Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-20 / 90. szám

Kádba fojtotta feleségét (bírósági tudósítás A 6. OLDALON) ileg. Atléta (CIKK A 3. OLDALON) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Termelőszövetkeze­tek Szövetsége tegnap dél­előtt tartotta meg hagyo­mányos küldöttközgyűlését. A tanácskozáson a megye téeszelnökei és a felvásárló vállalatok képviselői vettek részt. ' Szaniszló Sándor, á Te- szöv elnöke a tavalyi ki­emelkedő gazdasági ered­ményekről szólva hangsú­lyozta, hogy az elért nye­reség a termelőszövetkeze­tek többségénél csak a fel­számolás elkerülésére volt elég. Szorgalmazta, hogy a termelőszövetkezetek alakít­sanak szakbizottságokat vagy egyesületeket, mert csak egy-egy szakterületen jártas szakemberek képesek az ágazatok érdekeit haté­konyan védelmezni. A hozzászólók mindegyi­ke támogatta az érdekkép- visfiiet megújítására káoy**­jfc A Petőfi tér szebb lesz anélkül is, hogy házat építenének a nyugati oldalára XXI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1989. ÁPR. 20., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT 4z MSZMP Politikai Bizottságának döntése No a városi pártbizottságok szerepe Az MSZMP Politikai Bi­zottsága a tegnapi ülésén úgy határozott, hogy támo­gatja a köztársasági elnöki inézmény bevezetését. Ez nem az Elnöki Tanács helyébe lépne, hanem egyéb funkciói mellett egyensúlyo­zó szerepet töltene be a kor­mány és a Parlament között. Ha az Országgyűlés úgy Kompromisszum a Petőfi-szobor kornyékén Teret Sikerrel szálltak vitába az illetékesekkel a Petőfi tér környéki lakók: döntés szü­letett arról, hogy a Petőfi tér mellé, a bérházak és a tér között megmaradt terü­letre nem építenek házat. A vita lapunk hasábjain kez­dődött, s ezúttal nemcsak azt hozták fel ellenérvként a miskolciak, hogy elvész egy újabb zöldterületnek al­kalmas grund. Leírták a leveleikben ugyanis azt is, hogy szerintük oda nem való épület, mivel az zavarná a Deszka-temp­lom látványát, elcsúfítaná azt a jellegzetes miskolci pano­rámát, amely a Petőfi térre érkezők elé tárul, a zöld domboldallal, a temetővel, a templommal s a Tetemvár házaival. Ez ügyben az épí­tészek egymással is vitat­koztak. Nemrég a város fő­építésze a tanácstagok rész­vételével leült ez ügyben a lakókkal tárgyalni. E találkozót megelőzően, egy lakossági fórumon a városi tanács általános el­nökhelyettese úgy véleke­dett: építészeti kérdés, le­gyen-e épület vagy sem a Petőfi tér mellett. Mert az már eldőlt, hogy a temet­kezési vállalat nem költözik oda. mint ahogy azt régeb­ben gondolták. Kelemen István főépítész­től tudjuk, hogy a lakóte­rületi fórumon azzal zárult a tárgyalás: a tér vitatott, a 26-os úttal ellentétes nyuga­ti oldalára fákat ültetnek, tetszetős pavilonokat he­lyeznek el, amelyeket olyan funkciókkal töltenek meg, hogy azok a környék lakos­ságát szolgálják. Ezzel fel­oldható az az ellentét, amely az építészek és a városla­kók között feszült. Az épí­tészek ugyanis azt mondták mindvégig: csak akkor lesz igazi tér a Petőfi térből, ha azt valamilyen módon inti­mebbé teszik, azaz legalább a nyugati oldalról lehatárol­ják egy „térfallal”. Nos, ez a tervezett módon megtör­ténhet úgy is, hogy valóban tér lehet a Petőfi térből, és megmarad az a zöld sáv is a tér mellett, amely ily mó­don még vonzó szolgáltatá­sokkal is gazdagodhat. Nem kívánjuk a kompromisszum értékét csökkenteni, de azért eszünkbe jutott az is: vajon ilyen könnyen megszületett volna-e a módosító döntés, ha a házépítésre akad egy vállalkozó, amely ott csör­geti a zsebében az erre bő­séggel elegendő pénzt is ... dönt, akár az alkotmányozás előtt, a tanácstagi és képvi­selőválasztásokkal együtt le­hetne megválasztani. A ve­gyes választásokat, tehát az egyéni és a listás jelölést is elfogadhatónak tartja a tes­tület. Az MSZMP-ben a szerve­zeti elvek és a szerveződé­sek rendszerének alapvető megváltoztatását javasolja a Politikai Bizottság. A párt- csoportok szakma, vagy akár ismeretségi kör szerint is szerveződhetnek. A politizá­lás színtere a lakóhelyekre kerül át. A városi és nagy­községi szervezetek tartanák a kapcsolatokat a Központi Bizottsággal; a megyei párt- bizottságok szerepe csökken. Lemondanak valamennyi párton kívüli funkció véle­ményezéséről, de jelöltet ál­lítanak a fontos beosztások betöltésére, éppúgy, mint bármelyik párt. Júniusig el­készül az új szervezeti sza­bályzat terve, amelyben már nem szerepel a demokrati­kus centralizmus. Javasol­ják, hogy a munkahelyek személyzeti osztályain szűn­jön meg az MSZMP tagjai­nak regisztrálása. A javas­latokat a Központi Bizott­ság elé terjeszti a Politikai Bizottság. Végül egy május elsejei bejelentés: lesz felvonulás Budapesten, s beszédet mond a SZOT és az MSZMP kép­viselője is, de nem az in- tegetőnek nevezett tribün­ről, hanem előtte, egy ki­sebbről. Védjék a téeszek LraiyeioraisSa ÉszI (RENDŐRSÉGI TUDÓSÍTÁS A ß. OLDALON) Áremelésre spel.iiláltiak? (Kerényi László felvételei) Senkit se tévesszen meg a képünkön látható földelt vil­lásdugó: csak mutatóba vette elő a boltos. A műszaki üzlet eladója karját széttárva kom­mentálja a valós helyzetet: a T-dugó és a földelt viliásdugó régóta nem kapható, kár is keresnünk a boltokban. Mind­két termék nélkülözhetetlen, bár egyik sem, kíván olyan ma­gas műszaki kultúrát, amire a hazai ipar ne lenne képes. Mi lehet az oka annak, hogy hi­ánycikk lett, kik és miért vá­sárolják fel százasával, ha ép­pen valahol kisebb mennyiség­ben kapható? Arra spekulál­nak, hogy felmegy a földelt viliásdugó ára? (cikk a 3. ol­dalon.) Kasszát készít az IC(P) Rt. i A híresztelésekkel szemben — meghökkentő tények mieéyébre, Ezeket a prefe­renciákat azonban senki sem kapta meg. — Tehát nincs különb­ség? — Ezt nem mondtam. A többi ICP-vel összevetve magunkat, lényegiek az el­térések. Mi vállalkozói ala­pokon kezdünk funkcionál­ni. Az első teljes üzleti évünk azt mutatja, hogy az ország többi öt innovációs parkjá­nak a bevétele együttesen is alig éri el a mi eredmé­nyünk 25 százalékát. — Ez azt jelenti, hogy az Észak-magyarországi IC(P) Rt. tulajdonképpen négyszer akkora eredményt hozott, mint a többi öt együttvéve? Jól értettem? — Pontosan. Az összeha­sonlító adatok meghökken­tően mutatják a tényeket. — Hadd kérdezzek egy kicsit gorombábban. Hí­resztelések szerint maguk nem hozták azt az ered­ményt, amit elvártak a részvényeseik. Hogy buk­dácsolnak, sokféle gondok­kal küzdenek, nem akar beérni a siker. Mi hát az igazság? Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. ma tartja részvényesei­nek idei közgyűlését. Előtte arról beszélgettünk dr. Cso­rnai Zoltán vezérigazgatóval: mit mutat a múlt évi mér­leg tükrében a részvénytár­saság történelme? Sikerült-e megvalósítani a szépen hang­zó törekvéseket? — Azt vállaltuk 1987-ben, hogy alapvetően innovációs centrumként funkcionálunk' s megpróbáljuk megteremte­ni a későbbiekben egy in­novációs park alapjait. Ezért is tettük zárójelbe a (P)-t. Előrelátásunk helyénvaló volt, hiszen azt tapasztaltuk, hogy az ország más terüle­tein „parkiként” működő ICP-k — amelyeknek a nagysága töredéke a miénk­nek — alapvető gondokkal küzdenek. A valódi park működésének igen sok felté­tele van. Gondolok itt az adókedvezményekre, árupre­ferenciákra, türelmes tőkére, jobban érdekeit ló törekvést. Többen azon­ban ellenezték, hogy a kis­termelők, kisvállalkozók és a szövetkezetek egy szerve­zetbe tömörüljenek. Né­hány felszólaló kijelentette: amennyiben a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa és a Teszöv nem képes a szövetkezetek érdekeit meg­védeni, megszüntetik tagsá­gukat. Dr. Eleki János, a TÓT főtitkára kijelentette, hogy a mezőgazdaság gondjainak megoldásához értékarányos árrendszerre és fizetőképes kereslet megteremtésére van szükség. Szűcs Erika, ^me­gyei pártbizottság titkára biztosította a résztvevőket arról, hogy az MSZMP ki­emelt figyelmet fordít a mezőgazdaság szerkezetát­alakítására is. A fejlesztés­hez szükséges összeg előte­remtésére — mondotta — világbanki hitel is számba jöhet, — A dolgokat ketté kell választani aszerint, hogy ki mire gondol. Amikor mi az üzletpolitikai koncepción­ké megfogalmaztuk, 1986— 87-et írtunk. Azt aligha kell részletezni, hogy azóta meny­nyi változás történt. Nem eshettünk abba a hibába, hogy ezekről nem veszünk tudomást, s tűzzel-vassal „keresztülpasszírozzuk” az alapkoncepciót, megerősza­kolva a valóságot, a piacot. Ezzel ugyanis a biztos bu­kást kockáztattuk volna. Azt tettük tehát, hogy menet közben — az alapvető üzlet- politikai koncepciónkat azért nem feladva — úgy csopor­tosítottuk a ' munkánkat, hogy a tisztességes működé­sünket tudjuk biztosítani. (Folytatás a 3. oldalon} j

Next

/
Oldalképek
Tartalom