Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-30 / 74. szám
Forgácsoló és hegesztő képesítést kapnak fii fizeti az átképzést? I kohászatban tanulnak, de nem kőtelező ott maradni Az a baj, ho«y a segélyt kérni kell... Vita a városi tanács ülésén Új szakmát tanulnak az átképzösök. Jó hegesztőkre a kohászatnak is szüksége van Jé A Lenin Kohászati Művek tanműhelyében egymást követik az átképző tanfolyamok. A gyárnak több szakmunkásra lenne szüksége, s a szerkezetváltás programjába jól illeszkedik ez a továbbképzés. A tanfolyam hallgatóságának egy része azonban nem az LKM-beli létszámcsökkentés miatt iilt be az iskolapadba. Ez derül ki a következő beszélgetésekből. De ezen túl megkérdeztük azt is. hogy kötelező-e gyáron belül maradni, ha elvégzik ezt a tanfolyamot? Hiszen erre az időre átképzési támogatásban részesülnek. Kovács József. 27 éves. heteken belül kézhez kópia a forgácsoló szakmunkás bizonyítványt : — Tanulhattam volna a lakatos szakmát. De fiatal voltam, meggondolatlan, és két év után otthagytam a 100-as intézetet. A legutolsó munkahelyem a KOKÖV volt. Ügy volt, hogy ott részt vehetek egy átképzésen, végül mindenkit beiskoláztak, csak én maradtam ki. Akkor eljöttem. Nem sok ■választásom volt, elmentem hát a Munkaügyi Szolgáltató Irodába, ahol ezt a forgácsoló tanfolyamot javasolták. Most már azt mondom, megérte. Szerencsémre, még nincsen családom, édesJ anyámmal élek, de teljesen rá vagyok utalva, hiszen átképzési támogatásként összesen 3510 forintot kapok. A tanfolyam után a kohászatban biztosan találok állást. A 32 éves Gönczi József élete másként alakult, munkakönyvében gyorsan teltek az oldalak ... Az érettségije óta eltelt tizenöt évben tulajdonképpen mindennel foglalkozott, csak éppen az eredeti szakmájával nem. Volt raktáros a MÁV-nál, forgalmi ügyeletes a budapesti Metrónál, segédmunkás és műtőssegéd is. — Mezőgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, de ezzel a végzettséggel a megyében nem találtam megfelelő* állást. Sok mindent kipróbáltam, az utolsó munkahelyemről, a PIÉRT- tői létszámcsökkentés miatt kellett eljönnöm. Egyetlen percig sem kilincselgettem. Tudtam, úgy se találnék állást, ezért mentem el a Munkaügyi Szolgáltató Irodába. Ügy gondolom, hogy az úgynevezett hiánvszak- mákban még van némi er lyem. Hogy hol használom maid a szakmunkás bizonyítványomat ... ? Az az igazság, hogv nem nagyon tetszik a kohászat . . . Az LKM-ben jelenleg tartó másik átképzésen ív-, illetve lánghegesztést tanulnak a munka nélkül maradtak. Egy 33 éves fiatalembert sikerült szóra bírnom, aki azonban nem vállalta a teljes nevét, mert úgy találta. hogy egv országos lapban kiforgatták a szavaikat. — A gimnáziumi érettségimmel nem tudtam mit kezdeni — mondta. — Voltam már vendéglátós, varrtam egy gmk-ban is. De ezt felszámolták, úgyhogy eljöttem erre az átképzésre. Egyébként itt az a bökkenő, hogy csak fél szakmát kapunk. Lánghegesztők leszünk. Ha szakmunkás-bizo- nyítvánv akarunk, még folytatni kell a tanulást, és az ívhegesztést ts meg kei! ismerni. De én megcsinálom Egyébként mindenki azt kérdezi, hogy nveri csak most tanulunk, miért nem tettük ezt koráboan’ Pedig sose késő elővenni a tankönyvet. Hogy az átképzés után, mi lesz? Erről nem nyilatkozom .., Balogh Ádám Péter még alig töltötte be a húszat. Ha hat-hét évvel ezelőtt vállalja a „magolást”, akkor most már érettségizett géplakatos lehetne. — Nyolc általános iskolai végzettségem van, otthagytam a szakközépiskolát, átmentem a 101-es szakmunkásképzőbe villanymozdony- szerelőnek, de nem jöttem ki a tanárokkal. Aztán dolgoztam az LKM-ben dróthúzóként három hónapot, utána öt napig lakáskarbantartó is voltam, végül a Munkaügyi Szolgáltató Irodában kötöttem ki. A tanfolyamot mindenképpen elvégzem, én is hegesztői szakmunkás-bizonyítványt szeretnék, de utána messzire kerülöm a kohászatot. Már beszéltem néhány ismerőssel, a leninvárosi TVK-ban lesz állásom. A 30 éves Szabó József Ignác sorsa hasonlóan alakult. Otthagyta a rosszul fizetett targoncavezetői állását, de nem talált jobbat. — Most lánghegesztést tanulok, de az ívhegesztői tanfolyamot is el akarom végezni, akkor lesz egy jó szakmunkás-bizonyítványom. Nem maradok a kohászatban. Annyi, jó vállalat van a környéken, inkább ott keresek állást. * Kétségtelen, hogy az átképzést mindenki másként éli meg. Álcád, akinek a kényszerből választott szakma biztos kenyeret, boldogulást ígér, mások pedig az új szakmunkás-bizonyitványnyal a kezükben is messzire elkerülik az ilyen szakembereket foglalkoztató cégeket. Tehetik, hiszen a választás magánügy. Csupán annyi a kötelezettségük, hogy ha félbehagyják az átképzést, a tanulással eltöltött hónapok alatt kapott összeget vissza kell fizetniük. Mint azt az LKM oktatási osztályán megtudtuk, elsődleges céljuk az volt, hogy a Munkaügyi Szolgáltató Irodával közösen indított átképzésekről szakember-utánpótlás kerüljön ki. A végzetteket azonban nem kötelezhetik, arra. hogy a kohászatban maradjanak. Mivel az átképzési támogatást a tanács fizeti, az LKM-nek ez nem jelent anyagi kárt. (fázold) Tanácstagi beszámoló Ma tartja tanácstagi beszámolóját dr. Kálmán András (40. vk.) a Szilágyi Dezső u. 53. sz. alatti általános iskolában, 17 órakor. A Tervgazdasági Bizottság határozata alapján az Ipari Minisztérium munkacsoportot hozott létre, a közép- és kisüzemek, a magánvállalkozások segítésére. A munka- csoport tagjai a minap Miskolcon jártak, a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottságának meghívására. A tanácskozáson a megyei és a városi tanács ipari, kereskedelmi osztályának, va- mint az érdekképviseleti szervek — a "KIOSZ, a KISOSZ és a KISZÖV — vezetői, az IC(P) Rt. és a Budapest Bank, a Vállalkozók Országos Szövetségének képviselői is megjelentek. A megyei sajátosságok figyelem- bevételével a helyi vállalkozások hatékonyabb támogatásrendszerét , dolgozzák ki, ezt a célt szolgálta a mostani konzultáció is. Mint azt Rácz Istvántól az Ipari Minisztérium főosztályvezetőjétől hallottuk, 1991. december 31-ig megalakítják a miskolci székhellyel működő Szakmai Továbbképző és Átképző Központot, melynek kihelyezett tagozata Özdon és Nyíregyházán működik majd. Az átképzés során támogatást adnak azoknak, akik új vállalkozásokba kezdenek. Róbert bácsi leveses konyhájára, ahol ingyen lehetett egy tál ételt kapni, nem szívesen emlékszünk. Mégis van. aki ma azt mondja: a szociális segélyezésnek az élelmiszer-juttatás közvetlen formája is lehet jó módszere, különösen, ha nem vagyunk' biztosak abban, hogy az anyagi támogatást a segélyezett arra fordítaná, amire kérte . A városi tanács tegnapi ülésén a szociális segélyezés sok vitát kiváltó gyakorlatát is elemezték. • KI A RÁSZORULÓ? Miskolcon jelenleg 3—4 ezer embert érint a szociális segélyezés, azaz ennyien kapnak rendszeresen, vagy alkalmanként segélyt a városi tanácstól. Hatszázra tehető azoknak a száma, akik, ha a tanács nem támogatná őket rendszeresen, nem tudni miből, élnének... A városi tanács egészségügyi osztályvezetője, dr. Juhász Barnabás szerint az ismert létszámon felül még legalább 3—4 ezer városi polgár lenne, akik igazán rászorultak és jogosultak is a -segélyre csakhogy nem nyújtanak be kérelmet, rászorultságukról nem értesül a hivatal. Álljunk meg egy pillanatra! Hiszen itt van a segélyezés mai gyakorlatának két, meglehetősen nagy gondokat okozó buktatója Egyrészt az a baj, hogy a segélyt kérni kell. Kérelmet pedig sokan azért nem nyújtanak be, mert azon az állásponton vannak, hogy vagyonukkal együtt még nem vesztették el az emberi tartásukat is, mások pedig egyszerűen nem képesek arra, hogy 'éljenek ezzel a lehetőséggel. Nincs más megoldás, minthogy fel kell kutatni mindazokat, akik rászorultak. S ez a másik bökkenő, ugyanis 1985- ben volt utoljára olyan felmérés, amely ezt a célt szolgálta, és ez is csak egy korE célt szolgálja az a vállalkozói tanácsadó — szolgáltató iroda, melyet a MTESZ, vagy a Magyar Gazdásági Kamara Északmagyarországi Bizottságán hoznak majd létre. Miután a régionáls fejlesztési programban is hangsúlyos szerepet kapnak a közép- és kisvállalkozások, a tanácsadó szolgálat információira mielőbb szükség van ebben a régióban — hallottuk dr. Kapros Tibornétól, a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályának vezetőjétől. Támogatja az elgondolást a Gazdasági Kamara is — mondta Drótos László, az Észak-magyarországi Bizottság elnöke — s, a kezdeti lépéseket már meg is tették a vállalkozások segítségére. Csakhogy a tanácsadó iroda léte még nem elegendő a vállalkozói kedv fellendüléséhez — hangsúlyozta Boko- rovits Benedek, a VOSZ megyei szervezetének társelnöke, akivel a jelenlevők közül sokan egyetértettek abban: a közgazdasági, az adózási, és a hiteleket építő feltételrendszernek is módosulnia kell ahhoz, hogy jobban ösztönözzék a tőkebefektetést. V. Zs. csoportot érintett — a hetven éven felülieket —, de állandó feltáró, nyilvántartó munka nem folyik. Hozzátennénk azonban, hogy mindez nem minősíti a szociális segélyezésért felelősök munkáját. A ma létező körülmények között ők rengeteget tettek azért, hogy az elmúlt években sokat javuljon ez a kényes és rengeteg energiát igénylő munka. Az elmúlt több, mint tíz esztendő alatt például több, mint ötszörösére nőtt a kiosztott összeg. Ahhoz azonban. hosv tovább javuljon a segélyezés gyakorlata, még több pénzre, valamint nyilvántartásra, kutatásra van szükség. Mindkettőről döntött a tanács: az idén majd tíz és fél millió forint áll rendelkezésre. és megkezdődik a rászorultak rendszeres felkutatása is. • a kínos VIZSGÁLAT Van néhány vonás a segélyezési gyakorlatban, amely ma is vitát vált ki. Például az. hogy kell-e tá-. mogatni az alkoholbetegeket. Sokan .kategorikusan azt mondják, hogy nem, hiszen az alkoholizmust nem lehet „elkapni”, kialakulásában az egyénnek is szerepe van. A vitában az a vélemény alakult ki végül is, hogy nem az alkoholisták ellen, hanem az alkoholizmus ellen kell küzdeni, amely társadalmi jelenség. Azokban az esetekben, amikor kialakul az alkoholfüg- gőség, betegségről van szó, amely szociális probléma. Csak a lyváltó okok megszüntetésével lehet eredményt elérni! A segélyezés gyakorlatában persze ügyelnek az alkoholistákra: olyan vásárlási utalványt kapnak amelyért szeszt nem ad egyetlen bolt sem. Egy másik sokat kifogásolt ügy: aki segélyt kér, megvizsgálják — ha vannak — gyermekeinek „eltartóképességét”. Ez az enyhén szólva kínos procedúra sokakat visszatart a kérelem benyújMár - hírt adtunk arról, hogy a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzem KISZ- fiataljai idősebb kollégáik segítségével új vasúti kocsi- típust, játszótermes gyermek- kocsit fejlesztettek ki. A kicsik kellemes időtöltését biztosítják a teremben elhelyezett játékok és a videó. A kocsi másik felében a szülők számára kényelmes ülőtásától, és bürokratikussá teszi az eljárást. Állítólag hamarosan központi rendelkezéssel változtatnak ezen, mert az a tapasztalat, hogy aki tud segíteni szülein, az többnyire meg is teszi, és a vizsgálódás több kárt okoz az időseknek, mint hasznot. • NYUGDÍJT, FIZETÉST NEM PÓTOL Nem lehet megkerülni azt a kérdést sém. hogy valóban azok kapják-e a segélyt, akik rászorultak. Bár ez sem a tanácsülési vitában, sem aZ írásos jelentésben nem foglaltatott benne, az ügyintézők magánbeszélgetésben azért elmondják: vannak agresszív fellépésű, jogaikkal visszaélő emberek, akikről tudják, hogy nem igazán járna nekik segély, mégsem lehet ezt bizonyítani. Persze nem ez a jellemző a többségre, de amikor a szociális védőháló híján egyre többen peregnek a mélybe, a kevés eset is sokat nyomhat a latban. Hol itt a megoldás? Lehetséges jó segélyezési gyakorlatot kialakítani, de szociális problémáinkat nem lehet csak a szociális segélyezéssel megoldani. Most kényszerűen a tanácsi ügyintézők asztalára kerülnek olyan ügyek is. amelyeket nem lehetne a szociális segélyezési rendszer nyakába varrni. Mert aligha a helyi tanács dolga, hogy emelje a minimálbéreket, és megteremtse azt a mechanizmust, amiben a nyugdíjak megőrzik értéküket. A szociálpolitika reformjába van szükség' — ez peysze olyan téma, amelyről minden újságolvasó, tévénéző, rádiózó polgár ezerszer hallott már. Á’ szociális segélyezés annak a bizonyos védőhálónak csak néhány szeme lehet. A tanácsülési vitát hallgatva úgy tűnt, hogy e néhány szem össáé- fonásával, megerősítésévéi előbbre tartanak, mint az egész háló kifeszítésével... (kiss) helyeket alakítottak ki. A MÁV Miskolci Igazgatóságán megtudtuk, hogy az új vasúti kocsit a nyár elején forgalomba állítják. Egyelőre a június 10-től szeptember 30-ig Miskolc és Keszthely között közlekedő gyorsvonaton vehetik igénybe a gyerekek. Ha sikere lesz, szeretnék más vonatokon is járatni a játszókocsit. Ösztönzik a tőkebefektetést Tanácsot adnak a vállalkozóknak Először Miskolc és Keszthely között A MÁV újdonsága: a jálszókocsi
