Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-26 / 120. szám

Családi körben Ha a sárkány felszáll... jf: Zsuzsa és a gyerekek is otthon vannak a repülőtéren Stop, egy percre! Döngetett a sztrádatraktor A hungarocamionosok, Eu­rópa országútjait is koptató teherautósok a megmondha­tói, hogy bármerre is jár­nak, a miénknél szigorúbb közlekedési rendőrökkel ta­lálkozhatnak. Nyugaton és Keleten egy­aránt akár egész napi díju­kat is kifizettetik egv-egy : szabálytalan parkolásért, j gyorshajtásért. A nyugati | autópályán pedig az sem rit­kaság, hogy félreáilítják a nagy,' testű járműveket és megnézik a tachométert. így a menetlevél segítségével ki­deríthetik, hogy milyen tem­póban robogott a kamion. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a hazai országutakon nincs mitől tartaniuk a ván­dorfuvarosoknak. Akik gyakran keresztül autózzák az -országot, sűrűn találkozhatnak eszeveszett iramban száguldozó külföldi kamionosokkal. Például az elmúlt héten Mezőkövesd és Miskolc között egy sárga rendszámú, felségjelzés nél­küli teherautó úgy száguldo­zott, mintha a Hungarorin- gen lenne. Ki az a személy­gépkocsi-vezető, vagy teher­autó-pilóta, aki ne húzódna félre, ha szembe találja ma­gát egy ilyten több tonnás rakományt vontató sztráda­traktorral? Az előtte és a szemből jövők kellő tiszte­lettel adtak utal a félelme­tesen nagy testű járműnek, Azokat a hangokat, ame­lyeket csekély rezgésszámok — 0—20 hertz — miatt fü­lünk még nem észlel, infra- hangoknak, azokat pedig, amelyeket éppen rezgésük szaporasága — 20 000—100 millió hertz — miatt nem hall, ultrahangoknak ne­vezzük. A füllel felfogható : hangok és az ultrahangok i birodalmát már meglehető- j sen jól ismeri a tudomány, j Ám az infrahangok szűk ! tartományú, de annál érdé- ; kesebb világát csak az utób­bi időben kezdik feltárni, jóllehet, az infrahangok lé­tezését már 1935-ben fölfe- deztek. A kutatók már régen megfigyelték, hogy termé­szeti katasztrófák előtt az állatok nyugtalanná válnak, pánikszerűen menekülnek. A medúzák már több órá­vá! a vihar kitörése előtt a tenger mélyére húzódnak, a madarak riadtan röpködnek, és a halak a parttól eltá­volodnak. Az állatvilág e tagjai számára a távoli ten­geri hullámok, széllökések keltette infrahangok jelzik a közeledő veszélyt, ők ugyanis érzékelik e rezgé­seket. A földrengésektől gya­korta sújtott Japánban csak­nem minden házban meg­található az a kis aranyha­lacska, amely a bekövetkező kisebb-nagyobb földmozgá­sok előtt idegesen cikázni kezd az akváriumban. Sokáig nem tudták ma­gyarázatát adni annak a megfigyelésnek, hogy egyes emberek a nagy orgonáit legmélyebb basszushangjai megszólaltatásának a hatá­sára hányingert, gyomor- és has-táji fájdalmakat éreznek, esetleg még hasmenést is kapnak. Az is előfordul, hogy az erős és mély han­gok hatására az erre hajla­mos emberekre epilepsziás roham tör rá. Ilyen tünetek más helyzetekben is előfor­dulnak, főként zárt helyi­ségekben, hosszú folyosókon, alagutakban, nagy kiterjedé­sű barlangokban. Ma már tudjuk, hogy mindeme rend­ellenességeket az infrahan­gok okozzák. A kutatók vizsgálódásaik során azt tapasztalták, hogy sokkal több infrahang éri az emberi szervezetet, mintsem korábban gondolták. Az úgy­nevezett civilizációs beteg­ségek — ideges fáradtság, szédülés, ingerlékenység és egyebek — részben az inf­rahangok számlájára írha­tók. amelynek vezetője ráadásul idegesen végigtülkölte az utat. Valószínű, hogy ez a ka­mion a nyugati határunktól szelte át az országot. Az alig félnapos út alatt bizonyára egyszer sem találkozott a rend őreivel. Egyszer sem ál­lították meg, hogy figyel­meztessék: az itteni közle­kedési szabályok hasonlóak j az övékéhez. Itt sem illik, ' sőt törvényes keretek között tiltják a nagy testű jármű­vek helyzeti előnyével való visszaélést. . Nálunk is léte­zik a sebességkorlátozás,, amely egyaránt vonatkozik a bel- és külföldi állampol- gárokra. Ez a kamionos, aki bizo­nyára már többször is vé­gi grobogott országunkon, nem talált emberére. Ö pe­dig a vendégjoggal visszaél- : ve úgy „döíigdt’^'á magtár aszfaltcsíkon, hogy tudja. Itt sok bántódásá nem eshet. Té­ves szemléletén már csak ak­kor változtathatunk, ha meg­alakul a Pest, a Heves és a Borsod megyei rendőrök kö­zös útellenőrző szolgálata. Már régóta tervezik a meg­alapítását, hogy ne legyn senki földje a forgalmas 3- as út. A cél, hogy a nap minden szakában a rend őrei cirkáljanak ezen a zsúfolt útszakaszon, s kiszűrjék a gyorshajtókat, szabálytalanul előzőket, a közlekedési sza­bályoknak fittyet hányó vo­lánforgatókat. A kamionoso- kat is.. (szántó) — Amikor se ba^-át, se oktató nincs az ember mel­lett. a reflexeknek tize’dmó- sodperc pontossággal kell működni. Mindössze ennyi idő van rá. hogy váratlan helyzetekben korrigálni tudjunk. Persze, a kondíció­nak is jelentősége van a re­pülésben, hiszen a sárkányt a test súlypontjának áthe­lyezésével kormányozzuk. A repülőre ható légáramlato­kat karral kompenzáljuk. De nemcsak a fizikai, hanem a lelki erőnlét is fontos, amit folyamatos önkontrollal ér- hetünk el. Nálam a repülési reflexek már több órával felszállás előtt jelentkeznek. Igyekszem titkolni, de a fe­leségem sajnos észreveszi ezeket a mozdulatokat. Tud­ja. hogy gondolatban már a levegőben vagyok — Gajdén József így avat be egy egyre népszerűbbé váló sportág, a sárkányrepülés titkaiba. Fel­tett szándéka, hogy mint edző, minél több barátot, ismerőst, érdeklődőt ismer­tessen meg a bátrak sport­jával. Q MINT A MADARAK Az ember mindig is sze­retett volna repülni. Nem nyugodott, míg nem tudta utánozni a madarakat. A sárkány pedig szárnyakat ad. s a repülés közben a pi­lóta a bőrén és minden por- cikáján érezheti azt a köze­get. amelyben repül. A mozgás élvezhető, más érzés, mintha egy monstrum gépen szállna fel. A sárkány­nyal ötszáz-hatszáz méter magasan suhognak, s való­ságában látják a táj alattuk elterülő szépségei! — Senki sem születik sárkányrepülőnek. Hogyan kezdődött? — A testvéreimmel kijár­tunk a repülőtérre és druk­koltunk a nagybátyám ej­tőernyős ugrásainak. Az ő sikerein felbuzdulva hatan ejtőernyőznek a famíliánk­ból. Én először vitorlázó repülőgéppel kezdtem, majd megtoldottam az ejtőernyő­zéssel. De még többre vágy­tam. A Kilián György Mű­szaki Főiskolán megpróbál­koztam a nagy sebességű re­püléssel is. Egy sajnálatos baleset miatt ezt a pályát fel kellett adnom A lesze­relésem után a vízi vitorlá­zással próbáltam vigaszta­lódni. Edződ képesítést is szereztem, ám a repülés vá­gyától egyszerűen nem tud­tam megszabadulni. A visz- szatérésemben része van a feleségemnek is. Csak hálás Háztáji a kredenc tetején A veszekedés után csak harmadnap bé- kültek ki, már késő este, amikor a gyere­kek lefeküdtek. — Az egész készletet kidobhatom — zsör­tölődött a fiatalasszony. — Hiába mostam el többször is mindenféle mosogatószerrel a poharakat, még mindig bűzlenek a hagymá­tól. Csak te tudsz kitalálni ilyen hülyeséget! A férfi a fotelban ült, eloltotta a cigaret­tát és sóhajtott: — És ha télen skorbutot kaptak volna a srácok, he? — nézett fel az asszonyra. — Még mit kf nem találsz?! — húzta fel a szemöldökét az asszony. — A gyerekek nem középkori kalózok, akik télen nem ju­tottak volna vitaminhoz, ha nem eszik a te pohár-hagymáidat. Inkább megvettem volna méregdrágán! A boroskészletet nászajándékba kapták. A formás opálzölfl üveghez hat pohár tarto­zott, Kettő ugyan az évek során eltörött, az asszony hiába járta be az üzleteket, a kész­letet nem tudta pótolni. Az egyik december eleji napon a családfő egész szatyor hagymát borított az asztalra. Mikor a család köréje gyűlt, magyarázni kezdett: — Egész tanulmányt folytattam hagyma- ügyben. A fajták között először is a nyersfo­gyasztásra alkalmas, rövid tenyészidejűeket szereztem be. Ilyei például — és felvette az asztalról az ezüstfehér, lapított gömb alakú hagymát — a Fertőd». Nem tartozik a nagy fajták közé. szárazanyag-tartalma is csak közepes, tárolhatósága pedig kimondot­tan rossz, nyersfogyasztásra viszont kiváló. Vagy nézzétek ezt a sötétlila Tétényi rubint, vagy ezt a világosabb lila Braunschweigit, ezekből lesz a jó ecetes saláta karácsonyra. De van itt makói fajta is, ezektől várok a legtöbbet. A boroskészlet hat poharába víz került, a hagymafejeket úgy helyezte a poharak pe­remébe, hogy gyökérzetük a vízbe lógott. A pohár-hagymákat — így nevezte a férfi — a konyhaszekrény tetejére rakta, miközben arról dörmögött. hogy időnként a kredenc tetejét is meg kellene takarítani. Napok múlva zöld hajtás jelentkezett a hagymafe­jeken, amelyek gyorsan fejlődtek. A fiúgye­rek rendszeresen mérte hosszukat a hokedli tetejéről. Karácsony előtt szüretelték le az első ter­mést, a gyerekek vágták el ollóval a friss hajtásokat. Alaposan megmosták, így kerül­tek a pohárban nevelt zöldes-fehér újhagy­mák a porcelán tányérokra a friss kenyér- szeletek. és parizerkarikák mellé. A család­fő osztatlan sikert aratott Először akkor szólalkoztak össze, amikor a szomszédaszony megcsodálta a zöldellő pohársort. aztán azt terjesztette, hogy ne­kik, Feketééknek a kredenc tetején van a háztáji földjük. A férj akkor csak legyin­tett; irigység. A nagy veszekedést azonban már nem tudták kivédeni, valóban szagosak lettek a poharak, így a kukában végezték. A házassági évforduló napján is későn tért haza a családfő. A szatyorból ezúttal egy új boroskészlet került az asztalra. (óraved lehetek neki, hiszen, akinek nem olyan a társa, aki ál­dását adja az ilyen időigé­nyes sportra, abból csak konfliktus lesz. — Be kell vallanom, ne­kem víziszonyom van — mondja Zsuzsa —, mindösz- sze egyszer tudott rávenni egy vitorlázásra. A repülés viszont engem is vonz. s ha akkorák lesznek a gyere­kek hogy repülhetek, fel­tett szándékom, hogy kipró­bálom. Jocó édesanyja nem­egyszer mondja, hogy saj­nál engem hiszen a fia minden szabadidejét erre áldozza. Itt az emberek, amit másodállásban vagy társadalmi munkában keres­nek. nem a családi közösbe viszik haza, hanem a klub­nak adják. Én viszont azt mondom: nem kell minket sajnálni, mások sem teszik mindig jó helyre a pénzt. S az sem biztos, hogy aki­nek több szabadideje van, hasznosabban tölti, vagy mindig a családjára áldozza. • REPÜLŐS- PALÁNTÁK Az édesapa azt vallja: a gyerekeit nem akarja „meg­fertőzni’,’ a repüléssel. Ám ez úgy tűnik, kivédhetetlen lesz. Szabolcs és Ágnes ugyanis szívesebben játszik a repülőtéren, mint a Kató-, wice úti lakásuk szomszéd­ságában lévő iátszótéren. A nagy repülős család 1 kis palántái teljesen otthonosan mozognak a gépek között. Most még szinte naponta beiktatott túra a reptérre vezetői út, hiszen Zsuzsa gyesen van. Gajdán József a megyei kórház egyik KISZ-es ren­dezvényére készülve ismer­kedett meg Zsuzsával. A fiatalember anyagbeszerző­ként dolgozott, választottja pedig citológus-asszisztens. A gyors döntés úgy tűnik, nem volt elhamarkodott József ugyanis, elmesélte: nem volt ugyan még szán­dékában a nősülés, de egy­heti ismeretség után közöl­te Zsuzsával, feleségül ve­szi. Munkahelyet ugyan változtatott azóta, a Mis­kolci Fűtőmű Közös Válla­lat anyagbeszerzője lett, de cége olyan jó patrómisá aa MHSZ miskolci sárkányre­pülő-szakosztályának, mint otthon a neje. (oláh) Egy-egy cirógatásra és néhány szóra mindig van idő két felszállás között Fogy a fácán, a fogoly Vadrezerráíum kellene Egyre fogy az apróvad, a nyúl, a fácán, a foglyokról nem is beszélve. Viszonylag kedvezőbb a helyzet a nagy­vadak, az őz, a szarvas, még a muflon esetében is. A vad­disznók pedig mértéken fe­lül szaporodnak. Ezt állapí­tották meg a MAVOSZ Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézőbizottságának Miskol­con tartott ülésén, amikor a múlt évi történéseket vették számba. Az apróvadak vészes csök­kenésének okát egyértelmű­en az élettér kedvezőtlen alakulásában látják. Az élő­hely beszűkült, nincs meg a vándorlás lehetősége. Azt is megállapították, hogy ered­ményesen csak ott növekszik az apróvadak száma, ahol a mesterséges tenyésztést he­lyezik előtérbe. A megoldás egy 10—20 hektáros „vadre­zervátum” lenne, vadrejtő, erdő, nádas, vadföld kialakí­tásával. A nagyvadak tudják az élőhelyüket változtatni, szá­mukra kedvezőbb területen telepszenek meg. Itt azon­ban az a tennivaló, hogy a túlzott elszaporodásukat szakszerű selejtezéssel meg kell akadályozni, már csak a mezőgazdasági kártételek miatt is. A tanácskozáson szó esett arról • is, hogy a vadásztár­saságoknak jelentős bevételt hoz a külföldi vendég vadá­szok fogadása. Érdeklődésük a nagyvadak, elsősorban a közepes súlyú trófeákat vi­selő szarvasok és őzbakok iránt jó. Sokan jönnek a- vaddisznók haitó-, terelő- és lesvadászatára is. A vadásztársadalom —* mondották — nagy érdek­lődéssel várja az új vadá­szati törvényt, amely remé­nyeik szerint a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt számukra. J- Ménéin) aranyiial

Next

/
Oldalképek
Tartalom