Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-05 / 77. szám

A DH várospolitikai fóruma

riet írtak a lakók

Ne épíiiiön be a fér?

Tűzfal elé emelnének házat

Egy tér beépítése ellen emelünk szót — így kezdődik az a levél, amelyet 69-en írtak alá, és elküldték szerkesztőségünkbe is. A Gyöngy cukrászda előtti térről van szó. Arról, amelynek sorsa kavart már némi vihart a városban. Most a Hungária Biztosító kíván ide építeni, és a la.koknak, akik a szomszédban élnek — az Ady Endre utca 14 A számú házban — nem tetszik a megvalósulás küszöbén álló terv.

A ‘levélben többek között azt írják, hogy 1962-ben itt építették fel az első toronyházat, és akkor alakították ki a sarkon levő kis terecs- két — szerintük ötmillió forintért. Ezt a teret azóta az itt élők megszokták, és úgy vélik: ha a tűzfalat eltakaró épületet húz fel ide a Hungária, akkor a teret leszűkítik, a toronyházból nyíló kilátást elveszik, a 18. számú ház világítóablakát elzárják. A levélírók azt is leszögezik, hogy Miskolcon bérlakásra nincs pénz, de irodaházra úgy látszik mégiscsak van. Elpanaszolják, hogy házuknak sosem volt megfelelő parkolója, a gyerekeknek. pedig a játszótér hiányzott. Azt írják, hogy ^Miskolcon kevés a tér de most az építkezések folytán a közelmúltban mégis csak

lettek üres placcok. Miért kell ezeket beépíteni? Másutt is van a Gyöngy cukrászda előtti térnél nagyobb üres terület — a Búza téren, a Katalin utca környékén.

Megjegyzik a levél végén, hogy a tervről, a beépítésről az újságunkból értesültek. soha nem hívtak meg senkit ez . ügyben hivatalos^ fórumra.

A Gyöngy cukrászda előtti tér ügyében megjelent újságcikkeinkből csinos kis dossziét tudnánk összeállítani. Nem örültünk annak idején a döntésnek, hogy pavilonokkal pcty- tyezlék tele a teret, és sok vitát váltott ki az akkor sebtében elvégzett parkosítás is. Sokan nyilatkoztak erről a térről, ezer és egy okot felsorakoztatva a különféle döntések mellett. Való igaz: régen tervezik már, hogy a tűzfalat eltakarják egy épülettel, de ezt a vállalkozást eddig nem tudták tető alá hozni. Most azonban akadt egy vállalkozó, a Hungária Biztosító. amely a saját pénzéből — ezzel tehát nem csökkentve á lakásépítésre jutó összegeket — hajlandó ide építeni irodaházat. A földszintre így bekerülhetnek azok a pavilonok is, amelyek most foglalják a helyet a terecskén.

Nem kívánjuk védelmezni a tanács döntéseit, sem helyette válaszolni a lakóknak, felmelegítve az örök vitát, hogy mit is jelent a tér az építészek és a városlakók felfogása szerint. Pusztán felfigyeltünk azokra a jellemző vonásokra, amelyek ebben az ügyben is fellelhetők — ugyan — úgy. mint sok másikban. Nehezen viselik el ugyanis a városlakók, ha egy területen a félkész állapot állandósul, és miután azt megszokják, hirtelen megint vátozik minden: beépül a tér, vagy épp ellenkezőleg, lebontják a házakat. Elnézve ezt a Gyöngy cukrászda előtti teret, elég nehéz lenne megmagyarázni; ezt annak tudatában parkosították régebben, hogy bármelyik pillanatban felépülhet a tűzfal előtti ház, és meg kell változtatni mindent... Bár a nyílt viták hívei vagyunk, úgy hisszük, nem viszi előre az ügyeket, ha a lakosság és a döntéshozók tiltakozó levelek útján érintkeznek. Igazi szándéktisztázás akkor jöhet létre, ha egy asztalhoz ülnek az érdekeltek, és megvitaják az ügyet. A beépítésre megszületett döntés előtt lett volna jó ezt a párbeszédet a döntéshozóknak kezdeményezniük . ..

(k—ó)

jjc A tér most így fest felülről

A miskolciak kérdezték

A Technika Házától a gyógyszerárakig

Aláírásra vár az új segélyezési rendelet

9

Uj vezető

a közterülei’felüsyplőknpl

Van, aki kibújik a bönlelés alól

Márciustól új vezetője van a Miskolc Városi Közterületfelügyeletnek. Vantal Gyula korábban Szikszón volt vb- titkár, de tősgyökeres miskolci, ezért is vállalkozott arra, hogy a szervezet élére áll. Hogyan látja a felügyelet jövőjét? Hiszen a város az elmúlt években aligha lett tisztább, és a felügyelők sem örvendenek valami nagy népszerűségnek.

— Ha nem látnék semmi esélyt a szervezet eredményes működésére, akkor nem vállaltam volna el a feladatot. Tény, hogy a politikai légkör és a gazdasági helyzet befolyásolja munkánkat, de Miskolc rendjére, tisztaságára minden körülmények között vigyázni kell, és a mi fő feladatunk ez. Én azt tartanám szükségesnek, hogy változzon meg az emberek gondolkodásmódja, érezzék magukénak Miskolcot, a gondjaival együtt, és igyekezzenek ők is egy kicsit „közterület-felügyelőként” viselkedni. Amíg ezt elérjük — ami sajnos elég távolinak látszik — mindig szükség lesz ránk.

— Sokan kérdezik: mihez van joga egy közterület-felügyelőnek? Ugyanis a felesleges, jogellenes zaklatást semmilyen cél nem indokolhatja—

— Munkatársaink hatósági

jogkörrel vannak felruházva. A közterület-felügyelők tettenéréskor figyelmeztethetik, illetve a törvény rendelkezése szerint helyszíni bírsággal sújthatják az elkövetőt. Súlyosabb megítélést kívánó esetnél, vagy ha a helyszíni bírságolás eredménytelen, feljelentést tesznek ellene. Természetesen igyekszünk a leghumánusabban eljárni, hiszen nem a büntetés a cél. Például figyelembe vesszük az elkövető szociális helyzetét, és ' ha tapasztaljuk a szándékosságot is.

— Mostanában még mindig hallani olyan esetekről — főleg, ha vállalatokat, intézményeket érnek szabálysértésen — hogy a feljelentés után elsimulnak az ügyek ...

— A feljelentés megtétele után kikerül a hatáskörünkből az ügy. Ám mindig kapunk információt a szabálysértési hatóságtól, és ha nem tartjuk megfelelőnek a büntetést, súlyosbítást kérünk. így is előfordul, hogy enyhébbnek ítélik a tettet, mint mi. Meg kell jegyeznem, hogy sokan ismeretségüknél, pozíciójuknál fogva ki tudnak bújni a büntetés alól. Amíg meg nem valósul ebben is a jogegyenlőség, nem lehet igazán eredményes a tevékenységünk.

fezaoisadó)

Kapcsolat az alternatív szervezetekkel

Ülést tart ma délután fél

3-tól a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A testület tájékoztatót hallgat meg a megyénkben működő újonnan alakult, alternatívokként emlegetett szervezetekről, s ezeknek a nép- frontmozgalommal való együttműködéséről. Áz elnökség a népfront idén esedékes kongresszusára való felkészüléssel is foglalkozik.

Várospolitikai fórumsorozatot rendezett nemrég a városban a Hazafias Népfront Miskolci Bizottsága. Az egyik helyszínen, / az MSZMP- székházban megtartott eszmecserén feltettek három olyan kérdést is, amelyre nem tudtak azonnal precíz feleletet adni. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke eljuttatta szerkesztőségünknek a válaszokat, amelyeket időközben az illetékes szakemberektől kértek meg.

■ Hosszú vajúdás után, és nem csekély ellenállás közepette elkészült a miskolci Tudomány és Technika Háza, a kívülről valóban szép, impozáns épület. Helyes volna, ha a létesítménybe bárki szabadon bemehetne, hogy belülről is megismerhesse mindenki a ház értékeit. Valaska László, a MTESZ megyei titkára adott választ a kérdésre:

— A' Technika Háza elsősorban tudományos és műszaki célú rendezvények lebonyolítására szolgál. Szombati napokon nem tervezték és nem is tervezik a nagy- közönség részére a nyitva tartását. Van azonban lehetőség a ház megtekintésére munkaidőben, amennyiben az a munkavégzést nem zavarja. így 8—16.30 óra között több alkalommal is fogadtak már iskolai csoportokat. De várjuk a nagyközönséget a nyilvános rendezvényekre; nemrég például itt rendezett kiállítást Csóka Béla festőművész. Április 5- én pedig 14 órakor kezdődik tudományos konferencia.

Diósgyőri meditációk (4.)

A gabonafelügyelők háza

A Vár utcai Szinva-híd előtt megfogja figyelmünket a fehérre meszelt, Vár utca

1. számú ház, és ennnek keskeny, magas ablaksora. 1712-ben ez volt az első ház, amit az egykori huszárvár kőkerítése és a Szinva közötti „harcászati” térre építettek. Ebben tevékenykedett az uradalom gabonabe- gyűjtését irányító és ellenőrző felügyelőség.

A földterület az uradalom tulajdona volt. Használatáért akkor is adót kellett fizetni, éspedig a házak után pénzben, a szántók és á szőlőterület után terményben. A lakosság ősidők óta a termés tizedrészével adózott. így volt ez Diósgyőrben a 18. század első felében is, annak ellenére, hogy 50 év alatt több zálogbérlő váltotta egymást az uradalom élén. Megváltozott azonban a helyzet 1756-tól, mert eltérve az ősi szokástól, megemelték az adót, és

még egyéb kötelező szolgálatokkal, közmunkákkal is terhelték a lakosságot. Mi adhatott okot erre?

Mária Terézia királynő a hétéves háború küszöbén a „királyi korona” erősítése céljából elhatározta az idegen kézen levő „koronajószágok” (birtokok) visszaváltását. Levelet intézett 1755. április 30-án gróf Grassalkovics Antalhoz, a Kamara elnökéhez, mely szerint a diósgyőri uradalmat. valamint a hozzá tartozó Miskolc, Kövesd, és Keresztes városokat még a bérleti idő lejárta előtt (1758) vissza kell szerezni. A vfcszaszerzés mögött azonban újabb anyagi haszon- szerzés húzódhatott meg, mert még abban az évben ismét zálogba adta, mégpedig Grassalkovics Antalnak, belső titkos tanácsosának. Róla azt írta Szendrei János: „Grassalkovics Antal, a

Kincstári Kamara elnöke a legerőszakosabb utakon, a legnyilvánosabban intézte az államügyeket a .maga hasznára.” Grassalkovics Antal, megsarcolva a diósgyőrieket, magasabb összeget ajánlhatott fel a királynőnek, mert tudta, hogy eljárásával még a maga hasznát is megtalálja.

Az uradalom megszűnése után a Vár utca 1. sz. épület az Erdőkincstár tulajdonába került, és családok lakták a helyiségeket: a Frölich, a Fülöp, a Juhász család, Kozma erdőmérnök. Jani Anna és Kis Ilonka tanítónő stb. 1932-ben pedig két helyiséget bérelt orvosi rendelő céljára dr. Saád Ferenc orvos. 1989-ben a ház külső megjelenésével hűen őrzi a 18. század építészeti formáját. A jól karbantartott épületben a tulajdonos, Pásztor István lakik családjával.

Balázs József

■ Egy beteg kérdezte, aki rendszeresen szed érrendszeri megbetegedések élleni gyógyszert: 1988 novemberében egyhavi mennyiségért 108 forintot kellett fizetnie, az idén pedig 283 forintot. Ez nem 80 százalékos emelés! A városi tanáps egészségügyi osztályának válasza:

— Az árakat és az ártámogatást központilag állapítják meg. Az áremelés

mértéke egyes esetekben valóban nem 80 százalék, hanem több. Az egészségügyi és társadalombiztosítási szervek jelzései alapján bizonyos betegségeknél — így az említett érrendszeri betegségek csoportjában is — felülvizsgálják a támogatás mértékét. Információjuk szerint változtatásra várhatóan a nyár foramán kerül sor.

■ A szociális segélyezéssel kapcsolatban arról érdeklődtek, hogy a szociális segélyek odaítéléséhez miért szükséges a családi háttér vizsgálata. környezettanulmány készítése. Erre a Városi Hivatal egészségügyi osztálya válaszolt:

— Mindkét típusú — rendszeres és eseti — szociális segélyezésnél jogszabályi előírás a 2/1969. (V 4.) EüM. sz. rendelet értelmében a tartásra köteles hozzátartozók szociális körülményeinek vizsgálata. környezettanulmány készítése; Az egészségügyi szakigazgatási szervek — köztük a miénk is — kezdeményezték, hogy az eseti segélyeknél a hozzátartozók szociális körülményeit ne minden esetben vizsgálják. Véleményünk szerint ez csak akkor indokolt, ha a hozzátartozó a kérelmezővel együtt lakik, illetve foglalkozása alapján, feltehetően jó körülménvek között él. A Szociális és Egészség- Ügyi Minisztérium írásos tájékoztatása alapján az eset! segélyezésről szóló 17/1986. (XII. 28.) EüM. sz. rendeletet módosítják, ennek során megszüntetik a hozzátartozók szociális körülményeinek vizsgálatát. A rendelet megjelenése a közeljövőben várható, miniszteri aláírásra vár..,

/