Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-14 / 62. szám

Beszélgetés Gaál Istvánnal és Forgách Andrással Persze, hogy meg kell vál­toztatni egy nehezen kiejt­hető nevet! — Ön .főfoglalkozását te­kintve" dramatura. Innen az előadáspártiság a szövetpár- tisággal szemben? — Az írott szövegkönyv még nem előadás: annak kö­zös munkával kell megszü­letnie. A műfordítás teli van szubjektív vonásokkal: én például egyszer már — úgy tíz éve — lefordítottam a darabot, de az eredményt ma már túl finomkodónak latom. így újra fordítottam... * Gaál István partnerként kezeli a színészeket Beauma re hais-bemutató a színházban A feladat legyen kihívás: ez a fontos (Fejér Ernő felvételei) A Sevillai borbély és Figaro házassága címek hallatán az író Beaumarchais jut eszünk­be, nem pedig az, hogy e két darab után még egy harmadik következett - A bűnös anya, avagy a másik Tartuffe -, trilógiává egészítve ki a Fi­garó-történetet A Sodrásban, a Zöldár, a Legato, az Orphe- us és Euridike filmcímek hal­latán pedig a filmrendező Gaál Istvánra gondolunk, aki sajátos, új korszakot nyitott a hazai filmművészetben. Egy­szóval filmesre, nem pedig színházi emberre gondolunk. Ka azonban mindkét eset­ben a B variáns mellett dön­tünk, akkor áll elő az a kép­let. hogy Gaál István szín­házban rendez, méghozzá Beaumarchais-darabot. A darab történetesen a Figaró- trilógia harmadik része, a szóban forgó színház pedig a miskolci ... — Noha gyakran láthatunk olyan filmeket, melyekre ráillik a „lefilmezett szín­ház” minősítés, és ugyancsak gyakoriak a filmes módsze­rekkel készült színpadi pro­dukciók is, mégis felteszem a kérdést: van-e alapvető különbség a filmes és a színházi munka között, pon­tosabban mi a különbség a filmrendező és a színházi rendező munkája között? — A színház valami egé­szen más: a színész itt nincs annyira kiszolgáltatva a ren­dezőnek. mint a film eseté­ben. Ezért aztán a színész nagy árat fizet, megoszlik ugyanis a felelősség is, az előadás egyenrangú felek kö­zös munkájának eredménye. — Ügy gondolom — lehet, hogy tévedek — Magyaror­szágon az „egyvárosos struk­túrából” következően a fil­mes szakma alapvetően fő­városi műfaj, míg a színház — szerencsére — nem. Érzi ezt a különbséget itt Mis­kolcon, ahol ráadásul a szín­ház éppen egy hullámvölgy utáni állapotban van? — Erre — mármint a vi- dékiségre — csak azt tudom mondani, hogy életem egyik legigényesebben, legnagyobb hozzáértéssel összeállított film programját éppen egy isten háta mögötti kis város­ban láttam. Algériában ..'. — Elképzelhetőnek tart egy vidéki filmstúdiót Ma­gyarországon? — Miért ne? Valószínűleg egyszerűen pénzkérdés. — A megfelelő pénz áldá­sos hatásától volt — olyan — nem szívesen bókolok szembe — jól sikerült az ön tévés Peer Gynt változata, melyet nemrégiben láthat­tunk? — Nem hiszem, hogy csak a pénzen múlna, de — ter­mészetesen — az is kell, méghozzá sok, sőt, ez eset­ben „kemény pénz” kellett, tekintve a norvégiai forga­tási helyszínt. De ezt is meg lehet oldani, végül is más filmek eladásából született a Peer Gynt. — Ilyen egyszerű volt? — Azt leszámítva, hogy átmenetileg mint forintki­ajánló egy kicsit tartanom kellett a törvény szigorától, ilyen egyszerű volt. Szeren­csés vagyok: esetleg kaphat­tam volna egy-két évet, ehe­lyett azonban elkészíthettem a Peer Gynt-öt. — Itt, a miskolci színház­ban elégedett a „tárgyi és személyi feltételekkel”? — Igen, és ez nem a ven­dég udvariassága. Tudniillik vendég vagyok: Galgóczy Ju­dit főrendező és Upor László dramaturg kérdezte meg tő­lem tavaly: van-e kedvem itt rendezni valamit... — Bocsánat, hogy közbe­vágok, de ez a „valamit” kapóra jött. A filmrendező ugyanis maga választ témát, a színházi rendező meg da­rabot kap. Nem nagy kü­lönbség ez? — Tulajdonképpen nagy különbség, de nem ez a fon­tos. A fontos az, hogy kihí­vást jelentsen a darab. A többi körülmény lényegtelen. — Beszélne erről a kihí­vásról? — A kihívásról talán igen, de a darabról azonban nem szívesen. Nem akarom a né­zők esélyeit rontani azzal, hogy elárulok ezt-azt egy olyan darabról, melyet iz­galmas homány fed, hiszen Magyarországon még soha­sem mutatták be ... Ami a darab történetét, részleteit illeti, nem volt sokkal több szerencsém a fordítóval, Forgách András- ' sál serp. aki részt vesz a próbakőn is. ö azonban — legalább — Beaumarchais személyét illetően közlékeny­nek mutatkozott. — A darab egyik szerep­lőjét, az ellenszenves intri- icus figurát Bégearss-nak hívják, a színészek szájából viszont a név valahogy így cseng: „Bergasz”. Ilyen en­gedékeny a szöveghűség te­kintetében? — Nagyon is adok a szí­nészek véleményére, s ,a fordítás igazi megméretése a próbákon következik be. — Lassan belenyugszom, hogy egyikük sem áll kö­télnek, s nem szívesen be­szélnek a darabról magáról. Azt viszont tudom, hogy A bűnös anya. vagy a másik Tartuffe jócskán tartalmaz önéletrajzi vonatkozásokat, pontosabban átsüt rajta Beaumarchais életszemlélete, egyénisége. Próbálkozzunk tehát a kerülőúttal. Beszél­ne a szerzőről? — Szívesen. Pierre-Augus­tin Caron de Beaumarchais 1732-ben született, s az eny­he kifejezés, hogy hamaro­san sokoldalú, szikrázóan tehetséges fiatalemberré cseperedett. Folytatta apja mesterségét: órásmesterként a zsebórakészítést forradal­masító találmánya volt, amit aztán elloptak tőle, ám visszaszerezte (ebben az ügy­ben szerepelt egy gátlástalan ügyvéd, akiről később Bé- gearss alakját mintázta.) Az­tán fegyvercsempészettel is foglalkozott, s ebből millio­mos lett, de ugyanakkor hi­vatalos hárfaoktatója volt a király lányainak. Közben jócskán szakított időt a drá­maírásra is: a Figaro há­zasságát 12 évig írta, köz­ben minden véleményt meg­hallgatott, s számtalanszor átírta. Aki ilyen életet élt, aligha írhatott unalmas da­rabot. De erről talán győ­ződjön meg mindenki sze­mélyesen: bemutató március utolsó napján ... Kiss József Gyors- és gépírásban versenyeztek Fürge kezű diákok A szakközépiskolák és gim­náziumok országos szakmai tanulmányi versenyét rendezték meg gyors- és gépírásból a miskolci Fáy András Közgaz­dasági Szakközépiskolában. Az országos tanulmányi verseny második fokozata­ként nyilvántartott verse­nyen Borsod, Hajdú, Sza- bolcs-Szatmár, Nógrád és Heves megye összes közgaz­dasági szakközépiskoláiból és azokból a gimnáziumok­ból gyűltek össze a verseny­zők, ahol a gyors- és gép­írás érettségi tantárgy. A miskolci mááodik fordulóra 59 gépíró és 25 gyorsíró ju­tott be, az első fordulóban elért eredmények alapján. Közöttük, amint Szabó Ist- vánnétól, az országos ver­seny titkárától megtudtuk, 9 olyan gyerek van, aki 250 fokos sebességre képes gyorsírásban. (Csak tájéko­zódásképpen jegyezzük meg, hogy az érettségihez elegen­dő a 200 fokos írássebesség.) A versenyen részt vevők sa­ját írógépüket használták, aminek roppant fontossága van az ilyen versenyeken. Sós Ferenc, országos bajno­1 ehet séges gyerekek A miskolci rajzverseny díjazottjai Városunkban hagyomány — 1981 óta hogy a rajzolás, festés iránt érdeklődő tehetsé­ges gyerekeknek lehetőséget biztosítanak a bemutatkozás­ra, az általános iskolások évente megrendezendő tehet­séggondozó rajzversenyén. A múlt hét szombatján rendezték meg az idei ilyen seregszemlét, a 42. Számú Hermán Ottó Általános Is­kolában. A versenyen hat­vanöt 10—14 éves gyerek vett részt, három kategóriá­ban indultak. Az egyik ka­tegória a tanulmányrajz — amely magába foglalja a szerkezeti és tónusos ábrá­zolást, az ábrázolási kon­venciók alkalmazását —, a másik a szabad alkotó ka­tegória — szobrászat, tema­tikus képalkotás, grafika, egyéb technikák —, a har­madik a műalkotás-elemzés. Az utóbbi a helyi hagyomá­nyok megismerésére, megőr­zésére irányult. A kétórás verseny során sok, szép, komoly felkészü­lésről tanúskodó munka ké­szült. Ez a rajztanárok te­hetséggondozó és felkészítő munkáját is dicséri. A he­lyezettek könyvjutalmat kap­tak (a városi tanács műve­lődési osztályától),' a kiváló teljesítmények miatt a két alkotó kategóriában az első helyeket megosztották. A tanulrnányrajz kategóriában I. lett Oláh Szabolcs (26. Sz. Általános Iskola) és Kovács Judit (32. Sz. Általános Iskola). II. helyezett Szabó Péter (6. Sz. Általános Iskola), III. Eördögh Zita (20. Sz. Általános Iskola). Dicséretben részesült1 Zsíros Ág­nes (21. Sz. Általános Iskola) és Seres Dávid (36. Sz. Általános Iskola). A szabad alkotó kategóriában I. helyezettek: Fazekas Ildikó (6. Sz. Általános Iskola), Üve­ges Péter (26. Sz. Általános Is­kola), Ruszkay Xénia (4. Sz. Általános Iskola). II. díjat ka­pott Szabó Virág (11. Sz. Ál­talános Iskola). III. lett Tóth Csaba (12. Sz. Általános Iskola). A műalkotáselemzésben I. dí­jas Szabó Csaba (35. Sz. Álta­lános Iskola), II. helyezett Zám- bó Zsuzsa (45. Sz. Általános Iskola), III. Kovács Krisztina (32. Sz. Általános Iskola). A tanulmányrajz és a sza­bad alkotó kategóriák első helyezettjei továbbjutottak a megyei rajzversenyre, amely április 15-én lesz. kunk például géphiba miatt került az idén második helyre ... A verseny szabályai közé tartozik különben, hogy a gyerekeknek módjukban áll a második fokozathoz szük­séges pontoknál magasabb szinten indulni, ami azért fontos, mert az országos versenyre történő bekerülés — amelyet e hó 30-án ren­deznek meg Budapesten — ötös osztályzatot jelent az érettségin és felvételi nél­küli bejutást a főiskolára. A miskolci versenyt borí­tékos — titkos — rendszer­ben bonyolították le, ami a helyi és idegen zsűri minden részrehajlását lehetetlenné tette. A győztesek és helye­zettek alább következő név­sorából az országos verseny­re bejutottak égy héten be­lül megkapják meghívóikat: A verseny végeredménye: GYORSÍRÁS. Közgazdasági szakközépisko­lák, IV. osztály: l. Berentés Erika — Ózd. 2. Kovács Angé­la — Sátoraljaújhely. 3. Lukács Enikő — Miskolc. III. osztály: 1. Röghegyi Anita — Miskolc, 2. Takács Mária — Miskolc, 3. Hudák Zita — Miskolc. Gép- és gyorsíró szakiskolák: I. Ha­lász Aranka — Miskolc, 2. Zsá- kai Mónika — Berettyóújfalu. Gimnáziumok: 1. Bajusz Szilvia — Kazincbarcika. 2. Baráth Éva — Vásárosnamény. •! GÉPÍRÁS. Közgazdasági szakközépisko­lák, IV. osztály: 1. Lukács Il­dikó — Debrecen. 2. Puskás Mária — Debrecen. 3. Lajtner Katalin — Eger. III. osztály: 1. Nagy Beáta — Mezőkövesd, 2. Szabó Erika — Berettyóúj­falu. 3. Takács Ildikó — .Sal­gótarján. Gép- és gyorsíró szak­iskolák: 1. Kovács Anita — Debrecen, 2. Gilián Tímea — Hatvan, 3. Botos Anita — Deb­recen. Gimnáziumok: 1. Tóth Móri a- — Sizi feszér.­A TIT szakosztálya Anyanyelvűnk gondozói Tizenöt éves múltra tekinf vissza a TIT megyei szerveze­tének magyar nyelvi szakosz­tálya, amely 1973-ban vált ki az irodalmi szakosztályból. Azóta, hullámzó nagyságú taglétszámmal, de megszakí­tás nélkül működik, és igen hasznos ismeretterjesztő mun­kát végez. De törődnek az ön­magát és közlendőit különböző helyzetekben és műfajokban kifejezni kényszerülő ember ki­fejezőkészségének ápolásával és fejlesztésével is. Foglalkoz­nak a nyelvi magatartás kér­déseivel, a hivatali mozgalmi nyelv elsekélyesedésével, az ifjúság beszédkultúráj'ával csakúgy, mint a köznyelv el­durvulásának problematikájá­val. A legsikeresebb rendezvé­nyünk évek óta a magyar nyelv hete alkalmával tar­tott előadássorozat, amelyet rendszerint nem is a megye- székhelyen, hanem valame­lyik vidéki központban nyit­nak meg. A rendezvények száma az utóbbi években hi­hetetlen mértékben megnőtt. A kezdeti évi 25—50 előa- dásszám máig több mint 500-ra szaporodott, ami már önmagában is mutatja az igen kiterjedt tevékenységet. Munkájukban az utóbbi időben új népszerűsítési for­mák is megjelentek. Ilyenek például éppen a Déli Hír­lapban is megjelentetett nyelvhelyességi cikkek. — ezt a városi TIT kezdemé­nyezte —, vagy a nyelvi ta­nácsadó szolgálat, s nemkü­lönben a hungarológiai sza­badegyetemi sorozat, ame­lyet elsősorban külföldön élő magyaroknak szántak, és programfüzetben terjeszte­nek. A megyeszékhelyen legkö­zelebb pénteken délután 14 órakor tartanak előadást, az MHSZ megyei vezetőségének székházában, ahol Az anya­nyelvi ismeretterjesztés helyzete megyénkben című előadás hangzik el Kovács Ferencné szakosztályelnök, és Várnai Aladár szakosz­tálytitkár előterjesztésében. Éneklő Ifjúság A megyei és a városi ta­nács, a Borsod Megyei Pe­dagógiai Intézet, a megyei közművelődési módszertani központ, a KÖTA, a KISZ, valamint a megyei úttörőel­nökség ismét megrendezi az Éneklő Ifjúság hangverseny- sorozatát. A középiskolai kó­rusok találkozója holnap lesz az avasi Szabó Lőrinc Gimnáziumban. Délelőtt 10 órától a miskolci középisko­lások mutatkoznak be, dél­után 1 órától pedig a me­gye többi középiskolai Kóru­sa következik. Mindíét hangverseny összkari szám­mal kezdődik, a résztvevő kórusok Bárdos: Visszhan­gozzátok! című szerzemé­nyét adják elő, délelőtt Páf­rány Ferenc, délután pedig Pásztor Istvánná vezényleté­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom