Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-11 / 107. szám

5^c A Hámori-tó megtisztított élővize a horgászoknak is öröm Ki kezdeményezte a reformkort? Mit akar és mit nem az MSZMP miskolci szerveze­te? címmel a Magyar De­mokrata Fórum helyi szer­vezetének egy korábbi, s egy miskolci tanácsi, valamint több helyi pártvezetöt bíráló vitairatára válaszolva terje­delmes írás látott napvilá­got a Déli Hírlap és a Heti Hírnök május 2-i számában. Az MSZMP Miskolc Városi Végrehajtó Bizottságának 12 tagja aláírásával megjelen­tetett cikkben megdöbbenés­sel olvastuk azt a mondatot, amely az alábbi megállapí­tással kezdődik: „Kezdemé­nyeztük, örömmel üdvözöl­jük, hogy a városban létre­jönnek a reformkörök.” Ezzel kapcsolatban kije­lentjük: az MSZMP Borsod - Abaúj-Zemplén Megyei, I-es számú Reformkorét, amely 1989. április 21-én, pénteken a Nehézipari Műszaki Egye­temen tartotta első nyilvá­nos rendezvényét, nem az MSZMP megyei, vagy városi vezető testületéi, illetve ezek vezetői, hanem a kör plat­formját megfogalmazó és elsőként aláíró nyolc párt­tag, név szerint Érdődi Ist­ván, Barta György, Korin- thusz Katalin, dr. Fankucsi Márta, dr. Páczelt Istvánná, dr. Piskóti István, dr. Tom­pa Sándor, és Zámborszky Ferenc kezdeményezték. Ami a városi párt-végre- liajtóbizottság 12 tagjának levelét illeti, nem vitatjuk el egyetlen, személyében tá­madott párttagnak vagy pártonkívülinek sem azt a jogát, hogy az őt ért vá­dakra a nyilvánosság fóru­main válaszoljon. Méltá­nyoljuk, hogy az említett írásban közlik, tisztában vannak vele: az általuk le­írtakkal nem minden párt­tag ért egyet. Éppen ezért helyesnek tartottuk volna, ha az "írásunknak nem a Mit akar és mit nem az MSZMP miskolci szervezete? címet adják. Ezzel ugyanis azt su­gallják, hogy az általuk le­írtakkal teljes mértékben azonosul a miskolci párt­közvélemény. Sajnálnánk, ha a cikket el­olvasva ez tudatosulna a miskolciakban, illetve a me­gye lakóiban. Az írás több’ tartalmi megállapításával, de mindenekelőtt a hangvételé­vel ugyanis nem értünk egyet. Politikai vezetőkhöz méltatlannak tartjuk» azt a hangnemet, amelyet a mis­kolci párt-végrehajtóbizott­ság 12 tagja megenged ma­gának. amikor az MDF veze­tőinek vitairatát, ennek szán­dékait és hangvételét minő­sítik. Elvárjuk, hogy a jövő­ben valamennyi felelős párt­vezető korrekt, higgadt han­gon érveljen a hasonló poli­tikai vitákban, kerülve ezzel a személyeskedésnek, a kiok­tatásnak é& a lekezelésnek még a lát atát is. Az MSZMP B.-A.-Z. Megyei, I-es Számú ■ Reformkörének szóvivői testületé A reformkor észrevételé­hez: március 30-án a Ne­hézipari Műszaki Egyetem aulájában a városi párttit­károk részére értekezletet tartottak. Több száz résztve­vő előtt a városi pártbizott­ság első titkára kifejtette: a reformkörök megalakítását szükségesnek, fontosnak tart­ja. Hozzáfűzte azt is, hogy alulról jövő kezdeményezés­ként jöhetnek létre ezek a körök. Ami pedig a párt vá­rosi végrehajtó bizottsága által jegyzett válasz hang­vételét illeti: tegye mellé bárki az MDF (Heti Hír­nökben publikált) állásfog­lalását és döntse el maga, melyiknek a stílusa a vissza­fogottabb. Hordalék!oqó gátak Ahol egy esztendeje még iszapos-zsombékos rész volt a Hámori-tóban, ott most már élővíz hullámzik. Piukovics József, a Garad- navölgyi Vízi Társulat ügy­vezető igazgatója elmondot­ta. hogy az elmúlt évben a társulat által kitűzött célo­kat megvalósították. Minde­nekelőtt megépítettek két hordalékfogó gátat a tó fel­ső végében, majd úszókotró­val emelték ki a tóban le- rakódott iszapot. Mintegy 5300 köbmétert termeltek ki. Hogy megakadályozzák a tó újbóli feltöltődését erre egyrészt a kiépített gát szol­gál, másrészt pedig a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által a Garadna patak völgyében létesített hordalékfogó gátak. Ezeket azokban a völgytorokban helyezték el, amelyek a Garadna-völgyre nyílnak, s ahonnan egy-egy nagyobb eső. záporidején a patakba, illetve onnan a tóba került a domboldalról , lemosott föld. öt ilyen gát készült el. s hatása máris érezhető. fl betegek érdekeit is képviselik Orvosi kamara Borsodban Etikai kódexet akarnak • Mit várnak tőle? Az országos alakuló gyű­lés megtörtént, a bírósági cegbejegyzés szintén, s az alapszabály rendelkezésre áll: a Magyar Orvosi Ka­mara szervezeti felépítése fo­lyamatban van. — Mi a helyzet Borsodban? Mekko­ra az érdeklődés? — A kér­déssel dr. Sótonyi Gáborhoz, a megyei kórház főigazgató- helyetteséhez fordultunk. — A megyei kórház or­vosainak mintegy kétharma­da jelezte belépési szándé­kát a kamarába, amelynek ideiglenes választmányi bi­zottságát a kamarai közgyű­lés egy évre választotta meg. Ebben Borsod is képviselve van dr. Bánfalvi Sarolta gyermekfogász által. A terü­leti szervezés az ő feladata. — Mit várnak a kama­rától az orvosok? — Az elfogadott alapsza­bály szerint a Magyar Or­vosi Kamara az orvosok szakmai, érdekvédelmi, ön- kormányzattal rendelkező de­mokratikus szervezete. Cél­ja a kamaráról szóló tör­vény kezdeményezése, az or­vosak szakmai, etikai, gaz­dasági, szociális érdekeinek érvényesítése, az orvosi te­vékenység színvonalának emelése, társadalmi jelentő­ségének elismertetése. Az or­vosi kar tehát azt várja, hogy ezeket az érdekeket pontosan megfogalmazza ez a szervezet, ugyanakkor se­gítsen a korszerű orvosi te­vékenység elvi feltételeinek — az orvosképzési, tovább­képzési és szakképzési rend­szer követelményeinek kidol­gozásában, az etikai normák megfogalmazásában és fej­lesztésében., Feladata kell hogy legyen az orvosi hiva­tás gyakorlásának szakmai és etikai felügyeleté, a rész­vétel az egészségügyi politi­kai célok, az egészségügyet érintő koncepciók, tervek, normatívák, jogszabályok ki­Parlament folyosóján Az ifjúság sorsáról (Tudósítónktól) Tegnap még úgy tűnt, hogy hiába készültek fel a képviselők az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról szóló vitára, mert Németh Miklós, a kormány elnöke kérte: a T. Ház vegye le a napirend­ről Deák Gábornak, az Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal elnökének beszámolóját. Az indokai között szerepelt. hogy őszre elkészül a kor­mány három évre szóló programja. Auban részlete­sen foglalkoznak az ifjúság helyzetével is. Az üléste­remben nem fogadták lelke­sedéssel az indítványt. A képviselők azzal érveltek, hogy na most elmondhatnák a véleményüket, akkor a kormány is fontos és jól hasznosítható . tanácsokat kapna a program kidolgozá­sához. A miniszterelnök vé­gül is rugalmasnak bizo­nyult: most is, és idén még egyszer tárgyalnak az ifjú­ság helyzetéről. A mostani felszólalók kö­zött lesz dr. Csontos János- né, izsófalvi képviselő is. Milyen álláspontot képvisel majd a vitában? — kérdez­tem tőle az egyik délelőtti szünetben. — Szerintem ki kell mon­danunk, hogy az 1971-es ifjúsági törvényben megfo­galmazott elvek és főbb célkitűzések nem igazolód­tak. A kormány szinte ered­ménytelenül foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Ami az Á1SH létrehozását illeti, ez­zel nem bővültek az állami ifjúsági munka eszközei. Ha egy kicsit erősebben akar­nék fogalmazni, azt monda­nám, melléfogás volt az if­júság és a sport ügyeiben ilyen módon közös nevezőt keresni. A kormánynak most konkrét, válságkezelő, rövid távon is érvényesülő intézkedéseket kellene hoz­nia. A döntésekbe be kell vonniuk az érintetteket, ma­gukat a fiatalokat is. — Mégis mi segíthetne rövid távon a fiatalok hely­zetén? — Véleményein szerint meg kell szüntetni az ifjú­sági törvényt. De ezt csak akkor szabad maid hatályon kívül helyezni, ha már az ú j alkotmányban rögzí'. :t- tük az ifjúság érdekeit védő normatívákat, jogokat. Ja­vaslom például, hogy a gondtalan gyermekkor meg­teremtése érdekében a nő­ket állampolgári jogon il­lesse meg a megfelelő reál­értékű gyermekgondozási segély. Ma még nincs így, pedig igen fontos, hogy ne csökkenjen a nemzet létszá­ma! A családok védelmében bővíteni kellene a bedolgo­zói rendszert is. Indítványo­zom: a család nélkül nevel­kedő veszélyeztetett és hát­rányos helyzetű gyermekek­nek, fiataloknak nyújtsunk fokoztt védelmet. Célszerű, hogy a költségvetési refoi n során az oktatás számára olyan normatív és intéz­mény-támogatási rendszert dolgozzanak ki, amely lég-. alább 50 százalékkal megha­ladja a jelenlegi tényleges költségeket. Az iskolákban ingyenessé kell tenni a tan­könyv- és tanszerellátást, s gondoskodni kell a gyere­keknek alanyi jogon járó egyszeri, ingyenes étkezés­ről. Javaslataim között sze­repel az is, hogy a munká­ba álló fiataloknak biztosít­sák az első munkahelyet, s csak ezután garantálják ne­kik a munkanélküli segélyt. Most már végre azt is el kellene érni. hogy valóban a teljesít ménjüktől és ne az életkortól függjön a bérezés, az első lakáshoz jutás lehe­tősége is illesse meg a fia­talokat. (bujdos) dolgozásában. Segít a más szervezetekkel váló, kapcso­lattartásban és együttműkö­désben. — Szó van a célok kö­zött az etikai normatívák kidolgozásáról. Mióta nincs etikai kódexe az or­vostársadalomnak? — Az utóbbi évtizedekben etikai kódex nem jelent meg De megjelent az Orvosi rendtartás, amely az egész­ségügyi törvénnyel és annak végrehajtási utasításával együtt most mérvadó. De ezek nincsenek egységes ke­retbe foglalva. Ezért feltét­lenül szükséges az orvosok, de a társadalom szempont­jából is, hogy az orvosi te­vékenység etikai normatívái egységes pieghatározással, egységes kiadványban fogal­mazódjanak újra. • — Személy szerint mit vár a kamarától? — Remélem, hogy ez a kamara teljesen demokrati­kus úton, alulról építkezve egy idő után be tudja töl­teni azt a szerepet, amire vállalkozik, és amit el is várnak tőle. Álláspontunk szerint a kamara operatív szerveinek a regionális szer­veknek kell lenniük. A konk­rét esetekkel, a konkrét ügyekkel ugyanis a terüle­teken, a regionális centru­mokban kell foglalkozni, amelyek nem kötöttek a köz- igazgatási határokhoz. — Csak a területen le­het az orvosok érdekeit kellő súllyal képviselni? — Nagyon hangsúlyoznám, hogy nemcsak az orvosok­nak, de a betegeknek, a tár­sadalomnak az érdekeit is, mert az orvosi érdekvéde­lem elválaszthatatlan a né­pesség egészségügyi érdekvé­delmétől. • — Ki lehet tagja a ka­marának? — Az, aki magyar, vagy honosított orvosdoktori ok­levéllel rendelkezik, és nem áll foglalkozástól való eltil­tás hatálya .alatt. Kizáró­lag az érvényes orvosi gya­korlatra elfogadott diploma a feltétele a kamarai tag­ságnak. — Mi a szervezeti fel­építés lényege? — A mi elgondolásunk az, hogy minden kórház a hoz­zátartozó alapellátási terü­lettel — tehát a körzetekkel — hoz létre egy-egy kama­rai csoportot, s ezekből a csoportokból alakulna ki a városi, a megyei szervezet s a több megyét összekapcso­ló regionális szerv. — A megyei kórházhoz összességében hány orvos tartozik? — Nálunk körülbelül 600 orvosról van szó. itt tehát egy erős csoportra lehet szá­mítani. Jól felfogott érde­künk, hogy minél többen ve­gyenek részt a kamara mun­kájában, mert a küldöttköz­gyűlésre, amely egy év múl­va ül össze, 50 kamarai ta­gonként választhatunk egy- egy területi képviselőt. Azok a területek. intézmények tudják tehát majdan a ha­tásukat jobban érvényesí­teni, amelyeknek az orvo­sai nagyobb számban repre­zentálják a tagságot. Dr. Bánfalvi Saroltától, az Országos Választmányi Bi­zottság tagjától tudtuk meg: a Semmelweis Kórház orvo­si karának csaknem egé­sze nyilatkozott már belépé­si szándékáról, ugyanakkor a Vasgyári Kórházban az állami vezetés elzárkózott a szervezés elől. Megyeszerte erőteljesen folyik a szervezet felépítése, s 1600—1700 ka­marai tagra számítanak. A tagdíj egyébként 35 éven felüliek számára évi 120C fo­rint, 35 éven aluliaknak 500 forint. A gyesen, gyeden nyugdíjban levők, évi 120 fo­rintot fizetnek. (radványi) Levél árok-ügyben Ha befejezik, utána újra felbontják... Nemrég adtuk hírül, hogy megkezdődik az idén a Centrum Áruház bővítése, és levelet kaptunk a Miskolci Postaigazgatóságtól, amely­ben arról van szó. hogy az áruház átépítése miatt előre kell hozni egy postai mun­kát, amely újabb árkok ki­ásását jelenti a Centrumnál. A Centrum Áruháztól nem messze lévő új telefonköz­pont teljes kiépítéséhez tar­tozik. hogy a város hírköz­lő hálózatát is megújítják. Ezért a Centrum Áruház nyugati oldalán, a Beloian­nisz utcában meg kellett kezdeni a vezetékek fekteté­sét. Ez azzal iár. hogy a Centrum Áruház melíetti buszmegállónál a díszbur­kolatot 15 méter hosszban felbontják és ez némileg J zavarja majd itt a gyalogos- j forgalmat. Eredetileg azt szerették volna, ha ez a burkolatbon­tás akkor történik meg, amikor amúgy is muszáj ás­ni az áruházbővítés miatt. De ezen a területen csak leghamarabb ősszel fognak munkához az áruházépítők, addig a postások pedig nem tudnak várni, mert külön­ben nem tudják üzembe he. lyezni az új telefonközpon­tot. Tehát május 2-től négy hétig ott lesz az árok a Centrum mellett. Később pedig majd ha megkezdő­dik az áruházbővítés, újra bontanak ... Ilyenkor szok­ták mondani a városlakóik, hogy nem tudja a jobb kéz. mit csinál a bal. De ebben az esetben a jó előre nyil­vánosságra hózott udvarias magyarázattal talán valóiá­ban e! lehet érni azt. amit a postások levelük végén kértek: a város lakosságá­nak szíves megértését...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom