Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-19 / 89. szám

A DH várospolitikai fóruma Nem kell a lakóknak a székház A tér-vita Jobb Benne, ha egy asztalhoz ülnének + Így fest a különös tűzfal Münchenben Üzlettárs lesz a tanács •• Ötmillió as Aranycsillagért! Ne épüljön be a Gyöngy cukrászda előtti tér! Ezt szeretnék elérni, akik — 69-en — aláírták azt a le­velet. amelyet nemrég el­küldték szerkesztőségünk­nek. Mindannyian az Ady Endre utca 14 A. számú ház lakói. Ebben az ügyben mi nem foglaltunk úgy .állást, hogy igenis épüljön meg a Hungária Biztosító új szék­háza, vagy ellenkezőleg, ne történjen semmi, maradjon a tér változatlanul. Ehelyett elsősorban azon meditáltunk, miért törvényszerű, hogy az esetünkhöz hasonló város- építési döntéseket rendre nem tudják elfogadtatni az érintett városlakókkal, és párbeszéd helyett tiltakozó levelek útján érintkeznek az illetékesek és a miskolciak. Vélekedésünk nem aratott osztatlan sikert: ez derült ki az újabb levelekbe.!. • MÁSUTT ÉPÍTSENEK Longauer Imre, az Ady Endre utca 18. számú ház­ból csodálkozik azon, hogy nem zárkóztunk fel vélemé­nyükkel a 69 levélíró mel­lé. Szerinte nem lehet két­séges, hogy ezt a parányi terecskét. pihenőhelyet nem szabad megszüntetni a vá­ros e forgalmas csomópont­jában. A Hungária keressen magának más helyet — írja Szabó József, az Ady End­re utca 14/a-ból egész kis várostörténeti eszmefuttta- tást küldött el nekünk. Le­írja, mi mindent bontottak le Miskolcon — sokszor ott is, ahol máig sem épült semmi, mint például a Me­linda, Katalin utcák és a Szinva által határolt helyen. Ha megépül a biztosító szék­háza a lakóházuk mellett, nemcsak az a gond, hogy el­zárja néhány lakástól a ki­látást. Nem lesz hol parkol­ni, leülni a padokra, hiá­nyozni fog a gyerekeknek a hely a játékra. Beépítendő tűzfal lenne másutt is — ír­ja Szabó József —, például a Szemere utcán. • MIBE KERÜL? Joó András a Széchenyi út 19. szám alól írt nekünk levelet, és küldött egy fény­képet is, amely München­ben készült. Itt egy épület­nek a tűzfalát úgy festet­ték ki, mintha az egy szé­pen megformált eklektikus homlokzat lenne. Joó And­rás azt írja. hogy a Gyöngy cukrászda előtti téren sem épülettel kellene eltakarni a tűzfalat, hanem fessék úgy ki, ahogy azt Münchenben tették. Szerinte erre a kis térre nagy szükség van ezen a forgalmas helyen, és java­solja a Hungária részé­re építési területnek a Rudas László és a Szamuely utca kereszteződésében levő. jelenleg üres grundot. Hoz­záteszi azt is: a nem kis pénzen parkosított terecske a székház építésekor — is­merve az építőipar rombol­va építő tempóját — min­den bizonnyal tönkremenne. A későbbi helyreállítás is természetesen az adófizető állampolgárok zsebéből fe­dezhető, mint ahogy azt is a miskolciak fizették meg: egyszer már ezt a teret ki­csinosították ... O HOVA TESZIK A HAZAT? Ez a tér, úgy látszik, átok sújtotta hely, mert annak idején, amikor a pavilono­kat elhelyezték itt. lapunk sem értett egyet ezzel a meg­oldással, sőt azzal sem, hogy a tűzfal elé elpötyög- tetett építmények köré vil­lámgyorsan parkosított teret kanyarítottak, ezzel mintegy lehetetlenné téve a telepítés módosítását. Nem azért nem foglaltunk állást egyértelműen a la­kók ellen, vagy mellett, mert ódzkodnánk attól, hogy igent vagy nemet mondjunk. A Déli Hírlap azt szeretné elérni, hogy a Gyöngy cukrászda előtti tér esetében, és a többi hason­ló szituációban is az érintet­tek üljenek végre egy asz­talhoz a döntéshozó illeté­kesekkel, és próbáljanak szót érteni, érvet érvvel szembeszegezve. Jól tudjuk, hogy ez nem a lakókon mú­lik. Mi természetesnek és teljes mértékben elfogadha­tónak tartjuk azt, hogy. aki a tér mellett él közvetlenül, ragaszkodik ehhez a terület­hez. De tény áz is: a város­építészeknek is megvannak a maguk érvei amellett, hogy ide egy, a tűzfalat el­takaró épület kerüljön, amely egyébként szerintünk kevéssé vesz el a térből. Az épülettömb elsősorban azt a területet foglalja el. ame­lyen most a pavilonsor, és a mögötte levő kiszolgálóút található. Bizonyosak va­gyunk benne, hogy lehet olyan megoldást találni, amellyel továbbra is meg­maradnának a padok, a meg­szokott kiülőhelyek, de el­tűnik a tűzfal, amelyet akár­hogyan is festenének ki, csak tűzfal maradna ... Meg fogjuk keresni az épület tervezőjét, és meg­próbáljuk kideríteni, hogy pontosan mi maradna a térből az építés után. De az az igazság, hogy ezt sok­kal szívesebben tennénk meg arról a találkozóról tu­dósítva, amelyre a tervezők, tanácsi illetékesek, a bizto­sító vezetői hívnák meg a lakókat, lehetőséget adva a vitára. Reméljük, nem hiába vá­runk egy ilyen meghívóra ... A Vár utca 24. számú házról volt szó sorozatunk előző részében. Ez az az épület, amelyet Déryné-ház- ként ismernek a miskolciak. Az ódon ház azonban nem­csak Dérynének adott ott­hont, hanem története több családhoz fűződik. A Vár utca 24. számú ház a koronauradalom megszű­nése után az Erdőkincstár tulajdonába került. A hely­beli erdészeti dolgozók kö­rülményeinek megkönnyíté­se céljából az épületben bol­tot nyitottak, amely ..erdé­szeti kincstári konzum” né­ven működött, hasonlóan a vasgyári munkások konzu- mához. Az I. világháború után — Magyarország területi meg­csonkítása következtében — az Eperjesi Erdőigazgatóság Miskolcra települt. Ugyan­akkor dr. Saád Andor, aki a Liptóújvári Erdőigazgató­ság főorvosa volt 1894-től, szintén Miskolcra . költözött családjával. Itteni elhelyezé­Az Avas Szállodára még mindig nincs vevő, úgy tű­nik azonban, hogy’ az Aranycsillag vendéglátóház igazi gazdára talált. 'Elfo­gadták ugyanis ízt a meg­állapodástervezetet, amely­nek értelmében — ha sike­rül létrehozni a tőketársu­lást — az Aranycsillag ven­déglátóházból és a Rudas László utca felé eső részen levő tizenegy lakásból ke­reskedőhöz lesz. Már írtunk arról, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — amely az Arany­csillag esetében csak az üz­letek tulajdonosa volt és nem az ingatlané — arra kérte a városi tanácsot, hogy adja át számára az öt­millió forintra értékelt épü­lettömböt. No, nem ingyen kérték ezt: ha létrejön a vállalkozás, a városi tanács ezzel az összeggel üzlettárs lesz. Némi magyarázat szüksé­ges a kereskedőház fo­galmához. A Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat, az egész üzlet kiagyalója olyan vállalkozást szeretne létre­hozni, amelyben továbbra is lennének korszerű vendéglá­tóipari egységek, a szállodá­tól kezdve az étteremig, ugyanakkor emellett, vagy ezzel együtt egy számítógé­pes háttérre alapozott ke­reskedelmi-gazdasági üzlet­kötő- és követítőcentrum is helyet kapna itt, amely or­szágrészünk kapcsolatait erő­sítené a külfölddel. Az az igazság, hogy az Aranycsillag felújítására sem a városnak, sem az üzemel­tető vállalatnak nincs pén­ze, s őszintén szólva, a mai idegenforgalmi, vendéglátó­ipari, üzleti kilátások isme­retében ez nem is volna ön­magában haszonnal kecseg­tető vállalkozás. Kereskedő- házat létrehozni — tőkéstár­sakat keresve —, ebben már ott lehet az üzleti siker ígé­rete, esélye is. Mindez természetesen az­zal a haszonnal is jár, hogy az Aranycsillag elhanyagolt épülettömbje megújul. Az I sét é? számára az orvosi ; rendelőt az erdészeti kon­zum épületébe tervezték. Megkezdődött a ház kiürí­tése, a bolt áthelyezése, majd a célnak megfelelő átalakí­tása. Dr. Saád Andor megsze­rette a helyet, és történelmi levegője felkeltette érdeklő­dését. Kutatta a napjaink­ban szaunafürdőnek beren­dezett barlangot. Tanulmányt írt a diósgyőri vasgyár tele­pítéséről, a mexikóvölgyi barlangkutatásról, stb. Fia, dr. Saád Ferenc szin­tén orvos lett; 1928-ban meghirdették a diósgyőri körorvosi állást, s .ezt pá­lyázat útján elnyerte. Ami­kor pedig szülei Miskolcra «költöztek, elfoglalta család­jával a várrom melletti há­zat. Energikus, szakmailag magasan felkészült és min­denkor határozott egyénisé­gével tekintélyt szerzett a maga számára. Egészségügyi tanácsos és megyei tiszti fcáorvos volt. Dr. Saád Ferencet a köz­ségbeliek tisztelték, becsül­ügy pikantériája nemcsak ( az, hogy kereskedőház lé- tesítésére vállalkozik egy vendéglátóipari vállalat. Az is figyelmet érdemel, hbgy a városi, tanács vállalkozó­ként lép föl, a kölcsönös haszon reményében vesz részt vagyonával egy üzlet­ben. Bizonyosak vagyunk benne: csak az ehhez ha­sonló üzletkötésektől lehet várni, hogy belátható időn Az utóbbi hetekben hiába keresték az ügyfelek a meg­szokott helyén, a Tanácsház téren a posta Miskolci Táv­közlési Üzemének kötvény- irodáját. Hová költözött az iroda? — kérdeztük Kiss Lászlót, a távközlési üzem vezetőjét. — Sajnos, a Széchenyi út rekonstrukciója miatt ki kellett költöznünk a Tanács­ház tér 3. szám alatti he­lyiségből. Ideiglenesen az avasi lakótelepen rendez­őéiül megújuljon a belvá-i ros. Ha csupán azokra a forintokra számíthatunk, amely az állami, tanácsi költségvetésből jut erre a célra, akkor alighanem úgy fogunk járni, mint Komi-, vés Kelemen egykoron: mi­re a végére érünk a fel­újítási munkáknak, kezdhet­jük elölről az egészet... ’ (k-ó) tűk be a/ irodát, a :23-as postahivatalban kaptunk kü­lön helyiséget. Előrelátható­lag május végéig itt műkö­dik a kötvényiroda. Az épí­tők ígérete szerint ekkorra készül "el a Borsodi Szén­bányák / mellett az az új »épület, amelyben véglegesen berendezzük az irodát. Ügy döntöttünk, hogy amíg ez az átmeneti állapot tart, nem is kezdünk új akcióba, csak akkor, amikor már a vég­leges helyén lesz a kötvény­iroda. valószínűleg az idén is nagy vendégjárásra lehet számí­tani a Hámori-tó partján. Lillafüred felkészülten vár­ja a vendégeket A LÁEV- kisvasút végállomásánál lé­vő büfésoron kitették az asz­talokat. A kirándulók, túrázni in­dulók már fél héttői vá­sárolhatnak a pavilonok­ban. Kinyitottak az autóparkoló szomszédságában lévő ven­déglátóhelyek is, ahol elke­rített kerthelyiségeket is ki-, alakítottak, s a frissensültek mellett egytálételek is kap­hatók. Nagyszerű látványt nyújt a vízesés, mely méter szé­les vízfüggönnyel zuhog alá. Még dolgoznak az István- barlangban, amely a nem éppen esztéti­kus kerítésen található ki­írás szerint ' május elsejétől látogatható újból. Így most csak a túrázás, a vadregé­nyes vidék „felderítése"’ nyújt változatosságot a Lillára lá­togatóknak. Az üdülők, kirándulók egyik kedvenc programja a Garadna völgyében lévő ős­kohó felkeresése. Akik a hét végén túráztak ezen a környéken, már megtekinthették a Mássá Múzeumot, amely széles körű ismerete­ket nyújt a Szinva-völgyi kohászkodás kialakulásáról, bemutatva azokat a korabe­li szerszámokat, amellyel a hajdani vasverők dolgoztak. (kiss) Diósgyőri meditációk (6.) Múzeum a vár mellett ték, szerették és sokáig em­legették. 1969. november 5-e után költözött el családjá­val, mert a házrp szüksége volt az Országos Műemléki Felügyelőségnek. (1962-től folyamatban volt a vár ré­gészeti feltárása és restau­rálása.) A régi diósgyőriek „Saád- ház”-nak nevezték a közna­pi szóhasználatban azt az épületet, amit ma már Vár utca 24. számmal jelölnek, mert a két orvoscsalád 49 éven át használta. Elköltö­zésük után a házat tataroz­ták, átalakították a belső részét, és 1970-től a Hermán Ottó Múzeum kezelésében múzeum. A Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportja javasolta é.s kérte, hogy a jövőben ebben a házban helvezzék el a várkörnyéki település kultúrtörténeti anyagát. Meg­valósítását 1990-ben várjuk a Hermán Ottó Múzeum ve­zetőségétől. Balázs József Május elsején nyit az István-barlang Vendégváró Lillafüred A lillafüredi függökerte- ket, sétálőutakat a Palota­szállóban üdülők népesítik be, a gépkocsiparkolókban pedig már tucatjával vára­koznak a személygépkocsik. Az autóbusz-parkolóból még hiányoznak ugyan az or­szágjáró gépjárművek, de r Átmenetileg Új helyen a kölvénviroda I

Next

/
Oldalképek
Tartalom