugyanolyan keményen sújtanak az áremelkedések, a növekvő bér-, energia-, eszközfenntartási költségek. mint mást. Kézenfekvő kérdés, hogy miután a vállalat nemcsak fürdők üzemeltetésével foglalkozik, vajon miért nem „nyelik le” a többi tevékenység rovására a veszteséget ahelyett, hogy árat emelnének? A vállalat igazgatója, Grósz György erre a következőket mondta: — Az alaptevékenységünkből nem támogathatom a fürdőket, hiszen ez sem jövedelmező — ezeket a — siker Első nagy sikerét aratta az idén az LKM Csavar és Húzottáru Leányvállalatának kollektívája: egyik termékük a Budapesti Nemzetközi Vásár díját kapta. Az újonnan kifejlesztett bányabiztosító acélszerkezetért nyerték el a rangos elismerést, melyet a Bányászati Egyesülés Műszaki Tanácsának megbízása alapján 1986- ban kezdtek kidolgozni. Azóta Tatabányán, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetben és a Borsodi Szénbányáknál is kipróbálták az új acélszerkezetet. A bánya- biztosítsában igen jó eredményt tudtak vele elérni; jelentősen megnövelte az ívek teherbíróképességét. Ugyancsak *az LKM sikeres terméke az az elektronikus daruhorog mérleg, mely azonnal megmutatja a felemelt áru súlyát. Akkumulátorról is üzemeltethető, s egy zsebben hordozható, infravörös távvezérlőegységet is készítettek hozzá. v. is. Diósgyőri kohász Strapabíió a kusz Kárászok a Szinváha Az idén már nem számolhatnak az cgymilliárd kétszázhatvan millió forint állami támogatással, a 15 százalékos termelő áremelés a tervezett 3,9 millió tonna szénnél pcaig „csak” 800 millió forintot jelent. 11a nem akarnak veszteségesek lenni, és a 15 százalékos általános költségnövekedéssel is számolnak, legalább fél- milliárd forintot a vállalatnak kell kigazdálHoünia. Az árbevétel növelésének meghatározó módja az energetikai szén földértékének és a lakossági szén darabos arányának növelése. Nem , elhanyagolható tényező azonban a válla’.an tevékenységek területén bevezetett szigorú, ésszerű takarékosság sem. Érintik-e ezek az intézkedések a válla-at ! szociális, jóléti, kulturális és sportalapját? — kértünk tájékoztatást Jesse Árpádtól. a vállalat személyzeti és szociális igazgatójától. • A CSÖKKENT MUNKAKfcPuSSÉGÜEK SORSA — Csak kísérleteket tehetünk ezen a terű létén — válaszolta — anélkül, hogy a bányászokról való hagyományos gondoskodás ne szenvedjen 'csorbát. Ilyen , például, hogy havi 120 forintos térítés ellenében otthon mosattuk volna a munkaruhákat. amiért a vállalat 12,5 millió forintot fizet évente a Patyolatnak. Így az évi 6,5 millió forintos tárolási költséget is meg lehetett volna takarítani, azonban ezt a bányászok nem vállalták. Egyébként évente összesen 43 millip forintot fordítunk munka- és védő- ruhaellátásra. Az öltözők és fürdők , fenntartása és üzemeltetése 60 millió forintba kerül. Errői nem mondhatunk le. Nem sokat jelent az a bevétel, hogy minimálisai. emeltük az üdültetési dijakat, de még így is minden beutalt 1 forintjára 4 forint jut a vállalati kasszá- oól, összesen évi 26 millió forint. Nem sok reménnyel kecsegtet a munkáss^állitás- ban tei vezeti racionalizálás sem. Jelenleg 200 településről szállítja a Borsod Volán dolgozóinkat. Az utazási tarifa emelése miatt itt ki mondottan nőnek a költségeink.: míg 1988-ban 82,4 millió volt, addig az idén az utaztatás már 98 millió forintba kerül a vállalatnak. A munkásszállítás és költsége bizonyos értelemben függvénye a vállalati létszámgazdálkodásnak. A múlt évben 1883-an váltak meg a vállalattól (nagy részük nyugdíjba került), ugyanakkor 1134 új dolgozót vettünk fel. Az ésszerű az lenne, ha a leghosszabb távú. s a részben kihasználatlan buszjáratokat szüntetnénk meg. ez azonban az érintett területeken tovább növelné a Borsod megyében amúgy is feszült foglalkoztatási gondokat. — Felelősséggel kell foglalkoznunk a vállalatnál lévő 1300 csökkent munkaképességű dolgozó sorsával. Annál is inkább, mivel ez a' vállalati létszám 10 százaléka, a fizikai dolgozók 12 százaléka. A nehéz gazdasági helyzet ellenére sem lehet, szabad ezt a számot csökkenteni, mivel ez a kérdés társadalmi szinten sincs megoldva. Az lenne a járható út, ha az érintettek munkaképességükkel arányos jövedelemmel és az infláció növekedésének megfelelő plusz járadékkal rendelkezve döntnetnének mun- kahelyváltoztaiásról. Ma már csak két munkásszállót tart fenn a vállalat, az üzemi étkeztetéshez való hozzájárulás sem jelent nagy tételt, mivel mindössze 1200- an veszik igény be. Összegezve: az ésszerű takarékos- sági intézkedések és a minimális költség-emelése;! korántsem ellensúlyozzák egyre növekvő kiadásainkat. Országosan nem megoldott például a vájárképzés, a vállalat évente 24 millió forintot fordít szakmai képzésre, továbbképzésre, különféle kötelező tanfolyamokra. — Két évvel ezelőtt 50 millió 544 ezer forint volt a szociális jóléti, kulturális és sportcélokra való vállalati kiadás. Tavaly 61 millió forint állt rendelkezésre, ami a költségek emelkedése miatt csak a szintentartáshoz volt elegendő. Az idén ugyanennyi pénz van. ami a költségek állandó növekedése miatt egyértelmű visz- szalépést, tartalmi csökkenést jelent. • HA A BÁNYA KIVONUL... Az olyan régi, hagyományos iparágakban, mint a bányászat, a kohászat, vagy az erdőgazdálkodás, több évtizedes hagyományai vannak a dolgozókról való gondoskodásnak. Külön lakótelepeket építettek számukra, megfelelő ellátó szolgálattal — élelmiszer, ruházati bolt — rendelkeztek, a kultúrhá- zakban, a sporttelepeiben pezsgő élet folyt. Most már nemcsak a bezárt bányák üzemépületei, irodái kihaltak, — a fenntartásuk ma is milliókat emészt fed! — de a művelődési házknak, könyvtáraknak és a sportpályáknak is kevés látogatója akad. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy ha a bánya egy településről kivonul, ott rendszerint megáll az élet. A közigazgatásnak, a tanácsoknak nincs megfelelő anyagi lehetősége, hogy a korábban a bánya tulajdonában lévő intézményeket méltó módon működtessék. (oravec) Gyerekek horgásznak a Szinva-parton, a Royal-köz- nél. — telefonált szerkesztőségünkbe egy magántaxis tegnap délután. Mint elmondotta, 15—20 dekás kárászokat fognak a már egyre tisztább és átlátszóbb vízből. Ha a hír igaz, akkor ez a tény valóban szenzációs. Legalább egy évszázada, hogy minden hal kipusztult a patakból. Sokat kellett vámunk arra, hogy a környezetvédelmi intézkedések eredményt hozzanak, és újra legyen élővilága a Szin- vának. Nos, a biztonság kedvéért a szakembereket is megkérdeztük;- valós lehet-e a hír? Sokak szerint elképzelhető, ám inkább arról van szó, hogy a gyerekek úgynevezett küszt fognak. Ez nagyon strapabíró halféle, még a Szinva-patak nem kimondottan tiszta vizében is megél. Körülbelül 10—12 centiméter hosszú, vékony hal. Ezzel szemben a kárász már igényesebb, és zömö- kebb formájú. Mindenesetre a hivatalból horgászattal foglalkozók maguk is utánanéznek. Lehet, hogy a napokpan már fényképekkel is illusztrálhatjuk a jó hírt? S egyszer még azt is megírhatjuk, hogy egyre több az engedély nélküli horgász a patak partján. , (Sz. I.) Elöljárósági fogadóóra A martintelepi elöljáróságon hétfőn 17 és 19 óra között. a Kisfaludy u. 41. sz. alatti szolgáltatóház helyiségében tartanak fogadóórát. 1
