Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-30 / 74. szám

* POLITIKAI NAPILAP « # Március utolsó Hetében minden esztendőben megrendezik a Villamosipari Szakközépiskolában a Bláthy-napokat. Az események nem most kezdődtek, hiszen néhány héttel ezelőtt már megvá­lasztották a diákigazgatót. A korteshadjárat győztese, Kolozsvári Csaba tegnap reggel elfoglal­ta az igazgatói széket (mint felvételünkön is látható), s ezzel kezdetét vette a vég nélküli vi­dámság, humoros vetélkedővel, különféle játékos versenyekkel. Az erősebbek és ügyesebbek tor­nászbajnokságon, sportvetélkedőn, és szkander-versenyen indulhattak. Akik az agyukat kívánták megmozgatni, sakkverseny, KRESZ- és sci-fi vetélkedő közül választhattak. Ma a városi sport- csarnokot vették birtokukba a diákok, ahol a Fáy Szakközépiskola és az avasi gimnázium ta­nulóival sportversenyeken mérik össze erejüket. A napot tanár-diák focimeccs zárja. (Kerényi László felvételei) Az MSZMP KB ütésén A íitalh)ban Diák­ríffsáq A városi tanács ülése XXI. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM 1989. MÁRC. 30., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT Két hónap — 10 milliós nyeréséq Űjabb részvényeket bocsát ki a cementgyár A Hcjőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaság múlt év novemberi megala­kulása óta első közgyűlését tartotta meg tegnap dél­előtt. A 15 részvényes cég képviselői valamennyien je­len voltak, így határozatot hozhattak a mérleg megál­lapítására. a nyereség és az osztalék szétosztására. Nagy István elnökigazga­tó eredményes munkáról adott számot, hiszen a két hónapra szerény — 0—14 . millió forintos — nyeresé­get terveztek, s ezzel szem­ben csaknem 40 millió fo­rintot könyvelhettek el. A közgyűlés két javaslat közül azt fogadta el, hogy a dol­gozóknak fizessenek ösztön­zésképpen több nyereséget a tartalékolt vagyon terhére, összehasonlításképpen érde­mes megemlítem, hogy ta­valy mindössze 4 és fél munkanap bérének megfe­lelő összeget kaptak, az idén pedig 10 munkanapnak meg­felelő összeg lesz a nyere- . ségrészesedés. Dékány Béla, a felügyelő­bizottság tagja arról adott tájékoztatást, hogy az év közben megtörtént szerve­zeti változás nem okozott zavart a vállalat munkájá­ban. Határidőre, jó minő­ségben és hibátlanul adták át a mérleget az illetékes szerveknek. A közgyűlés a továbbiakban elfogadta a részvénytársaság idei üzlet- politikai irányelveit, majd határozott a részvénytársa­ság alaptőkéjének emelésé­ről. Eszerint külső tőke be­vonását javasolják, és az ‘újabb részvényeket 1989. május elsejétől október 1-ig lehet majd megvásárolni. Partneri kapcsolatban a sajtóval Tegnap ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsá­ga. A testület egyhangúlag elfogadta a politikai nyil­vánosságról, a politikai in­tézményrendszer pártvilájá- rót és a KISZ-kongresszus előkészítéséről készített je­lentést. Berecz János, a Központi Bizottság titkára előadói be­szédében elmondotta, hogy még nem szilárdultak meg a politikai intézmények és já­tékszabályok, ezért sok a vi­ta és a tisztázatlanság a nyilvánosság körül. Az MSZMP sürgősen rendezni kívánja viszonyát az újság­író-társadalommal. mert nem lehet megbecsült sajtó­ja egy olyan pártnak, amely nem becsüli meg eléggé az újságírókat. Kijelentette, hogy nem kézben tartani kell a sajtót, hanem part­nerként kezelni. Az MSZMP lapjairól szól­va kiemelte, hogy ezek je­lentősége a korábbiakhoz mérten hallatlanul megnö­vekszik. Néhány kérdés új­raértelmezésre szorul. Ezek közé tartozik például az is, hogy ezek a lapok és folyó­iratok nem lehetnek csupán egyes vezető testületeknek, ★ A cementgyár dolgozói és a részvényesek is elégedettek lehetnek a részvénytársaság rajtjával. még kevésbé a testületeket kiszolgáló apparátusoknak kizárólagosan alárendeltek. A lapok elvi arculatát a párt politikája, stratégiáját a szerkesztőségi kollektíva, ennek taktikai megvalósítá­sát a főszerkesztő egy sze­mélyben határozza meg. Rá­mutatott: pártunk nehéz anyagi-gazdálkodási helyze­tében is jelentős erőforrást kell ide csoportosítanunk, mert a szerkesztőségek a politikai küzdelmek front­vonalában vannak. A Politikai Bizottság ál­láspontja szerint az új tájé­koztatási törvény már ősz­szel a Parlament elé késül - het — mondotta Berecz Já­nos. Pozsgay Imre felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az állam ellenőrzi a sajtót, de a sajtó éppen a nyilvános­sággal ellenőrzi az államot. Még a pártsajtó is befolyá­solja a pártdemokráciát. A politikai intézményrend­szer reformjával kapcsola­tos pártviták tapasztalatait összegezve Lukács János, a Központi Bizottság titkára elmondotta: a legsürgősebb feladat a gazdasági reform meggyorsítása. Ez teremthe­ti meg a szükséges egyen­súlyt a politikai reformmal. A párttagok döntő többsége elfogadta, hogy a társada­lom a többpártrendszer irá­nyába halad; ezt jelzi a pártvita összegzése. Ebben a helyzetben a leglényegesebb feladat, hogy a párt sikere­sen álljon helyt az ország- gyűlési és tanácstagi vá­lasztásokon. járuljon hozzá az üzleti és gazdasági * élet előmozditásához, és persze jelen kíván lenni a főbb szellemi folyamatokban is. Javasolta viszont az olyan jogszabályok megszüntetését, amelyek a politikai mozgal­maknak lehetőséget adnak a személyi döntések befo­lyásolására. Nyers Rezső számos aggó­dó kérdésre válaszolva le­szögezte: egy régi, talán so­sem volt egység elképzelése tartotta vissza a pártot az igazi fejlődéstől. Nem sza­bad megvárni, hogy előbb más szerveződések definiál­ják magukat, majd ezek el­képzeléseihez igazítsa a sa­ját elképzeléseit az MSZMP. Hozzászólásában Grósz Ká­roly főtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon sehon­nan sem lehet kitiltani a pártszervezeteket, a fegyve­res testületekből sem. De ha van igény más pártok mű­ködésére, akkor erre is le­gyen lehetőség. Az MSZMP még mindig nincs eléggé jelen a fiatalok körében. Nem teremt olyan kibontakozási lehetőséget számukra, mint ezt sok más politikai párt megteszi pél­dául Nyugat-Európában. Ezt Nagy Imre, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titká­ra mondta azzal kapcsolat­ban, hogy tájékoztató hang­zott el a közelgő KISZ- kongresszusról. A javasolt állásfoglalás lényege, hogy ezentúl közvetlen pártirá­nyítás nélkül, a politikai vi­ták és befolyásolás révén kapcsolódjék az ifjúsági szövetség a párthoz. Végül az MSZMP Köz­ponti Bizottsága felmentette Szűrös Mátyást titkári funk­ciójából — mint köztudott, az Országgyűlés elnöke lett —. és javasolja az Ország- gyűlés kommunista frakció­jának. hogy Grósz Károlyt válasszák meg elnökévé. Ki kap segélyt? A szokástól eltérően, reg­gel 8 órakor kezdődött teg­nap a városi tanács ülése. Azért hozták egy órával elő­rébb a kezdést, mert pezsgő közéletünkben annyi munka hárul mostanában a tanács­testületre, hogy a gyűlések rendre a késő délutánba nyúltak. Tegnap is egy ren­deletet alkottak, egyet mó­dosítottak, és tájékozódtak a szociális segélyezés miskolci gyakorlatáról. A szociális segélyezés ügye meglehetősen sok vihart ka­vart mostanában. A tanács­ülésen is hangoztatta a vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, hogy e témában vizsgálódva sok szélsőséges nézettel találkoztak. A leg­nagyobb baj az, hogy ma sincs közmegegyezés abban, milyen alapon, és ki kapjon segélyt. Sokan hangoztatják ugyanis, hogy csak az kap­jon, aki megérdemli. A hi­vatalos álláspont szerint a szociális segélyezés alapja csak a rászorultság lehet. Sajnos, a jogszabályok sem mindig segítik a közmeg­egyezés létrejöttét. (Tudósítás a 3. oldalon) A városi pártbizottságon Eszmecsere a idsgazdákkal A városi pártbizottság a legutóbbi ülésén úgy határo­zott, hogy eszmecserére hív­ja meg a Miskolcon működő alternatív politikai szerveze­tek képviselőit, keresve az együttműködés lehetséges módjait. Négytagú bizottságot jelöl­tek ki a konzultációk le­folytatására, Kovács József városi titkár vezetésével. Tegnap elsőként a Függet­len Kisgazdapárt ideiglenes vezetőségét látták vendégül, és folytattak velük jó han­gulatú, kötetlen vélemény- cserét. A Kisgazdapárt ide­iglenes vezetőségét dr. Iván Géza vezette. Ha egy mon­datban kellene summázni a tegnapi találkozó tő tanul­ságait, akkor azt mondhat­juk, hogy bár számos ponton eltért a tárgyalófelek véle­ménye, abban egyetértettek, hogy a társadalmi nyugalom megőrzése és a kibontakozás érdekében együtt kívánnak működni a jövőben. Nem véletlenül elevenítette fel az egyik felszólaló azt a törté­nelmi időszakot, amikor a felszabadulást követő né­hány évben a két párt koa­lícióban működött. A több­órás eszmecsere részleteire, tanulságaira holnapi szá­munkban visszatérünk. A konzultációk a többi al­ternatív szervezettel folyta­tódnak; a tervek szerint leg­közelebb a Münnich Ferenc Társaság vezetőségével ta­lálkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom