Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-08 / 57. szám
Városszépító'k a világkiállításról (CIKK A 3. OLDALON) Az MSZMP KB ülésén A demokratikus szocializmusért * POLITIKAI NAPILAP « XXI. ÉVFOLYAM, 57. szám ! ÁRA: 3,50 1989. MÁRCIUS 3, SZERDA j FORINT Mától: Országgyűlés „Modern korunkban megszületett a nőnemű kentaur: a családanyából, feleségből, dolgozó nőből, szeretőből álló mitológiai alak. (Csoda, hogy egyáltalán hajlandók még ennyien nőnek születni.) Ez a nőnemű csodalény negyven évvel ezelőtt csinos lódenkabátot öltött, otthagyta a családi tűzhelyet, és elindult, hogy meghódítsa a dolgozó férfiak világát. Ez remekül sikerült, mára szinte az utolsó rosszul fizetett és nehéz munkát is elhappolták a férfiak orra elől.” — Idézetünk abból a rendhagyó nőnapi köszöntőből való, amelyet az £L oldalon közlünk. Jobban kihasználni a szellemi tőkét 0 sztrtalfiás tÉlé Az MSZMP Központi Bizottsága a tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a rövid távú cselekvési programot a vitában felmerült újabb elemek beépítésével a szombati lapokban közzé teszi. E téma előadója Berecz János, az MSZMP KB titkára volt. Az időszerű külpolitikai kérdésekről pedig Szűrös Mátyás, a KB titkára tájékoztatta a résztvevőket. A Központi Bizottság döntött arról is, hogy egyetlen jelöltje lesz. Szűrös Mátyás személyében, az Országgyűlés megüresedő elnöki tisztjére. De nem zárkózik el attól. hogy a Parlament más jelölteket is állítson. Az ülést követő nemzetközi sajtótájékoztatón Berecz János. kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás jegyében teljes nyilvánossággal és politikai versenyben működő párt akar lenni az MSZMP. Mi a különbség a szociáldemokrácia és az MSZMP által meghirdetett demokratikus szocializmus között? Erre a kérdésre Berecz János azt válaszolta, hogy természetesen át kell venni a szociáldemokrácia értékeit. de a demokratikus szocializmus több lesz ennél. Mert úgy hirdeti a különböző tulajdonformák egymás mellett létezését, hogy közben domináns szerepet tulajdonít a társadalmi, közösségi tulajdonformának. Az a cél — hangzott el a tájékoztatón —. hogy az MSZMP a legnagyobb baloldali párt legyen, de elképzelhető, hogy az úgynevezett szektások. dogmatikusok, konzervatívok alakítanak egy másik baloldali pártot Ez a titkár szerint az MSZMP-t erősítené. Berecz János elmondta, hogy március végén ismét ülést tart a Központi Bizottság, majd áprilisban és májusban is tanácskoznak. Júliusban rendhagyó méretű, kibővített ülés lesz. ezer résztvevővel. Feladata: az 1988 májusi pártértekezlet óta eltelt időszak értékelése. Az MSZMP a Hazafias Népfronttal közösen, március 15-én, délelőtt 11 órára a Múzeumkerbe hívja az ünneplőket. A nagygyűlésen, előzetes jelentkezés után, bármely szervezet képviselője elmondhatja ünnepi megemlékezését. De a konfrontáció elkerülése érdekében a Televíziónak a nemzet nevében történő lefoglalására nem kerülhet sor. Az ünnep az együvé tartozást fejezze ki; a MSZMP elutasítja március tizenötödike kisajátítását. Ma országgyűlési ülésszak kezdődik Budapesten. A képviselőknek először határozniuk kell a házelnök, Stadinger István leftiondá- sáról, majd a Hazafias Népfront javaslata alapján meg kell választani a jelölőbizottságot A Parlament megvitatja az alkotmányszabályozási elveket, megtárgyalja a Munka Törvény- könyve módosításának tervezetét. illetve a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. A képviselők tájékoztatót hallgatnak meg a romániai menekültek helyzetéről és a Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről. Várható továbbá, hogy néhány képviselő indítványozza a bős —nagymarosi beruházás újratárgyalását, illetve a gyülekezési jog azon szabályának módosítását, amely tiltja a demonstrációk megrendezését a Parlament előtti téren. A gazdasági struktúraváltás az észak-magyarországi régió legfontosabb kérdése napjainkban. A szakemberek számára épp olyan izgalmas, mint amilyen fontos a megye lakosságának jövője szempontjából. Ezért tartott e témáról tegnap a Tudomány és Technika Házában a MTESZ kibővített megyei elnökségi ülést. A bevezető előadásban Szűcs Erika, az MSZMP megyei bizottságának titkára hangsúlyozta: a gazdaság valamennyi területén egymást követve és erősítve kell a változásoknak megtörténniük. Mert a- bajok nagy része nem csupán gazdasági eredetű, hiszen egy sajátos településfejlesztés is társult a korábbi évek gazdaságpolitikai fejlesztéseihez. Ez szélsőségesen differenciálta az egyes településeket, meghatározva az ott élők életkörülményeit. A szakmai tudás szintje meglehetősen alacsony, szép számban élnek e régióban kevésbé kvalifikált munkások. A jobb képességű, az állagot felülmúló dolgozóval az eddigi gazdaságpolitikai koncepciókban nem számoltak. Mai gondjaink megoldásában viszont csakis a jól képzett munkaerőre támaszkodhatunk, s a kibontakozás nem képzelhető el az oktatás, az átképzés nagyobb arányú fejlesztése nélkül. Az emberi tényezőnek, az egyénnek nagy szerepe lehet abban, hogy kedvezően változzék meg a gazdaság szerkezete. E gondolatkörhöz több körre- ferátum is kapcsolódott, s valamennyi téma taglalása közben elhangzott, hogy a struktúraváltás elképzelhetetlen a tudás felértékelődése nélkül. Elsőként Németh József, a BIK gazdasági igazgatója szólt az úgynevezett reprivatizálódásról — vagyis a jelenleg állami tulajdonban lévő kiskereskedelem magántőkével való üzemeltetéséről — s a vállalati központok szerepéről. A megye infrastruktúrájának helyzetét Jurás László, a megyei tanács pénzügyi éö tervosztályának- vezetője ismertette, majd Tóth Lajos, a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök- vezérigazgatója vázolta a termelés és a termékszerkezetváltás eddigi útját. Kovács Zoltán, a Digép vezérigazgatója többek között a háttéripar fontosságát hangsúlyozta. A vegyipar kilátásait Kaszai Sándor, a BVK beruházási szakembere ismertette, a szénbányászat távlatairól pedig Kiss Dezső, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója szólt. A megye munkaerő-gazdálkodásának legfrissebb adatait Balabán Péter, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője mondta el« majd igen figyelemreméltó szerkezetváltási modellt ismertetett meg a hallgatókkal, Svédországban szerzett tapasztalatai alapján, dr. Kapros Tiborné, a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályának vezetője. A pénzügyi feltételek mellett, a szellemi tényező fontosságát hangsúlyozta dr. Barta Imre, a Budapest Bank Rt. osztály- igazgatója, majd a megye agrárgazdaságának változásait, az 1987-ben kidolgozott koncepció szerint megvalósultakat részletezte Krizsán József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes ve- zetőj e. A korreferátumok végén Szűcs Erika foglalta össze az elhangzottakat, hangsúlyozva. hogy a különféle terűteken dolgozóknak, s az irányító szakembereknek a jövőben még Inkább össze kell kapcsolniuk munkájukat, mint ezen a tanácskozáson is. 9 Nehéz napokot élnek a vásárlók, de a kereskedők is a Széchenyi úti rehabilitáció idején. Igaz, hogy amikor elkészül egy-egy háztömb, az üzletek is csinosabb külsővel fogadják a vevőket. Amíg azonban a felújítás tart, addig jó néhány üzletet bezárnak. Jelentős forgalomkiesést okoz ez többek között a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalatnak is. (Cikk az 5. oldalon). (Fejér Ernő felvétele)
