Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-20 / 66. szám
5tc A feldolgozásnál ezekben a napokban a korábbinál is több asszonykézre van szükség. A revők kedvében járnak Húsvétra: kisebb sonkák Aztán újra hideg vízben I Imre lakik, mindenesetre kell kihűteni, s csak ezután sikere van az így főzött hússzabad róla lefejteni a há- véti csemegének, lót. Mályiban, ahol Gyenge | V. Zs. Várják a tujákat Mindenki ültet Ha Önnek kellene döntenie, mit csinálna másképpen, hogy a megyénkben javuljanak az életkörülmények? Milyen gondokra kellene megoldást találni a környékünkön? Ilyen kérdéseket tettek fel nemrégiben csaknem 600 borsodinak a megyei pártbizottság közvéleménykutatói. A „Vélemények a megye gazdasági szerkezetének átalakításáról. Mit tennének a borsodiak? A lakosság gyógymód-javallatai a megye gondjaira ’ című vizsgálat eredményének értékelését a napokban fejezték be. Erről beszélgettünk a közvélemény kutatásban részt vett két szociológussal. Tóth Pállal, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tudományos munkatársával és Sz'-bó Györgyné egyetemi tanársegéddel, az NME és az MSZMP Oktatási Igazgatóságának munkatársával. Már január első napjaiban a húsvéti ünnepekre készülnek a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, amikor hozzákezdenek a félkésztermék-gyártáshoz. Húsvét előtt néhány héttel füstölik meg a páclében megáztatott húsokat. A füstölés ugyan generátorok segítségével történik — tudtuk meg Iczkovits László kereskedelmi igazgatóhelyettestől —, ám a falusi füstölésekhez hasonlóan, keményfákkal, a bükk és a tölgy fel- használásával nyerik itt is a füstöt. Az idén a korábbinál is több kisméretű, egykilós kötözött sonkát gyártanak, számítva a családok szeré- nvebb költségvetésére. A kiskereskedelem is mintegy negyven tonnával rendelt kevesebbet, mint tavaly. A fogyasztók megnyerése egyre fontosabb a kínálati pozícióban lévő miskolci húskombinátnak. Húsvét előtt 140 »»Un füstölt árut visznek ki a megye élelmiszerboltjaiba, s ennek zöme az ilyentájt kelendő kötözött sonka — hallottuk Németh Lajos áruforgalmi vezetőtől. A nagyobb üzletekben mindenütt találkozhatunk most nyári turistaszalámival is, amit némi árréskedvezménnyel kínáltak a kiskereskedelemnek. Igaz, ezt a fogyasztók nem kaphatták olcsóbban, hisz az egv-két forintos kedvezményt nem adta tovább a kereskedő. Ám a kelendő áruból többet kínálnak március végéig. Több mint ötvenen most csak a füstölt áru gyártásával foglalkoznak a húsiparnál, ahol az ünnepekig még sokszor megtelnek a füstölők. A munkát itt Gyenge Imre művezető irányítja. Kifaggattuk: otthon ő hogyan főzi meg a húsvéti sonkát? A hibát ott követi el sok háziasszony — mondta —, hogy nem áztatja vízbe főzés előtt a kötözött sonkát. Jó két órán át ugyanis áztatni kell, majd a hálót rajta hagyva, hideg vízbe téve annyi ideig főzni, amennyi kilót nyom. Növényvédelem Kertbarátokat várnak ma a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házba. Este 6 órától Szalma Árpád növényvédelmi szakmérnök tart előadást a növényvédelem időszerű kérdéseiről. Már hetek óta végzik a tavaszi munkákat a kiskertek tulajdonosai. Ezt igazolja, hogy a februárban még bő gyümölcsfa-választék az elmúlt hétre már alaposan lecsökkent. Jaskó József, a Miskolci Kertészeti Vállalat Szentpé- teri kapui csemetekertjének vezetője arról tájékoztatott, hogy meggyből még öt-, naspolyából két-, téli körtéből három-, almából fjedig négyfajta csemete kapható. Van még egy-egy féle cseresznye-, birsalma-, szilva- és csupaszbarackfa is. Elfogyott a ribizli, de a köszmétecserje még kapható. Sokfajta szőlőoltvány is várja a vásárlókat. Szombathelyről a megígért örökzöldek még Szokatlan módját választotta a protestálásnak egy miskolci vállalkozó: éhség- sztrájkba kezdett, és el van szánva rá, hogy addig folytatja, amíg ügyében kedvező döntés nem születik. Mint lapunkban is olvashatták, arra vállalkozna szövetkezetével, hogy meglepően olcsón lakásokat építsen egy erre kiszemelt területen. Amikor e sorokat írom, még rendületlenül koplal — kizárólag vizet iszik. Vegyes érzelmeket keltett az olvasóinkban ez a harcmodor. Voltak, akik úgy vélték, hogy — a róla készült fotó szerint eléggé kor- pulens — férfiú egyszerűen fogyókúrázik. Mások kérdésbe foglalták véleményüket: mi lenne, ha mindenki éhségsztrájkolna, ha elképzelése nem valósul meg zökkenőmentesen? Elgondolni is borzalom .., Ha csak az elmúlt néhány évet, évtizedet vesszük alapul, akkor is azt kell 'mondanunk, hogy alka1 mánként milliók kezdhettek volna koplalni ilyen indokkal. Volt idő, amikor utol akartuk érni, sőt, meg akartuk előzni a legfejlettebb kapitalista államokat. Pont akkoriban volt ez, amikor ha nem is éheztünk, de nem voltunk éppen bőviben a testi-lelki javaknak Ez azonban korántsem önkéntes elhatározásunkból fakadt. Később nem érkeztek meg, de rövidesen Miskolcra szállítják az erdőteleki arborétumtól vásárolt tujákat és az elfekvő junipéruszt. A bekecsá Hegyalja Termelőszövetkezet úttörőparki csemetelerakatának vezetője, Kisfalusi Lászlóné elmondotta, hogy a faállományuk többségét már felvásárolták. A faiskolák még ígértek kajszibarack-csemetéket, amelyek a hét közepén érkeznek meg. Kapható még köszméte és ribizli. A különleges örökzöldekből nagy a választók és különféle virágzó cserjék is várják a kisikerttulajdonosokat Kétfajta meggy, szilva, valamint nyári- és télialma- csemeték vannak még raktáron. azt tűztük célul magunk elé, hogy a vas és acél országa leszünk. Ezt majdnem sikerült valóra váltani. Még az a szerencse, hogy nem teljesen. E győzelem ugyanis felért volna egy totális vereséggel. A hatvanas évek közepén, de még a vége felé is reformokat hirdettünk. Mi lett belőle? Bizony éhség- sztrájkra feljogosító végeredmény, azaz végeredménytelenség. De hagyjuk a nagypolitikát, hisz’ a mindenre elszánt vállalkozó sem világ- megváltó célokat tűzött ki maga elé. Csak társaival együtt szeretne boldogulni, mégpedig úgy, hogy a közösségnek se ártson. Hogy igaza van-e, vagy nincs, azt nem tudom megítélni. Van azonban néhány olyan újítási és találmányi ügy, amibe jobban beleláthattam, és nyomon kísérhettem, mikén: futott zátonyra a szellemes, hasznosítható ötiet. csak azért, mert egyesek úgy vélték: mivel nem nekik jutott az eszükbe, a süllyesztőben a helye. Többször idézett, de — sajnos, — örökzöld példám, a sokszög eszterga. Várom, csak várom, hogy manapság, amikor piacképes, új gyártmányt nagyítóval is csak elvétve lehet találni a honi génipar berkeiben, valakinek majd csak eszébe jut: nagyüzemi gyártásban is ki— Ha a vizsgálat eredményét néhány mondatban kell összefoglalnom — mondja Tóth Pál —, a leglényegesebbnek azt tartom, hogy az emberek véleménye akkor volt a leghaladóbb, amikor a gazdaság gondjaival kapcsolatban foglaltak állást. S akkor voltak a „legmaradibbak”, amikor a társadalmi gondok kezeiéséről fejtették ki a véleményüket. Az ideológiai és a politikai kérdésekben a politikai kultúra hiányosságait tapasztaltuk. Ugyanakkor ma a közvéleményt az aktivitás jellemzi: felfokozott szellemi állapotban vagyunk, mindenki csinálni akar valamit. Nagyon jól kitűnt az is, hogy igazi nyilvánosság mostanáig nem létezett. Az emberek fejében egymásnak homlok- egyenest ellentmondó frázisok, vélemények keveredtek. Ebben hibás az eddig létezett politikai gyakorlat, s a hozzá igazodó tömegközlés. Jól szolgálta viszont a propagandát a helyi sajtó, illetve tömegkommunikáció, amelynek segítségével a helyi politika válságkezelő kifejezései mindmáig rendkívül széles körben hatnak. Ha ezt a tényt minősítenem kellene, önmagában se jónak, se rossznak nem tartanám. Hogy ez jó, vagy rossz, attól függ majd, hogy valóra válik-e, vagy sem, amit a helyi politika hangoztat. — Ez így meglehetősen sommás összegzésnek tűnik. Hogyan jutottak ezekre a megállapításokra? fizetődhetne, amivel eddig jószerivel csak kísérleti műhelyben, tőkeszegény szövetkezetben,-vagy magánvállalkozásban próbálkoztak. A feltaláló — jól ismerem, tehát biztosan állíthatom — évekig levelezett, küzdött, a találmány elfogadtatásáért, de éhségsztrájkba nem kezdett. Abból kiindulva, hogy milyen nagy sajtóvisszhangot keltett a miskolci vállalkozó rendhagyó akciója, s milyen gyorsan tárgyalni kezdtek vele az illetékesek, azt kell mondanom, kedves Gellért Károly: a sokszögeszterga mellé még ki kellett volna találni ezt a kellemetlen, de hatékony módszert is! Csakúgy, mint azoknak a „nehéz embereknek”, akiknek a jó, eladható ötlete sorra veszendőbe ment a mögöttünk hagyott évek alatt. Közülük sokan — bár nem tették közhírré — belefogytak, sőt, bele is rokkantak a bürokráciával folytatott meddő küzdelembe. És ma már nem csak őket kell sajnálnunk, hisz’ máris megvan a böjtje az elszalasztott lehetőségeknek. Mennyivel, de mennyivel igazságosabb lenne azokat koplalókúrára fogni, akik miatt még — akaratlan — fogyókúrára kényszerülhetünk igen sokan. (bekes) — A megkérdezetteknek a saját szavaikkal kellett összefoglalniuk a gondolataikat. Azt a válaszok első olvasásakor is megállapíthattuk, hogy sikerült a közvéleményt valóban élénken foglalkoztató kérdéseket megfogalmaznunk. A leírt véleményeket a feldolgozáshoz valamilyen szempontból osztályoznunk kellett, Mivel a válaszok jelentős része olyan gondolati „panelekből” áll, amelyeket naponta használ a propaganda, ezért a panelek politikai tartalma szerint csoportosítottunk. Így megkülönböztettük a kormánypropagandát, a radikális reformretorika paneljeitől, illetve a konzervatívbaloldali válaszoktól, továbbá a helyi politikai propaganda elemeitől. A politikai orientáció szempontjából a hivataloshoz közel álló véleményeket, illetve az alternatív mozgalmak álláspontját tükröző válaszokat különböztettük meg. De nem szabad hallgatni arról sem, hogy kifejezetten baloldalisztálinista, illetve szélsőjob- bos-fasisztoid megnyilatkozásokat is olvastunk a kérdőíveken. És találtunk olyan válaszokat is, amelyekben mindez együtt keveredett... — De hogy arányokat is mondjunk: a legtöbb válaszadó, a megkérdezettek 31 százaléka a „nép hangján”, vagyis a saját szavaival fogalmazta meg a mondanivalóját. A teljes szövegkészlet 22 százalékából a lokális, a megyei propaganda köszönt vissza. A válaszok 17 százalékát alkották a konzervatív-baloldali vélemények. A radikális reform retorikáját a válaszok 14. a kormány propagandájáét pedig a 16 százalékából mutattuk ki — teszi hozzá Szabó Györgyné. — Amikor a gazdaság bajaira adott megoldási javaslatokat vizsgáltuk, azt láthattuk, hogy a megkérdezettek 26 százaléka a radikális reform pártján áll — folytatta a vizsgálat eredményeinek ismertetését Tóth Pál. — De ennél is lényegesebbnek tűnik, hogy a gazdasági ügyekben szerencsére kevés a konzervatív gondolkodású ember, csupán tíz százalék véleményét kell ide sorolnunk. A politikai-ideológiai kérdésekben — mert ezekkel is foglalkoztak a válaszadók — megoszlott a közvélemény. Körülbelül ugyanannyian követeltek radikális reformokat, mint ahányan a rákosista, szektás, balos, „rendpárti” megoldásokat sürgették. Figyelemreméltó azonban, hogy szinte minden esetben a felsőbbség mindenhatóságába vetett hit uralja a véleményeket. Azt pedig félelmetesnek tartottuk, hogy a megkérdezettek igen jelentős része, 35 százaléka nem fogalmazta meg, hogy valójában melyek is a gondjai a politikával és az ideológiával. Ez a réteg minden bajra vezetőellenességgel reagál. Ettől pedig már csak azért is tartani kell, mert ezek az emberek nem rendelkeznek politikai kultúrával, tehát nem tudják megfogalmazni, mi bántja őket, nem képesek artikulálni az indulataikat. A társadalmi gondok kezelésére jórészt úgymond „balról” érkeztek a javaslatok. Például adminisztratív intézkedéseket követelnek a cigánysággal szemben, továbbá azt hangoztatják, hogy a társadalomban ma leginkább a rendre van szükség. Ezt minden más fölébe helyezik. (Folytatjuk) B. A. * A Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt. beruházásában rövidesen elkészül egy 1500 négyzetméteres üzemcsarnok. A Nyugat-Európában vásárolt gépek még a hónap végén megérkeznek. A fejlesztést folytatják: a termelés bővítésére még ezer négyzetméterrel bővítik az üzemcsarnok területét, és 1990 91-ben átadják a 3500 négyzetméteres raktárát, valamint a 700 négyzetméteres technológiai területet. Ha a beruházást befejezik, 100—150 érettségizett dolgozót foglalkoztathatnak az új üzemben. A három éve elhatározott tervek alapján a veszteséges termékek gyártását befejezik. Az elmúlt évek nagy sikerének számított a műanyag szandál; ezt addig gyártják, amíg a vásárlók keresik az üzletekben. Éhségsztrájk
