Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-08 / 80. szám

1 Petró-ház Miskolc iredcslcmpártoló effrlef alakúit Azon, hogy dr. Petró Sán­dor miskolci orvos a magyar műgyűjtés egyénisége volt-e vagy sem, kár lenne most bár­kinek is hajbakapni. Azzal amúgy is egyetért mindenki — már akik a kérdésben nyilat­koztak —, hogy lehetőségei meghaladták hozzáértését, s azok a műkincsek, többnyire képek, amelyeket a városra hagyott, nagy értéket képvisel­nek. A vita nem is ekörül pa­rázslóit fel. Abban volt nézet- eltérés, elegendő-e, ha nevét a városra hagyott gyűjteménye és háza őrzi a jövő számára, eagy szükséges még róla egy irodalompártoló egyletet is el­nevezni, csak azon az alapon, hogy annak székháza, minden jel szerint a Hunyadi utca 12- es számú épületében, az úgy­nevezett Petró-házban kap majd helyet. bár valóban híres Miskolcon, vele kapcsolatban viszont hírhedtséget is csaknem ugyanolyan jogon lehetne emlegetni, tekintettel arra. hogy Petró doktor nem volt éppen — s ezt más minősí­tést elkerülendő, mf tesszük hozzá — egy Batthyány Strattman László, aki a sze­gények, elesettek ingyenes gyógyításáról, istápolásáról volt nevezetes. Az elnevezést az egyesület alapító közgyűlése minden­esetre megszavazta, elsősor­ban az olyan felszólamlások alapján, amelyek nem lát­nak szoros összefüggést egy ember erkölcsi feddhetetlen­sége és az utána maradó művészeti értékek között. nére — hála a városi tanács nagylelkű és minden jó kez­deményezés iránt fogékony anyagi felajánlásának és ki­látásba helyezett támogatá­sának. amit dr. Kovács László, a városi tanács el­nöke terjesztett elő — meg­alakult, és várható, hogy át tud majd lendülni a jelzett kezdeti nehézségeken. Ez irányban a megválasztandó képviseleti szervei és tanács­adó testületé, melyekben ne­ves irodalmárokat kívánnak bevonni, természetesen sokat tehetnek. Az alakuló gyűlés különben ünnepélyes előzmények után Szép magyar könyvek a megyei könyvtárban látható kiállításon Kiállítás a megyei könyvtárban Azok ugyanis, akik a „Petró-ház Miskolc” iroda­lompártoló egylet létrehozá­sa körül bábáskodnak, ezt akarják — elképzeléseiket legalábbis ez irányban fej­tették ki —, bevallva ugyan- ékkor, hogy e szándékukban nem találtak a legteljesebb egyetértésre. Vannak — nem is kevesen — olyan polgárai, sőt. éppen az ügynek meg­nyerni kívánt irodalmárai, irodalompártolói a városnak, akik a. helynek, az egylet­nek és a ház volt tulajdono­sa nevének összekapcsolását nem tartják szerencsésnek. Ki ezért, ki azért. Kilián István és Kárpáti Béla iro­dalomtörténészek például azért, mert furcsának tart­ják, hogy egy ilyen gazdav irodalmi hagyományokkal rendelkező régióban olyan emberről nevezzenek el iro­dalompártoló egyletet, aki­nek semmi köze nem volt az irodalomhoz. Mások viszont amiatt berzenkedtek, hogy a szókapcsolat, „Petró-ház”, A krónikás szempontjából az ilyen nézetkülönbségek természetesek — hiszen alig lehet ma elképzelni olyan összejövetelt, amelyen ne oszlanának meg a frontok. Csakhogy itt nem egy nyi­tott társadalmi vagy politi­kai jellegű társulásról van szó, hanem olyan kezdemé­nyezésről, amelynek céljai között szerepel egy irodalmi múzeum, sajtó- és színház- történeti gyűjtemény létre­hozása és fenntartása is — és amely többek között tár­gyi és pénzbeli adományok­ra is számít. Ilyen esetben viszont figyelni kellene ar­ra. hogy éppen a fentebb jelzett nézetkülönbség miatt egyes kiválasztott és értesí­tett kuratóriumi tagok el sem jöttek az alakuló köz­gyűlésre, vagy ott helyben mondtak le tagságukról. A Petró-ház Miskolc Iro­dalompártoló Egyesület a megyében működő irodalmi intézmények, illetve szerve­zetek hiányos képviselete, valamint a helyben megfo­gyatkozott kuratórium eile­Anyanyelvünkről, délidőben Miskolcon (is) mondják... Debreceni egyetemista koromban egy csoportba kerültem olyanokkal, akik az ország különböző vidékeiről jöttek, fő­képpen Tiszán inneni területekről. Elkerekedett szemmel néztek rám, amikor ilyeneket mondtam: „Ma este el akar­nák menni a moziba”. Vagy: idősebb vagyok Jolikától”. Mindegyikük tudta, hogy nyelvhelyességi hibát követtem el, csak én nem voltam tudatában ennek, ugyanis Miskol­con és Miskolc környékén ezek.a nyelvi formák majdhogy­nem természetesek. Az „akarnák’' esetében az „akarnék” alak a helyes, mert a feltételes mód alanyi ragozásának egyes szám első sze­mélyében csak ezt az alakot használhatjuk. (Várnék rád. Adnék neked egy könyvet. Szemüveggel jobban látnék.) A várnák, adnák, látnák alakok a feltételes mód tárgyas ragozású többes szám harmadik, személyében érvényesek: Várnák a rokonokat. (Ök!) Jó lenne, ha ők is látnák az előadást. A másik hiba abból ered, hogy a hasonlító határozó -nál/ nél rag helyett a -tól/től határozóragot használtam. Kedves, idősebb kollégám egyszer nagyon mérgesen jött be a ta­náriba, mert tanítványai éppen ezt a nyelvi hibát követték el. Pedig — magyarázta kollégám — számtalanszor elmond­tam már nekik„ hogyan helyes. A tea a cukortól lett édes, de a méz édesebb a cukornál. A fenti példák azt tükrözik, hogy városunk környékének nyelvjárása hatott a köznyelvre. Az úgynevezett regionális köznyelv (a vidéki városok, nagyobb települések nyelve) el­sősorban a sajátos tájszavak használatában tér el a köz­nyelvtől, gyakran azonban egyéb nyelvtani formák haszná­latában is, ahogy ezt a példák is mutatják. A tájnyelvi szavak használatát (különösen, ha magyarázat követi), nem kárhoztatjuk, mert gazdagíthatja nyelvünket, stílusunkat. Sokszor elképesztettem csoporttársaimat, mert nem tudták, mi a troszka (kohósalak, salak), a kutacs (piszkafa), a ma­kuka (napraforgó, szotyola), ugyanis ezek a szavak inkább csak a mi vidékünkön ismeretesek. A -nék és a -tói esetében ragaszkodjunk a szabályos nyelvi formákhoz (látnék, kapnék, hoznék, illetve jobb, na­gyobb stb. a másiknál), mert ezeket a magyar köznyelv fontos nyelvhelyességi szabályai így kívánják, a köznyelv pedig nyelvünknek egységes, mindenki számára egyformán érthető, normaként elismert és elfogadott formája. Kovács Ferencné Szavazzon szép könyvekre! — a viták ellenére — mér­téktartó komolysággal zaj­lott. A jelenlevők előbb meg­hallgathatták Balogh Eme­se Szabó Lőrinc verseiből válogatott műsorát, amelyet Sumonyi Papp Zoltán költő vezetett be, majd dr. Zimo- nyi Zoltán és Mile Lajos ve­zetésével megtárgyalhatták soronlévő teendőiket, ame­lyek elsősorban a Petró- háznak a kijelölt funkcióra való alkalmassá tételét cé­lozzák. A város haszna pe­dig — várhatóan — egy olyan „anyagi és szellemi társulás”, amely a régió iro­dalmi kultúrájának, emlékei megőrzésének. áthagyomá- nyozásának, s közvetve az egész magyar irodalom szol­gálatának erős bázisa lehet. (gyöngyösi) A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban április 19-ig tart nyitva az a kiállítás, ame­lyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületé után, még néhány helyen be­rendezett, és amelyet Miskolc után még néhány helyen be­mutatnak. Az 1988-ban meg­jelent, szakértők által leg­szebbnek ítélt 98 könyv látható a kiállításon. Nyáron, az ünnepi könyv­héten hirdetnek eredményt, tíz kategóriában adják át a Szép magyar fcötit/u-díjakat. Az idén még csak a nagy kiadók könyvei szerepelnek a válogatásban, de jövőre — úgy tervezik — az elmúlt hónapokban megalakult kis kiadók kötetei is „nevezhet­nek”. Szavazhat a közönség is. A megyei könyvtárban elhe­lyezett gyűjtőládában a ki­állításon szereplő kötetek közül ötnek a címét tartal­mazó szavazólapot lehet el­helyezni — amit már eddig is sokan megtettek —, a vé­lemények alapján ítélik oda az olvasó díját. A mostani­hoz hasonló kiállítás nem először látható a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, amely­nek igazgatónője — dr. Kör- nyey Lászlóné — a Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülete képviselőjének felajánlotta, hogy akár min­den évben fogadja a Szép magyar könyv kiállítást. Megjelent a HangSúly A nyilvánossá!) nyilránossáoa ti eriyi iwlltk sorfáról és esy találmánv A Hazafias Népfront szék­házában csütörtökön délután ülést tartott a Magyar Demok­rata Fórum miskolci szervezete. Szokásos heti összejövetelükön — amelyen különben más al­ternatív szervezetek képviselői is részt vetek - ezúttal két té­ma megtárgyalása szerepelt. Először az Erdélyből átte­lepültek helyzetével, beillesz­kedési problémáival foglal­koztak, különös tekintettel az erdélyiek önszerveződésé­re, az Erdélyi Származású­ak Miskolci Egyesületére, amelynek felhívása decem­ber végén jelent meg la­punkban. Az összejövetel másik témája Gellért Károly beszámolója volt arról, ho­gyan emlékezik az 1956-os miskolci, illetve diósgyőri eseményekre, és hogy mi­lyen kálváriát járt be -a vi­lágon mindenütt figyelmet keltő sokszögesztergájával, amelynek -.hasznosulását itt­hon — amint azt lapunk is többször szóvá tette — mindmáig megakadályozták. A gyűlés résztvevői mér­legelték tennivalóikat a so­ron következő választásokra v.aló felkészülésben is, ke­resve a platform lehetőségét más alternatív szervezetek­kel, hangoztatva azt, hogy az előrelépéshez, a jelenlegi stagnálásból való kibonta­kozáshoz olyannyira szüksé­ges és kívánatos nemzeti egység megteremtéséért ke­resik a megegyezést és az együttműködést az MSZMP reformszámyával, az olyan párttagokkal és vezetőkkel, akik ez idáig tettekkel bizo­nyították, hogy támogatják a ’nazánkbap egyre szélesebb körben kibontakozó reform­törekvéseket. A Magyar Közvélemény-ku­tató Intézet munkájából eddig a nagyközönség legfeljebb egy igen szűk szelettel ismerkedhe­tett meg: olykor feltűnt a tele­vízió képernyőjén az intézet fő­igazgatója, s elmondta, milyen volt a fogadtatása - nézettsé­gi indexe — egy-egy televízió­műsornak. Anélkül, hogy lebe­csülnénk a televízió fontossá­gát, nyilvánvalóan vannak fon­tosabb kutatási területek is, hiszen a tudás ebben az érte­lemben is hatalom, sőt meg­fordítva: a hatalomnak (bár­milyennek) ismeretekre van szüksége arról, hogyan véle­kednek az emberek, ez előfel­tétele annak, hogy jól működ­jön az a mechanizmus, melyet kpltöien „a kompromisszumok művészetének”, köznapion pe­dig egyszerűen politikának szo­kás nevezni. Mi s<?m jelzi jobban a je­lenünkben felgyorsult válto­zásokat, . mint a sorra meg­dőlő tabuk hosszú listája, és az információ mind szaba­dabb áramlása. Az utóbbi folyamatban jelentőségénél jóval kisebb „port felverve”, a közelmúltban megjelent egy szerény külsejű kiad­vány. a Hangsúly. A próbaszám bevezetőjé­ben Szecskö Tamás „virtuá­lis sajtókonferenciának” ne­vezi a kommunikációs új­szülöttet, s legfőbb felada­tának a tájékoztatók tájé­koztatását tartja. Ugyanak­kor — és ez nagyon fontos — bárki hozzáférhet a bul­letinhez a továbbiakban, mindössze (levélben, vagy személyesen) egy előfizetési csekket kell kérnie az inté­zettől. Nézzük azonban a lénye­get, azaz az első szám tar­talomjegyzékét: Üj törvé­nyek, Alkotmányreform, Vá­lasztójogi reform, Gyüleke­zési és egyesülési törvény, többpártrendszer. Az Országi gyűlés szerepe, Költségvetés,. Személyi jövedelemadó. Űj földosztás?, 195fí-ról, Bős— Nagymaros, Világkiállítás, Ünnepeink. A közölt eredmények mel­lett mindig ott olvashatók a felvétel körülményei: az időpont, a megkérdezettek száma, életkor, lakóhely sze­rinti megoszlása is. A pró­baszám végén a közeljövg témái között — számos más, hasonlóan érdekes téma mellett — a, parlamenti vá­lasztások esélyei, a szovjet csapatok kivonása, a közis­mert politikusok iránti ro- konszenv szerepel. * Visszatérve még egyszer a Hangsúly bevezetőjére: „a közpénzekből finanszírozott közvélemény-kutatások köz- szolgálati jellegűek ... mint mondjuk a meteorológiai je­lentések.” — írja Szecskő Tamás. Noha ez egyelőre még nincs így. máris meg­indult az a folyamat, mely­nek eredményeképpen meg­valósul a „nyilvánosság nyil­vánossága”. Talán emlékez­nek rá lapunk olvasói is, márciusban á Déli Hírlap hasábjain „Véleményt mon­danak a borsodiak” címmel kétrészes cikket közöltünk, melyben 600 — miskolci és környékbeli — megkérdezett mondta el véleményét a me­gye gazdasági szerkezetének átalakításáról. Az adatgyűjtés, elemzés munkáját az MSZMP me­gyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának Közvéle­ménykutatási Csoportja vé­gezte, szakemberek — Szabó Györgyné és Tóth Pál szo­ciológusok — vezetésével. Munkájukat már negyedik éve végzik, s bár külön ki­advány formájában nem je­lenik meg a kutatások ered­ménye. mégis nyilvánossá válik az eredmény, például lapunk hasábjain. Hétfői számunkban máris újabb eredmények kerülnek az olvasó elé. akkor soroza­tunk első- részének címe: Egy párt, vagy több párt? Kájé j II Miskolci Építőipari Ifailalal felvesz ♦ kőműves ♦ ács ♦ épület-üvegező ♦ asztalos ♦ lakatos ♦ karbantartó-villanyszerelő ♦ autódaruvezetö szakmunkásokat Jelentkezés: munkaügyi és bérosztály, Miskolc, József Attila u. 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom