Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-19 / 89. szám
A DH várospolitikai fóruma Nem kell a lakóknak a székház A tér-vita Jobb Benne, ha egy asztalhoz ülnének + Így fest a különös tűzfal Münchenben Üzlettárs lesz a tanács •• Ötmillió as Aranycsillagért! Ne épüljön be a Gyöngy cukrászda előtti tér! Ezt szeretnék elérni, akik — 69-en — aláírták azt a levelet. amelyet nemrég elküldték szerkesztőségünknek. Mindannyian az Ady Endre utca 14 A. számú ház lakói. Ebben az ügyben mi nem foglaltunk úgy .állást, hogy igenis épüljön meg a Hungária Biztosító új székháza, vagy ellenkezőleg, ne történjen semmi, maradjon a tér változatlanul. Ehelyett elsősorban azon meditáltunk, miért törvényszerű, hogy az esetünkhöz hasonló város- építési döntéseket rendre nem tudják elfogadtatni az érintett városlakókkal, és párbeszéd helyett tiltakozó levelek útján érintkeznek az illetékesek és a miskolciak. Vélekedésünk nem aratott osztatlan sikert: ez derült ki az újabb levelekbe.!. • MÁSUTT ÉPÍTSENEK Longauer Imre, az Ady Endre utca 18. számú házból csodálkozik azon, hogy nem zárkóztunk fel véleményükkel a 69 levélíró mellé. Szerinte nem lehet kétséges, hogy ezt a parányi terecskét. pihenőhelyet nem szabad megszüntetni a város e forgalmas csomópontjában. A Hungária keressen magának más helyet — írja Szabó József, az Ady Endre utca 14/a-ból egész kis várostörténeti eszmefuttta- tást küldött el nekünk. Leírja, mi mindent bontottak le Miskolcon — sokszor ott is, ahol máig sem épült semmi, mint például a Melinda, Katalin utcák és a Szinva által határolt helyen. Ha megépül a biztosító székháza a lakóházuk mellett, nemcsak az a gond, hogy elzárja néhány lakástól a kilátást. Nem lesz hol parkolni, leülni a padokra, hiányozni fog a gyerekeknek a hely a játékra. Beépítendő tűzfal lenne másutt is — írja Szabó József —, például a Szemere utcán. • MIBE KERÜL? Joó András a Széchenyi út 19. szám alól írt nekünk levelet, és küldött egy fényképet is, amely Münchenben készült. Itt egy épületnek a tűzfalát úgy festették ki, mintha az egy szépen megformált eklektikus homlokzat lenne. Joó András azt írja. hogy a Gyöngy cukrászda előtti téren sem épülettel kellene eltakarni a tűzfalat, hanem fessék úgy ki, ahogy azt Münchenben tették. Szerinte erre a kis térre nagy szükség van ezen a forgalmas helyen, és javasolja a Hungária részére építési területnek a Rudas László és a Szamuely utca kereszteződésében levő. jelenleg üres grundot. Hozzáteszi azt is: a nem kis pénzen parkosított terecske a székház építésekor — ismerve az építőipar rombolva építő tempóját — minden bizonnyal tönkremenne. A későbbi helyreállítás is természetesen az adófizető állampolgárok zsebéből fedezhető, mint ahogy azt is a miskolciak fizették meg: egyszer már ezt a teret kicsinosították ... O HOVA TESZIK A HAZAT? Ez a tér, úgy látszik, átok sújtotta hely, mert annak idején, amikor a pavilonokat elhelyezték itt. lapunk sem értett egyet ezzel a megoldással, sőt azzal sem, hogy a tűzfal elé elpötyög- tetett építmények köré villámgyorsan parkosított teret kanyarítottak, ezzel mintegy lehetetlenné téve a telepítés módosítását. Nem azért nem foglaltunk állást egyértelműen a lakók ellen, vagy mellett, mert ódzkodnánk attól, hogy igent vagy nemet mondjunk. A Déli Hírlap azt szeretné elérni, hogy a Gyöngy cukrászda előtti tér esetében, és a többi hasonló szituációban is az érintettek üljenek végre egy asztalhoz a döntéshozó illetékesekkel, és próbáljanak szót érteni, érvet érvvel szembeszegezve. Jól tudjuk, hogy ez nem a lakókon múlik. Mi természetesnek és teljes mértékben elfogadhatónak tartjuk azt, hogy. aki a tér mellett él közvetlenül, ragaszkodik ehhez a területhez. De tény áz is: a városépítészeknek is megvannak a maguk érvei amellett, hogy ide egy, a tűzfalat eltakaró épület kerüljön, amely egyébként szerintünk kevéssé vesz el a térből. Az épülettömb elsősorban azt a területet foglalja el. amelyen most a pavilonsor, és a mögötte levő kiszolgálóút található. Bizonyosak vagyunk benne, hogy lehet olyan megoldást találni, amellyel továbbra is megmaradnának a padok, a megszokott kiülőhelyek, de eltűnik a tűzfal, amelyet akárhogyan is festenének ki, csak tűzfal maradna ... Meg fogjuk keresni az épület tervezőjét, és megpróbáljuk kideríteni, hogy pontosan mi maradna a térből az építés után. De az az igazság, hogy ezt sokkal szívesebben tennénk meg arról a találkozóról tudósítva, amelyre a tervezők, tanácsi illetékesek, a biztosító vezetői hívnák meg a lakókat, lehetőséget adva a vitára. Reméljük, nem hiába várunk egy ilyen meghívóra ... A Vár utca 24. számú házról volt szó sorozatunk előző részében. Ez az az épület, amelyet Déryné-ház- ként ismernek a miskolciak. Az ódon ház azonban nemcsak Dérynének adott otthont, hanem története több családhoz fűződik. A Vár utca 24. számú ház a koronauradalom megszűnése után az Erdőkincstár tulajdonába került. A helybeli erdészeti dolgozók körülményeinek megkönnyítése céljából az épületben boltot nyitottak, amely ..erdészeti kincstári konzum” néven működött, hasonlóan a vasgyári munkások konzu- mához. Az I. világháború után — Magyarország területi megcsonkítása következtében — az Eperjesi Erdőigazgatóság Miskolcra települt. Ugyanakkor dr. Saád Andor, aki a Liptóújvári Erdőigazgatóság főorvosa volt 1894-től, szintén Miskolcra . költözött családjával. Itteni elhelyezéAz Avas Szállodára még mindig nincs vevő, úgy tűnik azonban, hogy’ az Aranycsillag vendéglátóház igazi gazdára talált. 'Elfogadták ugyanis ízt a megállapodástervezetet, amelynek értelmében — ha sikerül létrehozni a tőketársulást — az Aranycsillag vendéglátóházból és a Rudas László utca felé eső részen levő tizenegy lakásból kereskedőhöz lesz. Már írtunk arról, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat — amely az Aranycsillag esetében csak az üzletek tulajdonosa volt és nem az ingatlané — arra kérte a városi tanácsot, hogy adja át számára az ötmillió forintra értékelt épülettömböt. No, nem ingyen kérték ezt: ha létrejön a vállalkozás, a városi tanács ezzel az összeggel üzlettárs lesz. Némi magyarázat szükséges a kereskedőház fogalmához. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, az egész üzlet kiagyalója olyan vállalkozást szeretne létrehozni, amelyben továbbra is lennének korszerű vendéglátóipari egységek, a szállodától kezdve az étteremig, ugyanakkor emellett, vagy ezzel együtt egy számítógépes háttérre alapozott kereskedelmi-gazdasági üzletkötő- és követítőcentrum is helyet kapna itt, amely országrészünk kapcsolatait erősítené a külfölddel. Az az igazság, hogy az Aranycsillag felújítására sem a városnak, sem az üzemeltető vállalatnak nincs pénze, s őszintén szólva, a mai idegenforgalmi, vendéglátóipari, üzleti kilátások ismeretében ez nem is volna önmagában haszonnal kecsegtető vállalkozás. Kereskedő- házat létrehozni — tőkéstársakat keresve —, ebben már ott lehet az üzleti siker ígérete, esélye is. Mindez természetesen azzal a haszonnal is jár, hogy az Aranycsillag elhanyagolt épülettömbje megújul. Az I sét é? számára az orvosi ; rendelőt az erdészeti konzum épületébe tervezték. Megkezdődött a ház kiürítése, a bolt áthelyezése, majd a célnak megfelelő átalakítása. Dr. Saád Andor megszerette a helyet, és történelmi levegője felkeltette érdeklődését. Kutatta a napjainkban szaunafürdőnek berendezett barlangot. Tanulmányt írt a diósgyőri vasgyár telepítéséről, a mexikóvölgyi barlangkutatásról, stb. Fia, dr. Saád Ferenc szintén orvos lett; 1928-ban meghirdették a diósgyőri körorvosi állást, s .ezt pályázat útján elnyerte. Amikor pedig szülei Miskolcra «költöztek, elfoglalta családjával a várrom melletti házat. Energikus, szakmailag magasan felkészült és mindenkor határozott egyéniségével tekintélyt szerzett a maga számára. Egészségügyi tanácsos és megyei tiszti fcáorvos volt. Dr. Saád Ferencet a községbeliek tisztelték, becsülügy pikantériája nemcsak ( az, hogy kereskedőház lé- tesítésére vállalkozik egy vendéglátóipari vállalat. Az is figyelmet érdemel, hbgy a városi, tanács vállalkozóként lép föl, a kölcsönös haszon reményében vesz részt vagyonával egy üzletben. Bizonyosak vagyunk benne: csak az ehhez hasonló üzletkötésektől lehet várni, hogy belátható időn Az utóbbi hetekben hiába keresték az ügyfelek a megszokott helyén, a Tanácsház téren a posta Miskolci Távközlési Üzemének kötvény- irodáját. Hová költözött az iroda? — kérdeztük Kiss Lászlót, a távközlési üzem vezetőjét. — Sajnos, a Széchenyi út rekonstrukciója miatt ki kellett költöznünk a Tanácsház tér 3. szám alatti helyiségből. Ideiglenesen az avasi lakótelepen rendezőéiül megújuljon a belvá-i ros. Ha csupán azokra a forintokra számíthatunk, amely az állami, tanácsi költségvetésből jut erre a célra, akkor alighanem úgy fogunk járni, mint Komi-, vés Kelemen egykoron: mire a végére érünk a felújítási munkáknak, kezdhetjük elölről az egészet... ’ (k-ó) tűk be a/ irodát, a :23-as postahivatalban kaptunk külön helyiséget. Előreláthatólag május végéig itt működik a kötvényiroda. Az építők ígérete szerint ekkorra készül "el a Borsodi Szénbányák / mellett az az új »épület, amelyben véglegesen berendezzük az irodát. Ügy döntöttünk, hogy amíg ez az átmeneti állapot tart, nem is kezdünk új akcióba, csak akkor, amikor már a végleges helyén lesz a kötvényiroda. valószínűleg az idén is nagy vendégjárásra lehet számítani a Hámori-tó partján. Lillafüred felkészülten várja a vendégeket A LÁEV- kisvasút végállomásánál lévő büfésoron kitették az asztalokat. A kirándulók, túrázni indulók már fél héttői vásárolhatnak a pavilonokban. Kinyitottak az autóparkoló szomszédságában lévő vendéglátóhelyek is, ahol elkerített kerthelyiségeket is ki-, alakítottak, s a frissensültek mellett egytálételek is kaphatók. Nagyszerű látványt nyújt a vízesés, mely méter széles vízfüggönnyel zuhog alá. Még dolgoznak az István- barlangban, amely a nem éppen esztétikus kerítésen található kiírás szerint ' május elsejétől látogatható újból. Így most csak a túrázás, a vadregényes vidék „felderítése"’ nyújt változatosságot a Lillára látogatóknak. Az üdülők, kirándulók egyik kedvenc programja a Garadna völgyében lévő őskohó felkeresése. Akik a hét végén túráztak ezen a környéken, már megtekinthették a Mássá Múzeumot, amely széles körű ismereteket nyújt a Szinva-völgyi kohászkodás kialakulásáról, bemutatva azokat a korabeli szerszámokat, amellyel a hajdani vasverők dolgoztak. (kiss) Diósgyőri meditációk (6.) Múzeum a vár mellett ték, szerették és sokáig emlegették. 1969. november 5-e után költözött el családjával, mert a házrp szüksége volt az Országos Műemléki Felügyelőségnek. (1962-től folyamatban volt a vár régészeti feltárása és restaurálása.) A régi diósgyőriek „Saád- ház”-nak nevezték a köznapi szóhasználatban azt az épületet, amit ma már Vár utca 24. számmal jelölnek, mert a két orvoscsalád 49 éven át használta. Elköltözésük után a házat tatarozták, átalakították a belső részét, és 1970-től a Hermán Ottó Múzeum kezelésében múzeum. A Városszépítő Egyesület diósgyőri csoportja javasolta é.s kérte, hogy a jövőben ebben a házban helvezzék el a várkörnyéki település kultúrtörténeti anyagát. Megvalósítását 1990-ben várjuk a Hermán Ottó Múzeum vezetőségétől. Balázs József Május elsején nyit az István-barlang Vendégváró Lillafüred A lillafüredi függökerte- ket, sétálőutakat a Palotaszállóban üdülők népesítik be, a gépkocsiparkolókban pedig már tucatjával várakoznak a személygépkocsik. Az autóbusz-parkolóból még hiányoznak ugyan az országjáró gépjárművek, de r Átmenetileg Új helyen a kölvénviroda I
