Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-28 / 97. szám

Krízishelyzetben telefonon is segítenek A kedd este az öngyilkosoké volt Pihenőben (Fejér Ernő felvételei) Új nevet választ a KISZ Ülést tart fna délután 2 órától a KISZ Miskolc Vá­rosi Bizottsága. A testület egyebek között a városi KISZ-ér*ekezlet második for­dulóját készíti elő. Mint is­meretes, a városi KlSZ-ér- tekezlet újabb fordulóját má­jusban rendezik meg. Ekkor határoznak a helyi ifjúsági szövetség új nevéről, végle­gesítik az alapszabály-terve­zetet. továbbá személyi kér­désekről döntenek. Három, csaknem azonos j időben történt öngyilkosság­ról adtunk hírt a hét köze­pén lapunkban. Az egyik föl­akasztotta magát, a másik gyógyszermérgezésben hunyt el. míg a harmadik a vonat elé ugrott. Különös és elgon­dolkodtató, hogy a városban és a környéken egyszerre há­rom különböző korú ember önszántából vetett véget az életének. Vannak-e olyan időszakok, amikor a szoká­sosnál erősebben kísérti meg az öngyilkosság a gyengébb idegzetűeket? — kérdeztük dr. Sági Ilonától, a Megye! Kórház főorvosától, a toxi­kológiai osztály részlegveze­tőjétől. — Hosszú idő óta figye­lemmel kísérjük az öngyil­kossági kísérletek alakulá­sát. A statisztika szerint ta­vaszai, késő nyáron és az ősz elején akarnak a leg­többen búcsút mondani az életnek. Kritikus hónap az április és a május. A'mos­tani esetek is megerősítik ezt a megállapítást. Napok szerint nehéz az osztályo­zás, egy bizonyos: a meteo­rológiai frontok közeledté­Elismerés a Miskolci Postaigazgatóságnak Miniszteri dicséret Eredményes évet zárt a \ Miskolci Postaigazgatóság az elmúlt esztendőben. Borsod és Heves megyében 45 mil­lió levelet, 630 ezer csoma­got és 135 millió hírlapot kézbesítettek. Ezzel egyidő- ben 374 millió impulzusnak megfelelő telefonbeszélgetés­nél működtek közre. Ezek a számok vajmi ke­veset jelentenek a kívülál­lók számára; mi a posta munkáját a szolgáltatások minőségén keresztül érzé­Képviselőink a bükkábrányi erőműről Bedolgozói rendszert, japán módra (Folytatás az 1. oldalról) A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport teg­napi ülésén, a térségünk fej­lesztéséről készült koncep­cióról szólva, Keszthelyi Zol­tán dicséretesnek tartotta, hogy a pártbizottság a gond­jaink megoldását nem má­soktól várja. Tóth László szerint viszont az emberek nem nagyon bíznak benne, hogy megvalósulnak a szép elképzelések. Dr. Vodila Barna szerint alaposan előkészítették a programot, csak az a kér­dés, összhangban van-e a központi I elképzelésekkel ? Kiss Imre a bükkábrányi lignitmezőre tervezett hőerő­művel kapcsolatban nehez­ményezte, hogy neki, mint képviselőnek, nincsenek aia- pos információi erről. Tóth István a mezőgazdaság, a falun élő emberek gondjai­val foglalkozóit. Simon Béla helyeselte, ha menedzsersze­repet vállal a vezetés, és segít a vállalatoknak, hogy végre áttörjenek azon a fa­lon. amit a főváros jelent a számukra. Az ott működő cégeknek hihetetlen előny7, hogy Budapesten találhatók a külkereskedelmi vállala­tok, bankok ... Bodonyi Csa­ba megkérdezte; ha az MSZMP a politikai prog­ramra helyezi a hangsúlyt, miért foglalkozik a helyi pártbizottság gazdasági fo­lyamatokkal? Javasolta, hogy valósítsuk meg a ja­pán típusú bedolgozói rend­szert: ez az infrastruktúra fejlesztése nélkül is kialakít­ható, s a falusi népesség megtartását is elősegítené. Ehhez az ötlethez kapcsoló­dott dr. Veikey László pro­fesszor: szerinte a kihasz­nálatlan bölcsődéket kellene erre a célra igénybe venni. Reggel az anyák elhoznák gyermekeiket, s velük egy fedél alatt, kulturált körül­mények között, munkával töltenék a napjaikat. Ezzel a cigány nők foglalkoztatási gondjain is enyhíthetnénk. Nyerges Károly, a fejleszté­si koncepció valóraváltásá- nak feltételei közül a sze­mélyi feltételek fontosságát hangoztatta. Kopp Lászlóné egyebek mellett úgy nyilat­kozott: kevés az újrakezdé­si kölcsön, 300 ezer forint­ból ma nem sokra futja. Dr. Bazsó György■ a kistelepülé­sek gondjain kívül azt is szóvá tette: gyakran változ­nak a kormányzati elvek, irányzatok. Szűcs Erika azzal kapcso­latban, hogy sokan hiányol­ták a programból a konkrét elemeket, azt felelte: vala­mennyi térségnek és ágazat­nak önállóan kell majd meg­fogalmaznia a saját gond­jait, s azt, hogy ezeken mi­képpen kívánnak segíteni. Bükkábránnyal kapcsolatban kijelentette: szeretnék úgy kezelni ezt a kérdést, hogy ne legyen belőle egy borsodi Bős—Nagymaros-ügy. Ezért igyekeznek feltárni vala­mennyi érdeket; de ha a nemzet érdeke úgy kívánja, megépül a hőerőmű. A be­dolgozói rendszer kialakítása a vezetést is hosszabb ideje foglalkoztatja — mondotta. Bodonyi Csabának válaszol­va kifejtette: a koncepció kidolgozása egy éve kezdő­dött, akkor még mások vol­tak a körülmények. A kon­cepció kialakítását a párt- bizottság kezdeményezte, de a munkában szakértők vet­tek részt. Mindenesetre azon lesznek, hogy kidolgozzanak egy olyan politikai progra­mot, ami a koncepció esz- szenciája. Dudla József, az MSZMP KB tágja, a megyei pártbizottság első titkára hozzáfűzte: lesznek olyan ügyek, amiket az MSZMP felvállal. Nem minden gaz­dasági kérdés választható szét a politikától. A képviselőcsoport tagjai a tájékoztató után a május 10-én kezdődő ülésszak elő­készítésével foglalkoztak. B. A. keljük. A reklamációk, a i panaszok azonban csupán ezrelékben fejezhetők ki a forgalom nagyságához ké­pest, s ínivel a kétmegves szolgáltatóvállalat 7000 dol­gozójának munkájával csak­nem mindenki kapcsolatba kerül valamilyen formában, együtt örülhetünk az igaz­gatóság ma délutáni kitün­tetésének. Köteles Zoltán, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója ma délután adja át a Mi­niszteri Dicséret elnyerését tanúsító oklevelet Sztahura Lászlónak, a Miskolci Pos­taigazgatóság vezetőjének. Az ünnepségre Koczka An­tal nyugalmazott igazgatót is meghívták, aki tavaly még az igazgatóság élén állt. Mit is jelent a miniszteri dicséret a kitüntetéseik so­rában? Az elmúlt évi mun­kaversenyben a Rádió, Tele­vízió Műszaki Igazgatósága lett az első a postások ve­télkedésében. A Miskolci Igazgatóság a mostani elis­meréssel második lett a ver­senyben. Ebben az ered­ményben benne van Borsod és Heves megye 452 posta- hivatalának a jó munkája. Érdekességként említjük, hogy az igazgatóság 453. postai kirendeltsége határa­inkon túl, Tengizben telje­sít szolgálatot. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter di­cséretének elnyerésekor azt is tekintetbe vették, hogy jó ütemben valósítják meg a Magyar Posta legnagyobb beruházását, a kétmilliárd forint értékű Miskolc-belvá- rosi régióközpontot. Az or­szág más részeihez viszo­nyítva dinamikus a telefon- hálózat fejlesztése. Tavaly 4000 új állomást kapcsoltak be, s ezzel a két megyében •90 ezerre nőtt a készülékek száma. Miskolcon az ország­ban az elsők között kezdték meg az üvegszálas kábelek fektetését. A ma délutáni kitüntetés- átadási ünnepségen, amelyet a Hámor étteremben ren­deznek meg. elismerésben és pénzjutalomban részesítik az igazgatóság jól dolgozó bri­gádjait. vei a hideg légáramlatok betörésével, borongós. hűvös időben többeket kísért meg az öngyilkosság gondolata. Valószínű, hogy most, ked­den este is ilyen lehangoló volt a légköri helyzet. — Köztudott, hogy Eu­rópában mi vezetjük az öngyilkoságok élmezőnyét. Mi a helyzet Borsodban? — Körülbelül négy-öt esz­tendővel ezelőtt évente 2000 öngyilkossági kísérletet je­gyeztünk fel. Ez volt a csúcs. Az utóbbi két-három évben 200—300-za! kevesebben pró­bálkoztak. Érdekesség, hogy két évtizeddel korábban há­romszor annyi nő választot­ta az öngyilkosságot, mint férfi. Mostanra kiegyenlítő­dött az arány. Szinte tra­gikus, hogy az eltelt tíz év alatt folyamatosan nő a 30 éven aluli, munkaképes ko­rú és a 60 év fölötti férfiak öngyilkossági kísérleteinek száma. Bár a statisztika nem meredeken emelkedő, a szá­mok mégis figyelmeztetőek. — Válloznak-e az ön­gyilkossági kísérletek mód­szerei? — Minden kornak van egy kialakult, sajátos módja az élet eldobására. Két évtized­del ezelőtt az akasztás volt a gyakoribb. Körülbelül 200- an kísérleteztek ezzel. Ké­sőbb a mezőgazdasági vegy­szerek elterjedésével a per­metezőszereket hajtották fel az öngyilkosjelöltek. Ez ve­szélyesebb, mint a nyugtatok s egyéb gyógyszerek túlada­golása. mivel bonyolult a közömbösítése. Mostanában többen voltak olyanok, akii* sósavat, kénsavat, akkumu­látorsavat ittak. így akar--, tak, kilépni az élők sorából. — Azok a társadalmi gondok, családi problémák, amelyek az embereket ön- gyilkosságra kényszerítik, nem szüntethetők meg or­vosi segítséggel. Mit tehet­nek. hogy kevesebb legyen az öngyilkosok száma, ke­vesebben dobták el életü­ket elkeseredettségükben? — Bizonvára az érintettek közül is alig ismerik a lelki*.- segélyszolgálat telefonszámát. A 88-884-es számon dr. Ba­logh Gizella főorvos nyújt- lelki vigaszt a krízishelyzet­ben levőknek. Hétközben es­te 6-tól reggel 6-ig, hét végéh pedig állandó ügyeletet tar­tanak. Ez a szolgálat hason­lóan működik, mint a nyu­gati életmentő telefonos lel­ki tanácsadások. A Cry fór help, avagy magyarul a Ki­álts segítségért! ügyelet már több száz embert segített át a holtponton, az ügyeletes orvosok, pszichológusok ad­dig beszélnek, győzködik a segítséget kérőket az élet­unt betegeket, amíg rá nem veszik őket, hogy álljanak el öngyilkossági szándékuk­tól. Talán, ha a kedd esti három áldozat hozzánk for­dul, még ma is élnének. (szántó) Február 1-ig visszamenőleg emelik a pedagógusok túimunkadíját Általános iskolai tanítóknak át la» 85, középiskolai tanároknak átta% 117 torint.. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ülé­sén döntött arról, hogyan ré­szesedjenek a megye helyi tanácsai abból az összesen 60 millió forintból, amelyet a pedagógusok túlmunkadí­jának emelésére biztosítottak a saját kerettel növelt köz­ponti keretből. Ezzel kapcsolatban félre­érthető címmel közöltünk tudósítást. A pontosítás szük­séges, ezért —a Porkoláb Al­bert megyei tanácselnök-he­lyettestől nyert információ szerint — részletesebben is­mertetjük a pedagógusok túlóradíjának megyei átla­gos emelését Eszerint: február 1-jéig visszamenőleg az általános iskolai tanítóknak 85. az ál­talános iskolai napközis ne­velőknek 69, a középiskolai tanároknak 117, a szakokta­tóknak 90, a középiskolai di­ákotthoni nevelőknek pedig 73 forintos túlóradíjat fizet­hetnek megyei átlagban. Az összeg iskolánként — sze­mélyi alapbértől függően — változhat. A túlmunkadíjak jelenle­gi mértéke szeptember 1-jé- től tovább nő. Ennek anya­gi fedezetét a meglévő pénz biztosítja. A tervek szerint az új tanévben az általános iskolai tanítóknak 98, az általános iskolai nap­közis nevelőknek 79. a kö­zépiskolai tanároknak 135. a szakoktatóknak 103. a kö­zépiskolai diákotthoni neve­lőknek pedig 84 forint túl- óradíj-átlagot állapítottak meg. Erre tehát szintén vo­natkozik az a lehetőség, amelyik iskolánként és sze­mélyi alapbértől függően differenciál. Mindezeken túl idén ter­vezik a központi béremelést a pedagógusoknál. Ennek mértéke és időpontja azon­ban megyénkben még nem ismert. Az MDF majálisa A Majális-parkban ünnep­li május elsejét a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezete is. Ide várják azo­kat az érdeklődőket, akik ve­lük együtt szeretnék jó han­gulatban eltölteni ezt a na­pot. A helyszínen nemcsak gulyást főzftek. de az MDF kiadványait is árusítják. Egyebek között a Miskolci Fórum, a Hitel, az Ütőn pél­dányait és szamizdat kiad- vámyokat kínálnak megvé­telre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom