Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-11 / 82. szám

A miskolci gyáregységben továbbra is gyártják a hagyományos terméket, a különféle szörpöket Nagymarosi gyümölcsvelőből Városunkban is készítenek rostos ivóíevet Megkérdeztük a miskolciakat 2. Vélemények az alternatívokról A különféle gyümölcsök­ből készített rostos ivólevet egyre többen fogyasztják. Ezt ismerte fel az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat miskolci gyáregységének vezetősége, amikor arról döntött, hogy náluk is gyártani fogják ezeket az üdítőitalokat. Apáczai Béla igazgatóhe­lyettes elmondotta, hogy a tízmillió forintos beruházás költségeit a gyáregység fe­dezte. Az NDK-ból érkezett gépek beszerelését március 10-én kezdték meg a szak­emberek. A beruházás ki­lencven százaléka már el­, vesznek, épii Lesz-e elég pénzes vevő? A magyar ember már meglehetősen kétkedve fo­gadja azokat a híreket, ame­lyek arról szólnak, hogy az eddigieknél okosabban, az igényeinket jobban szem előtt tartva épít valaki la­kásokat eladásra hazánk­ban. Az az igazság, hogy eddig nagyobbrészt csak a viharosan emelkedő négy­zetméter-árakkal találkoz­hatott a lakásra váró,, az ígért előnyökből pedig vaj­mi kevéssel. Az elmúlt év végén alakult egy új kft. Miskolcon, amelynek neve LAKÉRT, és e rövidítés alatt magyarázatként ez áll: lakásépítő és értékesítő vál­lalkozás. Vajon mit várha­tunk ettől a cégtől? A kft-t ketten alapították: a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Borsodterv. Ügyvezető igazgatója. Szeghő László: — Nemcsak lakásépítéssel és -értékesítéssel kívánunk foglalkozni, hanem ingatlan- közvetítésre, ingatlanbecslés­re, műszaki vezetésre, beru­házási szervezésre, tervezés­re is van többek között jo­gosítványunk. Ugyanúgy kö­tünk üzletet magánember­rel, mint közülettel. — Nemrég lapunkban is olvashattak arról, hogy a Tulipán-tömbben kialakí­tott új lakások árverésén nem tolongtak a vevők, mert túl drágának talál­ták a belvárosi otthono­kat. A kft. megalakítása előtt a BÁÉV-nél egy fé- lig-meddig önálló szerve- ' zeti egység foglalkozott piacra történér lakásépítés­sel, és amit tető alá hoz­tak, azt el is adták. De vajon a rohamosan sze­gényedő vidékünkön lesz-e fizetőképes kereslet a kft. által felépítendő lakások­ra? Szeghő László: — Állítom, hogy Miskol­con és a megyében is van egv jelentős kielégítetlen igény a jobb minőségű, az átlagostól eltérő kivitelű otthonokra. Ha ilyeneket építünk, egvben növekszik az újraértékesítésre vsisza- adott szerényebb otthonok száma, és ezzel a véko­nyabb 'pénztárcám polgáro­kon is segítünk. Tervezzük, hogy visszavásárolunk laká­sokat mi is, ezeket felújít­juk, s újra eladjuk. Szeret­nénk bekapcsolódni az ál­lami lakások értékesítésébe is, versenyhelyzetet teremt­ve ezzel a városban. Ügy tervezzük, hogy később hi­teleket is nyújtunk a laká­sért hozzánk fordulóknak. Így vállalkozásszerűen, egy teljes lakásgazdálkodási kört szeretnénk működtetni. Még a kft. megalakítása előtt a — BÁÉV egysé­geként — a cég elődje hozzáfogott Miskolcon, pi­acra szánt lakások felépí­téséhez. Mi lesz ezekkel az építkezésekkel? — Természetesen folytat­juk, amit elkezdtünk. Az Avas-keleten és a Kont ut­cában befejezzük az építést még az idén, és építeni fo­gunk egy Déryné utcai fog­híjban is. De vannak lakás- építési vállalkozásaink szer­te a megyében, más kisebb- nagvobb településeken is. Hogy* a jövőben hol és hány lakást építünk fel, az első­sorban azon múlik: milyen lehetőségeket találunk erre az adott településen, vala­mint, hogy ott milyen ke­reslet van az általunk kí­nált otthonokra. Aligha hallgatható el, hogy a BÁÉV-nél meg­kezdett piaci lakásépítés keretében szervezett vál­lalkozások az átadási ha­táridőket nem nagyon tud­ták betartani. Lesz-e vál­tozás ebben a kfí-nél? — Én'áz új társulási, vál­lalkozási formában látom a garanciát arra, hogy olyati feltételekkel tudunk építésre vállalkozni, amely egy eset­leges késésnél például ár­. kedvezményt, nyújthat a vá­sárlóknak. Megiegvzem egyébként, hogy saját kivi­telező gárdánk nincs. Nem akarunk nagy tömegben egy területen lakást építeni, ha­nem 10—15 lakásos egysé­geket. kívánunk létrehozni. Űgv véljük, hogy ez az a nagyságrend, amelyre talán a legnagyobb az igény ma. A kft. azonban olyan vál­lalkozás, amely képes idő­bér. tempót váltani, rugal­masan alkalmazkodva az igényekhez., (kiss) készült. A három darab, egyenként kétezer literes tartályokban a Nagymaros­ról érkezett gyümölcsvelőt hígítják fel a technológiai előírásoknak megfelelően. Az elkészült alapanyag ez­után a homogenizálóba ke­rül, ahol a durvább rost­szálakat tovább finomítják. Mivel a természetes alap­anyagú üdítőitalba vegyszert nem tehetnek, hőkezeléssel tartósítják a pasztőrözőgép­ben. A magas hőmérsékle­tű levet ezután palackokba töltik. A csaknem száz fo­kosra felhevült üvegek ki­berakásához szükséges gép azonban csak júniusban ér­kezik meg az NDK-ból. En­nek beszerelése mindössze két napot vesz majd igény­be, így már a nyár elején a Miskolcon készült ivóleve- ket fogyaszthatják a Duná­tól keletre élők és a Bala­ton mellett üdülők. A számítások szerint na­ponta hatvanezer palackot (30 ezer litert), az év vé­géig mintegy 4 millió pa­lackot (2 millió litert) kül­denek majd a gyáregységből az üzletekbe. Nyolcfajta gyümölcsből készülnek rövi­desen az tvólevek: meggy­ből. szilvából, almából, na­rancsból, kajszi- és ősziba­rackból. Gyártani fognak narancsízesítésűt is. Kevésbé ismert még az Erdei rubin elnevezésű rostos üdítő, amelyet szeder, kökénv és vadkörte keverékéből állíta­nak elő. Az új, független politikai szervezetekkel kapcsolatos érdeklődést 1988 szeptembe­rétől a közvélemény-kutatók rendszeresen mérik. Azt ta­pasztalták, hogy vidéken az emberek ilyen irányú érdek­lődése mindvégig közepes volt, mondjuk a gazdasági problémákhoz képest. Az 1989 februárjában lefolyta­tott miskolci és Borsod-Aba- Új-Zemplén megyei vizsgá­lat eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy ez az ér­deklődés valamelyest foko­zódott, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan gondolják. A megkérdezett miskolci­ak mintegy félszáz ismer­tebb független politikai vagy politikai jellegű szervező­dés közül alig egy tucatnyit tudtak név szerint említe­ni, egy-két százalékos arány­nál nagyobb számban néven nevezni. A közvélemény előtt a legismertebb függet­len szervezetek sorrendje a következő volt: első helyen áll a Magyar Demokrata Fórum, erről minden má­sodik miskolci tudott, de nem sokkal kisebb az is­mertsége a Szociáldemok­rata Pártnak, vagy a FIDESZ-nek sem. A Függet­len Kisgazdapártot a kérde­zettek közül már csak min­den harmadik nevezte meg, a Szabad Demokraták Szö­vetségét minden negyedik, a Münnich Ferenc Társaságot minden tizedik miskolci is­merte. Ezekkel a szerveze­tekkel azután nagyjából ki is merül a közvéleményben széleskörűen ismert függet­len csoportok és pártok lis­tája. Arról, hogy Miskolcon vannak-e alternatív szerve­zetek, független politikai csoportok és milyenek, a megkérdezetteknek mindösz- sze 27 százaléka tudott. Ter­mészetesen ebben a kérdés­ben is az értelmiségiek, az iskolázottabb csoportok tag­jai tájékozottabbak, mint az egyéb társadalmi rétegekhez tartozók. Például minden második diplomás tudta, hogy milyen független szer­vezetek működnek a város­ban. Ezzel szemben a mun­kásoknak mindössze 24 szá­zaléka, a párttagságnak 27, de még a pártban tisztséget viselőknek is csak 37 száza­léka tudott válaszolni érde­mi módon erre a kérdésre. Nehéz megítélni, hogy a párttagságnak ez a szerény tájékozottsága végül is mi­ből fakad inkább; a függet­len szervezetek állítólagos jelentéktelenségéből-e, vagy a politikai küzdőfelek indo­kolatlan semmibevételéből, lebecsüléséről? » Arra is választ kértünk, hogy helyeslik-e vagy sem ezeknek a szervezeteknek a megalakulását. A megkérde­zettek többségé ebben a kér­désben egész egyszerűen nem tudott vagy nem akart állást foglalni. Azok, akik érdemi választ adtak, több­ségében helyeselték ezeknek a független szervezeteknek a megalakulását, és csupán 25 százalék helytelenítette a dolgot. Az elutasítás okaként többnyire széles körben is­mert szólamokat említettek; olyanokat, hogy ezek a szer­vezetek csak a zavarosban kívánnak halászni, a part­vonalról kiabálnak be, nincs programjuk, súlytalan és karrierista elemek számára szolgálnak közéleti terepül, vagy olyan emberek mozgo­lódásáról van szó, akik nem szeretnek dolgozni stb. Akik viszont helyeselték azt, hogy a párttól független politikai szervezetek is alakultak, azok azt mondják, hogy a hatalom túlkapásai ellen csak valódi ellenzék véd­het meg, hogy demokrácia nincs többpártrendszer nél­kül. hogy a pártnak csak hasznára válhat, ha ezek a szervezetek valódi verseny­helyzetbe kényszerítik, és hogy ezeknek a szerveződé­seknek a puszta léte is jobb, megfontoltabb munkára készteti a vezetést. A megkérdezettek csak­nem fele nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy kommunisták beléphetnek-e ezekbe az alternatív szerve­zetekbe. Harminchét száza­lékuk egyértelmű nemmel válaszolt, tizenöt százalékuk szerint a kommunisták is beléphetnek, de nem mind­egyikbe, s tizenhét százalék vélekedik úgy, hogy akár­melyikbe beléphetnek a párt tagjai. Ugyanakkor a maga­sabb pártfunkciókat betöltő párttagok többsége egyértel­műen ellenzi, hogy párttag alternatív szervezet tagja le­hessen. Ennek a közvéleményku­tatásnak az eredményei alapján mondhatjuk: el­enyésző kisebbség az, ame­lyik kemény adminisztratív intézkedéseket hozna a füg­getlen politikai szervezetek, kel szemben (betiltás, fel­oszlatás, rendőri intézkedé­sek). A miskolciak többsége vagy azon a véleményen volt. hogy párbeszédre van szükség, vagy arra az állás­pontra helyezkedett — akár párttagokról van szó, akár pár tón kívüliekről —, hogy az MSZMP-nek differenciál, tan kell megfogalmaznia az ezekhez a politikai szerve­zetekhez fűződő viszonyát. Ha szükséges, politikai har­cot kell vívnia, de mindig politikai eszközökkel és a jogállamiság keretei között. (Folytatjuk) A téli kötelező készenléti szolgálat után ismét békés feladatot lát el az Észak­magyarországi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgató­ság jégtörő flotillája. Követ szállítanak uszályok segítsé­gével partbiztosítási és út­Bárki meggyőződhet róla Mi van a levegőben? A Köjált is ellenőrzik a fővárosban Szennyezettebbnek érezzük a levegőt, mint amilyennek a hivatalos szervek ítélik a fővárosban és Miskolcon egyaránt. Ügy tartjuk, hogy a por, a korom, és a füst sokkal nagyobb, mint ainenyr nyit egészségkárosodás nélkül elviselhetünk. A budapesti alternatív mozgalmak bizal­matlanok, kétségbe vonják a fővárosi Köjál mérési adata­it. Ügy vélik, hogy bizonyos okokból — a költséges szmog­riadó esetleges bevezetése miatt — felsőbb utasításra manipulálhatnak a mérési adatokkal. Ezért elhatároz­ták, hogy a belváros egyik magánlakásának ablakában ugyanolyan műszert helyez­nek el, mint amilyennel a Köjál szakemberei mérnek. Van-e alapja a bizalmat­lanságnak? Tuskó Lászlóné vegyésztechnikus, a Borsod Megyei Köjál levegő-minta­vételi laboratóriumának mun­katársa elmondotta: — A közelmúltban üzem­be helyezett műszer, amely- lyel Miskolcon folyama­tosan ellenőrzik a leve­gő szennyezettségét, egyál­talán nem befolyásolható. Ez nemcsak kijelzi az adatokat, hanem rögzíti is papíron, így hetekre visszamenőleg is dokumentálható az ered­mény. Ez a berendezés nemcsak a szennyezettség mértékét, hanem a szabvány­ban rögzített elviselhetőségi határokat is ' közli. így pél­dául szén-monoxidból 10 000 mikrogramm lehet egy köb­méterben. Nitrog'én-oxidból 100, kén-dioxidból pedig 500 mikrogramm a tűréshatár. Elképzelhetetlen, hogy bár­kinek a kérésére átírjuk a számítógép adatait a közvé­lemény megnyugtatására. Ami lényeges, nekünk ez nem is lehet az érdekünk! A levegő-analizátor folya­matosan. félóránként közli a mérési adatokat. A reggel 6 órakor észlelt eredményt jelentik lapunkban és a rá­diónak. Nos, a nagyobb bizá­lom érdekében, a kételkedők közül bárki megteheti, hogy elfárad a Köjál-székházba (Miskolc, Bacsó Béla u. 12.), és személyesen is ellenőrzi a készülék működését, adattá­rát, a laboratóriumban. Mivel egy-egy levegő-ana­lizátor meglehetősen drága, működtetése pedig szakértel­met igényel, jó ideig aligha lesz konkurenciája a megyei Köjálnak. Az igazi gond azonban az, hogy a hivatalos mérési adatok csupán a je­lenlegi helyzet regisztrálását szolgálják. A vészjelzéseket nem követik olyan hatékony intézkedések, amelyekkel csökkenthető a levegő szeny- nyezettsége. És ha a mérési eredmények megkongatják a vészharangot, akkor sem tud­nánk, mitévők legyünk. Az ország második városának a mai napig nincs kész szmog­riadóterve ... (szántó) építési munkákhoz — tájé­koztatott Siku Abert, az igazgatóság tokaji szakasz- mérnökségének megbízott ve­zetője. A Jégvirág IX. és X. nagy teljesítményű jégtörő hajók saját és bérelt uszá­lyok segítségével folyamato­san szállítják az igazgatóság sárospataki kőbányájában kitermelt követ a szolnoki központtal működő Közép- Tiszavidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság megrendelésére Szolnok és a kisköréi víztározó térségébe, az idén 17 500 tonnát. A Szolnok Megyei Tanács út­építési munkáihoz 5000 ton­na sárospataki kő már a helyszínen van. Az ÉKÖ- VIZIG godrog menti folyam­szabályozási és partvédelmi munkálataihoz is a közeli sárospataki kőbányából vi­szik a követ. A vízi járművek ésszerű kihasználása érdekében a meghatározott, speciális cé­loknak megfelelően bérbe vesznek és adnak hajókat. Mint ahogy az ÉKÖVIZIG két darab 350 tonna űrtar­talmú uszályt vett bérbe a Folyamszabályozási, és Ka­vicskotró Vállalattól, ugyan­így bérbe adta a Hídépítő Vállalatnak a Tárcái segéd- jégtörő-vontató hajót, amely a polgári Tisza-híd szélesí­tésénél, átépítésénél dolgo­zik két uszállyal együtt. Itt horgonyozik az igazgatóság Tiszalök nevű tanyahajója, ezen rendezték be _ a mun­kásszállást. Egy másik ta­nyahajót, az Abasárt és a Tokaj szerhajót a Bükkvidé­ki Vendéglátó Vállalat bé­reli és turistaszállásként hasznosítja Sárospataknál. (o. j.) Hajók, bérbe IM szálba 1 a iéolsrök

Next

/
Oldalképek
Tartalom