Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)
1989-05-13 / 109. szám
Alapszabásminta Mellényvariációk Ha a férfiakon olyan jól mutatott, miért ne lennének benne csinosak a lányok is? A mellény nem véletlenül egyike a kamaszok legkedveltebb ruhadarabjának: csinos, jól öltöztet, praktikus, s a nyári ruhaslágerben bizonyára vezető helyre kerül. Az egyetlen bemutatott szabásminta alapján készíthetünk sportosát, elegánsát, klasszikusat, vagy akár ballagásra való alkalmit is. Az oly divatos fekete selyemszoknya anyagából varrva komplett együttest kapunk, de nagyon dekoratív lehet fehér alapon fekete hajszálcsíkos vékony kelméből. Ha csíkosból varrjuk, a nyakkivágás mentén ferdére szabott pánttal remekül mutat. Ha az eleje kivágást a gomboló pántnál háromszög alakúra megnagyobbítjuk, csomóra kötve is viselhető; ha a szaggatott vonal mentén lecsapjuk a sarkat, „V” alakban találkozik az eleje. A szabásminta csak alap ahhoz, amit egyéni ötletekkel, egy kis fantáziával kihozhatunk belőle. Ha az elejét szélesebbre hagyjuk, dypla gombolással is készülhet, derékvonalon elkarcsúsíthatjuk, tehetünk rá zsebet, zsebfedő pántot. Aki gyakorlottabb a szabás-varrásban szabhat rá sál-, vagy matrózgallért, i s innen már csak egy lépés, hogy egy kis ujjával majd- nem-blézert kreáljon. Anyaga lehet szövet, farmervászon, dzsörzé. posztó, kord- bársonv, düftin, bőr. De kombinálható úgy is, hogy például az eleje kockásán letűzött szatén, a háta pedig bőr. A díszítésre számtalan mód kínálkozik: rátétes, bőrből kivágott mintával, horgolt, rávarrott virágokkal, zsinórozással, vagy a hátára hímezhetünk tetszés szerinti mintát, figurát, feliratot is. Ki kap OTP-lakást? A Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága május 4- én megtárgyalta és jóváhagyta az idén, valamint a jövő évben OTP-beruházásban épülő társasházi lakásokhoz jutta- tandók végleges névjegyzékét. OTP-BERUHAZASBAN ÉPÜLT LAKÁSHOZ JUTTATANDÓ — EGYEDÜLÁLLÓ — IGÉNYLŐK 1990. ÉVI VÉGLEGES NÉVJEGYZÉKE 1. Szűcs Ferencné, László J. u. 101. 2• Csécsi Éva, Nagy l. u. 18. 3. Szabados liona, Chlepkó E. u. 9. 4. Darmos Lajosné, Avar u. 38. 5. Móra Sándorné, Koboz u. 45. 6. Veres Klára, Gyóni G. u. 10. 7. Nagy István, Tetemvár 168. 8. Tardi Sándor, Dorottya u. 7. 9. Kovács Ilona, Szentpeteri k. * 72. lü. Takács József, Tokaji F. u. 3. 11. Tóth Erzsébet, Fenyő u. 5. 12. Szaniszló Katalin, Kuruc u. 19. 13. Tóth Róza, Fábián u. 8. 14. Varga Lajos, Eperjesi u. 5. 15. Zlidák Sándor, Nógrádi S. u. 4. 16. Takács Gyula. Táncsics tér 4. 17. Pásztor Ilona, Somogyi B. u. 24. 18. Lipcsei Tibor, Szentpéteri k. 89. 19. Dienes Magdolna, Egresi G. u. 25. 20. Hriczó Márta, Vándor S. u. 28. 21. Gadziána Zója, Torontáli u. 8. 22. Orosz Barnabás, Kelet u. 27. 23. Czapák Tivadar, Bollóalja 136 24. Dakó Józsefné, Széchenyi út 95. 25. Nagy Zoltánné, Kő u. 37. 26. Szabó Gyula, Csaba vezér u. 30. 27. Veres Gyula, Dankó P. u. 15. 28. Farkas Pál. Árpád u. 50. 2S. Madácsi László, Selyemrót ti. 1. 30. Kékedi Miklós, Sarolta u. 18. 31. Nyíri Gábor, Lorántffy u. 34. 32. Pecasz Ziszisz, Tátra u. 33. 08818/77 1509 11056/75 1377 09174/74 1359 07934/79 1320 03584/78 1276 07132/75 1262 07580/75 1181 03231/79 1170 02886/76 1160 03865/76 1142 06775/76 1133 07443 78 1118 05842/75 1102 06387/75 1088 10889/75 1060 00419/75 1042 04056/78 1034 04889/77 1030 02783/75 1005 02370/76 995 02871/74 955 06578/76 934 10345/80 905 01342 75 866 05861/76 826 09740/79 790 10895/75 728 02507/77 676 02327/76 597 09981/77 588 01713/79 529 09506/79 504 otp-garzonhAzi lakásból OTP-LAKASHOZ juttatandók 1989—90. ÉVI VEGLEGES NEVJEGYZEKE 1. Bacsó István, Jósika u. 23. 2. Balajti Péter, Klapka Gy. u. 56. 3. Balogh Tibor, Jósika u. 25. 4. Bódogh Zoltánné, Klapka u. 58. 5. Bodnár Attila. Hajós u. 32. 6. Csizmarik László, Leszih A. 3. 7. Draskóczi János, Leszih A. 15. 8. Farkas János, Leszih A. 3. 9. Farkas János. Jósika u. 23. 10. Farkas Mihály, Jósika ú. 25. 11. Fazekas Lászlóné, Jósika, u. 19. 12. Fűzi László. Klapka u. 56. 13. Gera Sándor, Klapka u. 58. 14. Gombár Attila. Leszih A. 15. lf. Gregus Andrásné, Hajós I. 30. 05959/81 1198 04247/78 1647 09893-79 1191 00638 80 986 15421/86 1032 07226 79 1010 05941/80 1362 02273/78 786 04120 81 823 14434/85 1347 13307/85 874 01963/79 1164 00745/80 1505 14362/85 1199 13362/85 1130 Epizódok Sztálin életéből 2. Á nagy éhínség déien Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen o történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-élet- rajzból való. A szovjet falu számára az első ötéves tervidőszak vége nemcsak a tömeges kollektivizálást hozta meg, hanem az emberéletek millióit követelő szörnyű éhínséget is. Az egyre súlyosabb élelmiszerhiány 1930—1931-ben érződött a falvakban. A mezőgazdaság termelése csökkent. az államilag begyűjtött gabona mennyisége viszont növekedett. 1932 késő őszén azonban kegyetlen éhínség sújtotta az ország kiterjedt körzeteit. Különösen vadul tombolt Dél-Ukrajná- ban, a Közép-Volga vidékén. Észak-Kaukázusban és Kazahsztánban. + HÍRZÁRLAT ÉS KATONAI KORDON Méreteit tekintve ez az éhínség jelentősen felülmúlta az 1921-es Volga-vidéki éhínséget, amelyről valamennyi újság írt. Akkor az egész országban gyűjtést rendeztek, nemzetközi segélyakciókat szerveztek, külön szervezeteket alakítottak az éhező kormányzóságok megsegítésére. < 1932— 1933-ban semmi ilyesmi nem történt. Hírzárlatot rendeltek el. Sem a Szovjetunióban, sem külföldön nem kezdtek semmilyen kampányt az éhezők megsegítésére. Sőt hivatalosan cáfolták a tömeges éhínség puszta tényét is. Az éhezők százezrei, sőt milliói menekültek a városokba és a szerencsésebb területekre, de kevesen értek célba, mivel az utakon és a vasútállomásokon katonai kordont állítottak fel, 6 nem engedték lei a parasztokat az éhínség sújtotta körzetekből. De aki eljutott a városba, az sem kaphatott segítséget. A parasztoknak nem volt élelmiszerjegyük, és az üzletekben nem adtak el nekik kenyeret. Kijevben és sok déli városban korán reggel azzal kezdődött a nap. hogy összeszedték az éhen halt parasztok hulláit, szekéren kihordták a város szélére és jeltelen tömegsírokban temették el őket. % Egyetlen szó sem esett az éhínségről az élenjáró kolhozparasztok első országos kongresszusán sem. A tanácskozást 1933 februárjában tartották Moszkvában, vagyis éppen akkor, amikor az ország déli részén tombolt az éhínség. Sztálin ezen a kongresszuson adta ki a jelszót: „Jómódúvá kell tenni minden kolhozparasztot”. Sztálin az éhínség kérdését nem volt hajlandó megvitatni még a Politikai Bizottság ülésein sem. Például, amikor Ukrajna Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának egyik titkára, R. Tyerehov arról számolt be Sztálinnak, hogy a rossz termés miatt súlyos helyzet alakult ki a harkovi terület falvaiban, és gabo- nakiutalást kért a terület számára, Sztálin fölöttébb furcsán reagált a falusi nehézségekről szóló jelentésre. Hirtelen belefojtotta a szót Tyerehovba, és ráförmedt: „Azt mondták nekünk, hogy maga. Tyerehov ' elvtárs, jó szónok, kiderül most, hogy jó mesemondó is. Ilyen mesét kitalálni az éhínségről?! Azt gondolta, megijeszt bennünket, de ez nem fog sikerülni! Nem lenne jobb, ha ott hagyná területi titkári, meg KB-titkári tisztét, és belépne az írószövetségbe: meséket írna, az ostobák meg olvasnák? .. Egyébként meg kefl Jegyeznünk, hogy a harmincas évek szovjet irodalmában semmilyen „mesét” nem lehetett olvasni az 1932—1933- as éhínségről. Az 1932— 1933-as éhínségről tilos volt a sajtónkban említést tenni, egészen 1956-ig. A harmincas években a „délvidéki éhínség” szavakért sokakat letartóztattak „ellenforradalmi agitáció” vádjával. Csak a XXII. pártkongresszus után kezdte feszegetni néhány író műveiben ezt, a korábban tiltott témát. + A GYEREKEK SÍRNAK, KENYERET KÉRNEK „... És száll a por — szállt a por éjjel-nappal, amíg a gabonát hordták ... Az emberek meg ott álltak zavarodottan... A föld is megrepedezett... aztán eljött az ősz, az eső. majd a tél is megjött, a hóval. Kenyér meg nincs., A kerületi székhelyen sem lehet venni a boltban— mert a katonai őrség nem engedi oda az embert. Gabonát sem árulnak sehol. ősztől nekiestek a krumplinak, de kenyér nélkül hamar elfogyott. Karácsonykor elkezdték levagdosni az állatokat. A csupa csont-bőr jószágok húsa ugyan nem sokat ért. Persze a tyúkokat is levágták. A húst hamar felették, tej pedig már nem maradt egy kortynyi sem, az egész faluban egy darab tojást nem lehetett keríteni. De a legnagyobb baj: nem volt kenyér ... Éjnek évadján felébred az ember, minden csöndes, sehol egy szó, nem szól még a harmonika sem. Mint a sírban, csak az éhség nem alszik, terjed. A gyermekek a házakban kora reggeltől sírnak, kenyeret kérnek. De mit adjon nekik az anyjuk: havat? És nem segít senki sem ... Az állam egy szem gabonát sem adott az éhezőknek, pedig a parasztok gabonája tartja fenn. Tálán Sztálin nem tudott erről?... Minden utat őrség zárt el — katonaság, rendőrség, NKVD, az éhezőket nem engedik ki a falvakból, a városba nem lehet bejutni, a vasútállomás körül őrség, őrzik a legkisebb feltételes megállót is. Amikor aztán olvad ni kezdett a hó, a falu már nyakig benne volt az éhínségben. A gyerekek ordítanak. nem alszanak: éjjel !s kenyeret kérnek. Az emberek arca olyan mint a föld, szemük zavaros, mintha részegek lennének ... Az éhség ledönti a lábukról a* embereket. Kevesebbet járkálnak, egyre többet fekszenek. És egyre csak álmodoznak: kerekek nyikorognak, ion a szekérkaraván, a kerületi székhelyről Sztálin lisztet küld, hogy megmentse a gyerekeket. Az asszonyok szívósabbak, mint a férfiak, elszántabban kapaszkodnak az életbe. Pedig az ő vállukra nehezedik a legnagyobb teher: a gyermek anyjától kér enni. Vannak olyan anyák, akik csókolgatják, babusgatják a gyerekeket: „No, ne ríjatok már, maradjatok békén, hát honnan vegyek kenyeret?” Mások meg mintha az eszüket vesztették volna, ordítanak: „Ne bőgj, mert megöllek!” És már csépelik is a gyereket azzal, ami a kezük ügyébe kerül, csak hogy ne kelljen hallgatni... A gyerekek arca meg olyan öreges, elgyötört, mintha már hetven évet éltek volna, tavaszra meg már emberi arcuk sem volt, és a szemük, urám. teremtőm! Sztálin elvtárs. Istenem, láttad te ezeket a szemeket? És Sztálin talán csakugyan nem tudta ezt, hiszen cikket is írt azokról, akiknek a siker a fejükbe szállt... Aztán járvány söpört végig a falun: először a gyerekeket, meg az öregeket vitte el, utánuk következtek: a középkorúak. Eleinte elföldelték őket, aztán már erre sem volt erő. így hevertek a hullák szanaszét az utcákon, az udvarokban, az utolsók meg a házakban feküdtek, ahol a halál érte őket. Csönd lett. Kihalt az egész falu.” + A GABONAEXPORT ÁRA Sztálin a döbbenetes éhínség ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy exportálják a gabonát a tőkés országokba. Még 1933-ban is, amikor a legjobban tombolt az éhínség, körülbelül 10 millió mázsa gabonát vittek ki az országból. Ráadásul a tőkés országok ekkor gazdasági válsággal küszködtek, úgyhogy a szovjet gabonáért alacsony árat fizettek. És még valami: az 1932—1933- ban exportált gabona fele elég lett volna ahhoz, hogy az ország déli körzeteit megóvják az éhínségtől. Ma sem tudja senki pontosan, hány paraszt halt éhen a Szovjetunióban 1932 —1933-ban. Sok kutató ötmillió embert valószínűsít, mások nyolcmilliót emlegetnek. Ez utóbbi szám valószínűleg közelebb áll az igazsághoz. (Folytatjuk) Bélyeggyűjtés A Magyar Posta a Veszprémben megrendezett 27. Országos ifjúsági bélyegkiáilításról megemlékezve 1989. április 5-en al- kalini levelezőlapot hozott forgalomba. A 3 Ft értékbenyomá- sú, 3,50 Ft eladási árú lap többszínű ofszetnyomással 30 000 példányban az Állami Nyomdában készült. Az alkalmi levelezőlapot Viderkomm Ervin grafikusművész tervezte. A bélyegképen Veszprém város címere látható. A címoldal bal oldali részén a veszprémi vár képe van, alatta a „27. Országos ifjúsági bélyeg- kiállítás”, mellette embléma és egy bélyegrajz látható a „Veszprém ’89 április I—9.’* felirattal. Az alkalmi levelezőlapot a nagyobb forgalmú postahivatalok árusítják. ★ A Mezőkövesd, Városi Bélyeg- gyűjtő Kör és a MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Bizottság 1989. május 21-én, 9.38 órától nyilvános bélyeg-gyors- cserét rendez Mezőkövesden, a Tanácsköztársaság útja 124. bz. alatti városi felnőttkónyvfárba» CENTRUM-HETFO AJÁNLATUNK 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL! IMPORT FARMERVÁSZON ÉS FROTTÍRANYAGÓK, BÉBI NDK TIPEGŐ ÉS JÁTSZÓ (106-140 FORINTIG) MINDEN FÉRFIZAKÓ (44-52-ES MÉRETIG) MAR A SZEZON ELŐTT OLCSÓBBAN! 40 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL KÍNÁLUNK MÁJUS 15-ÉN: EGYES FÉRFIINGEKET 16- ÁN: EGYES BAKFIS- ÉS NŐI FÜRDŐRUHÁKAT 17- ÉN: EGYES NŐI KÖNTÖSÖKET ÉS PÓLÓKAT! EGYES FOTÓCIKKEKET 50 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN KÍNÁLUNK MÁJUS 15-TÖL, AMÍG A KÉSZLET TART! CSEREAKCIÓ CSAK 1 NAPIG! MÁJUS 15-ÉN! BAKFISBLÉZER ÉS FARMERZEKE VÁSÁRLÁSA ESETÉN 1 DB BÁRMILYEN HASZNÁLT BLÉZERT VAGY ZEKÉT 300 FORINT ÉRTÉKBEN BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! BEMUTATÓ A TISZA CIPŐGYÁR TERMÉKEIBŐL MÁJUS 15-TÖL! A KIÁLLÍTÁSON FÉRFI-, FIÚSPORTCIPÖKET (EDZŐ-, STOPNIS-, TORNA-, TENISZ-, KOSÁR-, NŐI TENISZ-) FÉRFIFÉLCIPŐKET, FÉRFI-, NŐI LANYKASZANDÁLOIÍAT ÉS PAPUCSOKAT KÍNÁLUNK! KERTI- ÉS KEMPING BÚTORKIÁLLITÁST RENDEZÜNK MÁJUS 15-TÖL AZ ÁRUHÁZ ELŐTTI TÉREN! VÁRJA. OUT A ENTRUMI MISKOLCI ARUH (Folytatjuk)
