Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-31 / 124. szám

V _ ' y A DH várospolitikai fái i ima Úszva és sétálva a hegy gyomrában Minél gyorsabban épüljenek fel az otthonok! jer 7ui\i {onrxn j l.. )Wor I KHtSffí/ilshlfelj^ >M Diftt-iíe« AI. Síffio« Bwk A fürdő a kibővített bar­arról beszélt dr. Orosz Ist­kább abban lehet remény­kedni. hogy a félezer nyu­gati vendég állandó jelen­léte fellendíti majd a vál­lalkozásokat Tapolcán, so­kan kapnak kedvet ott mindazon kiegészítő szolgál­tatások kiépítésére, amely­re az idegenforgalomnak nagy szüksége lenne. (kiss) Fiiriöszálíó lesz Tapolcán Felhívás jelent meg la­ntunkban május 25-én, amelyben a megyei tanács segítséget kér a május eleji árvíz Borsod megyei káro­sultjainak számára. Az Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont miskolci információs irodája máris csatlakozott a segíteniakarókhoz. Az ÉTK miskolci münka- társai felajánlják, hogy az árvízkárosult településeken díjmentes tanácsadást tarta nak és segítenek a megfele­lő ajánlott tervek kiválasz­tásában. Célszerűnek tart- I ják, hogy ajánlott terveket alkalmazzanak az újjáépí­tésnél, ugyanis kész terv­csomagokkal nagymérték­ben gyorsítható a munka. A tervek kiválasztását követő­en legkésőbb- 10 napon be­lül megoldják, hogy az épít­tetők megkapják a tervdo­kumentációt. Díjmentesen tájékoztatják a rászorulókat, hogy miként lehet a leg­gyorsabban megoldani tér­ségünkben az építőanyagok beszerzését, mely termékek azok, amelyekhez a legköny- nyebben hozzá lehet jutni. I Természetesen rendelkezésé­re állnak minden építtető­nek szaktanácsadással, ás a kivitelezés kérdéseiben is. Kívánatosnak tartanák, hogy a kiválasztott ajánlott terve­ket ne maguknak az építte­tőknek, azaz a károsultak­nak kelljen megvásárolniuk, hanem a megyei tanács fe­dezné ezeket az összegeket, így .azonnal hozzájuthatná­nak az építtetők a tervek­hez, és a helyi tanács bi­zonylatai alapján a két in­tézmény elrendezné egymás között az anyagi kérdéseket. Hozzászépüt-e a többi is? Amikor „légi vendégeink", azaz a Magyarországon képviseletei fenntartó légi­társaságok képviselői Mis­kolcon jártak, eljutottak a tapolcai Barlangfürdőbe is. Ott' kézhez kaphattak egy prospektust. dosszié már arról a vállalkozásról szól, amelynek célja: a ta­polcai Termálfürdő értékei­re alapozva, külföldi tőke segítségével épüljön meg egy olyan fürdőszálló, amely különlegességnek számíthat majd a nyugati vendégek számára is. • KÉTSZÁZHATVAN SZOBA Grósz György, a Miskolci Vízmüvek és Fürdők igaz­gatója eimondta a vendé­gednek, hogy az idén meg. kezdődik a fürdőszálló épí­tése. s ha minden jól megy, 1991-re be is • fejezik a munkát. A prospektus a szálloda, a fürdőkomplexum üzleti értékesítési céljait szolgálja, már most. a vál­lalkozás kezdetének ide­jén is. Hogy milyen lesz a szál­loda? Az épület külső meg­jelenése még nem öltötte fel legvégső formáját. Az azonban eldőlt, hogy egy tájba illő. Tapolca intim hangulatához való épületet hoznak létre, amely ott épül majd fel, ahol most a vízművek védőterülete van körbe kerítve, és ott mű­ködik még a gépház. Dön­töttek arrói is, hogy miként képzelik el a fürdőrész re­konstrukcióját, s milyen lesz maga a szálloda belül­ről. Kétszázhatvan szobát kívánnak elhelyezni a hosz- szan elnyúló épületszárny­ban. mindazzal a luxussal ellátva, amelyet ma a ran­gosabb idegenforga om meg­követel. A szálloda fürdő- és vízterápiás. valamint gyógyászati résszel egészül ki. • SZEMÉSZET ÉS FOGORVOSI RENDELŐ épület értékeit oedig átmen­tik az újba. Szó van arról is. hogy a régi Anna foga­dó átépítésével egy ódon hangulatú vendéglátóhely jöjjön létre. A gyógyászati szárny bel­gyógyászok. szemészek, fog­orvosok, szájsebészek, koz­metikusok rendelőit foglal­ja majd magában, hiszen köztudott, hogy a kinti árakhoz viszonyítva, ná­lunk a gyógykezelések díja­iéval szerényebb. Termé­szetesen számunkra ez, a külföldi mértékkel szerény­nek tartott ár is nagyon jó üzletet hoz. A fürdőrészbe természe­tesen beépítik mindazokat a játékos vízi trükköket, amelyek nemcsak szórakoz­tatták a- vendégeket, hanem jótékönyan hatnak a szer­vezetre is. Különféle rejtett vízmozgató és áramoltató berendezéseket szerelnek majd be. létre hoznak masz- százs- és szoláriumszalono­kat. valamint az intenzív testmozgást szolgáló fittnes- centrumokat is. • PÁLYÁZNI AKARNAK A vállalkozók nem ok nélkül bízak abban, hogy a szálloda valóban vonzani fogja a vendégeket, hiszen Közép-Európának ez az egyetlen természetes meleg vizű barlangfürdője. De a j szálloda és a fürdő mellé azt is el kívánják „adni”, ! ! amit a környező vidék nyújthat, a vadászattól a természetjáráson át, a mú­zeumokig. kulturális ren­dezvényekig. Nagy kérdés. hogy a rendkívül magas színvona­lon megvalósuló szállodá­hoz és környékéhez hogyan illeszkedik majd Tapolca többi része? Mert az nyil­vánvaló, hogy nem lehet „rezervátumot” építeni, az­az Tapolca többi részének is szépülnie kell, ha felépül a szálloda. Nem is olyan régen, a Miskolci Idegen- forgalmi Bizottság ülésén tje A képet a múzeumi hónap keretében hozta nyilvánosságra 1965-ben a Hermán Ottó Múzeum. Alsó részén német szö- vegyel ez olvasható: „Valódi ütközet a diósgyőri erődnél Felsö-Magyarországon, ahogy a törkök azt felgyújtva elhagyják 1596. jan." ' 4 * Diósgyőri meditációk (12.) Ütközet a várnál A. Ve*Jxu*j ftittaytr. 8 Da* »not'\fo*/*vy- C D.k fiy «*Ár D LM ixdtr txhr. £ Oer tü-ktr trooen F £íny rc&trjtyernjt r&r -"íkk t*q*r. '^Pőclfhaüs G.iw I WXHRE CONTRAtACrVRDm.VQESTVNO DIOSOtOR IX OBERVNOEKN.WIE DIETVWCKIAVOESTECKT VN VEREASiÉW ANNO CÍÍr ijJ&IXR. langrendszert és számos új, nyitott, félig nyitott és fe­dett medencét kínál a ven­dégeknek. Ügy tervezik, hogy úszva és sétálva be lehet majd' járni az egész fürdőkomplexumot. Meg­marad a régebben megépí­tett kagyló alakú betonhéj. és a kinti fürdő, a régi Legyen szobra Miskolcon Széchenyi Istvánnak, a leg­nagyobb magyarnak — így határozott a Miskolci Vá- rosszénítő Egyesület. Az egyesület tervei szerint a köztéri Széchenyi-szobrot közadakozásból lehetne fel­állítani. Az egyesület ter­mészetesen maga is hozzá­járult az összeg összegyűjté­séhez — azon túl, hogy szervezi, mozgatja az akci­ót. Ugyancsak jelentős anya­gi támogatással csatlakozott a városi tanács is. Nemrég a művelődési osztály levelet irt az egyesület elnökének, ván. a városi tanács elnök- helyettese, hogy a városi tanács fejleszteni kívánja Tapolca többi részét is. Ezért pályázatot is benyújt a különféle idegenforgalmi pénzalapokból lehetséges támogatások elnyerésére. Reméljük, siker koronázza a vállalkozást. De még in­dr. Kozák Imrének. A le­vélben azt a nyilatkozatot rögzítették, miszerint' a hi­vatal jóváhagyja, hogy gyűj­teni lehessen a Széchenyi- szoborra. Valamint arról is döntött, hogy a gyarapodó pénz, vagyoni szolgáltatások kezelője, a felhasználás irá­nyítója a MiskQlci Város­szépítő Egyesület legyen. Te­hát most már nincs semmi akadálya annak, hogy meg­induljon a munka mindösz- sze arra van szükség, hogy a miskolciak is fontosnak érezzék: állítsunk emléket városunkban is Széchenyi­nek ... Egy érdekes képet őriz Miskolcon a Hermán Ottó Múzeum. A rajz egy 1596- ban lejátszódott ütközetet ábrázol. A helyszín: a diós­győri vár. A képről ponto­san leolvasható, hogy ml történt akkor ... A török tüzérsé;; felhúzó­dott a hegyoldalra, és on­nan lőtte a várat. Felgyúj­tották a felsővárat három helyen, az elővár területét pedig két helyen. Lovassá­guk nyugatról, valamint a Szinva felőli oldalról keres­te a betörési lehetőséget. A küzdelemben döntő tényező volt a kellő időben érkezett erősítés, a miskolci gyalog­ság, mert azonnal beavat­Egy rendkívül aktuális kérdésről tartanak ma dél­után két órakor előadást. Miskolcon, a Közlekedéstu­dományi Egyesület közú'i szakcsoportjának rendezésé­ben. Petki Gusztáv, az UVATERV irodaigazgató­koztak a harcba. Közös, ki­tartó küzdelemmel távozás­ra kényszerítették a törökö­ket. A miskolciak érkezése a hídon látható, amint a fő­kapu irányába tartanak, és előlük fut a török lovas­ság. Akkor a várat Miskolc felől csak a mai Tokaji ut­cán át lehetett megközelíte­ni. A híd helye a Tokaji utca 83. számú ház és a Bodrogi Zs. utca 3. számú ház előtt volt. A két ház portája között folyt a Kis- szinva a halastóba, és ez­által volt • kellő magas a vízállás a várárokban. A képen a huszárvárnak csak egy része látható. Kő­kerítése a halastótól. a mai helyettese az úthálózatfej­lesztés tervezési kérdéseiről beszél majd. Az előadás helyszíne: a Miskqlci Köz­úti Igazgatóság Győri kapui irodaházának második eme­leti tanácsterme. János utca 4. számú házig terjedt. Távolsága a vár­ároktól 34 méter volt. Nyu­gat felől is széles kőkerítés határolta a huszárvárat. Ez 200 méterre volt a várárok­tól. Ezen a zárt területen álltai-e a különböző épületek — házak, raktárak, műhe­lyek, istállók — a katona­ság, a4 személyzet, a lovak számára. Ezt a területet a 17. században nem elővár­nak, nem huszárvárnak, ha­nem városnak nevezték, de ez nem azonos Diósgyőr me­zővárossal. Napjainkban a huszárvár épületeiből és kerítéséből semmi nem látszik. A 18 százád végére, teljesen le­pusztult. 1950-ben a Szinva nagy kanyarulatát átvágták, szabályozták, és akkor a Kisszinvát is megszüntették, medrét később betemették, és a hidat felszedték. Megmaradt azonban a várárokhoz igazodva felújí­tott és átépített állapotban a Bodrogi utcán 9 ház. Megmaradt továbbá a mai felszín alatt a huszárvár épületeinek. kerítésének alapfala 70 cm mélven. a sziklára alapozva. Erre vo­natkozik az evangélikus egy­háznál található, 1893-as fel­jegyzés: „A templom föld­munkálatainál kelet-nyugati irányban párhuzamosan kő­falak bukkantak fel: a di­ósgyőri vár tartozékai.” A huszárvár zárt terüle­téhez csatlakozott az ugyan­csak kőkerítéssel övezett nagy terület, a „kert”, ahol a lovakat rendezték és a ka­tonaság gvülekezett a kivo­nuláshoz, a szemléhez. Ezt nevezték a diósgvőriek kő­kertnek. 1597-ben 100 hu­szár. 100 magyar darabont és 120 német gyalogos ál­lomásozott a vár területén, A 19. század elejére a kő­kerítés lepusztult, és Tapol- carét lett a neve. Megma­radt azonban a 20. század­ban is a kőkerí szóhaszná­lata a helybelieknél, de más jelentéssel, ami már nem a kertre nem a rétre vonat­kozott, hanem a kőkert szé­léhez épült János utcára. A várat nem kizárólag az időjárás rongálta. Gvakori javítását az Egerből érkező törökök támadásai indokbl- ták. A veszély, a fenyege­tettségé majdnem száz éven át tartott. mert Diósgyőr nem hódolt be. és nem volt adófizetője a törököknek. Balázs József Szobrot Széchenyinek! J Az úthálózat tervezése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom