Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-08 / 80. szám
1 Petró-ház Miskolc iredcslcmpártoló effrlef alakúit Azon, hogy dr. Petró Sándor miskolci orvos a magyar műgyűjtés egyénisége volt-e vagy sem, kár lenne most bárkinek is hajbakapni. Azzal amúgy is egyetért mindenki — már akik a kérdésben nyilatkoztak —, hogy lehetőségei meghaladták hozzáértését, s azok a műkincsek, többnyire képek, amelyeket a városra hagyott, nagy értéket képviselnek. A vita nem is ekörül parázslóit fel. Abban volt nézet- eltérés, elegendő-e, ha nevét a városra hagyott gyűjteménye és háza őrzi a jövő számára, eagy szükséges még róla egy irodalompártoló egyletet is elnevezni, csak azon az alapon, hogy annak székháza, minden jel szerint a Hunyadi utca 12- es számú épületében, az úgynevezett Petró-házban kap majd helyet. bár valóban híres Miskolcon, vele kapcsolatban viszont hírhedtséget is csaknem ugyanolyan jogon lehetne emlegetni, tekintettel arra. hogy Petró doktor nem volt éppen — s ezt más minősítést elkerülendő, mf tesszük hozzá — egy Batthyány Strattman László, aki a szegények, elesettek ingyenes gyógyításáról, istápolásáról volt nevezetes. Az elnevezést az egyesület alapító közgyűlése mindenesetre megszavazta, elsősorban az olyan felszólamlások alapján, amelyek nem látnak szoros összefüggést egy ember erkölcsi feddhetetlensége és az utána maradó művészeti értékek között. nére — hála a városi tanács nagylelkű és minden jó kezdeményezés iránt fogékony anyagi felajánlásának és kilátásba helyezett támogatásának. amit dr. Kovács László, a városi tanács elnöke terjesztett elő — megalakult, és várható, hogy át tud majd lendülni a jelzett kezdeti nehézségeken. Ez irányban a megválasztandó képviseleti szervei és tanácsadó testületé, melyekben neves irodalmárokat kívánnak bevonni, természetesen sokat tehetnek. Az alakuló gyűlés különben ünnepélyes előzmények után Szép magyar könyvek a megyei könyvtárban látható kiállításon Kiállítás a megyei könyvtárban Azok ugyanis, akik a „Petró-ház Miskolc” irodalompártoló egylet létrehozása körül bábáskodnak, ezt akarják — elképzeléseiket legalábbis ez irányban fejtették ki —, bevallva ugyan- ékkor, hogy e szándékukban nem találtak a legteljesebb egyetértésre. Vannak — nem is kevesen — olyan polgárai, sőt. éppen az ügynek megnyerni kívánt irodalmárai, irodalompártolói a városnak, akik a. helynek, az egyletnek és a ház volt tulajdonosa nevének összekapcsolását nem tartják szerencsésnek. Ki ezért, ki azért. Kilián István és Kárpáti Béla irodalomtörténészek például azért, mert furcsának tartják, hogy egy ilyen gazdav irodalmi hagyományokkal rendelkező régióban olyan emberről nevezzenek el irodalompártoló egyletet, akinek semmi köze nem volt az irodalomhoz. Mások viszont amiatt berzenkedtek, hogy a szókapcsolat, „Petró-ház”, A krónikás szempontjából az ilyen nézetkülönbségek természetesek — hiszen alig lehet ma elképzelni olyan összejövetelt, amelyen ne oszlanának meg a frontok. Csakhogy itt nem egy nyitott társadalmi vagy politikai jellegű társulásról van szó, hanem olyan kezdeményezésről, amelynek céljai között szerepel egy irodalmi múzeum, sajtó- és színház- történeti gyűjtemény létrehozása és fenntartása is — és amely többek között tárgyi és pénzbeli adományokra is számít. Ilyen esetben viszont figyelni kellene arra. hogy éppen a fentebb jelzett nézetkülönbség miatt egyes kiválasztott és értesített kuratóriumi tagok el sem jöttek az alakuló közgyűlésre, vagy ott helyben mondtak le tagságukról. A Petró-ház Miskolc Irodalompártoló Egyesület a megyében működő irodalmi intézmények, illetve szervezetek hiányos képviselete, valamint a helyben megfogyatkozott kuratórium eileAnyanyelvünkről, délidőben Miskolcon (is) mondják... Debreceni egyetemista koromban egy csoportba kerültem olyanokkal, akik az ország különböző vidékeiről jöttek, főképpen Tiszán inneni területekről. Elkerekedett szemmel néztek rám, amikor ilyeneket mondtam: „Ma este el akarnák menni a moziba”. Vagy: idősebb vagyok Jolikától”. Mindegyikük tudta, hogy nyelvhelyességi hibát követtem el, csak én nem voltam tudatában ennek, ugyanis Miskolcon és Miskolc környékén ezek.a nyelvi formák majdhogynem természetesek. Az „akarnák’' esetében az „akarnék” alak a helyes, mert a feltételes mód alanyi ragozásának egyes szám első személyében csak ezt az alakot használhatjuk. (Várnék rád. Adnék neked egy könyvet. Szemüveggel jobban látnék.) A várnák, adnák, látnák alakok a feltételes mód tárgyas ragozású többes szám harmadik, személyében érvényesek: Várnák a rokonokat. (Ök!) Jó lenne, ha ők is látnák az előadást. A másik hiba abból ered, hogy a hasonlító határozó -nál/ nél rag helyett a -tól/től határozóragot használtam. Kedves, idősebb kollégám egyszer nagyon mérgesen jött be a tanáriba, mert tanítványai éppen ezt a nyelvi hibát követték el. Pedig — magyarázta kollégám — számtalanszor elmondtam már nekik„ hogyan helyes. A tea a cukortól lett édes, de a méz édesebb a cukornál. A fenti példák azt tükrözik, hogy városunk környékének nyelvjárása hatott a köznyelvre. Az úgynevezett regionális köznyelv (a vidéki városok, nagyobb települések nyelve) elsősorban a sajátos tájszavak használatában tér el a köznyelvtől, gyakran azonban egyéb nyelvtani formák használatában is, ahogy ezt a példák is mutatják. A tájnyelvi szavak használatát (különösen, ha magyarázat követi), nem kárhoztatjuk, mert gazdagíthatja nyelvünket, stílusunkat. Sokszor elképesztettem csoporttársaimat, mert nem tudták, mi a troszka (kohósalak, salak), a kutacs (piszkafa), a makuka (napraforgó, szotyola), ugyanis ezek a szavak inkább csak a mi vidékünkön ismeretesek. A -nék és a -tói esetében ragaszkodjunk a szabályos nyelvi formákhoz (látnék, kapnék, hoznék, illetve jobb, nagyobb stb. a másiknál), mert ezeket a magyar köznyelv fontos nyelvhelyességi szabályai így kívánják, a köznyelv pedig nyelvünknek egységes, mindenki számára egyformán érthető, normaként elismert és elfogadott formája. Kovács Ferencné Szavazzon szép könyvekre! — a viták ellenére — mértéktartó komolysággal zajlott. A jelenlevők előbb meghallgathatták Balogh Emese Szabó Lőrinc verseiből válogatott műsorát, amelyet Sumonyi Papp Zoltán költő vezetett be, majd dr. Zimo- nyi Zoltán és Mile Lajos vezetésével megtárgyalhatták soronlévő teendőiket, amelyek elsősorban a Petró- háznak a kijelölt funkcióra való alkalmassá tételét célozzák. A város haszna pedig — várhatóan — egy olyan „anyagi és szellemi társulás”, amely a régió irodalmi kultúrájának, emlékei megőrzésének. áthagyomá- nyozásának, s közvetve az egész magyar irodalom szolgálatának erős bázisa lehet. (gyöngyösi) A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban április 19-ig tart nyitva az a kiállítás, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületé után, még néhány helyen berendezett, és amelyet Miskolc után még néhány helyen bemutatnak. Az 1988-ban megjelent, szakértők által legszebbnek ítélt 98 könyv látható a kiállításon. Nyáron, az ünnepi könyvhéten hirdetnek eredményt, tíz kategóriában adják át a Szép magyar fcötit/u-díjakat. Az idén még csak a nagy kiadók könyvei szerepelnek a válogatásban, de jövőre — úgy tervezik — az elmúlt hónapokban megalakult kis kiadók kötetei is „nevezhetnek”. Szavazhat a közönség is. A megyei könyvtárban elhelyezett gyűjtőládában a kiállításon szereplő kötetek közül ötnek a címét tartalmazó szavazólapot lehet elhelyezni — amit már eddig is sokan megtettek —, a vélemények alapján ítélik oda az olvasó díját. A mostanihoz hasonló kiállítás nem először látható a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, amelynek igazgatónője — dr. Kör- nyey Lászlóné — a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete képviselőjének felajánlotta, hogy akár minden évben fogadja a Szép magyar könyv kiállítást. Megjelent a HangSúly A nyilvánossá!) nyilránossáoa ti eriyi iwlltk sorfáról és esy találmánv A Hazafias Népfront székházában csütörtökön délután ülést tartott a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete. Szokásos heti összejövetelükön — amelyen különben más alternatív szervezetek képviselői is részt vetek - ezúttal két téma megtárgyalása szerepelt. Először az Erdélyből áttelepültek helyzetével, beilleszkedési problémáival foglalkoztak, különös tekintettel az erdélyiek önszerveződésére, az Erdélyi Származásúak Miskolci Egyesületére, amelynek felhívása december végén jelent meg lapunkban. Az összejövetel másik témája Gellért Károly beszámolója volt arról, hogyan emlékezik az 1956-os miskolci, illetve diósgyőri eseményekre, és hogy milyen kálváriát járt be -a világon mindenütt figyelmet keltő sokszögesztergájával, amelynek -.hasznosulását itthon — amint azt lapunk is többször szóvá tette — mindmáig megakadályozták. A gyűlés résztvevői mérlegelték tennivalóikat a soron következő választásokra v.aló felkészülésben is, keresve a platform lehetőségét más alternatív szervezetekkel, hangoztatva azt, hogy az előrelépéshez, a jelenlegi stagnálásból való kibontakozáshoz olyannyira szükséges és kívánatos nemzeti egység megteremtéséért keresik a megegyezést és az együttműködést az MSZMP reformszámyával, az olyan párttagokkal és vezetőkkel, akik ez idáig tettekkel bizonyították, hogy támogatják a ’nazánkbap egyre szélesebb körben kibontakozó reformtörekvéseket. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet munkájából eddig a nagyközönség legfeljebb egy igen szűk szelettel ismerkedhetett meg: olykor feltűnt a televízió képernyőjén az intézet főigazgatója, s elmondta, milyen volt a fogadtatása - nézettségi indexe — egy-egy televízióműsornak. Anélkül, hogy lebecsülnénk a televízió fontosságát, nyilvánvalóan vannak fontosabb kutatási területek is, hiszen a tudás ebben az értelemben is hatalom, sőt megfordítva: a hatalomnak (bármilyennek) ismeretekre van szüksége arról, hogyan vélekednek az emberek, ez előfeltétele annak, hogy jól működjön az a mechanizmus, melyet kpltöien „a kompromisszumok művészetének”, köznapion pedig egyszerűen politikának szokás nevezni. Mi s<?m jelzi jobban a jelenünkben felgyorsult változásokat, . mint a sorra megdőlő tabuk hosszú listája, és az információ mind szabadabb áramlása. Az utóbbi folyamatban jelentőségénél jóval kisebb „port felverve”, a közelmúltban megjelent egy szerény külsejű kiadvány. a Hangsúly. A próbaszám bevezetőjében Szecskö Tamás „virtuális sajtókonferenciának” nevezi a kommunikációs újszülöttet, s legfőbb feladatának a tájékoztatók tájékoztatását tartja. Ugyanakkor — és ez nagyon fontos — bárki hozzáférhet a bulletinhez a továbbiakban, mindössze (levélben, vagy személyesen) egy előfizetési csekket kell kérnie az intézettől. Nézzük azonban a lényeget, azaz az első szám tartalomjegyzékét: Üj törvények, Alkotmányreform, Választójogi reform, Gyülekezési és egyesülési törvény, többpártrendszer. Az Országi gyűlés szerepe, Költségvetés,. Személyi jövedelemadó. Űj földosztás?, 195fí-ról, Bős— Nagymaros, Világkiállítás, Ünnepeink. A közölt eredmények mellett mindig ott olvashatók a felvétel körülményei: az időpont, a megkérdezettek száma, életkor, lakóhely szerinti megoszlása is. A próbaszám végén a közeljövg témái között — számos más, hasonlóan érdekes téma mellett — a, parlamenti választások esélyei, a szovjet csapatok kivonása, a közismert politikusok iránti ro- konszenv szerepel. * Visszatérve még egyszer a Hangsúly bevezetőjére: „a közpénzekből finanszírozott közvélemény-kutatások köz- szolgálati jellegűek ... mint mondjuk a meteorológiai jelentések.” — írja Szecskő Tamás. Noha ez egyelőre még nincs így. máris megindult az a folyamat, melynek eredményeképpen megvalósul a „nyilvánosság nyilvánossága”. Talán emlékeznek rá lapunk olvasói is, márciusban á Déli Hírlap hasábjain „Véleményt mondanak a borsodiak” címmel kétrészes cikket közöltünk, melyben 600 — miskolci és környékbeli — megkérdezett mondta el véleményét a megye gazdasági szerkezetének átalakításáról. Az adatgyűjtés, elemzés munkáját az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának Közvéleménykutatási Csoportja végezte, szakemberek — Szabó Györgyné és Tóth Pál szociológusok — vezetésével. Munkájukat már negyedik éve végzik, s bár külön kiadvány formájában nem jelenik meg a kutatások eredménye. mégis nyilvánossá válik az eredmény, például lapunk hasábjain. Hétfői számunkban máris újabb eredmények kerülnek az olvasó elé. akkor sorozatunk első- részének címe: Egy párt, vagy több párt? Kájé j II Miskolci Építőipari Ifailalal felvesz ♦ kőműves ♦ ács ♦ épület-üvegező ♦ asztalos ♦ lakatos ♦ karbantartó-villanyszerelő ♦ autódaruvezetö szakmunkásokat Jelentkezés: munkaügyi és bérosztály, Miskolc, József Attila u. 40.
