Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-25 / 94. szám

A Tulipán-tömbben lm tellek el az űj lakások Még mindig nincs gazdá­juk a Széchenyi út 94. szám alatt épült új lakásoknak. Mint ismeretes, az ezen a részen felrobbantott épület helyén piaci értékesítésre szánt lakásokat húztak fel. Szabó Zoltán, a Miskolci Be­ruházási Vállalat csoportve­zetője elmondotta, hogy az idáig megrendezett licittár­gyalások eredménytelenek maradtak. Mostanáig a gazdára váró lakások közül mindössze kettő kelt el, pontosabban ennyire fizettek előleget. S ami érdekes, az egyik két­szobás lakásra hárman je­lentkeztek. Természetesén sorsolás útján döntötték el, 5 ír V -i kinek adják végül is ezt a lakást. A négyzetméterenkénti 25 —28 ezer forintos lakásárak még a belvárosban - is túlsá­gosan drágának tűnnek, így aztán valószínű, hogy a MI- BER visszaadja a lakásokat a tanácsnak, és később dön­tenek arról, mi lesz a sor­suk, milyen formában érté­kesíthetik újra őket. Beiga­zolódott az a véleményünk, amit az első licitről szóló tudósításunk végén jegyez­tünk meg: ilyen árak mel­lett, nem hisszük, hogy to­longanak majd a lakásra áhítozók a Tulipán-tömbi otthonokért. Sz. I. 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról Írták, irtuk Városfejlesztés REGGELI HÍRLAP, 1929. ÁPRILIS 18. Engel István arról szólt, hogy Miskolc egyik legna­gyobb baja, hogy egyutcás város. Akinek nem a Szé­chenyi utcán van a telke, kétszer is meggondolja, hogy építkezzék. A Széchenyi utca meghosszabbítá­sa a malomig az építkezés fellendülésére vezetne. Rácz Antal a kislakásépítési akció fontosságát bi- j zonyította. Ezer beépítetlen házhely van még Miskol­con. Az a kívánsága, hogy a város ötszázezer pengő kölcsönt vegyen fel, illetve ilyen összegű kölcsön fel­vételét garantálja a munkások részére kislakásépítési célokra. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. ÁPRILIS 27. A diósgyőriek nyíltan megmondják: sokan voltak közöttük, akik nem helyeselték, hogy Diósgyőrt egye­sítik Miskolccal. Attól tartottak, hogy a nagy város egy kieső városrészeként elnyomják fejlődési lehető­ségeiket, terveiket. Az eddigi eredmények azonban. eloszlattak minden ilyen aggodalmat. Megbizonyosodtak arról, hogy ép­pen Nagymiskolc kialakítása teremtette meg egyik előfeltételét annak, hogy az egész város, benne Diós­győr is, a hatalmas fejlődés útjára lépjen. DÉLI HÍRLAP-. 1970. ÁPRILIS 6. Jo ütemben halad a hejőcsabai ABC-áruház épí­tése és a tapolcai tavifürdő bővítése. Jelentős lakó­telepi előközművesítést végez az ÉÁÉV a leendő di-v ósgyőri városközpont helyén és a Győri kapuban. Az első negyedévben itt sem volt lemaradás. A makacs tél hátráltatta a betonozási, magasépítési munkákat, ezért a BÁÉV egy kissé lemaradt első ' negyedévi lakásépítési tervétől. Néhány napos ké­séssel adták át a Győri kaouban a D—3 ielű, nyolc­vanlakásos toronyházat. A Csabai kapuban és a Hoff­mann Ottó utcában készülő lakóházak az előre ter­vezett ütem szerint épülnek. Már korábban a kiemelt fontosságú építkezések közé sorolták az új sportcsar­nokot, ahol — sajnos még jelenleg is — több mű­szaki probléma vár megoldásra. Reformkorok \ a párt megújulásáért Városunk első MSZMP reformköre április 21-én, pénteken tartotta nyilvános rendez­vényét, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ülésről beszámoltunk lapunkban is. A ta­lálkozón résztvettek aláírásukkal csatlakozhattak a reformkor platformjának szellemi­ségéhez. A későbbi rendezvényeken, amelyek szintén nyilvánosak, ezt továbbra is meg lehet tenni. Az ülésen bejelentették: Diósgyőrben megalakult a második miskolci MSZMP Reformkor is, amely első, nyilvános ülését május 18-án, csütörtökön délután 5-kor tartja a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Természetesen a diósgyőri reformkor is kidolgozta platformját Most mindkét miskolci reformkor plat­formját közöljük. Az első Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. számú Reformkörének plat­formja: Azt tapasztaljuk, hogy az országban kialakult politikai, gazdasági, szociális, oktatási, egészségügyi, morális és egyéb válság a mi megyénkben különösen súlyos. Meggyőződésünk szerint, a válság alapvető oka az, hogy a hatalmat gya­korló párt az emberi-társadalmi lét szinte minden területét közvetlen po­litikai irányítás alá vonta, a legkülön­bözőbb kérdések eldöntése politikai szinten történt. Ezáltal elvesztették ön­állóságukat és a hatékony működés lehetőségét a társadalmi alrendszerek. Politikai szempontok váltak megha­tározóvá a gazdaságban a piaci érté­kesíthetőség helyett, a tudományban az igazság kritériuma helyett, a mű­vészetben a művészi érték helyett, a munkakörök betöltésénél a szakmai szempontok helyett és így tovább. Ugyanakkor a politika nem látta el valódi funkcióit, vagyis nem volt ké­pes a társadalomban meglevő különbö­ző érdekek érvényesítésére, a konflik­tusok kezelésére, a társadalom össze­hangolás útján történő irányítására. A válság leküzdésének feltétele ezért a politikai reform, melynek lényege, hogy a politika szorítkozzon saját funkcióinak ellátására, ám, azokat ha­tékonyan lássa el, és biztosítsa a gaz­daság, valamint a többi szféra autonóm működésének feltételeit. Ennek eszkö­ze felfogásunk szerint is a valódi többpártrendszeren alapuló jogállam megteremtése. Tekintettel arra a tényre, hogy a legfőbb hatalom gyakorlója az MSZMP, a politikai változások megvalósulása jelentős mértékben a párt politikájá­nak alakulásától, a párton bejüli erő­viszonyok változásától függ. Éppen ezért kiemelkedően fontos feladatnak tartjuk, hogy a demokratikus szocia­lizmus megvalósítására irányuló radi­kális reform hívei összefogjanak és ér­vényesítsék törekvéseiket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiváltképp fontos az ilyen értelemben reform-elkötelezettek együttműködése, mert értékelésünk szerint a megyében a kinyilvánított reformszándékok és a konkrét történések, intézkedések nin­csenek összhangban. Még mindig hat­nak a régi beidegződések, módszerek. • A politikai vezetés több megnyilvánu­lása nem tükrözte híven a megyei pártközvéleményt. Reformkörünk céljai: — nyilvános állásfoglalásainkkal elő­segíteni az. MSZMP-n belül kialakult radikális reformirányzat erősödését, megakadályozni egy rendpárti vissza­rendeződést; — terjeszteni a reformszemléletet; — cselekvőén hozzájárulni a politi­kai reform megvalósításához, helyi és országos szinten egyaránt. — Az MSZMP megújulásával kap­csolatos néhány megállapításunk: 1. Reformkörünk megalakulása az MSZMP, megújulásába vetett bizal­munkat fejezi ki. 2. A párt megújulásához elengedhe­tetlennek tartjuk egy olyan politika-i program kidolgozását, amely a párt­tagok és platformok konszenzusából születik. Ehhez nélkülözhetetlen a múlt és a jelenlegi helyzet őszinte, reális ér­tékelése, melynek során elkerülhetetlen a felelősök politikai elszámoltatása. 3. Alapvétőén egyetértünk a koráb­ban alakult reformkörök közös nyilat­kozatával, amelynek több törekvésével megegyezik a Politikai Bizottság ápri­lis 19-i állásfoglalása. Támogatjuk mi­előbbi megvalósításukat. 4. Helyesnek tartjuk a demokra­tikus centralizmus elvének feladását. 5. Fontosnak ítéljük, hogy a párt rövid időn belül szervezetileg vonuljon ki a munkahelyekről és területi, illetve egyéb új elvek alapján szerveződjön újjá. Az erre irányuló lépéseket a je­lenlegi munkahelyi alapszervezeteink­ben magunk is kezdeményezzük. Az egyenrangú horizontális szerveződés követelményeinek megfelelően változ­zon a városi és 'megyei pártbizottság funkciója, szűnjön meg közvetlen irá­nyító jellege. Kezdeményezzük az ap­parátusok nagymértékű személyi le­építését, összetételének az új funkciók­hoz igazodó megújítását. Ahhoz, hogy a párt megújulása hi­teles és eredményes legyen, országos é% helyi szinten egyaránt szükséges a pártvezetés olyan átalakítása, hogy ab­ból kerüljenek ki a korábbi (Kádár- korszak) téves politikai döntések fele­lősei. 6. Nem értünk egyet a miskolci pártértekezlet pozitív értékelésével. Nem töltötte be funkcióját, nem jele­nítette meg a párton belüli valós hely­zetet és nem valósította meg a meg­újuláshoz elengedhetetlen személyi változásokat. Ezért a szervezeti átala­kítás után szükségesnek tartjuk a vá­rosi pártértekezlet összehívását, mely­nek többek között az is a feladata, hogy fogalmazzon meg a következő időszakra szóló helyi politikai straté­giát. Hasonló indokok alapján továbbra is szükségesnek tartjuk a megyei pártér­tekezlet megrendezését, még a rendkí­vüli pártkongresszus előtt. Csatlakozunk ahhoz a javaslathoz, hogy 1989 őszére hívják össze a rend­kívüli pártkongresszust. A pártértekezleti és kongresszusi küldöttek választására a demokratiz­mus teljes megvalósításával kerüljön sor. 7. Egyetértünk az MSZMP KB áltál kiküldött történelmi albizottság tartal­mi következtetéseivel és általában az­zal az alapelvvel, hogy .tudományos kérdésekben a párt testületéi politikai indíttatásból ne döntsenek. Elhatárol­juk magunkat a városi és megyei párt­vezetés ezzel kapcsolatos megnyilvánu­lásaitól, amelyek véleményünk szerint, nem tükrözték híven a pártközvéle­ményt sem. 8. Szükségesnek tartjuk, hogy a vá­rosi és a megyei pártbizottság bizto­sítsa az alternatív politikai szerveze­tekkel történő érdemi tárgyalások fel­tételeit. 9. Valljuk, hogy városi és megyei szinten meg kell változni a hatalom- gyakorlás jellegének. Meg kell szüntet­ni 'a párt-, államigazgatási és gazda­sági vezetés összefonódását. Károsnak tartjuk a hatalmi funkciók halmozá­sát. Reformkörünk tevékenysége nyilvá­nos. Erdődi István középiskolai tanár. Barid György középiskolai tanár, Ko- rinthusz Katalin tanító, dr. Pankucsi Márta jogász-szociológus, dr. Páczelt Istvánná szociológus, dr. Piskóti Ist­ván közgazdász, egyetemi adjunktus, dr. Tompa Sándor gépészmérnök, egyetemi adjunktus, Zámborszky Fe­renc középiskolai tanár. Diósgyőrben is megalakult A Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ MSZMP-alapszerve- zete 1989. április 19-i taggyűlésén a platformszabadság jegyében közös el­határozásra* jytott abban, hogy a pár­ton belül helyi reformkort alakít, amelynek közös és a főbb kérdéseket érintő álláspontját a pártsajtón ke­resztül nyilvánosságra hozza. Reformkörünk célja az MSZMP megújítása, az országot gyötrő válság­ból kivezető út megtalálásának mielőb­bi előmozdítása. Ezért összefogásra, munkára hívja az MSZMP azon tag­jait, akik tettekben is hívei a valódi társadalmi, gazdasági, politikai refor­moknak. Elengedhetetlenül szükségesnek tart­juk sorskérdéseínk állásfoglalásokban történő megjelenítését, amellyel hatni kívánunk az MSZMP vezetőtestületei- re. az állami szervekre, a létrejövő kü­lönböző pártok, szervezetek tevékeny­ségére. Hazánknak mindenekelőtt rendre, nyugalomra, a biztos holnap hitéré és tiszta közéletre van szüksége. Ez azon­ban nem születik meg magától. Csak egy önmagát megreformált pártnak vap esélye, hogy bizonyítsa: nem a re­formok az okai mai gazdasági helyze­tünknek, és minden reformgondolat annyit ér, amennyit a társadalmi meg­egyezés támogat. Nemcsak a radikális változásokra kell nagyobb hangsúlyt helyezni, hanem a közmegegyezésre is — de nem mindenáron. Ez a pártra éppúgy vonatkozik, mint a társadalom egészére. Az MSZMP nem attól szakadhat többfelé, mert a reformműhelyek is lé­teznek. hanem azért és akkor, ha ezt nem vesszük komolyan, politikai érzé­ketlenséggel kezeljük és nem nyílt pár­beszédben tisztázzuk nézeteinket. Erre legkívánatosabb keretet egy rendkívüli pártkongresszus biztosíthat. Meg kell szabadulnunk az évtizedek óta kialakult helyzet vámszedőitől, és elkövetett hibáinkért meg kell követ­nünk ezt a nemzetet. Ma sajnos azt tapasztaljuk, hogy a változásokat vá­rók és nem látók, a régiből teljesen kiábrándultak, a tehetetlen egy hely­ben toporgást meguntak egy részé hagyja el pártunkat. Mi ennek a párt­nak tagjai voltunk és kívánunk ma­radni, egy szabad, demokratikus, szo­cialista jogállam állampolgáraiként kívánunk élni. Olyan MSZMP tagjai akarunk lenni, amely a demokratikus parlamenti rendszer egyik pártjaként szabad és tisztességes választásokon szerzett mandátumai alapján kormá­nyoz vagy lép koalícióba, esetleg vo­nul ellenzékbe. Az MSZMP reformpártként indult és ehhez az eredeti szellemhez kell visszatérnie. Ez a párt határozott a re­form hármas gondolatáról, ez indította el a társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális reformmozgalma­kat, de ezek nem egyforma intenzitás* sál fejlődnek és vannak mozgásban. Döntő tehát összhangjuk megteremté­se, mert nem lehet úgy hangsúlyozni reformfolyamatokat, hogy a részekből bármit is túlhangsúlyozunk, vagy el­hallgatunk. Azt tapasztaljuk, hogy a humán reform gondolata törekvéseink között alig észlelhető. Gazdaságunk kulcsfontosságú kérdé­se, hogy az árutermelést megvalósítsa. Ezért szívósan, eltéríthetetlenül kép­viseljük, hogy a piac önszabályozó rendszerének’ érvényesülése előtt álló korlátok ledőljenek. Ehelyett sajnála­tosan tapasztaljuk, hogy a kormány egyre sűrűbben kapkod, átgondolatlan intézkedéseket hoz. Gazdasági helyze­tünk tovább romlik és a csőd felé ve­zető mozgást a kormányzat vergődve követi. Félő, hogy minden, amit az MSZMP által „megbízott” kormányzat ésszerűtlenül, az állampolgárt nem fel­nőttnek tekintően, majdnem szándéko­san pocsékolással cselekszik, nemcsak a reformot és a pártot, hanem egész népünket demoralizálja, a jelenleginél súlyosabb katasztrófába kergeti. A régi vezetés felélte a múltat és a jelent is. Ma már a jövő tartalékait emésztjük: az ifiúság szétzilálódását és végzetes perspektíva-vesztését, a kultúra teljes cs.erbenhagyását, a szel­lemi elszegényedés folyamatát meg kell akadályozni. Nem halogatható tovább, hogy a működőképes vagy ehhez közel álló gazdálkodó szervezetek előrehaladását a tőkeszegénység lehetetlenné tegye. Az elkerülhetetlen munkanélküliség­ben olyan területpolitikai fejlesztése­ket keil elhatároznunk, amelye^ esélyt adhatnak egy értékelhető társadalmi mozgásra és perspektívára. Minden nehézségünk mellett a leg­fontosabb célok egyike az emberi élet­terek gyors átrendeződéséhez feltétel- rendszert teremteni, amelyhez nem­csak komoly program, hanem határo­zott kormányzati akarat is keli. Esz­közeinket és erőnket nem a giganto- mániás Kül- és belföldi beruházásokra, vállalkozásokra kell fordítanunk, ha­nem a már meglévő lehetőségeink fej­lődőképességének fokozására, társadal­mi, szociális, .kulturális feszültségeink oldására. Legfőbb törekvésünk tehát, hogy ez a bénultságából alig mozduló párt el­jusson az eseményeket utólagosan re­gisztráló folyamatoktól a kreatív cse­lekvésig. Csak tetteink foghatják ösz- sze ezt a széthullni készülő országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom