Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-18 / 65. szám

Gimnáziumokba, szakközépiskolákba Nyelvtanárokat keresnek Udvar (Lenkey Zoltán rajza) Ismét: észak-magyarországi kaláris Népművészeti pályázat Több, mint félszáz pálya­kezdő pedagógust várnak a miskolci középiskolákba. Az avasi Szabó Lőrinc Gimnázi­umba például három nyelvsza­kos mellett egy technika—ma­tematika' szakos részére van hely. A város egyik legnagyobb létszámú gimnáziumába, a Földes Gimnáziumba pedig két matematika—fizika, valamint nyelv- és földrajzszakos részé­re hirdettek állást. A meghirdetett pályáza­tokból kiderül, hogy elsősor­ban és nagy számban nyelv­Az idén már színes televizi- f ón tekinthetik meg az érdek­lődők a Garadna-patak völ­gyében fekvő Mássá Múzeum­ban a vasgyártás egyes moz­zanatait. A korhű állapotban helyreállított ómassai őskohó szomszédságában levő gyűjte­mény részére a Központi Ko­hászati Múzeum szerzi be a készüléket, amelyen többek között videó-filmeket vetítenek például a vasgyártásról, német ■ angol és orosz nyelven, a Le­nin Kohászati Művek korszerű acélművéről és másokról. A vasgyártás ismertetésé­nek erre a formájára már igencsak szükség van. Hi­szen csak a múlt évben is több, mint 20 országból ke­resték fel látogatók a ko­hászkodás „bölcsőjét”, is­merkedtek a Szinva-völgyi vashámorok, és az abból ki­nőtt diósgyőri kohászat fej­lődésével, gyártmányaival. Szinte a világ térképét meg lehetne rajzolni annak alap­ján, hogy honnan érkeztek szakosokra van szükségük a középiskoláknak. A Kilián Gimnáziumba például né­met- és magyar vagy törté­nelem szakost várnak. A Kossuth Gimnázium angol és bármilyen második sza­kos tanár részére hirdet ál­lást. a Zrínyi Gimnáziumban pedig angol—orosz és ma­gyar—orosz szakosra volna szükség. Egyre nagyobb gondot for­dítanak az idegen nyelvek oktatására a szakközépisko­az érdeklődők, A külföldi vendégek között találunk angol, egyesült államok­beli, holland, NSZK-beli, török, japán, kínai érdeklő­dőket. de jöttek már Egyip­tomból is. A külföldi láto­gatók száma meghaladta a másfél ezret. A hazaiakkal együtt pedig mintegy tizen­nyolc ezren tekintették meg a gazdag gyűjteményt. A Központi Kohászati Múzeum, amelynek kezelé­sébe tartozik a Mássá Mú­zeum, az ott elhelyezett tár­gyak konzerválásával, a gyűjtemény gyarapításával, az ott levő berendezések karbantartásával készül a tavaszi megnyitásra. Sajnálatod azonban, hogy magukról megfeledkezett „kirándulók” nem átallották megrongálni a gyűjtemény­hez tartozó műhely tetejét, s a rongálások számos jele mutatta vandalizmusukat! Ezt azóta már kijavították, s ípv újra a régi állapotban fogadhatják a vendégeket. Iákban is. Ez derül ki a ki­írt pályázatokból, hiszen csaknem valamenyi szakkö­zépiskola, ;gy többek között a Gábor Áron Kohóipari, a Fáy András Közgazdasági elsősorban az angol nyelvet oktató, pályakezdő pedegó- gusokat vár. Az általános iskola felső tagozataiban tanító tanárok részére 24 pályázatot írtak ki, és egy gyógypedagógiai állás is betöltésre vár. Két zenetanár is elhelyezkedhet, egyikük a Fazekas utcai ze­netagozatos általános isko­lában. másikuk pedig az Egressy Béni Zeneiskola en- csi kihelyezett tagozatán ta­níthat. Nem hirdettek meg pálya­kezdők részére állást az ál­talános iskola alsó tagozatán és óvodai pedagógusoknak sen.. Különösen az óvodai pedagógusok alkalmazása problematikus. Részükre a városi tanács művelődési osztálya már több éve át­képzést szervez, hogy más szakon tudják őket foglal­koztatni. A tárgyi népművészet minden ágában ismét meghirdetik az Észak-magyországi kalárist, im­már a nyolcadikat. » A Borsod-Abaúj-Zemplén- ben, Nógrádban és Heves­ben élő alkotók hímzéssel, szövéssel, fa-, csont- és sza­rufaragással, valamint az egyéb kategóriában többek között fazekasmunkával, kékfestéssel, vessző- és gyé­kényfonással, tojásfestéssel, népi gyermekjátékkal, népi hangszerekkel pályázhatnak. A pályázat célja a tárgy­alkotó népművészet hagyo­mányainak ápolása, korsze­rű alkalmazása, olyan alko­tások inspirálása, amelyek mind művészi, mind hasz­nálati szempontból megfe­lelnek a mai kor követelmé­nyeinek. Bárki részt vehet a nyil­vános pályázaton: felnőtt és gyerek, egyéni alkotó és cso­port. Csak olyan munkával lehet pályázni, ami koráb­ban sehol sem nyert díjat, és kereskedelmi forgalom­ban nem kapható. (Termé­„A kutyás asszony minden délelőtt és délután pontosan feltűnik rövidpórázra fogott pu­lijával és elmaradhatatlan szatyrával. Kutyasétáltatás ürü­gyén nem olyan feltűnő a pa­dok környékének, a zöld nö­vényzet aljának kifürkészése. Mindig akad egy-két sörös-, boros-, pálinkásüveg, mert a gyárból erre visz haza a mun­kások útja, műszak után. A fizetésnapok egyenesen para­dicsomi állapotokat sejtetnek. Ilyenkor a kutyás asszony két szatyorral jelenik meg ...” Szegénység a mai Miskol­con. Ez az alcíme Polgár Péter A semmi ágán című riportjának, amelyből a fen­ti idézetet idemásoltuk a márciusi Napjainkból. A lap közli Zimonyi Zol­tán és Papp Lajos levélvál­tását írótáborügyben. A Miskolcról elszármazott iro­dalomtörténész — egyebek között — a következőket írja: „A tokaji felszólalásom­ban arról is beszéltem, hogy éppen a Napjainkban meg­honosodott szellem és gya­korlat vezetett a helyi iro­dalom presztízsvesztéséhez és erkölcsi süllyedéséhez. E szellemre és gyakorlatra példa a Napjaink főszer­kesztőjének privatizáló be­számolója a 16. tokaji író­táborról.” A glosszához fűzött Meg­jegyzésből: „Dr. Zimonyi szetesen önállóan tervezett kész alkotásokról van szó.) A pályamunkák beküldési határideje április 30. Az al­kotásokat személyesen (vagy a területileg illetékes megyei, városi művelődési közpon­tokon keresztül) a Szerencsi Városi Művelődési Központ­ba kell eljuttatni (Szerencs, Posta út 1. 39001. A pálya­művekhez mellékelt leltár­íven tüntessék fel a tárgy „etnikai” hovatartozását, megnevezését, méretét, a tervező és kivitelező nevét, címét. A bírálóbizottság ál­tal elfogadott munkákat a legjobb alkotásokból rende­zendő kiállítás után a ren­dezők eljuttatják a IX. or­szágos népművészeti kiállí­tásra. Zoltán irodalomtörténész, a Látóhatár főmunkatársa február 7-én kelt ajánlott levelében kifogásolta, hogy lapunk januári számában, a 16. tokaji írótábor esemé­nyeit és tanácskozását tu­dósító összeállításunkban nem közöltük felszólalása szövegét. Levélírónk e fel­szólalást azonban korábban már a Magyar Demokrata Fórum miskolci tagozata lapjának, a Miskolci Fórum­nak a rendelkezésére bocsá­totta ... másodközlésre... nem vállalkoztunk ...” Harmadikként Papp Lajos A költő halálai és élete cí­mű írását ajánljuk a már­ciusi Napjainkból. Legenda vagy valóság, hogy Alek- szandr Sztyepanovics Petro- vics azonos Petőfi Sándor­ral? Mint köztudott, nyáron expedíció indul Szibériába, hogy Barguzin temetőjében kihantolják azt a sírt, arnelvben Petőfi földi ma­radványait gyanítják. Ez a tény Papp Lajos írásának kiindulópontja, az ő kérdése pedig ez: „Sajnáljuk-e an­nak a poros, megfeketedett '»olajnyomatnak-“ a veszését, ha Petőfi-Petrovics szibé­riai, barguzni utóélete, s második, immár valódi halá­la a feltárt sír vizsgálatá­nak eredményeként bebizo­nyosodhat?” Sz­3(c Különleges — magyarországi viszonylatban páratlan — kiállítást láthatnak az érdeklődők az óbudai Zichy-kas- télyban. Hoffmann Mónika a régi korok babakultúrájának, a babaépítő-műhelyek közkedvelt termékeinek hiteles má­solatait készítette el porcelánból. Anyanyelvűnkről, délidőben íz ideqen szavak Sok szó esik manapság az idegen szavak fölösleges hasz­nálatáról. Akik ismerik a magyar nyelvművelés történetét, tudják, hogy évtizedekkel ezelőtt ugyanilyen „időszerű” voit ez a kérdés. Legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy akko­riban bizonyos fokig más idegen szavak voltak divatban, de például terjedésük okait, s az ellenük folytatandó küz­delem célját, értelmét lényegében a régi nyelvművelőkkel azonos módon látjuk és fogalmazzuk meg ma is. Idézzük csak fel Szinnyei József egykori neves nyelvtudóst, mit írt arról a kérdésről több mint fél évszázaddal ezelőtt a Ma­gyarosan című folyóiratban. „Politikusaink és újságíróink csak úgy ontják a latin, a görög és a latin—görög szavakat, de ezek nem a régi la­tinos világ maradványai, hanem jóformán mind a német újságnyelv virágai.. Napról napra reggel, délben este föl­vonultak előttünk az ilyenek: mentalitás, politikai atmosz­féra, konszolidáció, orientálódás, reparáció, a bőségesebb szókészlettel rendelkezők nyelvében liberáció, lelki konszo- nancia, sőt szentimentum is. Olyan politikus vagy újságíró, aki tart magára valamit, világért sem beszélne magyar lélekről, hanem az neki magyar pszühé (így!). Az idegen szavaknak megvan a maguk csábító varázsa, mert hasz­nálójuk tudós -színben tűnik föl. Meg aztán előkelőbbek is a magyar szónál, pl. amit a zálogházban közönséges nyel­ven árverésnek neveznek, az az Ernst-múzeumban, a Nem­zeti Szalonban és az antikváriusnál aukció; előkelő asszony szalonjában nem állhat üvegszekrény, hanem csak vitrin. De legfőbb előnyük az idegen szavaknak az, hogy kényel­mesek; egyrészt azért, mert készen kapni őket a németben, másrészt mert veszedelem nélkül dobálódzhatik velük az is, aki a jelentésükkel nincsen egészen tisztában. Az ilyen az­tán nyugodt lélekkel beszél állandó permanenciáról, pontos precizitásról és progresszív haladásról.” Aligha kell bizonyítgatnom, hogy Szinnyei József pro­fesszor úr megállapításának időszerűségét mai példák tö­megével könnyedén támogathatnánk. A pontos precizitás­hoz hasonló kétfejű csodalények például napjainkban se mennek ritkaságszámba. Nemrég írta egy hallgatóm, hogy nagyon bántja fülét és nyelvérzékét, amikor azt hallja a rádióban, hogy biztosítják az objektív tárgyi föltételeket. Egy másik hallgató meg azt adta tudomásomra, hogy csak a fejét rázta, mikor így fejtegette valaki a tévében a mér­kőzés elvesztésének okát: ,,a túlmotiváltság inkoordinált mozgáshoz vezetett”. — Nem nagyon értettem, pedig én sem vagyok butább egy átlag focistánál — írja levélíróm. Bizony, túlságosan tudományos volt ez a fejtegetés, ha így hangzott el. így még a tudományos tárgyú és igényű, de nagyobb közönségnek szóló közleményekben sem célsze­rű fogalmazni. Mert nem érti az olvasó. Mint például egyik budapesti hallgatóm, aki még régeb­ben küldött nekem egy kivágást a Magyarország című lap­ból, amelyben egyebek között arról értesül, mi a helyzetük a mangán prognosztizált készleteinek a fémtartalmi konk- réciókban. Emlékszem, jó húsz évvel ezelőtt egy beszélgetést közölt a Népszabadság a tudomány népszerűsítéséről, a tudomá­nyok nyelvéről. Akkor így nyilatkozott Ortutay Gyula: „Egy időben a mi tudományunk is átvette a német egye­temeknek azt a rossz hagyományát, hogy a tudomány nyel­ve akkor hiteles, ha a beavatottak szűk körén kívül érthe­Mafematikából és oroszból Felzárkóztató, felsősöknek Videofilmek, színes televízión A Mássá Múzeumot nem kerülik el A márciusi Napjaink Ifj. Rőczey Ferenc zongoraestje Miskolci zongoraművész, ifj. Rőczey Ferenc ad kon­certet a Városunk művészei hangversenysorozat kereté­ben, kedden este 7 órától. A Bartók-teremben meg­rendezendő koncerten Cou­perin, Messiaen, Debussy és Brahms szerzeményeiből vá­logatta műsorát az előadó. tetlen. Azt hiszem, ma már ezen az ostoba babonán túl vagyunk, s ha van korszak, akkor éppen a miénk az, amelyben az új felfedezés, az új tudományos összefüggések rendszere hamarosan eljuthat az érdeklődők, a tanulnivá- gyók legszélesebb köréhez is.” Elvileg pontosan ezt valljuk ma is. A gyakorlat azonban még nem mindig hitelesíti elveinket. Lőrincze Lajos A hónap végéig lehet je­lentkezni a Vörösmarty Mű­velődési Ház által szervetett felzárkóztató tanfolyamokra, amelyeket felsősöknek hir­detnek meg. Matematikából és oroszból vállalnak korre­petálást, a foglalkozások szombat délelőttönként lesz­nek. Az április 6-tól június 3-ig tartó tanfolyam(ok) díja: 700 forint. Az első fog­lalkozás a tavaszi szünetben, április 6-án lesz. A 24 órás tanfolyam oktatói szakkép­zett pedagógusok. Egy cso­portban hat-nyolc azonos korú gyerek lesz. akiknek nagy esélyük van arra, hogy sikeresen zárják az évet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom