Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-07 / 79. szám
Miskolcot védi Eszmecsere a Münnich Társasággal Gát épül a Sajó mentén vei drukkol és nem válik ez a kis lakásépítési vállalkozás olyan küzdőtereppé, ahol vélt igazságokat kívánna bárki is utólag bizonyítani, ahelyett, hogy valóban a lakásra várók érdekeit védelmezné. Építhet Hankó Vidor Megkoplalt a telkekért? Nem hagyjak magunkat kényszeríteni — városi tanács vb álláspontja ez a- Hankó Vidor éhségsztrájkjáról u egész ország értesült; a Főnix Kisszövetkezet elnökének ügyéről mi is irtunk. Tegnap a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a Főnix Kisszövetkezet megkapja azokat a telkeket, amelyen 24 lakást építhet fel megrendelőinek. A végrehajtó bizottság azonban felkérte a sajtó jelenlevő képviselőit, hogy hozzák nyilvánosságra: nem az éhség- sztrájk kényszerítő ereje miatt döntöttek így. A városi tanács végrehajtó bizottsága állást foglalt amellett, hogy döntésüket, amelynek értelmében a kisszövetkezet felépítheti vállalkozásában a lakásokat, nem az éhségsztrájk kényszerítette ki, hanem azért született, mert a városi tanácsnak érdeke fűződik a miskolci lakáshelyzet javításához, az építőipari árak csökkentéséhez. A bizottság visszautasította az éhségsztrájk alkalmazását, mint módszert, és kifejezésre juttatta, hogy nem hagyja magát ilven úton kényszeríteni a jövőben sem. Tehát ez az a kommüniké, amely megfogalmazódott a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Csak emlékeztetőül: Hankó Vidor azért éhségsztrájkolt,' mert úgy vélte: bár komoly ígéretekkel bírt a tanács részéről, mégsem kapta meg a telkeket, hogy ott lakásokat építsenek. Dr. Hadiét Ferenc városi vezető ügyész a vitában megerősítette: valóban komoly ígéretekről volt szó. A kisszövetkezet már felvett pénzt a megrendelőktől a lakásépítési vállalkozásra, mégsem nevezhető szélhámos, felelőtlen vállalkozásnak a má- lvi lakásépítési tervük. Az ügyészség egyébként vizsgálatot folytatott az ügyben, de nem találtak olyan mulasztást, a tanácsi illetékesek részéről, amely ügyészi intézkedést követetne. Az ügynek az éhségsztrájk mellett az adott különös pikantériát, hogy Han-kó Vi- dorék rendkívül olcsón kínálják a laikásokat. Azt állították, hogy azért nem jutottak telekhez eddig, mert a tanács és az építőipari vállalatok abban érdekeltek, hogy az árakat magasan tartsák. Ezt most a végrehajtó bizottság ülésén több tanácsi vezető is cáfolta, mondván, hogy épp ellenkezőleg: a tanácsnak is a legnagyobb gondja az, hogy nincs elegendő vállalkozó, akit érdemben versenyeztethetne, lejjebb szorítva az árakat. Hozzáfűzték azt is: a Mályi és Nyék közötti területet — ahol a Főnix is építkezhet — azért alakították ki, hogy ott a miskolciak lakásgondjain Segítsenek. Többek között ez az indoka — hallottuk —, hogy nem pályáztatják meg szabadon a társasházas, sorházas, telket, hiszen akkor nem az elsősorban rászorulók kerülnének ide, hanem azok, akiknek a legtöbb pénzük van. Az éhségsztrájk ügyéhez annyit még hozzáfűzött a városi tanács építési osztályának vezetője, hogy csak látszólagos egybeesés, miszerint az éhségsztrájk bejelentését követően villámgyorsan elintéződött a Főnix telekügye. A telekügy ugyanis az éhségsztrájk bejelentésének pillanatában már a földhivatalban, az utolsó fázisoknál tartott. Nem kívánunk visszamenőleg ítélkezni, és újra mér- legelgetni, hogy ebben az ügyben vajon kinek mennyire van igaza. Egy dolgot azért ez a történet is bizonyított: nincs még meg a feltörekvőben levő kisvállalkozások igazi helye, szerepe a lakásépítésben. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke azt mondta: drukkolunk, hogy sikerüljön a Főnixnek olcsón lakást építenie. hiszen ez a mi érdekünk is. Reméljük, hogy valóban mindenki őszinte szívSztráda-bánat As Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dolgozói az idén folytatják a gát építését a Sajó mentén, Miskolc, valamint Alsózsolca és Fel- sőzsolca térségében. A szeszélyes, sokszor kellemetlen áradásokat okozó és Miskolc, valamint környékét veszélyeztető folyó mentén Szirmabesenyő és Sajópetri közötti 27 kilométeres szakaszon építi ki az igazgatóság a jobb parti védelmi töltést. A mintegy 4 méter magas gátból már elkészült az első 10 kilométeres szakasz, amelyet az idén újabb tíz kilométerrel hosszabbítanák meg. Ez a rész védi meg Miskolcot és környékét az esetleges árvizek kártételétől. A még hátralevő, mintegy 7 kilométeres szakaszt a tervek szerint jövőre építik meg, s ezzel a Sajó menti töltés elkészül. Méretezésével kellő biztonságot nyújt majd a térségnek, hogy a százéves gyakorisággal megállapított legmagasabb vízállás esetén se károsodjon a folyó menti környezet. Az Észak-magvarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az idén ez a legjelentősebb gátépítési munka. Erre a célra ebben az évben 26 millió forint áll az igazgatóság rendelkezésére. Az egész töltés kiépítése pedig mintegy 86 millió forintba kerül. sf: Nem jutott pénz a formatervezett padokra, virágtálakra, ezért a Városgondnokság a már ismert és megszokott hatszögletű betonvirágtartókat helyezte el a Széchenyi úton, a Húsáruház és az Antikvárium között. A virágtálakba a szárazságot és az utca porát jól tűrő. magasnövésű ps elterülő borókafajtákat1 egyaránt ültettek. Olyan díszcserjék is kerültek a tálakba, amelyek igen csekély földben is jól érzik magukat. A növények ápolását is a Városgondnokság vállalta. (Fejér Ernő felvétele) Az ország második megyéjében egyetlen kilométer autópálya sem épült idáig. A régiónkban vizsgázó „aszfaltmazsolák” úgy kapnak jogosítványt, hogy csupán elméletben sajátíthatták el a sztrádán való vezetés tudományát. Önállóan kell majd kitapasztalniuk a gyorsforgalmi utak vezetési technikáját. Ám ha az ország alig néhány száz kilométeres au'ópályája valamelyikére tévednek, ezentúl már nekik is le kell szurkolniuk az 1500 forintos úthasználati díjat. Ha pedig sokallják az éves bérlet árát, megvehetik a három hónapra szóló 700, illetve 800 forintos jegyet. A lényeg az, hogy májustól már csak pénzért roboghatunk a sztrádán. Nos, az utóbbi másfél évtized alatt a három forintos benzin ára csaknem nyolcszorosára nőtt. Drágult a casco, a benzinfaló nagyobb kocsik adója, az új autók ára, alkatrésze és javítása. Lassan, de fokozatosan luxussá vált az autó, és az autózás. Ám, „akit a benzingőz megcsapott”, aligha mond le egykönnyen a volánforgatásról. Akik az autópálya-bérlet bevezetése mellett voksoltak, azok jól tudják: a kocsitulajdonosok zömét ez a rendelet sem rettenti el az autózástól. Fizetni fogunk, legfeljebb évente kettővel kevesebbszer állunk a benzinkúthoz, vagy éppen elhalasztjuk a fékpofák, a talpas csapszegek felújítását. De az is megtörténhet, hogy legközelebb már a régi úton autózunk Horton, Aszódon, és Gödöllőn keresztül a fővárosba. Bár ez kevésbé valószínű, mivel arrafelé legalább másfélszer annyi üzemanyag kell a jármű meglendítéséhez. S miközben a sztrádán suhanunk — a szélvédőre ragasztott másfél ezer forintos autópálya-bélyeggel — jut időnk az elmélkedésre. Ha jól emlékszünk, alig egy évtizede hallottuk: a háromforintos nafta csaknem húszforintos nyeresége az útadó. Ebből a pénzből építik ki az autópályahálózatot. Már nem titok, hogy több nyugati útépítő cég ajánlotta föl szolgáltatásait — tisztes haszon reményében — az utóbbi évtizedben is. Miért nem fogadtuk el ezeket az ajánlatokat? Miért kell végleg lemondanunk arról, hogy még az évezred végéig sztráda kösse össze Miskolcot a fővárossal? Mi az oka annak, hogy még mindig nem épült ki a Gyöngyöst és Mezőkövesdet elkerülő útszakasz? S ami lényeges, létezik-c Európában még egy ország, ahol előre kérik az autópálya-használati díjat a félig kész, a szinte infrastruktúra mentes, alig-sztrádáért? S az ország keleti felében élők jogosan kiváncsiak: miért a Balaton, a Mátra, és a nyugati kapu irányába épültek meg először a sztrádák a közös pénzből? Vajon a bérleti díjból befolyó pénzből inost merre nyújtják meg a félbemaradt sztrádákat? (szántó) Politikai életünk sokszínűségére vall, hogy a tárgyaló- asztal mindkét oldalán az MSZMP tagjai ültek, csakhogy az egyik fél a Miskolc Városi Pártbizottság, a másik r>edig egy alternatív szervezet képviseletében ... Az MSZMP városi bizottságának munkacsoportja a Münnich Ferenc Társaság megyei szervezetének vezetőivel folytatott konzultációt legutóbb a pártszékházban, hogy kölcsönösen tájékozódjanak egymás programjáról és az együttműködés lehetőségeiről. Kovács József, a városi pártbizottság titkára állt a munkacsoport élén, melyet Gyarmati Béla, Sovárj Bertalan és dr. Tütös Sándor, a városi pártbizottság tagjai, valamint Varga László, a pártbizottság politikai munkatársa alkottak. A Münnich Ferenc Társaság megyei intéző bizottságát Koncz Ernő elnök, Székely Sándor titkár, Emödi Gyula, Váradi Ferenc és Vass István képviselte. számára nem eléggé világos a Münnich Ferenc Társaság arculata. Nem azok gyülekeznek-e itt, akik a hatalomból kiszorultak? El kellene határolódniuk azoktól a harcias nyilatkozatoktól, amelyeket gyakorta a társaság nevében tesznek. A társadalomban félelmet kelt az a hiedelem is, hogy zömmel fegyveres testületek volt tagjaiból áll a szervezet. (Koncz Ernő gyorsan repli- kázott: a 36 BM-nyugdíjas és a 16 HM-nyugdíjas nem képezi számottevő részét a tagságuknak.) Sóvári Bertalan szerint jó néhányan vannak, akik a párt irányvonalával nem tudnak azonosulni, de a Münnich' Társaságéval igen. Ők hasznos partnereinkké válhatnak. Ezt a lehetőséget támasztotta alá Vass István, aki az egyik területi párt- alapszervezet titkára, ugyanakkor a Münnich Társaság megyei intéző bizottságának tagja. Azt tapasztalta ugyanis, hogy többen azok közül, akiket a pártalapszervezpt- ben nem tudott aktivitásra serkenteni, szívesen tevékenykednének a társaságbán. A Münnich Ferenc Társaság tagjainak sajátos kettős kötődése nem tanulságok nélkül való — mondotta összefoglalójában Kovács József. — A párttagság nem képezhet monolitikus egységet, megvannak a saját erővonalai. A platformszabadság alkalmat nyújt arra, hogy ez a sokszínűség érvényre jusson, ami végeredményben az akcióképességet erősíti. A Münnich Társaság tulajdonképpen ezt a belső rétegződést indította el, ehhez teremtett szervezeti kereteket. B. J. , Március 15-re elkészült a I Szabadság terén a betonbur- ' kólát, s nem sokkal később ] hozzáfogtak a téglaburkolat j lerakásához. A Budapesti Mélyépítő Vállaláttól érkezett sárga színű diakolor téglával mintegy 1800 négyzetmétert fednek le. A burkolat alatt egyébként kicserélték a csapadékcsatornát, az ivóvíz- és gázvezetékrendszert. Űj nyomócsövek kerültek a szökőkutakhoz is. A kőművesbrigád a tervek szerint, május elején fejezi be a tér burkolását, s ezután kezdenek működni a szökőkutak. A munkálatok végeztével természetesen a padokat is elhelyezik a megszépült Szabadság téren. (Kerényi László felvételei Kovács József bevezetőben utalt rá, hogy a városi pártértekezleten született meg ennek az eszmecsere-sorozatnak a gondolata, a politikai realitások tisztázásának szándékával. (Az első megbeszélést a Független Kisgazdapárttal fqlytatták, amelyről a Déli Hírlap részletesen beszámolt.) Leszögezte, hogy. részükről az MSZMP programja a tárgyalási alap, amelyet a delegációk összetételét nézve itt aligha szükséges részletesen kifejteni, annál inkább kíváncsiak partnereik álláspontjára. Székely Sándor elmondotta, hogy a Münnich Ferenc Társaság a Hazafias N« front tagszervezeteként rci-- ködik, s továbbra is mozgalom marad, nem kíván párttá alakulni. Borsodban 262, ebből Miskolcon 142 tagot számlál, s összesen 30—35- en lehetnek, akik nem tagjai az MSZMP-nek. Azért a feltételes mód, mert a belépéskor ezt nera firtatják ... Programjuk legfontosabb elemei: a dogmatizmustól mentes marxizmus eszméjének érvényre juttatása, a korszerű szocializmusért való küzdelem, szoros — olykor kritikai — szövetségben az MSZMP-vel. Reformpártiak, s elleneznek minden visszarendeződési szándékot, jöjjön az jobbról, vagy balról. Hangsúlyt helyeznek a közélet tisztaságára. S itt a tárgyilagos Ismertetésről személyes hangra váltott át Székely Sándor; — Nem értjük, hogy miért ellentmondásos az MSZMP álláspontja a Münnich Társaság megítélésében. Értetlenül állunk egyes vezetők nyilatkozatai előtt, melyekben dogmatistáknak. íundamentalitásnak neveznek bennünket. Ne adjanak nekünk olyan tanácsokat, *liogy jobb volna, ha kilépnénk a pártból! A ránk aggatott címkék helyett inkább azt fogalmazzák meg: mit vár az MSZMP tőlünk, miben tudunk neki segíteni. — A pártot azonban most elsősorban belülről kell erősíteni, ezt kívánja meg a politikai helyzet — vette át a szót Kovács József. — Az eddigiekből egyértelmű, ami összeköt bennünket. — de most vegyük sorra, amiben más véleményen vagyunk. Hiszen nem véletlenül alakult meg a Münnich Társaság ... — Tagjainkat aggasztja — fejtegette Koncz Ernő —. hogy az MSZMP-ben erc»- sodnek a szociáldemokrata vonások — legalábbis erre következtetnek egyes politikai bizottsági tagok megnyilvánulásaiból — holott ők másképp képzelték el a szocializmus építését. Más alternatív szervezeteknek a tulajdonról alkotott felfogása is sok emberben ellenérzést kelt — ezek hozzánk vonzódnak. Azt sem tartjuk jónak, hogy a párt bizonyos fontos kérdésekben késve foglal állást, holott sokan nagyon is várnák a határozott szót. ■ ■ Dr. TOtó* Sándor nem rejtette véka alá véleményét: Burkolják a Szabadság teret Kettős kötődésben
