Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-24 / 93. szám
a a miskolciaké a szó . wimi! «W, ‘ 1 I.'J—Ilii'. Ii piwim i n w-ww^ Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között Kéressenek fel bennünket. Visevavontpk a panaszt A Somogyi Béla és a Toronyalja utcán új gáz-gerincvezetéket fektetnek. A munkát néhány hónapja a Tigáz szakemberei kezdték meg, és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal folytatják. Az érintett utcákban lakók panasszal fordultak Katona Zoltánhoz, a Tigáz üzemigazgatójáhoi. A levelet szerkesztőségünkhöz is eljuttatták. Mint írják, nincsenek megelégedve az itt dolgozó szakemberek munkájával. A munkagépek által feltúrt útszakaszon a csapadékvíz nem talál utat a szennyvízgyűjtők felé, így nagyobb esőzéskor a környék szörnyű állapotba kerül. Az agyagos talaj képtelen elszívni a felgyülemlett csapadékvizet. Ez tarthatatlan a belváros tőszomszédságában! Mint írják, naponta előfordul. hogy az erre járó autók többórás küzdelmet folytatnak a sártengerrel. A Toronyalia utca 69. «z. háztól kezdődően az út autóval teljesen járhatatlan, gyalogosan is csak nagy nehézségek árán lehet megközelíteni. A panaszosok a Tigázt hibáztatják a kialakult helyzet miatt. Az ügyben Katona Zoltánhoz, a Tigáz üzemigazgatójához fordultunk. Elmondta, hogy miután megkapták a panaszos levelet, azonnal megvizsgálták az ügyet. A levélírónkkal személyesen is megbeszélték a panaszt. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Tigáz szakemberei a munka során nem követtek el hibát. A panaszosok bejelentésüket ezek után visszavonták, mert a gondjuk végül is megoldódott. Katona Zoltán hangsúlyozta, hogy az említett utcák rendkívül keskenyek, így bármilyen vezeték fektetése ilyen bonyodalmakat okozhat, hiszen a kiásott földet nem tudiák megfelelően elhelyezni, vagy elszállítani. Időközben az időjárás is az itt lakók segítségére sietett, megszűnt az esős idő... (szaniszló) Nem hibás a közlekedési lámpa Március 16-i rovatösszeállításunkban „Szabálytalanságra kényszerítve” címmel olvasói levelet közöltünk, a Centrum és a Húsáruház közötti gyalogos-fényjelző készülék működését kifogásolva. Jirkovszky Imrétől, a városi tanács építési és közlekedési osztályának osztályvezető főmérnökétől kaptunk választ: „A cikkben szereplő megállapítások helyesek, a Húsáruház előtti gyalogos-fényjelző készülék valóban később ad zöld jelzést, mint a túloldali. Ha a jelzőlámpa működését önmagában vizsgáljuk, kellő közlekedési isméret hiányában „technikai hibára” is gondolhatunk. Jelen esetben ilyen technikai hibáról szó sincs. A jelzőlámpa későbbi váltásának egyszerűen az az oka, hogy a Széchenyi útról az áruszállító gépjárműveket kiengedjük. Tehát a kereszteződés forgalmi rendjének kialakításakor a balra irányt csak a Húsáruház előtti gyalogos-forgalom rovására lehetett kialakítani. A Korvin Ottó utca oldalán ezt az időveszteséget nem kívántuk érvényesíteni. Ebből adódik, hogy a két lámpa eltérő időben ad zöld jelzést. Véleményünk szerint ez a rövid időeltérés nem mentesít a közlekedési szabályok megtartása alól. A kereszteződésben a balra irány kiadását az alábbi közlekedési indok tette szükségessé. A Széchenyi út forgalmát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha a Húsáruház előtt nem lenne balra irány, akkor az áruszállító gépjárművek a Déryné utcától kezdve sem a Kazinczy, sem a Beloiannisz, sem az Ady Endre utcák, sem pedig a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében nem tudnának a város északi irányába közlekedni. Megítélésünk szerint a balra irány megadására legalkalmasabb kereszteződés a Húsáruház előtti. Amennyiben a balra fordulás lehetőségét itt sem biztosítanánk, akkor csak a felsorolt kereszteződések után nyílna lehetőség északi iránvba haladni, ami nagy kerülőt jelentene. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzet felveti más megoldás keresését. Ha közlekedésileg egy hasonló, vagv kedvezőbb kialakítást találunk, akkor ezzel a lehetőséggel minden bizonnyal élni fogunk”. Kéznél volt a pemele Az utóbbi időben megszaporodtak a tűzesetek. Sajnálatos módon ez a legtöbbször nem a véletlen műve. Ügy látszik, a beteges hajlamúak számát még a piromániások is gyarapítják. Márpedig akkor védekezni kell ellenük. Hajdanában falun minden udvarban kéznél volt egy hordó víz és a pemete. Így az esetleges tüzet még az arra járó, vagy a szomszéd is késedelem nélkül megakadályozhatta, ha éppen távol voltak a háziak. Napjainkban azonban mintha gyújtogatok is járkálnának köztünk. Éppen ezért, a tüzek megakadályozása érdekében, tegyék kötelezővé a lakótelepi lakások pinceablakának a be- üvegezését, esetleg a rácsokon kívüli védőlemez használatát. Belülről a pincékben, az ablakok alatt gyúlékony anyag ne legyen. Hiszen egy-egy félig szívott cigaretta hanyag bepöccintése is többszörös tragédiát okozhat, pláne ha a lakás gázos, nem beszélve a szándékosan elkövetett gyújtogatások sajnálatosan gyakori eseteiről. Ezeknek a tűzvédelmi előírásoknak az ellenőrzését legalább olyan szigorral kellene végezni, mint körülbelül három évtizeddel ezelőtt a kulákoknak minősített gazdák udvarán a kapitányvíz mennyiségét. S. S. Miskolc Vigyázhatna Reszkessetek egerek! A sztrájkról Az Országgyűlés 1989. március 22-i ülésén fogadta el a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt. Mai számunkban a jogszabály löbb rendelkezéseit ismertetjük. A dolgozókat a sztrájk joga gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg. A szakszervezetek szolidaritási sztrájkot is kezdeményezhetnek. A sztrájk önkéntes, az abban való részvételre vagy attól való tartózkodásra kényszerítés jogellenes cselekmény. A sztrájkjog gyakorlása során is kötelesek a munkáltatók és a dolgozók együttműködni. A törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerint sztrájk akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás két napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egvez- tető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. A törvény 3. paragrafusa sorolja fel azokat az eseteket, amikor a sztrájk jogellenesnek minősül, és azokat a szerveket, amelyeknél nincs helye a sztrájknak. Általános szabály, hogy ha az életet, az egészséget, a testi épséget, vagy a köra tulajdonos nyezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, nincs helye a sztrájknak. A sztrájk idején gondoskodniuk kell a feleknek a személy- és vagyonvédelemről, azoknál a munkáltatóknál pedig, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek, a még elégséges szolgáltatás teljesítéséről. A sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságnál lehet kérni. A dolgozók érdekeit védik a következő szabályok: Két levelet is találtunk abban a borítékban, amit a napokban kézbesített szerkesztőségünkbe a posta, Az egyik levél egy fénymásolat volt. Ebben A város lakossága aláírással azt kérték a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalattól, hogy tisztogassák az utat a III. kerületben, a Domb utcától felfelé. A levélből kiderül, hogy ezt most egyáltalán A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót — a kiesett munkaidőre járó díjazás és munkavégzés alapján járó egyéb juttatás kivételével — megilletik a munka- viszonyból eredő jogosultságok. A jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni. A törvény kihirdetése napján lépett hatályba. Dr. J. E. nem teszi meg a Közterületfenntartó Vállalat.. A másik levél, amelyet szintén az ügyben érdekelt, Farkas György, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója juttatott el hozzánk, ennek okát is részletezi. Bár általában nem szoktunk nyílt leveleket közölni, most mégis kivételt teszünk, mert úgy gondoljuk, tanulságos lehet ez az ügy. Miért nem seprik a Domb utcát? Mé«is elké-zül a váró I,apunk március 23-i számában foglalkoztunk a ki- Iiáni buszmegállók sorsával. Mint ismeretes, a lakosság kérésére fedclt váróhelyiséget akartak építeni a 21-es autóbusz-végállomásán és a j járat Könyves Kálmán utcai megállójában. A 114. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai el is készí- te't^k az esőbeállók vasszerkezetét. A végállomáson felépült a váró, de a Könyves Kálmán utcán nem kezdődhetett meg az építkezés. A gondot az okozta, hogy a járda alatt a Tigáz egyik fő vezetéke fut, és féléje nem állíthatják fel az. autóbuszváró fémvázát. A megoldás az leit volna, ha néhány méterrel hátrébb a füves területen építik fel a várót. Azonban itt is akadá’vokba ütköztek, mert ki kel’ett volna vágni néhány fenyőt. A. környékbeli lakók egv csoportja tiltakozott a kivágás ellen, ezért a városi hivatal műszaki osztálya leállította az építkezést. Azóta azonban mérlegelték a helyzetet, és mert a lakók többsége is az autóbuszváró mellett voksolt, a műszaki j osztály engedélyezte egy fa eltávolítását. A Városgondnokságtól kapott információ szerint az építőanvago- kat már a helyszínre is szállították, és néhány héten belül megépülhet az oly régóta várt esőbeálló. Szerdán: díjtalan jojjtauácsadás Legközelebb április 2G-án, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: Jámborné dr. Róth Erika. A Pozsonyi utca 84. szám alatti házban kaptuk lencsevégre a nyitott szekrénykét. Az ajtaján levő feliratból világosan látszik, hogy a posta tulajdona. Mindenesetre nem ártana, ha jobban vigyázna rá a tulajdonos, mert így bárki hozzányúlhat. F. E. Miskolc „Nyílt levél egy »A város lakosságát« képviselő Domb utcai lakoshoz. Tisztelt Cím! Ön ugyanezt a megszólítást alkalmazta, ezért teszem ezt én is. Nem kellett vólna névtelenségbe burkolóznia, mert a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat vezetése és kollektívája köszönettel veszi a munkája jobbítására, valamint a közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó közérdekű bejelentéseket és javaslatokat. Ezzel egyidejűleg megjegyezni kívánjuk, hogy a takarítási tevékenységünket a Városgondnoksággal kötött szerződés alapján végezzük, ebben a Domb utca takarítása nem szerepel. Kérjük, hogy névvel és címmel ellátott levélben, vagy személyesen keressen fel bennünket, hogy problémáját megbeszélhessük, esetleg javaslatot adhassunk annak rendezésére. Tisztelettel: Farkas György” A levelekről kikértük az ügyben illetékes Városgondnokság véleményét is. Mar- jas Lászlóné igazgató elmondotta, hogy valóban nem adtak megbízást a közterület-fenntartó vállalatnak a Domb utca takarítására. Az éves költségvetésből a város takarítására fordítható összeg nem elég arra, hogy valamennyi közterületet tisztán tartsák. Ezért csak a legforgalmasabb helyeket takarít- tatják rendszeresen. Mindig tartalékolnak azonban pénzt, s ebből futja a többi terület időnkénti tisztítására. A Városgondnokság szakemberei negyedévenként ellenőrzik a város tisztaságát, és ha úgy látják, hogy a nem rendszeresen takarított helyeken nagyon sok a szemét, akKor a közterület-fenntartó vádalat- tal elvégeztetik a munkát. Ha lakossági bejelentés érkezik, akkor ezt megvizsgálják, és szükség esetén intézkednek. A Domb utca esetében is ez következett volna, de sajnos a panaszos levélről csak kerülő úton szereztek tudomást.
