Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-25 / 94. szám
A Tulipán-tömbben lm tellek el az űj lakások Még mindig nincs gazdájuk a Széchenyi út 94. szám alatt épült új lakásoknak. Mint ismeretes, az ezen a részen felrobbantott épület helyén piaci értékesítésre szánt lakásokat húztak fel. Szabó Zoltán, a Miskolci Beruházási Vállalat csoportvezetője elmondotta, hogy az idáig megrendezett licittárgyalások eredménytelenek maradtak. Mostanáig a gazdára váró lakások közül mindössze kettő kelt el, pontosabban ennyire fizettek előleget. S ami érdekes, az egyik kétszobás lakásra hárman jelentkeztek. Természetesén sorsolás útján döntötték el, 5 ír V -i kinek adják végül is ezt a lakást. A négyzetméterenkénti 25 —28 ezer forintos lakásárak még a belvárosban - is túlságosan drágának tűnnek, így aztán valószínű, hogy a MI- BER visszaadja a lakásokat a tanácsnak, és később döntenek arról, mi lesz a sorsuk, milyen formában értékesíthetik újra őket. Beigazolódott az a véleményünk, amit az első licitről szóló tudósításunk végén jegyeztünk meg: ilyen árak mellett, nem hisszük, hogy tolonganak majd a lakásra áhítozók a Tulipán-tömbi otthonokért. Sz. I. 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról Írták, irtuk Városfejlesztés REGGELI HÍRLAP, 1929. ÁPRILIS 18. Engel István arról szólt, hogy Miskolc egyik legnagyobb baja, hogy egyutcás város. Akinek nem a Széchenyi utcán van a telke, kétszer is meggondolja, hogy építkezzék. A Széchenyi utca meghosszabbítása a malomig az építkezés fellendülésére vezetne. Rácz Antal a kislakásépítési akció fontosságát bi- j zonyította. Ezer beépítetlen házhely van még Miskolcon. Az a kívánsága, hogy a város ötszázezer pengő kölcsönt vegyen fel, illetve ilyen összegű kölcsön felvételét garantálja a munkások részére kislakásépítési célokra. ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. ÁPRILIS 27. A diósgyőriek nyíltan megmondják: sokan voltak közöttük, akik nem helyeselték, hogy Diósgyőrt egyesítik Miskolccal. Attól tartottak, hogy a nagy város egy kieső városrészeként elnyomják fejlődési lehetőségeiket, terveiket. Az eddigi eredmények azonban. eloszlattak minden ilyen aggodalmat. Megbizonyosodtak arról, hogy éppen Nagymiskolc kialakítása teremtette meg egyik előfeltételét annak, hogy az egész város, benne Diósgyőr is, a hatalmas fejlődés útjára lépjen. DÉLI HÍRLAP-. 1970. ÁPRILIS 6. Jo ütemben halad a hejőcsabai ABC-áruház építése és a tapolcai tavifürdő bővítése. Jelentős lakótelepi előközművesítést végez az ÉÁÉV a leendő di-v ósgyőri városközpont helyén és a Győri kapuban. Az első negyedévben itt sem volt lemaradás. A makacs tél hátráltatta a betonozási, magasépítési munkákat, ezért a BÁÉV egy kissé lemaradt első ' negyedévi lakásépítési tervétől. Néhány napos késéssel adták át a Győri kaouban a D—3 ielű, nyolcvanlakásos toronyházat. A Csabai kapuban és a Hoffmann Ottó utcában készülő lakóházak az előre tervezett ütem szerint épülnek. Már korábban a kiemelt fontosságú építkezések közé sorolták az új sportcsarnokot, ahol — sajnos még jelenleg is — több műszaki probléma vár megoldásra. Reformkorok \ a párt megújulásáért Városunk első MSZMP reformköre április 21-én, pénteken tartotta nyilvános rendezvényét, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ülésről beszámoltunk lapunkban is. A találkozón résztvettek aláírásukkal csatlakozhattak a reformkor platformjának szellemiségéhez. A későbbi rendezvényeken, amelyek szintén nyilvánosak, ezt továbbra is meg lehet tenni. Az ülésen bejelentették: Diósgyőrben megalakult a második miskolci MSZMP Reformkor is, amely első, nyilvános ülését május 18-án, csütörtökön délután 5-kor tartja a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Természetesen a diósgyőri reformkor is kidolgozta platformját Most mindkét miskolci reformkor platformját közöljük. Az első Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. számú Reformkörének platformja: Azt tapasztaljuk, hogy az országban kialakult politikai, gazdasági, szociális, oktatási, egészségügyi, morális és egyéb válság a mi megyénkben különösen súlyos. Meggyőződésünk szerint, a válság alapvető oka az, hogy a hatalmat gyakorló párt az emberi-társadalmi lét szinte minden területét közvetlen politikai irányítás alá vonta, a legkülönbözőbb kérdések eldöntése politikai szinten történt. Ezáltal elvesztették önállóságukat és a hatékony működés lehetőségét a társadalmi alrendszerek. Politikai szempontok váltak meghatározóvá a gazdaságban a piaci értékesíthetőség helyett, a tudományban az igazság kritériuma helyett, a művészetben a művészi érték helyett, a munkakörök betöltésénél a szakmai szempontok helyett és így tovább. Ugyanakkor a politika nem látta el valódi funkcióit, vagyis nem volt képes a társadalomban meglevő különböző érdekek érvényesítésére, a konfliktusok kezelésére, a társadalom összehangolás útján történő irányítására. A válság leküzdésének feltétele ezért a politikai reform, melynek lényege, hogy a politika szorítkozzon saját funkcióinak ellátására, ám, azokat hatékonyan lássa el, és biztosítsa a gazdaság, valamint a többi szféra autonóm működésének feltételeit. Ennek eszköze felfogásunk szerint is a valódi többpártrendszeren alapuló jogállam megteremtése. Tekintettel arra a tényre, hogy a legfőbb hatalom gyakorlója az MSZMP, a politikai változások megvalósulása jelentős mértékben a párt politikájának alakulásától, a párton bejüli erőviszonyok változásától függ. Éppen ezért kiemelkedően fontos feladatnak tartjuk, hogy a demokratikus szocializmus megvalósítására irányuló radikális reform hívei összefogjanak és érvényesítsék törekvéseiket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiváltképp fontos az ilyen értelemben reform-elkötelezettek együttműködése, mert értékelésünk szerint a megyében a kinyilvánított reformszándékok és a konkrét történések, intézkedések nincsenek összhangban. Még mindig hatnak a régi beidegződések, módszerek. • A politikai vezetés több megnyilvánulása nem tükrözte híven a megyei pártközvéleményt. Reformkörünk céljai: — nyilvános állásfoglalásainkkal elősegíteni az. MSZMP-n belül kialakult radikális reformirányzat erősödését, megakadályozni egy rendpárti visszarendeződést; — terjeszteni a reformszemléletet; — cselekvőén hozzájárulni a politikai reform megvalósításához, helyi és országos szinten egyaránt. — Az MSZMP megújulásával kapcsolatos néhány megállapításunk: 1. Reformkörünk megalakulása az MSZMP, megújulásába vetett bizalmunkat fejezi ki. 2. A párt megújulásához elengedhetetlennek tartjuk egy olyan politika-i program kidolgozását, amely a párttagok és platformok konszenzusából születik. Ehhez nélkülözhetetlen a múlt és a jelenlegi helyzet őszinte, reális értékelése, melynek során elkerülhetetlen a felelősök politikai elszámoltatása. 3. Alapvétőén egyetértünk a korábban alakult reformkörök közös nyilatkozatával, amelynek több törekvésével megegyezik a Politikai Bizottság április 19-i állásfoglalása. Támogatjuk mielőbbi megvalósításukat. 4. Helyesnek tartjuk a demokratikus centralizmus elvének feladását. 5. Fontosnak ítéljük, hogy a párt rövid időn belül szervezetileg vonuljon ki a munkahelyekről és területi, illetve egyéb új elvek alapján szerveződjön újjá. Az erre irányuló lépéseket a jelenlegi munkahelyi alapszervezeteinkben magunk is kezdeményezzük. Az egyenrangú horizontális szerveződés követelményeinek megfelelően változzon a városi és 'megyei pártbizottság funkciója, szűnjön meg közvetlen irányító jellege. Kezdeményezzük az apparátusok nagymértékű személyi leépítését, összetételének az új funkciókhoz igazodó megújítását. Ahhoz, hogy a párt megújulása hiteles és eredményes legyen, országos é% helyi szinten egyaránt szükséges a pártvezetés olyan átalakítása, hogy abból kerüljenek ki a korábbi (Kádár- korszak) téves politikai döntések felelősei. 6. Nem értünk egyet a miskolci pártértekezlet pozitív értékelésével. Nem töltötte be funkcióját, nem jelenítette meg a párton belüli valós helyzetet és nem valósította meg a megújuláshoz elengedhetetlen személyi változásokat. Ezért a szervezeti átalakítás után szükségesnek tartjuk a városi pártértekezlet összehívását, melynek többek között az is a feladata, hogy fogalmazzon meg a következő időszakra szóló helyi politikai stratégiát. Hasonló indokok alapján továbbra is szükségesnek tartjuk a megyei pártértekezlet megrendezését, még a rendkívüli pártkongresszus előtt. Csatlakozunk ahhoz a javaslathoz, hogy 1989 őszére hívják össze a rendkívüli pártkongresszust. A pártértekezleti és kongresszusi küldöttek választására a demokratizmus teljes megvalósításával kerüljön sor. 7. Egyetértünk az MSZMP KB áltál kiküldött történelmi albizottság tartalmi következtetéseivel és általában azzal az alapelvvel, hogy .tudományos kérdésekben a párt testületéi politikai indíttatásból ne döntsenek. Elhatároljuk magunkat a városi és megyei pártvezetés ezzel kapcsolatos megnyilvánulásaitól, amelyek véleményünk szerint, nem tükrözték híven a pártközvéleményt sem. 8. Szükségesnek tartjuk, hogy a városi és a megyei pártbizottság biztosítsa az alternatív politikai szervezetekkel történő érdemi tárgyalások feltételeit. 9. Valljuk, hogy városi és megyei szinten meg kell változni a hatalom- gyakorlás jellegének. Meg kell szüntetni 'a párt-, államigazgatási és gazdasági vezetés összefonódását. Károsnak tartjuk a hatalmi funkciók halmozását. Reformkörünk tevékenysége nyilvános. Erdődi István középiskolai tanár. Barid György középiskolai tanár, Ko- rinthusz Katalin tanító, dr. Pankucsi Márta jogász-szociológus, dr. Páczelt Istvánná szociológus, dr. Piskóti István közgazdász, egyetemi adjunktus, dr. Tompa Sándor gépészmérnök, egyetemi adjunktus, Zámborszky Ferenc középiskolai tanár. Diósgyőrben is megalakult A Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ MSZMP-alapszerve- zete 1989. április 19-i taggyűlésén a platformszabadság jegyében közös elhatározásra* jytott abban, hogy a párton belül helyi reformkort alakít, amelynek közös és a főbb kérdéseket érintő álláspontját a pártsajtón keresztül nyilvánosságra hozza. Reformkörünk célja az MSZMP megújítása, az országot gyötrő válságból kivezető út megtalálásának mielőbbi előmozdítása. Ezért összefogásra, munkára hívja az MSZMP azon tagjait, akik tettekben is hívei a valódi társadalmi, gazdasági, politikai reformoknak. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk sorskérdéseínk állásfoglalásokban történő megjelenítését, amellyel hatni kívánunk az MSZMP vezetőtestületei- re. az állami szervekre, a létrejövő különböző pártok, szervezetek tevékenységére. Hazánknak mindenekelőtt rendre, nyugalomra, a biztos holnap hitéré és tiszta közéletre van szüksége. Ez azonban nem születik meg magától. Csak egy önmagát megreformált pártnak vap esélye, hogy bizonyítsa: nem a reformok az okai mai gazdasági helyzetünknek, és minden reformgondolat annyit ér, amennyit a társadalmi megegyezés támogat. Nemcsak a radikális változásokra kell nagyobb hangsúlyt helyezni, hanem a közmegegyezésre is — de nem mindenáron. Ez a pártra éppúgy vonatkozik, mint a társadalom egészére. Az MSZMP nem attól szakadhat többfelé, mert a reformműhelyek is léteznek. hanem azért és akkor, ha ezt nem vesszük komolyan, politikai érzéketlenséggel kezeljük és nem nyílt párbeszédben tisztázzuk nézeteinket. Erre legkívánatosabb keretet egy rendkívüli pártkongresszus biztosíthat. Meg kell szabadulnunk az évtizedek óta kialakult helyzet vámszedőitől, és elkövetett hibáinkért meg kell követnünk ezt a nemzetet. Ma sajnos azt tapasztaljuk, hogy a változásokat várók és nem látók, a régiből teljesen kiábrándultak, a tehetetlen egy helyben toporgást meguntak egy részé hagyja el pártunkat. Mi ennek a pártnak tagjai voltunk és kívánunk maradni, egy szabad, demokratikus, szocialista jogállam állampolgáraiként kívánunk élni. Olyan MSZMP tagjai akarunk lenni, amely a demokratikus parlamenti rendszer egyik pártjaként szabad és tisztességes választásokon szerzett mandátumai alapján kormányoz vagy lép koalícióba, esetleg vonul ellenzékbe. Az MSZMP reformpártként indult és ehhez az eredeti szellemhez kell visszatérnie. Ez a párt határozott a reform hármas gondolatáról, ez indította el a társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális reformmozgalmakat, de ezek nem egyforma intenzitás* sál fejlődnek és vannak mozgásban. Döntő tehát összhangjuk megteremtése, mert nem lehet úgy hangsúlyozni reformfolyamatokat, hogy a részekből bármit is túlhangsúlyozunk, vagy elhallgatunk. Azt tapasztaljuk, hogy a humán reform gondolata törekvéseink között alig észlelhető. Gazdaságunk kulcsfontosságú kérdése, hogy az árutermelést megvalósítsa. Ezért szívósan, eltéríthetetlenül képviseljük, hogy a piac önszabályozó rendszerének’ érvényesülése előtt álló korlátok ledőljenek. Ehelyett sajnálatosan tapasztaljuk, hogy a kormány egyre sűrűbben kapkod, átgondolatlan intézkedéseket hoz. Gazdasági helyzetünk tovább romlik és a csőd felé vezető mozgást a kormányzat vergődve követi. Félő, hogy minden, amit az MSZMP által „megbízott” kormányzat ésszerűtlenül, az állampolgárt nem felnőttnek tekintően, majdnem szándékosan pocsékolással cselekszik, nemcsak a reformot és a pártot, hanem egész népünket demoralizálja, a jelenleginél súlyosabb katasztrófába kergeti. A régi vezetés felélte a múltat és a jelent is. Ma már a jövő tartalékait emésztjük: az ifiúság szétzilálódását és végzetes perspektíva-vesztését, a kultúra teljes cs.erbenhagyását, a szellemi elszegényedés folyamatát meg kell akadályozni. Nem halogatható tovább, hogy a működőképes vagy ehhez közel álló gazdálkodó szervezetek előrehaladását a tőkeszegénység lehetetlenné tegye. Az elkerülhetetlen munkanélküliségben olyan területpolitikai fejlesztéseket keil elhatároznunk, amelye^ esélyt adhatnak egy értékelhető társadalmi mozgásra és perspektívára. Minden nehézségünk mellett a legfontosabb célok egyike az emberi életterek gyors átrendeződéséhez feltétel- rendszert teremteni, amelyhez nemcsak komoly program, hanem határozott kormányzati akarat is keli. Eszközeinket és erőnket nem a giganto- mániás Kül- és belföldi beruházásokra, vállalkozásokra kell fordítanunk, hanem a már meglévő lehetőségeink fejlődőképességének fokozására, társadalmi, szociális, .kulturális feszültségeink oldására. Legfőbb törekvésünk tehát, hogy ez a bénultságából alig mozduló párt eljusson az eseményeket utólagosan regisztráló folyamatoktól a kreatív cselekvésig. Csak tetteink foghatják ösz- sze ezt a széthullni készülő országot.