Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-26 / 95. szám

Egy fiatalember rejtélyes eltűnése (CIKK A 6. OLDALON) * POLITIKAI NAPILAP * Átalakítják a kormányt xxi. évfolyam, 95. szám ÁRA: 3,50 1989. ÁPRILIS 26., SZERDA FORINT A miniszterjelöltek névsora Tapolcán, ha végre süt a nap Németh Miklós miniszter- elnök beterjesztette javas­latait a kormány átalakítá­sára az Elnöki Tanácshoz. A személyi változásokról a május 10-cn kezdődő ülés­szakán dönt az Országgyű­lés. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára arról nyilat­kozott, hogy a miniszterel­nöktől hat személyi javas­lat érkezett. Külügyminisz­ternek Horn Gyula külügy­minisztérium! államtitkárt, pénzügyminiszternek Béké­si László pénzügyminiszter­helyettest, ipari miniszter­nek Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszternek Hütter Csaba szécsényi termelőszö­vetkezeti elnököt, művelő­dési miniszternek Glatz Fe­rencet, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történet- tudományi Intézetének igaz­gatóját, az Országos Terv­hivatal elnökének Kemenes Ernőt, az Országos Tervhi­vatal államtitkárát javasol­ja megválasztani Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke elmondta, hogy az Országgyűlés a Miniszter- tanács tagjait és elnökét az Nem emelik a benzin árát Elterjedtek azok a plety­kák hazánkban, hogy emel­ni fogják a benzin árát, mert nem sikerült bevezet­ni az autópályadíjakat. Dr. Törőcsik Frigyes, a közleke­dési tárca főosztályvezetője a Népszavának adott inter­jújában leszögezte, hogy a Közlekedési Minisztérium a benzináremelést ma már nem támogatja, sőt ellene van. Ügy látják, hogy amit fél évvel ezelőtt még elfo­gadhatónak tartottak, ma már a jelenlegi közhangu- tet miatt faeresztülvihetetlen. • Mentsétek meg lelkeinket! címmel megrázó kiállítás nyílt a Rónai Sándor Művelődési Központban. Nagyméretű fényképek mutatják be azokat a jellegzetes erdélyi fatornyokat, haranglá­bakat, amelyeket a romániai településrendezési program meg­semmisítéssel fenyeget. (Cikk a 2. oldalon.) (Fejér Ernő képriportja) Elnöki Tanács javaslatára választja meg és menti fel. A javaslatot az MSZMP Központi Bizottsága, vala­mint a HNF Országos Taná­csa közösen kezdeményezi. Most azonban ebben az új helyzetben a Hazafias Nép­front nem kíván élni ezzel a jogával. Most arra várok — mondotta —, hogy a Köz­ponti Bizottság is állást fog­laljon ebben a kérdésben, és eltekint attól, hogy éljen ezzel a jogával. Az Elnöki Tanács természetesen kon­zultációk után cselekszik, ebben döntő szerepe van a miniszterelnök személyének. A Minisztertanács tagjainak és elnökének megválasztása titkos szavazással történik. Ezt megelőzően a miniszter­jelöltek bemutatkoznak • az Országgyűlés állandó bizott­ságaiban. Ezen alkalmakkor jelen van a miniszterelnök is, akinek ugyanúgy kérdé­seket tehetnek fel a képvi­selők, mint a jelölteknek. 26 fok! Reggel változóan felhős volt az ég, a hőmérő hi­ganyszála 5—12 fokig emel­kedett. Délnyugat felől eny­he, száraz léghullám érte el az országot, ezért a tegnapi­nál melegebb időre számít­hatunk. A déli szél megélén­kül, gyakran várhatók fel­hőátvonulások. Eső azonban nem lesz. A nappali csúcs­hőmérséklet 23—26 fok kö­zött alakul. Este 14^—17 fok lesz. ÍJlést tartott a megyei tanács vb Ingatlanok, inkognitóban Dr. Majoros László álta­lános elnökhelyettes elnök­letével tartotta meg tegnap délelőtti ülését a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A testület két jelentést vi­tatott meg: az egyiket az ingatlan-nyilvántartás hely­zetéről, a másikat az épí­tésfelügyeleti tevékenység­ről. Az ingatlan-nyilvántartás­sal kapcsolatban megállapí­tották: a megyében a föld­hivatal szakembereinek 639 ezer ingatlan adatait kellett a helyszínen ellenőrizni, s ezek közül majd 371 ezer­nek az adatait helyesbíteni. Minden második nyilvántar­tás helytelen volt tehát. Mentségül csupán az szól­hat: a pontatlanságok hal­maza a századforduló óta szaporodott fel. Jelenleg gondot okoznak a szövetke­zeti és társas lakások nyil­vántartásai csakúgy, mint a bérlakások dokumentálása. Ahhoz, hogy egyenesbe jöj­jenek nyilvántartásaink, szükséges, hogy Borsod is bekapcsolódjon az országos, számítógépes adatrögzítő rendszerbe, mert csak ez lehet a garancia a napra­kész és pontos adatszolgál­tatásra is. Az építésfelügyeleti tevé­kenységről szólva a testület egyebek között megfogal­mazta: különösen a házila­gos kivitelezésű építkezé­seknél találnak sok szabály­talanságot, de még a kisipa­rosok között is van olyan, aki hírét sem hallotta, hogy létezik építésügyi országos szab>vápj» Az állami és költségveté­si ellenőrzésékről hangzott el tájékoztató, majd — az indítványok és bejelentések között — a különböző ala­pokért pályázóknak ítélték Helyzetjelentést készített az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Borsod Megyei Bizottsága az ága­zatban dolgozók mtinkaerő- és bérgazdálkodásáról. Dr. Jánváry Anna megyei főor­vos tegnap a bizottság ülé­sén összegezte a bérekről és a megyében tevékenykedő egészségügyiek létszámáról beérkezett adatokat. Elmondta, hogy amíg 1987- ben az egészségügyi állások 3,9 százaléka volt betöltetlen, 1988-ban ez a szám már 4,9 százalékra emelkedett. A legnagyobb hiány orvosok­ból van, továbbra is aggasz­tóan kevesen dolgoznak az intenzív terápia, az anesz- teziológia, az ideg-elme, vagy a fül-orr-gégészet te­rületén. Nincs elég beteg­hordó, és egyéb kisegítő fizikai egészségügyi dolgo­zó sem. A végzős orvostan­hallgatók oda mennek, ahol jobbak a feltételek. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy Borsodban, elsősorban vidé­ken kevés az orvos. Mert még a szigorló évüket töltő orvostanhallgatók is inkább oda a rendelkezésre állő összegeket. Döntöttek a pe­dagógusok túlmunkadíjáról. \ÍS. (Cikk az 5. oldalon) Miskolchoz ragaszkodnak, noha itt lakással nemigen várják a fiatalokat. Van vi­szont nővér- és orvosszállás. A megyében a munkaerőnek mintegy harminc százaléka mozog, s ezt túlzottnak tart­ják a szakemberek. Kívána­tos lenne, ha maguk az in­tézmények irányíthatnák a munkaerő-áramlást, s így jobban figyelembe vehetnék, hol van a leginkább szük­ség ápolókra, orvosokra. A Borsod Megyei Kórház és Rendelőintézet tavalv be­vezette a kötöttségektől mentes gazdálkodást. Ennek eredményeként húszmillió forint bevételi többlet ke­letkezett, s egy részét fej­lesztésre, bérrendezésre for­dították. Mint azt dr. Bállá Erzsébet, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára hangsúlyoz­ta, a kisebb egészségügyi in­tézmények csak nehezen tudják követni bér- és mun­kaerő-gazdálkodásukban « a nagyobb kórházakat. Így érthető, hogy inkább az utóbbiakban vállalnak elő­ször munkát a fiatal orvo­sok. • Sok az üres állás, kevés a kisegítő I; eézsniMt fezissi

Next

/
Oldalképek
Tartalom