Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-07 / 56. szám

* 11 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk ■ t A kultúra támogatása REGGELI HÍRLAP, 1929. FEBRUÁR 21. A Miskolc városára ránehezedő kulturális feladatok közül csak hármat említünk meg, amelyeket egy pil­lanatra sem szabad elejteni. Itt van a színház támo­gatása. itt van a Borsod—miskolci Múzeum és itt van a Lévay József Közművelődési Egyesület. Ez a három faktor a város közéletében olyan fejlődési lehetősége­ket tart nyitva,'hogyha a vá.~o ezek közül bármelyi­ket is elhanyagolná, vagy kénytelen kelletlen elejtené, az helyre nem hozható meghátrálás, harcfeladás és kiküszöbölhetetlen csorba, lemoshatatlan szégyenfolt lenne. A harmadik mozi jövedelme a város számára haszonkeresés lett volna, de jelenthette volna olyan jövedelmek forrását, amelyekkel a mainál sokkal in­tenzívebb életre támogathatta volna a város Miskolc három kultúrtényezőjét, a színházat, a Lévay József Közművelődési Egyesületet és a Múzeumot és ugyan­ekkor lényegesen könnyíthetett volna a polgárság ter­hein, amelyek éppen ezeknek az intézményeknek a fenntartása miatt csak súlyosbítják az elviselhetetle­nül nehéz közadókat. ÉSZAKMAGYARORSZAG, 1949. FEBRUÁR 15. A miskolci Fráter György Gimnáziumban a közel­múltban igen élénk kulturális tevékenység indult meg. A Diákszövetség tánccsoportot, színjátszógárdát, sakk­csapatot szervezett, amelyekben máris nagy lendület­tel folyik a munka. A színjátszó csoport most tanul­ja a „Béke szigete” című darabot, amelyet falujárás alkalmával is be akarnak mutatni. A lelkes tanulóif­júság mind szélesebb köre kapcsolódik bele a kultu­rális munkába és veszi ki részét az iskola Diákszö­vetsége tevékenységébőL DÉLI HÍRLAP, 1970. FEBRUÁR 20. A nyelvek finomsága iránt fogékony V. Károlynak tulajdonítják a mondás*: németül jól lehet társalogni, a francia nyelv az udvarlásra legalkalmasabb, de is­tennel csak spanyol nyelven lehet beszélni. Ha ebből leszámítjuk az uralkodó rajongását, még mindig ma­rad számunkra egy jelentős igazság: a spanyol nyelv valóban nagyon szép, s talán kevesen tudják, hogy Európában és Dél-Amerikában együttesen több mint 200 millióan beszélik. Mindezt azért mondtuk el, hogy jogosultságát bizonyítsuk a Hermán Ottó Gimnázium spanyol nyelvi tagozatának. Azt • is kevesen tudják, hogy a fővárost kivéve vidéken csak Miskolcon mű­ködik spanyol nyelvű tagozatos osztály. Latin vetélkedővel kezdődött Jubileumra készül Sátoraljaújhely A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói már második hete takarítják a belváros park­jait és a főútvonalak melletti zöldterületeket, összegereblyézik az ősszel lehullott faleve­leket, és megtisztítják a sártól az Avas sétányait és lépcsőit. Levélben köszönik • •• Egy erdélyi család lakáshoz? jutott „Ezúton fejezzük ki hátúnkat azért a sokoldalú támoga­tásért, amelyben részesültünk mint Erdélyből áttelepült család (az) Avas-dél Lakás- és Garázsfenntartó Szövet­kezet részéről, amely otthonnal és munkaviszonnyal segí­tette beilleszkedésünket... Házfelügyelői állást és a vele járó szolgálati lakást biztosítva, a kapott lakást felújít­va... a karbantartó brigád lelkiismeretes munkájávaL” Ircins végéig nyílva Befejeződtek a korcsolya­tanfolyamok a miskolci mű­jégpályán. A kezdő és hala­dó csoportok a hét végén bemutatták tudásukat a kö­zönségnek és a szülőknek A hokisuli tagjai pedig két csapatban, egymás ellen mérkőzhettek. Ha nem for­dul melegebbre az időjárás, akkor a műjégpálya már­cius 26-ig várja a látoga­tókat. A szokott rend sze­rint üzemeltetik a pályákat. Nyugdíjas-nőnap % A miskolci nyugdíjasklu­bok hölgytagjait várják ma délután 5 órára a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Bartók-termébe. A nőnap alkalmából a főiskola hall­gatói hangversennyel köszön­tik őket. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lenkey Balázs, a MÁV-telepi kisegítő isko­lában, 15.30 és 16.30 óra kö­zött; Kandó László a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21. sz.), 17 órától; dr. Bárkái László a Karacs Teréz Leánykollégiumban (Kiss tábornok u. 32. sz), 17 órától Barátszer a neve Sátoralja­újhely ősi városrészének. Az elnevezés a 13. század máso­dik felében itt kolostort épí­tő pálos szerzetesek emlékét idézi, akik az akkori erdős, mocsaras területet lakhatóvá tették. A ma is meglévő ko­lostor - a később hozzáépí­tett templommal — Újhely pá­ratlan értékű műemléke. A pálos barátok tanítás­sal is foglalkoztak, és a 17. század közepétől már úgy­nevezett „kisgimnáziumot” is fenntartottak egészen 1786-ig. Ekkor azonban a kalapos király, II. József feloszlatta a pálosrendet, s a kolostorukat a tokaji pia­ristáknak adományozta. Két­száz évvel ezelőtt, 1789-ben költöztek át a piarista szer­zetesek Tokajból Sátoralja­újhelybe, és a kolostorban már ugyanannak az évnek a szeptemberében megkezd­ték a gimnáziumi tanítást a kolostor emeleti termeiben. Híres diákjai közül Kos- "uth Lajos is ezekben a ko­lostori tantermekben vé­gezte tanulmányait 1810 és 1816 között. Mindig szere­tettel emlékezett egykori tanáraira. „Tudományomat, hazafiúi érzésemet Önök csepegtették belém” — mon­dotta egyik Űjhelyben tar­tott beszédében. Hazánk legrégibb kőzépis­A Ládiból és Lillafüredről Mii és kaszanyél A bükki erdőségekben ki­termelt fa feldolgozásában fontos szerepet tölt be a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság városunkban lévő két üzem, a közismert nevén Iádi fűrészüzem, va­lamint a lillafüredi feldolgo­zó. A ládi üzemből a múlt évben mintegy 40 ezer köb­méter fűrészáru, zömmel lombos fa került ki, s ha­sonló mennyiséget állítan."’: elő az idén is. Mint Varga József, az erdőgazdasági ve­zérigazgató-helyettese elmon­dotta, a fűrészüzembe a nyersanyagot elsősorban a lillafüredi, a parasznyai, a mocsolyási erdészetekből szállítják. De '-apnak más területekről is rönköket, fel­dolgozásra. * A felfűrészelt rönkökből számos félkész- éá készter­méket gyártanak. Ezek közé tartozik a parkettfríz, a ra­kodólap, a bányadeszka. A kislakásépítőknek fontos és általuk keresett különböző formájú kerítéselemeket, er- kélyrácsrészeket, egyéb köz­hasznú cikkeket készítenek. A lakosságnak szánja kü­lönféle használati fatömeg­cikkeit a lillafüredi üzem is. A termelés zömét a szer­számnyelek teszik ki. Csá­kány.-, ásó-, kapa- és kasza­nyelet, balta- és kalapács­nyelet munkálnak meg itt. De készítenek használatra is alkalmas, ám dísznek is megfelelő fapoharakat, ku­pékat, nemkülönben pedig keményíából asztali eszközö­ket, tányérokat, szerviztála­kat, melyek szinte nélkülöz­hetetlen kellékei a közked­velt ételnek, a fatányéros­nak. Ezeket nagyobbrészt kézi megmunkálással állítják elő. egykori piarista gimnázi­um mai jogutóda, a kéLszaz- éves Kossuth Lajos Gimná­zium és Egészségügyi Szak­középiskola. Tanári kara és ifjúsága szeretettel készül a bicentenárium méltó meg­ünneplésére. Az év folya­mán különböző ifjúsági, pe­dagógiai, irodalmi, művé­szeti rendezvényekkel, szep­temberben pedig központi ünnepi műsorral emlékez­nek a jeles évfordulóra, s méltatják az ősi iskolának a hazai pedagógiatörténet­ben is kiemelkedő szerepét, jelentőségét. A rendezvénysorozat feb­ruár végén — a letűnt „deákos” időkhöz „stílszerű­en” illő — latin vetélkedő­vel kezdődött. Erre meghív­ták a megyénk tíz gimná­ziumában latint tanító ta­nárokat és latint tanuló diá­kokat. A diákok 5—10 tagú csoportokban játékos ver­sengésen mérték össze egy­mással a latin nyelvben, irodalomban, történelemben, az ókori kultúrában való jártasságukat, ismereteiket. A program alkalmat nyúj­tott a kísérő tanároknak szak­mai tanácskozásra, tapasz­talatcserére, a tanulóknak közös esti szórakozásra és a nagy múltú város történeti, művelődéstörténeti emlékei­nek megismerésére. Hegyi Jőz-e' Nagyjából ez a szerkesz­tőségünkbe érkezett levél lényege és mondanivalója, amely természetesen Csorna Károly, lakásszövetkezett el­nök jóindulatú fáradozását is említi, egy, á szellemi be­illeszkedést még nem telje­sen tükröző, kissé bonyolul­tabb mondatban. Szól aztán még Kerekes Emil vízveze­ték-szerelőről, aki önzetle­nül, „anyagi juttatást mel­lőzve" akadályozta meg, hogy a felújított lakást el­árassza a meleg víz. A leve­let Barnódi Józsefné házfel­ügyelő — és családja a Kö­zépszer utcából küldte, őket kerestük fel az említett cí­men. A házmestemő termé­szetesen otthon volt, illetve a harmadik lépcsőházban, merthogy egyéb munkája mellett négyet tart rendben. A család többi tagja dolgo­zik, illetve iskolában van. Ez a pillanatnyi helyzet, ami rendezettnek látszik, és a család életében bekövet­kezett változásokat- tekintve az is. Ahogy mondani szo­kás, a feltételek most már megvannak a végső beil­leszkedés szempontjából — de továbbra is kérdés, ho­gyan tovább? • MINDENT FELÉLTEK Barnódi' József és családja — összesen négyen — a múlt év augusztus 11-én ér­kezett Magyarországra. Átte­lepülési szándékukat már 1980-ban bejelentették a magyar hatóságoknak; Ezt a kérelmüket elutasították. Él­tek tovább Nagyváradon, de nem hagyták abba. Felleb­beztek, az asszony itt élő fi­vére segítségével, eltartási szerződéssel is próbálkoztak, de hát a törvényes előírások miatt ez sem sikerült. Végül, ahogy ez lenni szokott, mindkét ország részéről megvoltak a szükséges pa­pírok — jöhettek, csak már nem volt hova. Az itt élő fivér fogadta be őket kétszo­bás lakásába, amelyben et­től kezdve januárig két csa­lád, összesen hét személy lakott,.. Barnódi József Nagyvára­don tímár volt. Elég jól ke­resett, bár korántsem úgy már, mint -a háború után a tímárok. Girolla asszony a ! népművészeti sző vetkezetnél előbb, szőnyeget szőtt, majd cipőfelsőrész-készítő lett Itt nem azokat a messzeföldön híres cipőket csinálták már, mint a hajdani Csordás Já­nos cipőgyárban, így a kere­set is egyfolytában zsugoro­dott. Végül havi 5—600 lej körül állapodott meg, ami már Romániában sem fedezi egy ember szükségleteit. Az útrakelés oka mégsem ez volt, hiszen tágas, telefonos lakás a belvárosban, meg egy mégiscsak jó tímár- mesteri fizetés elegendő le­het a megélhetéshez, külö­nösen, ha úgy sincs már mit rajta vásárolni. A gyerekek viszont veszélybe kerültek. A nagylányt — most 22 éves — vegyesházasság fe­nyegette, a kicsit — 11 éves — az, hogy nem tanulhat magyarul tovább. Ezt Bar­nódi József nem tudta elvi­selni, még akkor sem, ha meg kellett volna értenie, hisz tíz esztendőn át volt alapszervezeti titkár az üzemben. Mások viszont a deklarált elvek, és más a gyakorlat. Kiútnak a kiván­dorlás maradt, a házban vi­szont nem maradt lassan semmi. A papírok birtoká­ban — eljövetel előtt min­dent ki kellett fizetni. Ki. a többször megvásárolt vil­lanyórát, a telefon-leszere­lést, a tévé, rádió díját oda- és visszamenően fizetni kellett a könyvtárnak, a múzeumnak a kéménysep­rőknek és a gázmüveknek, olyan helyekre is. ahol soha életükben nem jártak, hogy valahogy átmenthessék leg­alább a lakás berendezését. Sajnos, ez sem sikerült — nem tudták felmutatni a 20 évvel ezelőtt vásárolt búto­rok számláit. Azok tehát ott maradtak. Egy olcsó — erre futotta mór csak a megma­radt pénz — nappaligarni­túrát tudtak magukkal hozni — meg a ruháikat. • TÍMÁRBÓL KARBANTARTÓ Barnódi József tímár lété­re, és 54 éves korában az LKM-be ment dolgozni. Most képezik át karbantartó lakatosnak. Szombat—vasár­nap is bejár dolgom!, így elég jel keres. A nagylány I-- v ‘ ” a megyei kórházban egész­ségügyig segéd-asszisztens, de szeretne továbbtanulni. Ajt . egészségügyi főiskolára ke- ,s szül. A kicsi az Engels ut­cai általános iskolában,; birkózik saját anyanyelvi^.,, vei. Otthon a „haza” törtéig! nelmét, földrajzát, irodalmát már románul tanulta. Itt mindez más, de más a ma­tematika és a nyelvtan . Nehezen megy a helyesírás, de semmi panasz. A Deb-, recenből elszármazott nagy­szülők unokái már itthoni, vannak, * lakásukba-baj . szereztek már egy-két dol­got — szemétládát, fürdő­szoba-felszerelést, meg ilyes­mit, amire mindennap szükség van. Szerencsére ru­hára nem kell még költeni­ük, csak a nagylány vett magának egy divatos nad­rágot • A HAZMESTERNÖ MEGSZOKOTT •"/A Eltűnt a házmesternő. nem maradt utána csak egy vedemyi — kiirtás után döglött — csótány, meg egy elképzelhetetlenül elhanya­golt lakás. No, meg néhány ' kétes kinézetű barát, akik7 még mostanában is be-be- csengetnek a megszökött' helyre. Barnódiéknak ez volt a szerencséjük. Csorna1' Károly, az elnök, nekik jut- ’ tatta a lakást, és segített a rendbetételben is. Most tisz­ta, miként a két kilenceme- letes panel négy lépcsőháza is. Bár egyikben, másikban-3 hatnak még a régi beideg- ződések. Az új házmesternő ; viszont zokszó nélkül feltör- / 11 a liftajtóból a vizeletet,1.-) elsepri az ajtó elé öntött;:,! /szemetet, szorgalmasan pó­tolja az ellopott égőket, bu- ? rakat — bátyjával, aki . ugyanannál a szövetkezetnél lakáskarbantartó —, össze­kötteti. az elvágott, kitépett vezetékeket — egyszóval te­szi azt, ami munkakörével jár. És közben nem panasz­kodó, hanem hálálkodó leve- y let küld a szerkesztőségnek. Ennyivel — és úgy érzi, sok­kal többel — tartozik azok­nak, akik segítettek nekik. A segítők nevét újra és újra emlegeti. A r^ndetlenkedő- két nem akarja elárulni — nem azért, mert fél, hanem mert bízik abban, hogy megváltoznak, hiszen amit csinálnak, abból senkinél: sincs semmi haszna. A család pedig jól érzi ma­gát és tele van tervekkel. Szekere jó útón halad, és van már mire támaszkodni. A megszökött házmestemő re­mélhetőleg soha nem kerül ' már elő ... ''' Gy. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom