Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-12 / 108. szám

Újabb anyagi forrásokat keresnek Ssociálpolitihúról u szakszervezetben Felértékelődik a tanácsok szerepe ^ Csak annyi helyet foglal el a székház„ amennyit most is elcsípnek a térből az ideig­lenesen elhelyezett pavilonok. tórum lesz a Gyöngy cukrászda előtti tér sorsáról Fel nem robbant terv-bombák Ne építsék be a Gyöngy cukrászda előtti kis teret! Ez ügyben írtak levelet szer­kesztőségünknek majd 10 aláírással nemrégiben az Ady-hídnál levő Ady Endre utca 14/a. számú ház lakói. Lapunkban többször szó esett róla: e tér hátulsó ré­szén levő hatalmas tűzfal elé építi fel a Hungária Biz­| Virágzik a védett! | gesztenyesor j J Több száz „gyertya” i. i hófehér virága „vilá­J gít” a zöld lombok i i között a diósgyőri várhoz vezető Vár ut- ■ i cát szegélyező geszte- 1 » nyefasorban, amelyet ' — mint az út elején, • • a Szinva patak partja J mentén álló tábla hir- i ■ deti — a természeti [ • értékek közé soroltak i i és védetté nyilvání- 1 • tottak. Több, mint 40. csak- ■ i nem félméteres törzs­[ átmérőjű vadgeszte- i i nyefa szegélyezi az 1 utat. A csaknem év- , i százados fák zöld ' i lombkoronája szinte összeér az út fölött, s i i valóságos sátortetőt j J borít a közút és a , i gyalogjáró fölé a két 1 házsor között. A visszaemlékezések i i szerint, az évszázad J elején telepítették ezt > i a gesztenyefasort, \ amely azóta is állta az i i idők viharát, a kör- J nyezeiszennyeződés > i sem tudott kárt ten­• ni benne. A közel- , múltban az elszáradt, 1 i karvastag ágakat le­J vágták, a törzseken i i itt-ot mutatkozó odú­sodást megfelelő i i anyaggal kitöltötték, • becementáUák, hogy , j ez a védett fasor még > i további évtizedekig ékessége leayen a kör- \ i nyezetnek. | Annak idején terv- i i szerűen telepíthették 1 1 a városban a vadgesz- , i tényét, hiszen a Vas- > • gyárban, az úgyneve- | ’ zett Árnyaskert mel- i i lett is pompás gesz­• tenyefasor húzódik — i i bár ezt nem nyilvání- 1 « tották védett termé- \ | szeti értékké. Ez a sor t i is jól tűri a szomszéd­j Ságéban levő gyár i i füstjét-kormát. Nem 1 1 így az a vadgesztenye- | i sor.' amely a Felsza- 1 i badítók útját szegé­J lyezte, s az útóbbi i i években igencsak fog­híjassá vált. i tosító a székházát. Ez az, ami most nem tetszik a la­kóknak. Legutóbb azt írtuk, hogy jó lenne, ha végre egy asztalhoz ülnének a levél aláírói és a beépítésről ha­tározó illetékesek. Nos, úgy tűnik, ez hamarosan meg­történik. • NEM FOGLALJA EL A HELYET Levelet kaptunk a városi tanács főépítészétől, Kele­men Istvántól, aki leírja, hogy ők is a lapból értesül­tek az ügyről: a lakók nem juttatták el beadványukat a városi tanácshoz. Ennek el­lenére arról született dön­tés : „indokoltnak tartják, hogy a Hungária Bizositó — mint a térség rendezését szolgáló létesítmény építtető­je — a panasztevők részére lakossági fórumot szervez­zen. amelynek során a terve­zők ismertethetik a székház- építésről való elképzeléseiket. Ezen a fórumon tisztázód­hatna az az alapvető félre­értés is, hogy itt nem a tér beépítésére kerül sor, ha­nem ez az ideiglenesen el­helyezett pavilonok terüle­téig vészije igénybe a teret, és megoldják az Ady Endre utca 18. sz. ház tűzfalának városképbe illesztését. A levélben az is olvasha­tó. hogy felkérik a területi­leg illetékes tanácstagot, Ber- nárd Évát, hogy működjön közre a fórum megszervezé­sében. és ezen a fórumon természetesen a tanács is képviselteti magát. Felhív­tuk Gál Zoltánt, a Hungária Biztosító miskolci igazgató­ját, aki szintén kézhez kap­ta ezt a levelet. Elmondta, hogy. nem zárkóznak el a fórum megszervezése elől, sőt már fel is vették a kao- csolatot az . érintettekkel; csak az időpont tisztázása van hátra. Igaz ugyan, hogy az itt illetékes tanácstagot nem Bernárd Évának hívják, hanem Zsiga Jánosnak, ám az ügyben érdekelt tanács­tag is vállalta a fórummal járó intéznivalókat. 9 ELŐBB KELLENE TISZTÁZNI... Voltaképp örülnünk kelle­ne annak, hogy létrejön végre az egyeztető tárgyalás. De azért kissé furcsálljuk, hogy a Hungária Biztosító szervezi a fórumot, ugyanis a terület beépítéséről nem ők döntöttek. A biztosító a neki felajánlott területek közűi választott ki egyet, és itt az előírások korlátái kö­zött felépíti üzletházát — mi­után fizetett a területért. Lehet, hogy ez elvi kérdés, de a fair play szabályai azt kívánnák, hogy elsősorban azok tárgyaljanak a lakók­kal. akik elhatározták, hogy itt lehet építeni, és megszab­ták ennek lehetőségeit is. Mellesleg az is eszünkbe ju­tott, az ügyről, hogy vajon hány ilyen „fel nem robbant bomba” van még városunk rendezési terveiben ? Ugyanis úgy tűnik: nem si­kerül kilépni abból az ör­dögi körből, hogy terveiket szabályszerűen ismertetik a lakossági fórumokon, a bot­rány mégis akkor tör ki, amikor hozzáfognak a kivi­telezéshez. Talán úgy le­hetne ez ellen legjobban vé­dekezni, hogy a tervek is­mertetése ne az általánossá­gokra szorítkozzon, hanem azokat a pontokat ragadják ki belőle a lakossági fóru­mokon, amelyek jól megjó­solhatóan később vitát ka­varhatnak. A kényes ponto­kat ugyanis nem a tervek elfogadtatásakor kell megke­rülni, hanem épp akkor cél­szerű egyetértést létrehozni a rázós ügyekben, amikor még csak tervekről van szó, nem pedig megkötött szerződések­ről. visszafordíthatatlan fo­lyamatokról. ... (kiss) (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezetnek érdek- védelmi tevékenysége mellett az eddigieknél lényegesen hatékonyabb szociálpolitikát kell kidolgoznia — ezt az SZMT tegnap megtartott me­gyei fórumán valamennyi résztvevő egyöntetűen fon­tosnak tartotta. Megyénkben mintegy 200 ezren élnek a létminimum alatt — mondotta bevezető­jében Bósti János, az SZMT vezető titkára —, s az át­lagjövedelem 4200 forint kö­rül van. Nem célravezető- ek a szociálpolitikában ed­dig alkalmazott hagyomá­nyos megoldások, s közösen kell megtalálnunk a legjobb módszereket. Lényeges, hogy ebben a kérdésben a szak- szervezetek önálló állásfog­lalást alakítsanak ki. Ehhez a szociálpolitikára fordítha­tó összegek újraelosztásának átgondolására van szükség. De ez nem lehet azonos az­zal az elképzeléssel, hogy újabb pénzeszközöket von­nak el, mert a megoldás nemcsak a másfelé elosztás­ban van. Megyénkben az átlagbérek általában négy százalékkal maradnak el az országostól, s elsősorban a jól képzett, kvalifikált munkaerő vándo­rol el a régióból; tavaly pél­dául 6 , ezren költöztek el tájegységünkről. Az adatokat Széni Etelka, a megyei ta­nács számításai alapján is­mertette. Közismertek a fog­lalkoztatáspolitikai gondok, éppen ezért a jövőben felér­tékelődik a helyi tanácsok szerepe a szociálpolitikában. Ezt hangsúlyozta Maflák Jó­zsef, a SZOT szociálpolitikai munka- és egészségügyvédel­mi osztályának vezetőhelyet­tese, aki arról is szólt, hogy hosszabb távon kialakították ugyan a koncepciót, de a rö­vid távú operatív elképzelé­sekben meglehetősen bizony­talan még a szakszervezet. Éppen ezért rendeznek or­szágszerte fórumot, hogy mi­nél hatékonyabban kialakít­hassák azokat a módszereket, amelyekkel megállítható, vagy mérsékelhető az elsze­gényedés folyamata. A cél a munka szerinti elosztástól független társadalmi hátrá­nyok mérséklése, a társadal­mi esélyegyenlőség javítása. Az előadást követően a vi­tában elsőként Szaniszló László, az MDF választmá­nyának tagja mondta el vé­leményét arról, hogy igen kevés idő állt rendelkezésre a szakszervezetek szociálpo­litikai koncepciójának meg­ismerésére, ezért célszerű lenne, ha május végén újra tárgyalhatnának erről a té­máról. Ezt egyébként a meg­jelentek közül többen is hangsúlyozták. Szűcs Ferenc- né, az SZMT titkára pontokba szedve mondta el a szakszer­vezet szociálpolitikai elkép­zeléseit, kiemelve, hogy 'el­odázhatatlan egy országos és átfogó szociálpolitikai re­form, egy célirányosabb át­csoportosítás a támogatások­ra, Alföldi László, az MSZMP Miskolc Városi Bi­zottságának képviseletében arról szólt, hogy a városi párt­bizottságnak egyik legfon­tosabb feladata a helyi szo­ciálpolitikai problémák or­voslása. Szükség van az ed­digi szociálpolitikai rendszer újragondolására, s az is lé­nyeges, hogy ne csak a gondok megoldására, hanem a megelőzésre is nagyobb figyelmet fordítsunk. Végh felszabadítása, a magyar nemzet függetlenségének ki­vívása, a magyar dolgozók politikai, gazdasági, kultu­rális fölemelkedése, körül szerzett elévülhetetlen érde­meiért, a magyar nép el nem múló hálájának tanúbi­zonyságául törvénybe ik­tatja.” A Parlament mostani dön­tése végleg lezárult törté­nelmünknek egy vissza nem kívánt korszaka. * Az országgyűlés legutób­bi ülésszakán kisebb vihart kavart dr. Vodila Barna, edelényi képviselő, amikor interpellációjában egy ifj, igazságosabb nyugdíjtörvény mielőbbi megalkotását sür­gette. Lapunknak is nyilat­kozva, akkoriban elmondot­ta: tudámására jutott, hogy környékünkön akad, aki ko­rábbi, vezetői munkája el­ismeréséül havi 48 ezer fo­rintos nyugdíjat élvez. Volt-e valamilyen visszhangja az általa elmondottaknak? — kérdeztem tőle. — Sok levelet és telefon- hívást kaptam az egész or­szágból — válaszolta. Az em­berek helyeselték, hogy mindezt szóvá tettem. Sze­rintük is mielőbb szükség volna a riyugdíjakkal kap­csolatos ügyek korrekt sza­bályozására. Szinte minden­ki indokolatlannak, é.s meg­engedhetetlennek tartotta a kiugróan magas nyugdíjakat. (bujdos) László, a Szociáldemokrata Párt Miskolc városi szerve­zetének titkára egyes pon­tokhoz szólt hozzá. Vas La­jos, a városi Münnich Fe­renc Társaság titkára töb­bek között a személyi jöve­delemadó hátrányairól szólt, s hangsúlyozta, hogy olyan szociálpolitikával értenek egyet, amely célul tűzi ki a lakosság életszínvonalának emelését, az elszegényedés meggátolását. Többen szóltak hozzá a jelenlévő ágazati szakszer­vezetek képviselői közül, a nagyvállalatok szociálpoli­tikai osztályának vezetői és a városi szakszervezeti bi­zottságok képviselői is el­mondták véleményüket. Szót kért Bacsonka Pál, a görög katolikus egyház lelkésze is, aki elmondta, hogy hí­veitől naponta hallja a mai tanácskozáson elhangzott gondokat is. összegzésként is elfogadhatjuk Bozsik Sándornéhak, az NME ad­junktusának szavait, aki ar­ra szólította fel a szakszer­vezetet, hogy ne csak sür­gessék. hanem mielőbb cse­lekedjenek is egy valóban hatékony szociálpolitika ki­alakításáért. (vadas) [ Beiratkozás az óvodákba Sokan érdeklődtek szer­kesztőségünkben, hogy mi­kor kezdődik az idén a gyer­mekek beíratása az óvo­dákba. Ezt kérdeztük mi is a városi tanács művelődési osztályán. — Az óvodás körű gyer­mekeket május 15. és 19. között lehet teíratni a vá­ros óvodáiba. A megjelölt napokon az óvodák egész nap várják azokat a szülő­ket, akiknek gyermeke 1989. augusztus 31-ig betölti a 3. életévét. Arra is felhívjuk a szülőik figyelmét, hogy az 1990—91-es tanévben tankö­telessé váló — eddig még óvodába nem járt — gyer­meküket az iskolára való sikeres felkészítés érdekében feltétlenül írassák be az óvo­dába. Új alakon a leíiíelffijieszlés Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a Tudomány és Technika Házában Miskol­con az a kerekasztal-megbe- szélés, amelyen a terület- fejlesztés új vonásairól, fo­lyamatáról és irányairól, va­lamint a Környezetvédelem kapcsolatáról lesz szó. Az előadó: dr. Enyedi György akadémikus. A vitában részt vesznek több hazai nagy tervezővállalat képviselői is. Tanscslcgi íogadóéra Holnap tart ja tanácstagi fo­gadóóráját Galamb András, a Rózsa5 Ferenc u. 45. sa. alatti lakásán, 16 órától. , A Parlament folyosóján A közelgő választásokról (Tudósítónktól) Élénken foglalkoztatja a közvéleményt Grósz Károly- nak, a napokban elmondott egyik beszéde. Ebben az MSZMP főtitkára nem tar­totta elképzelhetetlennek, hogy még az idén megtarsák az előrehozott választáso­kat. Ez a bejelentés a Par­lament folyosóján is vitára adott okot. Az előrehozott választások lehetőségéről — Kiss Dezsőnek, a borsodi képviselőcsoport vezetőjének javaslatára — tanácskoztak a megyénkben honatyák is. Mint megtudtam, képvise­lőink többsége egyetértett a következő „választási menet­renddel”. Szerintük minde­nekelőtt meg kell várni a pártokról, továbbá a válasz­tásokról szóló törvényjavas­latok parlamenti vitáját, il­letve ezek törvényerőre emlését. Indokoltnak látszik megvárni az MSZMP őszre tervezett értekezletet is, hi­szen valószínűleg ott fogadja majd el a választási program­ját a párt. A képviselők ugyanígy ismerni szeretnék a szintén őszre ígért kor­mányprogramot is. Csak ezek után tartanák célszerű­nek, hogy a Parlament, mint az egyetlen erre jogosult tes­tület. tárgyaljon a javaslat­ról, és döntsön a választások időpontjáról. A T. Ház tagjai úgy ér­zik, hogy tisztességesen dol­goztak eddig, s változatlan tisztességgel akarják képvi­selni választóik érdekeit a következő választásokig — bármikor tartsák is majd azokat. A maguk részéről mindenesetre szeretnének tisztában lenni azzal, milyen feladatok várnak még rá­juk. Ezért megválasztottak egy ad hoc bizottságot. En­nek tagjai összegzik, mivel kell még foglalkoznia a Par­lamentnek. Természetesen arra is kí­váncsi voltam, tájékoztat- ják-e minderről Szűrös Má­tyást. A válasz: mivel nem . kérezték a véleményüket, egyelőre nem jelentkeznek vele az országgyűlés elnöké­nél. Ha ez a téma szóba ke­rül az ország házában, ak­kor a borsodiak a saját, egymással is egyeztetett ál­láspontjukat képviselik majd. Ritka manapság az egyet­értés a Parlamentben. Teg­nap délelőtt mégis megtör­tént, hogy egyhangúlag — tehát ellenszavazat és tartóz­kodás nélkül! — fogadták el a beterjesztett javaslatot a képviselők. Az indítvány pe­dig az 1953. évi I-es törvény hatálytalanításáról szólt. Ami szintén szokatlan ebben az épületben, ahol általában szentesítik, nem pedig ha­tálytalanítják a törvényeket. Hogy most mégis ez utób­bi történt, arra jó magya­rázatot adhat az ominózus, 36 éves paragrafus szövege: „Az Országgyűlés Jozsif Visszarionovics Sztálin elv­társ emlékét, a magyar nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom